Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-07 / 80. szám

tS89 ÁPRILIS 7, PÉNTEK TEWiDEla •-MagVaR-HIRDAE El a szomorú kassai emlékkel! A cseh uralom kassai emlékei között aligha van kellemetlenebb, mint a zászló­tartó betonoszlop, amelyet a színház előtti parkban állítottak fel az őslakosság visz- szafojtott ellenzése és nyilt undorodása közben. Egyetlen csehszlovák „emlékmű” sem váltott ki Kassán annyi haragot és gúnyt, mint ez a kéményszerű magas al­kotmány a rászerelt „fütyülővei”. A leg­több elkeseredett tréfa és kifakadás ezen az égbetörő, szili id „hőmérőn” mutatta a beteg republika lázát, amit nem tudott lehűteni az alája épített vízmedence sem. Járt itt egyszer egy prágai műépítész, aki viszont állandó vízöblítéssel -ellátott hi­giénikus intézménynek nézte az alkot­mányt, mert ilyen prágai utcai intéz­ményre emlékeztette a négyszögű, sül­lyesztett medence kockás kőburkolata. Hogy maguk a csehek sem tekintették mű­emléknek ezt a zászlórudat, bizonyítja az, hogy nem vitték el magukkal, holott min­den szobrot és domborművet, amit ők állí­tottak fel, gondosan leszereltek és elszállí­tottak. Építészeti szempontból a lehető legdisz- szonánsabb jelenség ez a cementkémény. A Dóm hatalmas gótikája és a színház új- barokkigényessége közé tolakodott fel a maga vékony sudarával, mintha hencegni akarna azzal, hogy magasságban vete­kedni tud az ősi város történelmi épüle­teivel. Pedig a pucér vézna betónharcos csak azt bizonyítja, hogy milyen hiú tö­rekvés a magasba törni a történelemmel szemben. Mintha a kétoldalt húzódó Fő­utcai házak, a részben régi reneszánsz, részben a múlt század vegyes újbarokk stílusában emelt épületek., kényelmes, ter­peszkedő mosollyal szemlélnék a sovány törekvést. Sehogysem illik bele a környe­zetbe a modern „sachlich” kútágas, amely­nek tetejére félévvel ezelőtt még villany­áram rúgtatta fel a csehszlovák zászlót. Történelmi emléknek is nehezen tekint­hető, nemcsak azért, mert mindössze két éve éktelenkedik a város legszebb pont­ján, hanem azért sem, mert a vesztébe ro­hanó cseh sovinizmus beteg vágyálmának utolsó kifejeződése, — semmiképpen sem alkalmas arra, hogy eredeti rendeltetése szerint átvegyék, arra még kevésbé, hogy mint egy idétlen erőlködés tanulságot, vagy netán kárörömet keltő példáját el­rettentésül megtartsák. Arra túl szép a hely, amelyet elfoglal. A város közvéleménye amellett van, hogy az oszlopot lebontsák és a vízmeden­cét a félreérthető lapos vízeséssel bete­messék. Nemcsak azért, mert sok rossz és friss emléket tart ébren, hanem azért is, mert különös hozzáértés nélkül is sérti mindenki ízlését, aki körülnéz a téren. Képzőművészeink, ha kérdezzük őket, riadtan mondják: „Lebontani! Minél előbb!” Véleményük szerint az építmény egészen olcsó és frivol merénylet e régi város központjának architektúrája ellen. Ügyig van elég sok kirívó építmény a Fő­utcán, amely élesen és kínosan bontja meg a város tradicionális képét. Ezek az épületek, amelyeket nem lehet lebontani, éppen eléggé emlékeztetnek bennünket egy erőszakos korszak hányiveti, múltba és jóízlésbe belerúgó ágálására. Fzinte TELEFONSZAM: 144-400 igazolása volna e kornak a