Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

TmmrtLi ^MafiVaRHiraiSE ÍO A/líss Mollie csodálatos levelei Múzeumba került 6000 levél, amit ötven év alatt transzban írt egy különöséletű amerikai nő Newyork, március 31. Az Egyesült Álla­mokban most halt meg 93 éves korában Alice Fancher, Mollie Fancher nagynénje, aki unokahúgának híres levelezését az ame­rikai psychológiai múzeumra hagyta. Mol­lie Fancher hatezer levele azért rendkívüli jelentőségű lélektani szempontból, mert ezeket a leveleket eszméletlenül, „transz. ban” írta. Mollie Fancher ötven éven át sza­kadatlanul transzban feküdt és különös élete az orvostudomány számára ma is rej­tély. Nagynénje halálával kapcsolatban az amerikai lapok újra megemlékeznek a külö­nös nő életéről és titokzatos képességeiről. Mollie Fancher 18 éves korában, 1866-ban egy sétakocsizás alkalmával hirtelen elájult és ettől a pillanattól kezdve hat éven át sú­lyos agóniában feküdt. Az orvosok sehogy- eem tudták megállapítani különös beteg­sége okát. Huszonnegyedik születésnapján az eszméletlen fekvő leány megszólalt, de öntudatát azután sem nyerte vissza. Másnap hegedűt kért és az ágyban el- | játszott rajta egy opraáriát, amit ez- | előtt sohasem hallhatott, anélkül, hogy valaha hegedülni tanult volna. Az orvosok megállapították, hogy tulajdoniképpen állandó transzban él és cse­lekszik. A Barnum cirkusz 100.000 font fize­téssel szerződtetni akarta, hozzátartozói azonban az ajánlatot nem fogadták el. Negyven évig feküdt már különös öntu­datlan állapotában, amikor egy napon hor­golótűt kért és ettől kezdve főleg kézimun­kával foglalkozott. Egyik csipkemunkája bombavető repülőgépet ábrázol, noha soha­sem volt alkalma repülőgépet látni. 1916 február 3-án MMollieFancőer végre vissza­nyerte eszméletét pontosan ötven évre rá, hogy öntudatlaneágba esett. Nemsokára azonban újra elvesztette eszméletét ée egy hét múlva meg is halt. Levelei, amelyeket öntudatlan állapotában írt, most nagynénje halála után a lélektani múzeumba kerül­nek, de élete talán örökre rejtély marad. Kétszázmillió dollár értékű elásott kincset kerestet a kínai kormány Sanghaj, március 31. Csengtu kínai vá­ros lakóit kincskeresési láz szállotta meg. A . város egyik családja ugyanis azt állítja, hogy régi időkből származó nagymennyi­ségű ezüstpénz rejtekhelyéről szóló okirat birtokában van. A kincset még a mandzsu dinasztia uralkodása elején egy rablóvezér ásatta el a város határában és azokat a rabszolgákat, akik a kincs elásásánál segédkeztek, mind megölette. Egyetlen ember tudott csak az elrejtett kincsről és annak a családjában apáról fiúra szállt a titok, de megfogadták, hogy csak a legnagyobb nemzeti veszedelem ide­jén árulják el a kincs rejtekhelyét. Most a család elhatározta, hogy a haza végromlá­sát látva, felajánlja titkát a kínai kormány­nak és az állítólag kétszázmillió dollár ér­tékű kincset rendelkezésére bocsátja. Az ilyen legendákat Kínában komolyan veszik, amint az a tény is mutatja, hogy a kormány el is fogadta a felajánlott Megérkezett Párisba de Loquorica, a nem­zett Spanyolország első követe ezüstöt és húsz százalékát a város la­kóinak ajánlotta fel, ha valóban megtalálják. Azóta a város lakói állandóan a kincset keresik. Még jobban fokozódott a kincskeresési láz, amidőn né­hány nappal ezelőtt egy tudósnak sikerült kibetűznie a kincs rejtekhelyéről szóló régi írást és a megjelölt helyen ásatni kezdett. Egyelőre azonban még nem jutottak nyo­mára a rablóvezer kincsének. Modern háború: 1 frontkatonára 77 frontmögötti munkás dolgozik Berlin, március 31. (Inf.) Katonai szak­értők számításai szerint a modern háború­ban minden egyes frontkatonára 17 front­mögötti munkás jut, akik a harcoló katona felszereléséről és ellátásáról gondoskodnak. A hadseregek gépesítése ugyanis rengeteg frontmögötti munkaerőt igényel a gépek, üzemanyagok és fegyverek előállítására. A hadigépek tökéletesedése és a fegyverék tűzerejének fokozása viszont a harcoló se­reg létszámcsökkentéséhez vezetett. A mo­dern totális háború sikere tehát nem utolsó sorban a frontmögött dolgozó hadianyag- gyárak teljesítményétől függ. Székesfehérvár felépíti Nyitra Magyar Házát Székesfehérvár, március 31. Székes- fehérvár város elvállalta a nyitrai Magyar Ház felépítését. A városnak az n kikö­tése, hogy mivel Nyitra Prohászka püs- pökrek szülővárosa, a felépítendő Magyar Ház egyik szobáját Prohászka-szobának nevezzék el. Szolnok, március 31. Szolnok város kép­viselőtestülete 1000 pengőt szavazott meg a szlovákiai Magyar Hátak javára. 