Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-06 / 79. szám

1939 ÁPRILIS 6, CSÜTÖRTÖK rmmm MiS 4 felsőház együttes bizottsága csüiőriőkön foglalkozik a zsidójavaslalial 'A felsőház földművelésügyi, igazságügyi, iparügyi, kereskedelemügyi és közlekedési, közjogi, közoktatásügyi és pénzügyi bi­zottsága április 13-án, csütörtökön dél­előtt 10 órakor az I. sz. bizottsági terem­ben együttes ülést tart, amelyen a-zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának kor­látozásáról szóló törvényjavaslatot tár­gyalja. Hat bomba robbant az éjszaka Merényletek Birminghamben, Liverpoolban és Coventryhan Francia gazdasági szakértő váditata a hivatalos francia gazdasági politika ellen Párizs, ápr. 5. Paul Elbel képviselő, az ismert francia gazdaságpolitikus, azzal vá­dolja egyik legújabb cikkében a francia kormányt, hogy elhanyagolta a délkeleteurópai kis­államokkal a kereskedelmi kapcsola­tok kiépítését és most későn bánkó. dik azon, ha Németország ezeket az államokat saját érdekkörébe vonja. A német-román kereskedelmi és gazdasági szerződés csak azok számára hatott meg­lepetés gyanánt — írja* a francia közgaz­dász —, akik eddig mereven elzárkóztak az európai mezőgazdasági jellegű államok élet- szükségleteinek megértése elől. A cikkíró ezzel kapcsolatban rámutat arra. hogy 1932-ben a etresai konferencián megígérték a dunai államok pénzügyi és gazdasági támogatását, do ezt az ígéretet Franciaország soha­sem váltotta be. Ezeknek az államok­nak egyedül a megerősödött Német­ország sietett segítségükre termény­fölöslegük átvételével. Elbel megállapítja, hogy a gyarmataiból élő Anglia, és a mezőgazdasági önellátásra berendezkedett Franciaország nem is alkal­mas a délkeleteurópai államok termésének felvételére és ezekben az államokban csu­pán politikai érdekeltsége volt a nyugati hatalmaknak» A cikkíró végül rámutat arra, hogy most azok panaszkodnak a bekövetke­zett események miatt, akik azelőtt a kisujjukat sem mozdították meg a súlyos gazdasági helyzetben levő du­nai államok megsegítése érdekében, noha azokat nagyvonalú gazdaságpolitika1 segítségével meg lehetett volna menteni. London, április 5. (Inf.) Szerdán haj­nalban ismét tömeges bombamerényietek történtek a nagy angol vidéki városokban. Összesen hat bomba robbant: három B i r- minghamban, kettő Liverpool­ban és egy C o v e n t r y b a n. Vala­mennyi merényletnek nyilván az volt a (»Íja, hogy megbénítsa a villamosforgal­mat. Valamennyi bombát a villamos-síne­ken helyezték el és sikerült is tönkretenni » pályatestet, úgyhogy a megrongált villa­mos-síneken egész délelőtt szünetelt a köz­lekedés. A bombák közel egy méter átmé­rőjű lyukat vágtak az úttestbe. Sebesülé­sek nem történtek. A rendőrség mind a három városban lázas eréllyeí nyomoz a tettesek után, eddig azonban még nem akadtak nyomukra. A hatóságok vélemé­nye szerint ezeket a merényleteket is nyil­ván ír köztársasági forradalmárok követ­ték el. Ünnepélyes keretek között avatta fel a tőzsdetanács a kormányzó arképét „Spanyol ércet német gépekért" Németországban nagy bizakodássá! tekintenek az újjászületett Spanyolország gazda­sági fellendülése felé Berltrt, április 5. A Maydeburgische Zei­tung „Spanyol ércet német gépekért” című cikkében érdekesen méltatja a német—spa­nyol kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének jelentőségét, A lap rámutat arra, hogy a jö­vőben az árucsereforgalom emelésével mindkét ország számára nagyon elő­nyös gazdasági kapcsolatokat lehet létesíteni kölcsön nélkül is. Hangsúlyozza a lap, hogy az erős, megráz- kódtatáementes nemzetgazdaság sokkal szo­lidabb alapot teremt a külkereskedelem számára, mint az egyoldalú és politikai be­folyás alatt álló tőke. A cikk ezzel kapcso­latban rámutat a német—román gazdasági egyezmény példájára, mint amely bebizo­nyította, hogy egy államot függetlenségének veszé­lyeztetése nélkül is el lehet látni gaz­dasági fellendüléséhez szükséges esz­közökkel. Ennek természetesen az az előfeltétele, hogy a szerződő államok egymás termelését kiegészítsék. Ez az eset áll fenn Németor­szág és Spanyolország viszonyában is, mert •Spanyolország rengeteg olyan nyersanyag­gal rendelkezik, amire Németországnak szüksége van viszont Németország a spa­nyolokat iparának gyártmányaival lát­hatja el. A cikk ezután felsorolja, hogy mit hoz­hatna be Németország Spanyolországból és rámutat arra, hogy a déligyümölcsökön, növényi ojajo. kon és egyéb mezőgazdasági termé­keken kívül, elsősorban az ásványi kincsek nyújtanak nagy behozatali lehetőséget. Vasérc, réz, ólom, cink és volfram, mind olyan fémek, amelyek Spanyolországban bőven fordulnak elő, s ezekben az ásványi