Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-10 / 106. szám

r T539 május 10, szerda

s:-------------■ ■ ■ *

A mezőgazdasági termelésben nem fog esést okozni a kishaszon- • bérleti rendszer

Budapest, május/9. A kishaszonbérietek- ről szóló törvénnyel kapcsolatban, mező- gazdasági kötökben sok szó esik arról a kérdésről, mijfyan hatása lesz a törvény végrehajtásáénak a mezőgazdasági termelésre?

A Magyar Statisztikai Szemle új számában ,'SzöUősy Zoltán dr. alapos számítások alapján arra a következtetésre jut, hog^ azok az aggodalmak, amelyeket bizonya oldalról annak idején a javaslattal szemben hangoztattak, nem egészen helytállóak. A javaslat ellenzői főleg arra hivatkoztak, hogy a megalakítandó kisha- szonbérletek,# jlietve ezek révén a nagybir-* tokok csökkentése következtében ezeken a kishaszonbérleteken a termelés a legnagyobb valószínűség szerint a 20 katasztrá- üs holdnál kisebb gazdaságok termelési színvonalán fog mozogni, tehát a termelés, főleg pedig a kenyérmagvaké erősen visz- szaesik. Tény, hogy a közép, és nagygazdaságok terméshozama általában nagyobb, mint a kisgazdaságok terméserecftnénye, viszont számításba kell vennünk sok olyan terményt is, amelyet a nagygazdaságok nem termesztenek, a kisebbek azonban szívesen foglalkoznak velük. Amíg tehát az egyik oldalon esetleg visszaeséstől kellene tartani, addig más terményekben emelkedés várható.

A számítások teljes mértékben fedik ezt a várakozást. A legutóbbi tíz év termésátlagai alapján a legfontosabb termények közül a búza, rozs, kukorica, burgonya, továbbá a bab és vöröshagyma termő területének növekedésére lehet' számítani. Ezzel szemben az árpa, repce, dohány, csatornádé, lóhere és lucerna vetésterülete valószínűleg csökkenni fog és termésátlaga is, hanyatlik.

A tíz évi átlagos terméshez képest tehát országos átlagban számítva, rozsból 1.2 százalékkal, kukoricából 1.9%-kai, burgonyából 6.0%-kai, takarmányrépából 0.4 százalékkal, a babból pedig 11.4%-kai nagyobb termés várható, míg a legfontosabb kenyérmagnak, a búzának termésátlaga csak egészen lényegtelenül, mintegy 0.4 százalékkal csökkenne. Az árpa már nagyobb hanyatlás előtt áll, amennyiben 3.5%-os csökkenés várható belőle; a szálastakarmányoknál még nagyobb apadásra lehet számítani, lucernából ugyanis 8.2%, csalamádéból 8.8%, lóheréből 2.4%-kal

lehet kisebb a termés a tíz évi átlagnál. A legnagyobb arányú esés várható a cukorrépánál, mintegy 30.7%, a dohánynál pedig kerek 33% visszaesés lehetséges, míg a repce az átlagosnak a felét veszíti el.

Mindez a csökkenés azonban csak azért következhetik be, mert a kérdéses terményeket a 20 holdnál kisebb gazdaságok sokkal kisebb arányban termelik, mint a nagyobbak.

Ebben a tekintetben elég arra hivatkoznunk, hogy pl. 1938-ban a cukorrépa 88.7 százalékát, a dohány 94.3%-át, a repcének pedig 89.3%-át a közép- és nagygazdaságok termelték. Végeredményben és országos átlagban tehát a kishaszonbérletekről szóló törvény végrehajtása a mezőgazdasági termelésben nem jelent nagyobb esést. A dohány- és cukorrépatermelés kiterjedése pedig szerződéses feltételektől függ és így ezeket a kisbérietek megalakítása egyáltalában nem w fogja érinteni.

A minőségi termelés szempontjából sem várható romlás,

mert hiszen a nagyobb birtokoknak továbbra is módjukban lesz a nemesített vetőmagvak termelése és módjában lesz a kormányzatnak is, hogy a kisbirtokokat a szakoktatás, nemesített vetőmagakció és egyéb úton ellenőrizze és irányítsa.