1939 ÁPRILIS 1. SZOMBAT .SzmHÁz-KönYvKasiiURA Jaross Andor mondja az ünnepi beszédet a kassai Turul-Napon Kassa, március 31. A Turul Szövetség II. Rákóczi Ferenc Bajtársi Egyesülete vasárnap nagyszabású „Turul-Napot” rendez Kassán és dísztáborozás keretében Jaross Andor minisztert avatja új tagjai sorába. A fővárosi vendégek vasárnap délelőtt fél 10 órakor érkeznek'különvonattal a kassai pálya­udvarra, ahol a fogadáson résztvesz a II. Rákóczi Ferenc Bajtársi Egyesület, majd zenekari kísérettel felvonulnak a Rákóczi Emlékműhöz és a fővezérség koszorút helyez el. Utána közös ebéd az Európa külön ter­mében. A déluután fél 5 órakor kezdődő dísztábo­rozás a vármegyeház dísztermében folyik le. Ambrus József, a Turul Szövetség országos fővezérnek megnyitó beszéde után sipeki Balás Károly nyug. egy. nyilv. r. tanár, a Turul Szövetség primus magistere felavatja az egyesület új tagjait, akiknek nevében Jaross Andor miniszter, Tors Tibor és Bárczay János országgyűlési képviselők szó­lalnak fel. Ezen a táborozáson avatja fel tagjaivá a Turul Szövetség Jaross Andor minisztert, Tors Tibor és Bárczay Jánost országgy. képviselőket, továbbá Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Sinka István, Erdélyi József írókat, Endre Béla karnagyot, Lefio- tay Árpád és Apáthy Imre színművészeket, valamint az egyesület új patrónusait, tb. do- minusait, leventéit és baj társnőit. Kodolányi János előadása után a táborozást bezárja Borbély Andor főszerkesztő, a Turul Szövet­ség tb. daminusa. Este 8 órakor irodalmi ünnepély kezdődik a kassai Nemzeti Színházban. Ez az irodalmi est a miagyar faj töretlen életerejét mutatja meg a meg-újhodó népi szellem jegyében. Élő irodalmunk harcos gárdája szólal meg ez al­kalommal. Az irodalmi est bevezetőjét Kovách Aladár mondja; műveikből felolvasnak: Er­délyi József. Kodolányi János, Szabó Lőrinc és Sinka István. Az ünnepi beszédet Jaross Andor miniszter mondja. Bartók—Kodály- müveiket énekel a Gázgyár Dalárdája, a leg­nagyobb budapesti munkáskórus, Endre Béla vezényletével. Szerepelnek még Lehotay Ár­pád és Apáthy Imre, a budapesti Nemzeti Színház tagjai. . ».í A derű a művészetben A Műcsarnok nemrégiben megnyílt vi­dám tárgyú kiállítása „A derű a művé­szetben” változatlanul nagy tömegeiket vonz. A nagyhéten a kiállítás nagypénte­ken egész nap zárva vaft, nagyszombaton pedig déli 12 óráig tekinthető meg. Husvét vasárnapján és hétfőjén úgy mint hétköz­napokon a kiállítás 9-től 2 óráig áll a látogató közönség rendelkezésére. (*) Vikár Béla ünneplése. A nyolcvanéves Vikin- Béla tisztelői és barátai a nemzetek közötti együttműködés, valamint a magyar néprokonsági gondolat terén szerzett érde­meiről való megemlékezésül csütörtökön este társasvacsorát rendeztek, amelyen a Goethe Társaság, La Fontaine Társaság, Miczkie- vncz Társaság, Magyar-Észt Társaság, Ma­gyar-Finn, Magyar-Nippon és Turáni Tár­saság tagjai igen nagy számban vettek részt Jelen volt Onni Talas finn követ' és Takeuchi Tokinosuke japán ügyvivő is. Az első felkö- szöntőt Lukács György dr. ny. miniszter, v. b. t. t., a La Fontaine Társaság elnöke mondotta. Paikert Alajos ny. államtitkár volt a következő szónok. Onni Talas finn követ német nyelven mondott üdvözlő sza­vaikat, kiemelve, hogy Vikár Béla, a Kale­vala kitűnő fordítója milyen nagy érdeme­ket szerzett a két testvémép közötti kap­csolat elmélyítésében. Az üdvözlésekre Vikár. Béla meghatottan, szellemes humorral vála­szolt és köszönetét mondott mindazoknak, akik ünneplésében résztvesznek. (*) Virágvasárnapi palóc népszokások a rádióban. Április 1-én 19 óra 20 perckor Budapest II. műsorán Manga János tart előadást a felvidéki palócok virágvasárnapi népszokásairól. Előadásában ismerteti zo- borvidéki télkihordó népszokásokat, a tavasz érkezéséi jelképező villözést és ,az ipoly- vidéki kiszehajtást. A népszokásokkal kap­csolatos dallamokat Littasy György énekli zongorakísérettel. (*) Dura Máté köRő elhunyt. Dura Máté, a háborúelőtti nemzedék neves költője, több lap szerkesztője és munkatársa, a Magyar Nemzeti Irodalmi Társsaág volt osztály- elnöke, több irodalmi társaság tagja, ny. székesfővárosi irodaigazgató, 79 éves korá­ban Budapesten meghalt. Temetése április 2-án, vasárnap délután négy órakor lesz a kerepesiúti temető halottasházából, a fővároS által adományozott díszsírhelyre. a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. Apa keménykötésben 1.@0 Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-csa- torna Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elis-' merni, hogy a Szuezi-csatorna Negrelü olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszor­szágnak a „londoni titkos szerződésiben biz­tosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz impé- rium elől ? , Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb po­litikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadővállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 MOST JELENT ME6! ■■■■■ POLITIKAI SZENZÁCIÓI UIRGIHIO GAVOII leleplezi őz európai feszültség drámai okait...

Next

/
Thumbnails
Contents