zászlóoszlop megtartása. Talán csak a bürokratikus lassúságnak tudható be, hogy még mindig a helyén van. Már hetekkel ezelőtt híre járt, hogy a város pályázatot írt ki a lebontási mun­kára. Aztán megint nem beszéltek róla. Most megtudtuk, hogy ezen a héten tár­gyalták az ügyet a gazdasági bizottságban és elhatározták, hogy javasolni fogják a közgyűlésnek a lebontást. Mos£ hát ki kell várni, hogy mit határoz a közgyűlés. An­nakidején csak a cseh módszerű többség­gel, a képviselőtestület kinevezett tagjai­nak szavazataival sikerült kicsikarni a határozatot az oszlop felállítására, — most pedig sokkal egyöntetűbb határoza­tot vár a kassai közvélemény az új tör­vényhatóságtól ... Mikor az észak,i szél végigsüvít Kassa Fő-utcáján, az oszlopra erősített, oldalt nyitott vasrúd fájdalmasan búg és fütyül, ezért nevezték el fütyülőnek. ’ Az elmúlt év októberében, mikor megindult a szél a Hernád völgyében, különösen keserves hangon szólt a „fütyülő”. Mintha a végső vész szirénája szólalt volna meg, hogy figyelmeztesse a végzetre a még itt ta­nyázó cseheket. Az akkori állandó izga­lomban riasztóan hatott e hang a tüntető séták tömegeire is. Ma már nincs szükség a riasztó szirén­hangokra ... (s. i.) Angolellenes mozgalom Kenyában London, április 6. A brit gyarmatokon észlelhető angolellenes mozgalom most már a keletafrikai Kenya gyarmatra is átterjedt. Ezen a gyarmaton főleg hinduk és arabok élnek, akik eddig szabadon mo­zoghattak a gyarmat területén. A gyar­mati kormányzat most váratlanul rende­letet adott ki, amelyben megtiltotta a hinduknak, hogy az or­szág belsejében elterülő fennsíkon te­lepedjenek le. Ez a fennsík Kenya legegészségesebb ré­sze s úgylátszik, hogy ezt a vidéket ki­zárólag európai telepesek számára akarják fenntartani. A hinduk elkeseredetten til­takoznak a rendelet ellen s miután attól kell tartani, hogy a rendelet érvényét az arabokra is kiterjesztik, a hinduk és arabok szombatra együt­tes tiltakozó gyűlést hívtak össze, • amelyen arról tárgyalnak, hogyan tudná­nak közösen fellépni az angolok ellen. A jövő héten pánarab kongresszust is ren­deznek Kenya fővárosában, Nairobiban 3 erre a kongresszusra meghívták az összes araboklakta keletafrikai tartományok kép­viselőit. Ezen a kongresszuson is a keletafrikai arabok és hinduk együttműködéséről , és az angolok ellen való közös fellépésről akarnak tárgyalni. „Felvidéki bajtársainkat tárt karokkal várjuk táborunkba“ — mondja Kertész Elemér, az Országos Frontharcos Szövetség ügyvezető atelnöke A Felvidék visszacsatolt magyarsága immár társadalmi téren is bekapcsolódik az anyaország vérkeringésébe. A társa­dalmi megmozdulások közt említhetjük, hogy a Felvidék frontot járt, deresedő- fejű tűzharcosai egyre nagyobb számban jelentkeznek és sorakoznak az Országos Frontharcos Szövetség immár százezrekre menő táborába. Még mindnyájunknak emlékezetében él az a lelkes öröm, amellyel felvidéki test­véreink a visszacsatollás felejthetetlen napjaiban a bevonuló frontharcos alakula­tokat fogadták. Most felkerestük az OFSz országos elnökségét, hogy lapunk olvasói számára bepillantást nyerhessünk az OFSz immár két évtizedes működésének eddigi eredményeibe