Az állattenyésztés szempontjából

a kishaszonbérletek szaporítása és ezzel a kisbirtokok számának növelése csak kedvező lehet,

mert hiszen a szarvasmarha- és sertés- állománynak több, mint háromnegyed része, a baromfiállománynak több, mint 90 százaléka a kisgazdaságok kezén van, a létszámot tekintve tehát a kisgazdaságok jelentősége az állattenyésztés szempontjából nagyobb, mint a közép- és nagybirtokoké. A nagyobb gazdaságok viszont a nemes fajtájú állatok tenyésztésében mutatnak fel jelentős eredményt a kisebbek felett, ami továbbra is megmarad. Az ország állatlétszáma ennélfogva a törvény végrehajtásával minden bizonnyal emelkedni fog és nem kétséges, hogy ez az emelkedés a minőségre is jótékony hatás- isal lesz.

A Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásával erősen íel- újult a vadállomány

Budapest, május 9. A felvidéki magyar területek és a Kárpátalja visszatérésével az ország vadászterületei nemcsak jelentősen megnagyobbodtak, de vadállományunk is erősen felújult, sőt Nimródjaink ezentúl már medvére, farkasra és ha az egyik ungmegyei nagy erdőgazdaság kísérlete beválik, még bölényre is vadászhatnak.

Az elmúlt, 1938. évben — mint a Magyar Statisztikai Szemle — legújabb számában Sajóhelyi István kimutatja — a visszatért részek? nélküli csonka ország vadászati területe csak lényegtelen változást tüntet fel, csupán az Alföldön emelkedett lényegtelen nagyságban.

Az X937—38. évi vadászidény eredménye általában nem volt kielégítő, a tömegvadak közül főleg nyúl, fogoly és fácán lényegesen kevesebb került terítékre, mint az előző években.

Az elmúlt év vadászati eredményéről az alábbi számok beszélnek: A szőrmés vadak közül elejtettek 6293 szarvast, 1059 dámvadat, 12*901 őzet, 1447 vaddisznót, 968.188 nyúl at, 32.634 üregi nyulat, 16.344 rókát, 8125 körényt, 16.308 menyétet, 5560 pézsmapockot és 14.236 egyéb szőrmés vadat. Kiirtottak 45.603 kóborkutyát és 52.572 kóbormacskát. Az elejtett szőrmés vadak száma 12.3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél,.az átlagból a nyulat külön választva, a nyúlnál 13.4 százalékos volt az esés. Hasonlóképpen csökkenést mutat a szárnyas vadak vadászati eredménye is. A múlt évben 327.103 fácán, 655.335 fogoly, 32.839 fürj, 27,298 vadlúd, 60.985 vadkacsa, 9169 szárcsa, 13.266 erdei szalonka, 4755 sárszalonka, 11,181 vadgalamb, 36201 sólyom,

19.863 kánya, 7771 gatyás ölyv, 11.803 réti héjjá, 15.385 karvaly, 126.987 varjú, 121.452 szarka,. 18.039 szajkó és 22.059 egyéb szárnyas vad került terítékre. Az élő vad kivitele az elmúlt évben erősen visszaesett, 410.883 pengővel 34.6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. De ezt többszörösen kipótolta a lőtt vad exportja, amennyiben ez 3,284.957 pengővel, 23.7 százalékkal haladta meg az előző évi kivitel értékét.

Hat év alatt 112 százalékkal emelkedett Németország ipari termelése

Berlin, május 9. A birodalmi statisztikai hivatal jelentése szerint a régi Németország területén a termelés 1937 óta hat százalékkal emelkedett, ugyanakkor a munkások fizetése 8—10 százalékkal növekedett. A munkásifoglalkoztatás olyan magas fokot ért el, mint soha ezelőtt. Csupán a, régi Németország területén húszmillió munkás dolgozik. A munkásfoglalkoztatás 1932 óta hatvan százalékkal emelkedett, míg az ipari termelés 112 százalékkal volt magasabb, mint 1982-ben. Az összes alkalmazottak fizetése 1938-ban 42.7 milliárd márkára rúgott, ami 1932-höz viszonyítva 58 százalék emelkedést jelent.

