Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-10 / 106. szám
msiDEta JíaGfojtHnafcSfi 1939 MÁJUS 10, SZERDA Leleplezték Klebelsberg Kunó gróf szobrát Pécs város küldöttsége,- középen vitéz Imrédy Bélával, akinek a város a mandátum elvállalását ajánlotta fel innmmiiiiiiQiininiiriininiiiiiniiiiniiuniDjuiiiJnuiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminuiiiinniiiiiHuiiHuniiiüiiuniniiimiiiniiiiiiiiJiuiiuiu/imiiima Kedden délelőtt fényes ünnepség keretében, Magyarország kormányzójának jelenlétében leplezték le Klebelsberg Kunó gróf eskütéri emlékezobrát. A leleplezési ünnepségen igen nagyszámú, előkelő közönség jelent meg. Ott voltak Klebelsberg Kunó legközelebbi családtagjai. Megjelent a leleplezésen vitéz József királyi herceg, József Ferenc királyi herceg, Auguszta királyi hercegasszony, Magdolna királyi hercegnő, Teleki Pál gróf miniszterelnök, a felsőiház nevében Szapáry Lajos háznagy, a képviselőház nevében Darányi Kálmán hy. miniszterelnök, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, Bethlen István gróf ny. miniszterelnök, Ang^lo Rótta pápai nuncius, Behic Erídn török követ, Orlowski lengyel követ, Vinci gróf olasz követ, Montgomery angol követ, a diplomáciai testület több tagja, Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester és még igen sok előkelőség. A kormányzó feleségével együtt pontosan 11 órakor érkezett meg, az Egyetemi Énekkarok a Himnuszt énekelték, majd Kornis Gyula, a Gróf Klebelsberg Kunó- Szoborbizottság elnöke mondott beszédet. Méltatta Klebelsberg Kunó gazdag és termékeny munkásságát, majd beszédét így fejezte be: — Most itt áll előttünk kőbemetszett történeti alakod, s sokoldalú szellemed együtt álmodozhat Petőfivel a mgyar nép nagyságáról, Eötvössel, a magyar szellem építőerejéről, Deák Fereneccel a jog hatalmáról, Széchenyivel a nemzetet felemelő nagy alkotásokról, Andrássyval a magyarság létét biztosító külpolitikai elhelyezkedésről és mestereddel, Tisza Istvánnal, a nemzet akaraterejéről és bátorságáról. A miniszterelnök beszéde Teleki Pál gróf miniszterelnök lépett ezután a szónoki emelvényre: — Klebelsberg Kunó szobra mellett — mondotta a miniszterelnök a többi között — nem fognak hiába elmenni az emberek. Ha e szoborra néznek és az gondolatokat kelt bennük, eszükbe fogja idézni a szobor Klebelsberg életét. Lelkűkbe szállhat ez elgondolás és elmélyülés kapcsán a kultúrának embert, eszményt és alkotást ösz- ezefogó egésze, mert Klebelsberg a nemzeti kultúra feladatait egészükben látta. Az egész feladat mint egység élt lelkében és minden, amit tett, minden, amit alkotott, jól átgondoltan, szerves alkotó eleme volt annak a szervezetnek, amelyet a nemzet művelésének dolgozására kiépíteni igyekezett. Felsorolta éj méltatta ezután a miniszterelnök Klebelsberg munkásságának kimagasló eredményeit az alföldi iskolaépítés, a középfokú oktatás fejlesztése és a felső- oktatás szervezése térin, majd így folytatta: — Maradandó, örök értékeket vihet innen magával minden ember, minden nemzet, értékeket, amelyekre az embereknek és a nemzetnek szükségük van, tekintet nélkül korokra, felfogásokra, egyéni, vagy politikai nézetekre, értékeket, amelyek nélkül az ember nem lehet igazán nemes, a nemzet nem lehet igazán nagy. — Magam kívántam Klebelsberg Kunó szobrának leleplezésénél beszélni, róla emlékezni, részben iránta való tiszteletből, részben, hogy azokkal, amiket itt elmondok, figyelmeztessem a székesfőváros közönségét és a nemzetet. — Nem egyszer tettem fel magamban a kérdést, — látva képét a minisztériumban — jól és méltóan folytatjuk-e munkásságát. És hozzásegített ehhez a mindennapi lelki- ismeretvizsgálathoz, amelyre mindenkinek, de elsősorban a vezetőállásban dolgozóknak szükségük van. Segítse hozzá ez a szobor itt Budapestnek egyik legforgalmasabb helyén mindazokat, akik erre járnak, ahhoz, amihez engem képe segített. A kultuszminiszter méltatása Klebetsbergröl Ezután Hóman Bálint vallás- és köz- oktatásügyi miniszter mondott beszédet, amely a következőképpen szól: — Hálás szívvel emlékezem vissza a legnehezebb időkben folytatott tudománymentő munkásságára, művelődéspolitikai elgondolásainak ösztönző hatására, a nemzet jövőjébe vetett fanatikus hitére és példaadó munkás életére* gtóbelsberg fanatikusan hitt a műveltség társadalomépítő, nemzetmentő és államfenntartó erejében. Az európai művelődésben és népműveltségben látta a nemzet felemeléséért vívott küzdelmünk leghatásosabb fegyverét. Művelődéspolitikájának nemcsak irányelve, a magyar kultúrfölény gondolata volt helyes, hanem eredménye is kor- jelölő művelődésünk történetében. — Klebelsberg művelődéspolitikája erőt, hitet, lelkesedést és bizalmat öntött a magyar művelődés munkásainak leikébe. Ez a lélekgyógyító munka volt életének legszebb, legnagyobb, legmaradandóbb eredménye, mert ezen az erőn és lelkesedésen, ezen a hiten és bizalmon épül a magyar művelődés. Ezt jöttünk el megköszönni, mikor most szobra elé járulunk. A kultuszminiszter nagyhatású beszéde után Morvay Endré dr. alpolgármester, a székesfőváros közönsége nevében átvette a szobrot. Az alpolgármester beszéde után egymásután helyezték el koszorúikat a szóíb- ron a kormányzó, majd utána a politikai, társadalmi és kulturális intézmények képviselői. A szoborleleplezési ünnepség az EgyeGenf, május 9. A Courier de Geneve „A Róma—Budapest—Berlin” cím alatt a budapesti levelező tollából cikket közöl és ahhoz egy képet is mellékel, amelyen egy kocsiban egymás mellett ül Horthy kormányzó és Hitler vezér és kancellár. Teleki gróf miniszterelnök és Csáky gróf külügyminiszter római utazása — írja a cikk — hagyományos tisztelgő látogatás volt s akik szenzációt vártak tőle, azok csalódtak. Olaszország volt az első, amely segélyt nyújtott a megcsonkított Magyar- országnak. Magyarország és Olaszország között nemcsak anyagi, hanem ideális Szegedről jelentik: A szegedi református diplomás ifjak társaságában Kiss Tihamér László dr. vallásoktató lelkész személyes tapasztalatai alapján részletesen ismertette az Észak-Franciaországba kivándorolt magyar ipari- és bányamunkások ínséges sorsát. A világgazdasági válság miatt ugyanis oda kijutott véreink munkalehetősége erősen megcsappant s ez különösen a sokgyermekes munkáscsaládokat döntötte leírhatatlan nyomorba. Az előadás hatása alatt a szegedi református diplomás ifjak elhatározták: felhívják az egész magyar reformátusság figyelmét a külföldön élő hittestvérek kiáltó nélkülözéseire s ezzel párhuzamosan térni Énekkarok által előadott Szózattal ért véget. Itt említjük meg, hogy Ciano gróf olasz külügyminiszter kedden táviratot intézett özvegy gróf Klebelsberg Kunónéhoz s a szobor felavatása alkalmából kifejezte rokonszenvét Klebelsberg gróf iránt, aki a legnagyobb mértékben hozzájárult az olasz—magyar kulturális kapcsolatok kiépítéséhez. érdekközösség forog fenn. „Magyarországot és Olaszországot minden összeköti és semmi sem választja el." Egyébként Olaszország mindenkor megértést tanúsított Magyarország különleges érdekei iránt. A magyar-dél^zláv közeledés erőteljes kialakulásban van. Berlini látogatásukkal a magyar