Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-07 / 80. szám
Ma: Rádiómelléklet Áras 10 fillér , évfolyam 80. szám. Budapest, 1939 április 7. Péntek Előfizetési ár évente 36,— P, félévré 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest,Vili. kerület,Jőzsef-kőrút5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144*400 Chamberlain bejelentette az angol-lengyel egyezményt és nyilatkozott az olasz albán helyzetről A londoni tárgyalásokon nagy szerepet látszott Magyarország kérdése London, április 6. Az alsóház mai ülésén Greenwood, a munkáspárti ellenzék helyettes vezére, napirenden kívül felvilágosítást kért Chamberlain miniszterelnöktől a Beck lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélésekről, valamint Hudson kereskedelmi államtitkár külföldi látogatásairól. Chamberlain miniszterelnök: A lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélésekről a következő jelentést olvashatom fel, amelyet a lengyel kormány nevében Beck ezredes, az angol kormány nevében Halifax lord külügyminiszter és én szöve- geztünk meg közösen. A Beck ezredessel folytatott megbeszélések tág területet öleltek fel és kimutatták, hogy a két kormány tökéletesen egyetért bizonyos általános elvek tekintetében. Megegyezés létesült, amely szerint a két ország kész állandó és kölcsönös jellegű egyezményt létesíteni, amely az angol kormány által a lengyel kormánynak nyújtott jelenleg érvényes ideiglenes, egyoldalú biztosítékot fogja felváltani. Az állandó egyezmény létrejöttéig Beck ezredes biztosította az angol lőr- mányt', hogy a lengyel kormány kötelezve érzi magát, hogy az angol kormánynak segélyt nyújtson ugyanolyan feltételek mellett, mint aminöket az angol kormány által Lengyelországnak adott ideiglenes biztosíték tartalmaz. Valamint az ideiglenes biztosíték, úgy az állandó egyezmény sem irányul egyetlen más ország ellen sem s az a rendeltetése, hogy kölcsönös segélyt biztosítson Angliának és Lengyelország-, nak bármelyikük függetlensége ellen irányuló közvetlen vagy közvetett fenyegetés esetén. Felismertük, hogy bizonyos ügyek — beleértve a szabatosabb meghatározását ama különböző módoknak, amelyeknél a segélynyújtás szüksége felmerülhet — további megvizsgálást követelnek, mielőtt az állandó egyezmény véglegesíthető volna. Megegyeztek a felek abban, hogy a fent- említett intézkedések nem zárhatják el egyik kormányt - sem attól, hogy más kormánnyal a béke megszilárdításának általános érdekében egyezményeket kössön. Ami Hudson kereskedelmi államtitkár látogatásait illeti,. Varsóban sikerült tisztázni több nehézséget, amely az angollengyel kereskedelmi egyezmény végrehajtása során felmerült és az államtitkár a lengyel ipari berendezések fejlesztéséről tárgyalt az érdekelt szakminiszterekkel. Hudson moszkvai tanácskozásai Ami Hudson kereskedelmi államtitkár látogatásait illeti, Varsóban sikerült tisztáznia több nehézséget, amely az angollengyel kereskedelmi egyezmény végrehajtása során merült fel, továbbá tanácskozott a lengyel ipari berendezések fejlesztéséről is az érdekelt szakminiszterekkel. Moszkvában a két ország közti általános gazdasági viszonylatokról tanácskozott és kieszközölte a szovjet kormány hozzájárulását tárgyalások indításához LondonNagypéntektől feltámadásig (d) Tekintetünk ma a Golgotára irányul, a halálig megkínzott Istenember sötét keresztjére. A legmegrázóbb, legkegyetlenebb látomásra, amit az emberiség történelme fölmutathat: arra a jelenetre, amelyben az emberi gonoszság pillanatokra győzni látszik az isteni jóság fölött, és aljas gonosz emberi kezek megfeszítik az Istent. Az emberré vált Istent, az utonállók és rablók legmegalá- zóbb büntetésével sújtották, két rablóval egy sorban szegezték föl a fakeresztre, amelyet megkínzott testének utolsó erőfeszítésével szöges korbácsok ütései alatt saját magának kellett fölcipelnie a halál hegyére. S míg az isteni lélek az utolsó lehelletig állta az emberfölötti türelem, a megbocsátás, a jóság és a szeretet minden emberi mértéket felülmúló parancsát, az eipberi testnek végig kellett szenvednie a tehetetlenségre kárhoztatott megfeszített ember minden kínját és megaláztatását, a feszítsdmeget üvöltő csőcselék ujjongását és gúnykiáltásait. A legszörnyűbb kép volt: a gazság diadala az igazság fölött. Az anyag diadala a szellem fölött. Az embernek nevezett földi féreg diadala az Isten fölött. De a földi erők nagypénteki győzelme csak nagyon rövid ideig tartott. A gonoszság csak két napig kérkedhetett azzal, hogy az Ég fiát a földbe temette. Az istenemberből csak az embert győzhette le, azt, ami benne földi volt: a testét. Az égit, a szellemet nem. A testre rágördíthették a Golgota legnagyobb szikláját, a szellem ereje erősebb minden nehézkedési erőnél, akaratára fölpattan a szikla s az Istenember harmadnapra föltámadt halottaiból. Levált róla az emberi test minden gyöngesége és tökéletlensége, levált róla mindaz, ami emberi volt, hogy teljes erejében és dicsőségében, a maga isteni mivoltában álljon szerettei elé. Az Istenember meghalt mint