(—) Befejezés előtt a* angol-román gazdasági tárgyalások. Bukarestből Jelentik: Az angol-román gazdasági tárgyalások befejzés- hez közelednek. Az 1938 szeptember 2-ika óta érvényben lévő angol-román gazdasági egyezményt teljes egészében átformálják. Az új megállapodás célja az, hogy a román-angol kereskedelmi kapcsolatokat minél jobban elmélyítse. A fizetési módozatokat külön egyezményben szabályozzák. Az egyezményt néhány napon bedül aláírják. T"<-■ 1 ■

■ \ t i u •

(—) A Felvidéken kifizethetők az életbiztosítások. A Biztosító Magánvállalatok m. kár. állami Felügyelő. Hatósága annakidején a csehszlovák intézetek felvidéki képviselőinek megtiltotta, hogy a visszacsatolt felvidéki területeken az életbiztosítási szerződések alapján további intézkedésig kifizetéseket teljesítsenek. A fizetési tilalom alól csak a tiszta kockázatbiztosításokat vették ki. A Felügyelő Hatóság most megengedte, hogy a csehszlovák biztosító társaságok képviselői a díjtartalék meglevő fedezetének arányában az esedékes biztosított tőkékre és ajándékokra kifizetéseket teljesítsenek. Az életbiztosítások .kifizetését a Felvidéken már megkezdték.

(—) Németország megkezdte Romániából a mezőgazdasági termények és a petroleum szállítását. Berliniből jelentik J Kedden 70 német mérnök és agrárkémikus érkezett Btj karestbe Stábéi Oszkár, a német birodalmi mémökszövebség elnöke vezetésével, hogy a német-román szerződés folytán felmerülő problémákat a helyszínen tanulmányozza. A német-román kereskedelmi szierződés alapján máris megindult Romániából Németország felé a mezőgazdasági termények és a petróleum szállítása. Hosszú vonatrakományokai indítottak már el Németország, valamint a cseh-morva protektorátus felé. Ugyanakkor Románia részéről is élénk ütemben fokozódik az érdeklődés, ille'bve a megrendelés a német gyáripari termények irányában. A legutóbbi napokban a cseh-morva protektorátus területéről 7500 tonna kórházi berendezést és felszerelést, valamint műszereket szállítottak Romániába. Németországból a gyáripari termékeken kívül óriási mennyiségű heringet is útnak indítottak Románia felé. A cseh-morva protektorátusból nagymennyiségű vasútépítési anyagot is rendelt a román kormány.

(—) Megkezdődtek a német-szlovák gazdasági tárgyalások. Pozsonyból jelentik: A szlovák-német gazdasági bizottság tegnap Pozsonyban megkezdte tanácskozásait. A tanácskozások célja a két állam közötti gazdaság^ kapcsolatok rendezése.

(

_) Saját kezelésbe akarja venni Románia

a petroleumszállítást. Bukarestből jelentik: A román kormány tárgyalásokat kezdett illetékes norvég körökkel több petroleumszállító tankhajó megvásárlása, illetve építése céljából. A román kormány egy 300.000 tonna űrtartalma petroleumszállító tankhajó flottilát akar létesíteni és ezzel az olajszállítást teljesen saját kezelésbe akarja venni.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: TARTOTT

Nyitáskor a tőzsde lanyhulásra hajlott s az árfolyamok a tegnapi színvonal alatt mozogtak. Később a Cukor és a Koszán piacáról kündulva javulás állott be, az árfolyamok javultak, a részvények nagyrésze visszanyerte árfolyamveszteségét, sőtj néhány érték nyereségre is tett szert. Zárlatkor a tőzsde tartott. Gschwindt 5, Cukor 1.5, Délcukor, Na.sici 0.5 pengővel javult, Bauxit 1.5 pengővel gyengült. A többi értékeknél a gyengülés nem érte el az egy pengőt. A szilárdkamatozású értékek piaca egyenetlen volt.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Békéscsabai 4.5, Bauxit 163.—, Kohó 15.25, Kőszén 271.5, Nagybátonyi 40.75, Salgó 26.3, Urikányi 31.5, Fegyver 25.2, Ganz 12.7, Láng 26.—■, Győri vágón 17.—, Rima 60.4, Gutt- mann 6.4, Ofa 10.75, Nasici 74.25, Durna- Száva 6.—, Nova 11.5, Tröszt 47.—, Dcl- cukor 71.5, Magyar cukor 69-75, Auer 55.:—, Dreher-Haggenm. 116.75, Gschwindt 720.—, Polgári sör 88.—, Gyapjúmosó 3.—, Goldberger 35.—, Magyar kender 8.—, Pamutipar

18.5, Szegedi kender 36.5, Chinoin 8.—, Gumi

43.5, Vasúti forg. 13.2, Telefon 7.5.