és érdeklődjünk a további célkitűzések iránt. A Rákóczi-úti ódon, egyemeletes ház, vagy ahogyan általában nevezik, „kis Rókus” épülete, egyike Budapest legöre­gebb házainak. Fővárosunk jóvoltából itt nyernek elhelyezést az OFSz központi iro­dái. A kapunál feszes vigyázz-állásban két formaruhás frontharcos teljesít szolgálatot. A lépcsőházban, folyosókon mozgalmas élet folyik, vidéki és budapesti szervezetek ve­zetőtisztjei, ir.egbizottai, az érdeklődők ál. iást és segélytkérők tömegei keresik fel naponta a Szövetséget, ahol nagyszabású szervező, irányító és karitatív munka fo. lyik a magyar frontharcosság érdekében. Hatalmas adminisztratív munka a százez­rekre menő tagok nyilvántartása, kartoté­kozása, ami bizony alapos munkát kíván; ezt a munkát kivétel nélkül frontharcosok végzik. A Szövetség irányításának élén, mint országos ügyvezető alelnök Kertész Ele­mér e. e. százados, törvényhatósági bizott­sági tag áll, akinek nevéhez fűződik a Szövetség megszervezése és az — immár húszesztendős, küzdelmes, kemény és lan­kadatlan, munka — amellyel az ország frontharcosságát egy táborba gyűjtötte, érdekeikért harcolt és harcol ma is. Katonás megjelenésű, kevésszavú, hatá­rozott egyéniségű ember Kertész Elemér. Eleinte bizony katonásan elzárkózik kér­déseink elől. — Nincs semmi nyilatkozni valója — mondja. De aztán mégis be­szélni kezd, általánosságban a fronthar­cosság alapelveiről, a katonaerényekről és a bajtársi összefogásról. — A közelmúlt eseményei — mondotta többek között — sok mindent felkavartak, megbontani igyekeztek Szövetségünk egy­ségét, azt a bajtársi frontot, amelyet még a háborús lövészárkok építettek körénk. Erre vonatkozólag szeretném általánosság­ban hangsúlyozni az alábbiakat: — Szövetségünk a dicsőséges és szenve­désteljes harctéri közös emlékeken épült fel. Alapját a bajtársi szereteten alapuló fegyelem s a minden szélsőségtől mentes nemzeti öntudat képezi. Szövetségünk tag­jai azért tömörülnek, hogy szervezeti vo­natkozásban — a napi pártpolitika és felekezeti kérdések kikapcsolásával — a bajtársi összefogás erejével támogassák egymást és a frontharcos egyetemesség nemzeti, erkölcsi és szociális célkitűzéseit. Minden bajtárs legszentebb kötelessége, hogy küzdjön a magyar széthúzás, meg- nemértés, kicsinyes személyi torzsalkodás ellen s biztosítsa közreműködésével is helyi alakulatának harmonikus együtt- munkálkodását. — Szövetségünk kötelességének tartja támogatni mindazt, ami a magyar front­harcosoknak előnyt jelenthet, de védeke­zik és harcol, minden ellen, ami a front­harcosok elvi igazságának, nemzeti szük­ségszerűségének előbbrevitelét, megvaló­sítását gátolja. — Igyekszik a frontharcosok sorai kö­zött olyan eszméket és elgondolásokat meghonosítani, amely a frontharcosokat ■ÓMUshajtot Ijen, .níertftnindi utánozzák.. «..