kincsekben a spanyol kivitel Németország felé azelőtt is nagy volt, a spanyol bányák termelésének fokozásával azonban még nö- vekedíhetik. A kén és a higany szintén fon­tos kiviteli cikke Spanyolországnak és ezek- le Németországnak szintén nagy szüksége tan. Spanyolországnak viszont szénre, műtrágyára, gépekre, autókra és elektrotechnikai berendezésekre van szüksége, amelyeket nem tud kellő mértékben előállí­tani és ezeket Németországból kaphatja meg. A cikk azzal zárul, hogy Németország­ban nagy bizalommal tekintenek az újjá­született Spanyolország gazdasági fellendü­lése elé és szép eredményeket várnak a né­met—spanyol gazdasági együttműködéstől. Budapest, április 5. A tőzsdetanács áp­rilis 5-én tartott ülésén lelkes ünneplés közben helyezték el a tanácsteremben a Kormányzó Ür Öfőméltóságának képmá­sát. A képmás ünnepélyes elhelyezését Fleissig Sándor elnök beszéde vezette be. E beszédben az elnök többek s között a következőket mondotta: „Talán még nem volt államfő, aki sú­lyosabb helyzetben vette volna át az országlást, mint Horthy Miklós őfőmél- tósága. Ekkor küldte a Gondviselés Ma­gyarországnak a nagy magyar Alföld szü­löttjét, Horthy Miklóst, akiben a magyar fajta államalkotó tulajdonságai mind egyesültek. Megfontoltság az elhatározás­ban, acélos keménység a végrehajtásban, gyengédség a gyengével, erő az erőszakkal szemben, megértés a reformok iránt, tisz­telet a hagyományok iránt. Az ő szellemi­ben járunk el akkor, amikor a 75. évfor­duló esztendejét nem ünnepségek előkészí­tésére, hanem munkára fordítottuk. De amikor intézményünk megkezdi útját a 100-ik évforduló felé, kötelességünknek érezzük, hogy kérjük a Mindenhatót, árassza áldását hazánkra és annak fejére: Magyarország Kormányzójára”. A beszéd befejeztével a tőzsdetanács hosszantartó, lelkes ünneplésben részesi­mm tutu um VSMUim SSIIZSSI85 fi • : < 3 - > ' t I (IHQIHI© GüVBfl leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-esa- torna Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elis­merni, hogy a Szuezi-csatoma Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszor­szágnak a „londoni titkos szerződésiben biz­tosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz impé- rium elöl? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb po­litikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohány tőzsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. Ara keménykötésben tétté a Kormányzó Űr Öfőméltóságát s az elnök javaslatára elhatározta, hogy hódoló táviratot intéz az államfőhöz. A napirendre áttérve a tőzsdetanács őszinte sajnálattal vette tudomásul, hogy Kovács Géza, Kiár András dr. és Szávózd Richárd lemondottak a tőzsdetanácsosi tisztről. A tőzsdetanács megállapította az értékpapírok adásvételére vonatkozó új szokásokat: ezeket 1939 szeptember 3. napjától fogva kötött ügyletekre alkal­mazzák. Elhatározta a tanács, hogy a tőzsde folyó évi rendes közgyűlése április 19. napján, szerdán délután 4 órakor tartas­sák meg s egyben megállapította a köz­gyűlés elé az 1938. .évről szóló jelentésé­nek szövegét. A közgyűlés tárgysorozatára kitűzték a jelentést s a közgyűlés napján kerül sor a tőzsdetanács 70 tagjának megválasztására. A szavazás egy órával a közgyűlés megtartására kitűzött idő előtt, vagyis 1939 április 19. napján dél­után 3 órakor kezdődik s a közgyűlés be­fejezése után még egy óráig tart. Végül kimondotta a tőzsdetanács, hogy április 7-én, nagypénteken és 8-án, nagy­szombaton úgy az árutőzsdei, mint az ér­téktőzsdei forgalom szünetel és a tőzsde zárva marad. ——-------­Maii véáiemetés Nagykanizsán Nagykanizsa, április 5. . Nagy­kanizsa város saját halottadként temetteti el vitéz Szabady Béla 27 éves bank- tisztviselőt, aki első hősi halottja a nagy« kanizsai gyalogezrednek. Szabady Béla tartalékos zászlós önként ment Északra, ahol roham közben szakasza élén érte a golyó. Nagykanizsán a Vitézi Szék­házban ravatalozták fel és az ország- zászló előtt lesz a búcsúztatása. Elbocsátották állásából, mert Budapesten nyaralt Szatmárnémeti, április 5. Goschi Mátyás városi főmérnököt, a városi mérnöki hiva­tal vezetőjét a múlt év folyamán elbocsá­tották állásából, azon a címen, hogy a város engedélye nélkül Budapesten töltötte nyári sza­badságát. Goschi a közigazgatási bírósághoz for­dult jogorvoslatért, annál is inkább, mert az elbocsátását a törvényes fegyelmi eljá­rás sem előzte meg. A kolozsvári közigaz­gatási bíróság helytadott a főmérnök ke* resetének, tegnap pedig a bukaresti leg­főbb közigazgatási bíróság is jóváhagyta az ítéletet, amelynek értelmében a főmér­nök követelheti állásába való visszahelyez zését.

Next

/
Thumbnails
Contents