Államadósság, kötvények, záloglevelek:

1914. évi főv. 4.5% 291.5, 1927. évi tör. 6% 79.125.

A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI

Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58.05 —58.65, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 182.65—184.65, cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.60-—77.50, svéd kor. 82.30—83.20.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.05— 184.65, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.25— 58.69, Bukarest 3.41-3-44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005r—16.155, Madrid—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.825—77.525, Isztanbul 263—271.

ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, május 9. (Zárlat): Párizs 11.7914, London 20.84, Newyork 445.12%, Brüsszel 75.75, Milánó 23.42%, Amszterdam 238.25— Berlin 178.60, Stockholm 107.35, Oszló 104.70, Kopenhága 93.05, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén • 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.19, Buenos Aires 102.87%, Yokohama 121.62%.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE LANYHA

A kínálat élénkülése folytán az irányzat

lanyhult. A búza 5—10 fillérrel gyengült;

300 q zab 10 fillérrel alacsonyabb áron cse* rélt gazdát. 1350 q felvidéki sörárpa tartott, árakon kelt el. A kukoricaforgalom 450 q-t, •tett ki 10—15 fillérrel gyengébb áron. A határidőspiacon a júliusi kukorica 20, az augusztusi 27, a júniusi rozs 28 fillérrel gyengült. Rozs: júniusra 14.57, 14.58, 14 28, zárlat 14.28—14.30. Kulcorica: májusra zárlat 17.15; júliusra 17.75, 17.78, 17.60, zárlat 17.60, —17SÍ; augusztusra 16.10, 17.93, zárlat;

17.88—17.90.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tbzac. vidéki 77 kg-os 20.30—20.80, 78 kg-os 20.50—,

21, 79 kg-os 20.70—21.20, 80 kg-os 20.80—

21.30, fejérmegyei 77 kg-os 20.35—20.75, 78; kg-os 20.55—20.95, 79 kg-os 20.75—21.15, 80-, kg-os 20.85—21.25, felsőtsizai 77 kg-os 20.10) —20.65, 78, kg-os 20.30—20.85, 79 kg-os 20.50, —21.05, 80 kg-os 20.60—21.15, duna-tiszaközi 77 kg-os 20.10—20.60, 78 kg-os 20.30—20.30^ 79 kg-os 20.50—21, 80 kg-os 20.60—21.10,, dunántúli 77 kg-os 20.25—20.70, 78 kg-oS;

20.45—20.90, 79 kg-os 20.65—21.10, 80 kg-o$ 20.75—21.20. Rozs: pestvidéki 14.40—14.65, más származású 14.55—15.10, Takarmányárpái elsőrendű 18—19.45. Sörárjxi: kiváló 20.50—

22, príma 19.25—19.75. Zab: elsőrendű 22 60 —22.70, középminőségú 22-45—22.60. Kujco- rica: tiszántúli 16.85—17. Őrlemények: korpa, 14—14.10, 8-as liszt 16.30—16.50. Árpa; 450Í mm felvidéki 21.—, 300 mm felvidéki 21.60, 300 mm 21.25, 150 mm felvidéki 21.—, 150l mm felvidéki 20.87% budapesti paritásban, Zab: 150 mm 21.45, 150 mm 21.50 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.95, 150 mm Szolnokon át 16.95, 150 mm 16.85 budapesti paritásban. Bíborhere: 5 mm 52.50 Budapest. Csillagfürt: 20 mm 14.51) Dunántúl.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI

Kielégítő felhozatal, közepes forgalom meL lett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árakat) fizették: Marhahús; rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 24Q —320, vésés 140—260, pörkölt 180. Juhhús; hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús; karaj 200—250, tarja, comb 160—200, oldalas 128—172, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200 -2-yQ. Baromfi: Élő; tyúk 1 kg (140—145), csirke, rántanivaló I kg (200—280), ruca, hízott 1 kg (150—160). lúd, hízott 1 kg (140—155), pujka, hízott 1 kg (120—140). Vágott: tyúk 1 kg (140—170), csirke, rántanivaló 1 kg (200—340), ruca, hí- zott 1 kg 150—240 (130—180), lúd, hízott 1 kg_ 150—240 (120—180), pujka 1 kg (140). Tojás: Teatojás válogatott drb. 7—9, kg 133 —145, ládaáru (116—135), kosáráru (Á-SSri- 135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (103— 120). Halak: Ponty, élő 100—150, szeletéit 9d —140. Tejtermék; Tejföl (100), teavaj, tömb« ben (300—310), pasztőrözött 360—370 (330), sovány tehénúró 70—80 (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (30—33), borsó, hám- télit, feles (26—40), lencse, hazai (26—56), Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (12— 16), kalarábé kg (6—12), karfiol, külföld^ tisztított kg 100—130 ( 80—100), vöröshagyma, érett, makói (16—18), zöldjével (1,5 —3), fokhagyma (8—16). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai 46—60 ( 36—40), keikéi poszta (10—45), fejessaláta 2- -6 (0.8—4L Burgonya: Galibába (9.8—10.25), nyári rózsát (10.5—11), őszi rózsa (9—9.2), kifli (16— 18), Ella (7.8—8.4), fojtott burgonya 18—24 (12—22). Főzelékfélék: Hónaposretek 3—181 (1—14), zöldborsó, külföldi 48—56 (20—40)* hazai 65—75 ( 52—60), csiperkegomba (100—« 180), spárga 20—150 (10—120), paraj, tisztított 14—20 (8—16), sóska, közönséges 20— 24 (12—20). Gyümölcs: Alma, külföldi (1701 —180), nemesfaj (130—180), közönséges válogatott (60—120). Déligyümölcs: Narancs, sángabélű (64—90), vörösbélű (78—100). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—• 420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140), bors (440), szegfűbors (660), japán rizs (66—68), Karoliin rizs (92—100).

+ MAGPIAC: Köles fehér 18—22, vörös

18— '19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagyszemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 22—22.50, kék mák 128—132, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált

19— 21, fehér szokványba!) felsőmagyarországi 28.25—28.75, muharmag 22—23.50, bükköny szöszös 36—-38, csillagfürt fehér lapos 1250— 13, szárított répaszelet 9.50—10.50.

+ LISZTÁRAK: A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonábóí

készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—* 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, 0Í 36.50—37.50, 2gg 35.76—36.25, 2g 35.75— 36.25, 2f 35.75—36.25, 4-es 33.75—34.75, 5-Ö3 31.75—33, 6-os 27.50—30, 7-es 10.75—21.75; rozsliszt 0-ás 28.50—30, 01-es 25.75—27, 1-es

20— 21.50, 2-es 18—19.50.

+ SERTÉSVÁSÁR: A ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 599 darab. Vásári állományból angol hússertés 274 darab. Az irányzat változatlan. Árak: I. szedettsertés: 95—* 100, II. 88-—94, III. 74—85, angol tőkesertéa 92—94, márkázott exportzsír vágóhídon átvéve csomagolás nélkül 149 fillér kg-ként.

+ HUSVÁSÁR. Készlet: nagymarha 23 (elkelt 20), növendék 1, borjú bőrben 477, kecske 1, gödölye 4, sertés lehúzott 55, sza- lonnás 63, süldő 49, malac 38, marhazsiger 92 kg, sertészsiiger 50 kg. Mind elkelt. Árak: marhahús II. rendű egészben 80, csontozni- való 40—50, növendék 56, borjú bőrben I. 162 142, II. 120—120, kecske 38, gödölye 100, félsertés lehúzott 112—120, szalonnán 124, süldő 96—128, malac 180, marhazsiger 40, sertészsiger 70 fillér kg-ként. A vásár lanyha volt. , . rj

> i‘ ' \ '