államférfiak csak igazolni kívánták azt a meghitt barátságot, amely Magyarországot és a Németbirodalmat egymáshoz fűzi. A római és a berlini látogatás után semmi akadály nem gördül a dunai államok egymáshoz való közeledésének politikája elé. mozgalmat indítanak a Franciaországban munkanélkülivé vált magyar családok hazatelepítésére. Felkérik az illetékeseket, kíséreljék meg ezeknek az éhező magyaroknak kenyér- hezjuttatását, elsősorban a visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja ipari, és bányatelepein. A jelenlevők azonnal nagyobb összeget adakoztak, hogy e családok hazautazási költségeit rendelkezésre bocsássák. Kimondotta azt is a lelkes ifjak baráti köre, hogy a családokkal állandó levelezést fog fenntartani, hogy valláserkölcsi és hazafias érzésüket ezen a módon is ébrentartsák. A Pálmay-csoport nagy tábor ozást tart Ipolyságon Ipolyság, május 9. A Felvidékért húsa évvel ezelőtt hazafias érzésből, önként harcolt Pálmay-csoport bajtársi egyesületei Pünlaösd hétfőjén, Ipolyság visszafoglalá- sának 20. évfordulóján, Ipolyságon nagy* tábort rendez. A Pálmay-csoport tagjai* hoz leginkább lévai, Selmecbányái és ipoly- völgyi munkások és földmívesek, iparosok és más kisemberek közül is sokan csatlakoztak. A Pünkösd hétfőjére tervezett nagytáborra igen sok vendég érkezik Ipolyságra. Az előkészítő munkálatokat az ipolysági körzet végzi s a rendezés élén, Farkas István író, polgáriiskolai igazgató áll. Az amerikai Magyar Bányászlap ünneplése Az amerikai Magyar Bányászlap, amely Detroitban jelenik meg, a közelmúltban ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját. A jubileumi példány most érkezett ide s annak lapjait végig* futva, elénk tárul az a nagy munka, ame* lyet ez a lap nemcsak a magyar bányászok, hanem az egész amerikai magyarság érdé* kében kifejtett. Alapítója és mai szerkesz* tője Himler Márton. Azon az ünnepélyen, amelyet az ő tiszteletére rendeztek ebből az alkalomból, egyes magyar bányászok 6—700 mérföldet is szívesen utaztak, csak* hogy üdvözölhessék ezt a harcos magyart, A húsz államban szétszórt magyar bányászok a legszebb egyetértésben élnek és ennek az egyetértésnek a megteremtésében Himler Mártonnak oroszlánrésze van. Az ünnepi banketten neki átnyújtott ezüst csákány az amerikai magyar bányászok hálájának legpregnánsabb kifejezője. Himler munkásságára legjellemzőbb a magyar bányászok üdvözlő iratának az a része, amely Himler működését így foglalja össze: „Ha harcolni kellett, akkor az első helyen volt, ha szenvedni kellett, akkor velünk vérzett, s ha segíteni lehetett, akkor is az ő keze volt, amely leghamarabb elért hozzánk.” Rádióelőadást tartott a windsori herceg London, május 9. A windsori herceg hétfőn este az amerikai rádióállomások részére mégis elmondotta beszédét az egykori ver* duni csatatérről. Mint ismeretes, az angol kormány közbelépésére a windsori herceg hétfőn már le is mondott tervéről, később azonban mégis úgy határozott, hogy megtartja rádióelőadását. Úgy hírlik, hogy a herceg drótnélküli telefonösszeköttetésbe lépett fivérével, az angol uralkodóval, aki jelenleg az „Empress of Australia” fedélzetén útban van Amerika felé. VI. György kiráiy megengedte a windsori hercegnek, hogy rádióeloadásáít siegtaaÄassa,- > ' t r FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP Telefon: 144-400 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5 „Magyarországot és Olaszországot minden összeköti és semmi sem választja el“ Mozgalom Indult a Franciaországban munkanélkülivé vált magyar családok visszatelepítésére