„.»jrw,. _en „tablettán . MÓL" szónak és T alakú ,asnak kell lenni.'rOjnondot- redeti csomagolásban kérje. közelebb hozza egymáshoz és lelkűkben a frontok vérzivataíában kialakult bajtársi érzést a legmagasabb fokra emeli. — A mi szervezkedésünket csakis a nem. zeti gondolat, az egyetemes nemzeti és frontharcos érdekek irányítják. — A „bajtárs” fogalma nem üresen csengő szó, hanem az önzetlen felebaráti szeretet legnemesebb érzése, élő valóság legyen szívünkben. . — Ezek az elvi és erkölcsi alapok azok, amelyekre Szövetségünket felépítettük s amelyen a jövőben is haladni kívánunk. — Szövetségünknek képviselete van az Állandó Nemzetközi Frontharcos-bizottság, ban, amelynek 1936 november 6-án keit alapokmányából szükségesnek vélem meg­ismertetni a következőket: — Célunk állandóbbá, erősebbé és haté­konyabbá tenni a világháborúbban részt- vett összes nemzetek frontharcosainak kapcsolatait. A népek közeledésének és együttműködésének szolgálatába állítani a frontharcosok erkölcsi erejét — akik min­den országban a bátorság, áldozatkészség és a becsület képviselői. A nemzetekben minden politikától mentesen kifejleszteni az összetartás és együvétartozandóság érzetét, azt a szükséges szellemet, amely fenntartja a békét. — Az állandó Nemzetközi Frontharcos Bizottság tagjai: Takách-Tolvay József gróf m. kir. titkos tanácsos, ny. altábornagy, országgyűlési képviselő, Frontharcos Szövetség orszá­gos elnöke. Vitéz Bobory György m. kir. titkos tanácsos, ny. államtitkár, e. e. őr­nagy, országgyűlési képviselő, a Szövetség országos társelnöke. Vitéz Árvátfalvi Nagy István m. kir. kormányfőtanácsos, a HONSz országos elnöke, országgyűlési képviselő. Vitéz Galánthay Glock Tivadar ny. tábornok, országgyűlési képviselő, a Frontharcos Szövetség alelnöke és De Sgardeüi Caesar ny. alezredes, főcsoport- elnök, az OFSz országos sajtófőnöke. Fent felsorolt bajtársaínk közéleti mű­három napos társaskirándulás luxus-autőkárra! húsvétkor FELSZABADULT FELVIDÉKRE Részletes utiprogram: Április hó 8-án. Indulás utazási irodánktól 13.30 órakor. Mezőkövesden a külön­leges ünnepi díszbe öltözött MATYÓ­FÖLD feltámadási körmenetének meg­tekintése. Miskolcon pihenő. Érkezés KA^SA-ra 20.30 órakor. Ellátás a Sclialk-házban és Bankó-fürdőn. Április hó 9-én. Délelőtt a felszabadult Felvidék fővárosának megtekintése. Ün- n'epi mise a Dómban. Utána kegyeletes hódolat Rákóczi fejedelem kriptájánál. Délután kirándulás Kassa hegyvidékére. Április hó 10-én. Indulás Kassáról 8 óra­kor. A felszabadult Felvidék legszebb autóútján át érkezés 10 órakor KRASZ- NAHORKA várához. A vár és termei­nek, valamint a mauzóleumnak meg­tekintése. ROZSNYó-n ebéd és tartóz­kodás. RIMSZOMBAT megtekintésére rövid séta, majd tartózkodás a FÜLEKI VAK-nál. Érkezés LOSONC-ra 17 óra­kor. Indulás 18 órakor. A volt „Trianoni” határ mentén, az IPOLY festői völgyén érjük el a Börzsöny hegységet. Vácon át érkezés Budapestre 21.30 órakor. Részvételi díj teljes ellátással, borravalóval együtt P G6.—. Jelentkezési határidő: április hó 3. Az autókárok helyei számozottak és azo­kat a jelentkezés sorrendjében adjuk ki. Tekintettel a Felvidék iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésre és a szállásolási lehető­ségekre kérjük a t. érdeklődőket, hogy részvételüket lehetőleg azonnal jelentsék be (10.— pengő előleg lefizetése mellett), mert csupán 30 személy szállásolását tud­tuk biztosítani. felvidéki MaayarHirlap utazási irodái# Budapest, Vili. József-’-«rftt 5 Telefon: 14-41-00

Next

/
Thumbnails
Contents