földi ember, hogy a földitől megtisztultan mint Isten támadhasson föl újra. Meghalt a test, hogy a halálon győzhessen a szellem. Ez az értelme a szörnyű nagypénteki látomásnak. A Golgota a legnagyobb hősiesség, amit ember elképzelhet. A legnagyobb önfeláldozás, ami emberi életben csak lehetséges. És a legnagyobb példaadás az igaz és jó ügyért való vé_r- tanuságvállalásra. A világ végezetéig örök példája annak, hogy a szent, nemes, jó és igaz ügyért mindent lehet és kell áldozni, hogy az egyéni életnél rs vannak magasabb értékek. A szellem és lélek értékei, az isteni igazság és igazságosság szolgálata, a szeretet szolgálata még akár életünk árán is. így a köz szolgálata is az embertársi szeretet parancsából folyik, a közért való életáldozat is végiső értelemben a szeretet nevében való kínszevedés. Mert nemcsak az egyén kerülhet Golgotára. A közületeknek, a népeknek is vannak golgotái élményeik. A népek is roskadozhatnak a rájuk szabott kereszt súlya alatt és szenvedik a keresztrefeszí- tettek tehetetlen kínjait. És népek is kerülhetnek golgotái sírba. A mi magyar népünk két évtizeden át volt a trianoni Golgota keresztrefeszítettje, ájult tetszhalottja. De a nagypénteki végzet csak azért oly sötét, hogy az isteni igazságosság parancsából elkövetkezendő husvét ragyogása annál tündöklőbb legyen. Az északi magyarság és a rutén testvérnép megérte a várvavárt nemzeti husvétot. Most először ünnepeljük szabad lélekkel a nagy húsvéti misztériumot: a nagypéntek megrázó mélységét és tanulságát. Visszaidézzük emlékezetünkbe a mi nagypéntekünket. A megalázásokat és igazságtalanságokat. A fészítsdmeget kiáltó csőcselék rivalgó szadizmusát. És az igazságosztó Gondviselés bölcsessége és jósága előtt hálával leborulva kérjük, hogy Szent István országának egykori területén egyetlen népnek se legyen nagypéntekje és Golgotája. Azok a véreink, akik ma még nem osztozhatnak nemzeti szabadságunkban, akiik ma még golgotás utat járnak, érjék el mielőbb a nagy husvétot és azokat a dunai testvérnépeket, amelyek ma még felénk faszítsd- meget kiáltanak, világosítsa meg az isteni Gondviselés és. a történelem tanítása, hogy a Duna völgyében csak a szeretet törvénye lehet a legfőbb törvény. Az a törvény, amelyet e föld minden népeinek a Megváltó legnagyobb magyar tanítványa, Szent István királyunk fogalmazott meg. Ez az ezeréves törvény egységesítőbb hatalom, mint a közös szenvedés, vagyis a magyar, szláv és román bánat. Szent István törvénye a dunai népek ezeréves modus vivendije s aki ez ellen a törvény ellen vétett, az megbolygatta a dunai békét s a dunai békétlenségen át boldogtalanságba taszított minden dunai népet. Húsz évvel ezelőtt idegen kezek keresztrefeszítették Szent István törvényét s egymás torkának uszították a dunai népeket. S mi volt a következménye? Béke volt a népek között. Nem béke volt, hanem farkasszemet nézés, ha békének nevezték, akkor csak zsandárbéke volt. A szentistváni kölcsönös megbecsülés helyett a nemzetiségi acsarkodás, a nemzetiségi elnyomás, a nemzetiségi kizsákmányolás könyörtelen korszaka lengett fölöttünk. Szent István birodalmát úgy szétszabdalták, mint Krisztus köntösét. És rövid húsz esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a nemzetiségi elv, pláne ennek a nemzetiségi elvnek igazságtalan és egyoldalú érvényesítése a legközpontibb elhelyezkedésű dunai népnek, a magyarságnak rovására és a többi népeknek jogtalan és indokolatlan tultengésével, egymagában nem alkalmas megoldási alap ezen a területen. Van egy másik elv is, amely sok millió éves törvénye ennek a területnek: a földrajzi egység elve, ez éppen olyan történelemalakító tényező, mint a nemzetiségi elv. Ezt a két elvet kapcsolta harmonikusan egységbe Szent István királyunk, amikor kimondta, hogy az egynyelvű ország törékeny és megfogalmazta a Pax Hungarica ezeréves erkölcsi programját, a szentistváni elvek ellen elkövetett trianoni erőszaktételt a földrajzi egység és a történelmi egység törvénye lassú, de biztos következetességgel elsodorja a. fejlődés útjából. A trianoni nagypéntek után éljön az a kor, amely a Duna völgyében meghozza a népek közötti szeretet törvényét. A magyar és ruszin viszonylatban már helyreállt az ősi egyensúly. A földrajzi és történelmi egységkeret mindössze új árnyalatot kap: a nemzetiségi igények ma a nacionalizmus, korszakában fokozottabb figyelemben részesülnek. A rutén nép az ősi kereten belül önkormányzátot kap. Ez jelenti az új mozzanatot az ősi szentistváni elven belül. Suum cuique. Szent István ezeréves testvéri törvénye modern megfogalmazásban. Nagypéntek napja van, de Közép- Európa már kezd túljutni a Golgotán. Vannak még nehézségek, várnak még ránk megpróbáltatások, de a megváltó Husvét glóriás hajnali fényének első sugarai már ott ragyognak a keleti Kárpátokon. Vajha megértenék ezt a szomszédnépeknél mindazok, akiktől a közeljövő történetének irányítása függ. Mert ha megértik, akkor a húszéves nagypéntek után már közel van a nagy Husvét: a Kárpátoktól koszorúzott Közép- Európa békéje és boldogsága.
