Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-05 / 78. szám
TEMHPEta jMmJöJIHERIAE 1939 ÁPRILIS 5, SZERDA' MUSSOLINI NAGY BESZÉDÉT MONDJA CALABRIABAN Svájc harcot indít az egyke ellen Bem, április U. Etter, svájci szövetségi elnök nyilatkozatéból, amit egy képviselő interpellációjára adott, az derül ki, hogy a svájci kormány is erős küzdelmet folytat az egyre aggasztóbb méreteket öltő szüle- téecsőkkenés megakadályozására. A köztársasági elnök kijelentette, hogy ha a születéscsökkenés ilyen arányban folytatódik, a svájci nép is a ki- _Ä haló népek sorába kerül. A svájci családok csupán 30 százalékának vgn kettőnél több gyermeke. Az elnök rámutatott arra, hogy a kormány már sok intézkedést hozott a születési arány szám feljavítása érdekében, emelte a családi pótlékokat és a sokgyermekes családoknak külön jutalmat ad, de a leghatihatósabb családvédelem mégis elsősorban a munkanélküliség leküzdése és a kivitel fokozása volna. Hangsúlyozta, hogy a kormány minden intézkedést hajlandó megtenni a születéscöckkenés leiküzdésére, de ezeknek az intézkedéseknek jelentőségét nem szabad túlbecsülni, mert ebben a kérdésben elsősorban az erkölcsök megjavulása a legfontosabb tényező. Francia könyv Magyarországról Páris, április 4. A francia könyvpiacon nemrégiben fényes kiállítású, gazdag tartalmú könyv jelent meg „Visages de la Hongrie’’ címmel. A mű 620 oldalán a magyar tudomány, irodalom, művészet és közélet legkiválóbb képviselői ismertetik Magyarország földjét, népét, hagyományait, történelmét, alkotmányát, irodalmát, művészetét s általában egész szellemi és gazdasági életét, valamint a Franciaország és Magyarország között fennálló történelmi és kulturális kapcsolatokat. A francia közvélemény nagy érdeklődéssel és meleg elismeréssel fogadta a müvet, amelyet a magasszínvonalú tanulmányok mellett gazdag fényképanyag tesz színessé és tanulságossá. Nagyiontoseágú munka ez — írja az Excelsior —. A könyv világos és tömör cikkei znzgukban foglalják a Magyarország vonatkozó legfontosabb tudnivalók lényegét és feltárják a magyar nemzet sokszínű arculatát. Megállapíthatjuk, hogy a magy ar élet gazdag megnyilvánulásait s a nagy történelmi múltra visz- szatekintő nemzet sokirányú tevékenységét a haladás szelleme s az ezeréves hagyományok foglalják egységbe ,.. A cikk külön kiemeli azokat a fontos fejezeteket, aipelyek a francia—magyar kapcsolatokkal foglalkoznak. A századok során át a két nemzet között élénk szellemi érintkezés állott fenn, amelynek nyomai Francia- országban és Magyarországon egyaránt fellelhetők s a „Visages de la Hongrie” érdekes fejezeteket szentel ennek az érintkezésnek. Végül az Excelßior megállapítja, hogy a könyv kitűnő és tömör monográfia, amely a francia közönségnek kimerítő és gyakorlati tájékoztatást nyújt Magyarországról. Bizonyíték hiányában felmentették a lázadással vádolt ungvári nyomdászt Preusz Mór a törvényszék előtt A proletárdiktatúra idejéből származó bűnügyet tárgyalt kedden a budapesti büntetőtőrvényszék Fonyódy -tanácsa. Preusz Mór ungvári nyomdatulajdonos volt & vádlott, akivel szemben a királyi ügyészség lázadás büntette miatt emelt vádat. A vádirat szerint felbujtó és vezető tagja volt Preusz annak a lázadó csoportnak, amely 1919 március 21. és 22-e között éjszaka és 22-én a központi városháza, valamint a kerületi elöljáróság épületét megtámadva, a felbujtott csőcselékkel megszállta, a pénztárt kirabolta, a főváros polgármesterét és a többi vezető tisztviselőket hatáskörüktől megfosztotta s helyükbe soraikból kiszemelt személyeket ültettek, új állásokat szerveztek és ekként a polgári osztály bizalmából, választás útján állásukba helyezett tisztviselők elmozdításával az egész polgári osztályt támadták meg olyan terrorral, amely köztudo- más szerint városszerte még azon a napon fegyveres pusztításokra, fosztogatásokra, sőt gyilkosságokra vezetett. A vád szerint egyike volt Preusz annak a háromtagú direktóriumnak, amely a székesfőváros Ügyeinek vezetését kezebe vette és irányította. Annakidején, a proletárdiktatúra bukása után Preusz Mór megszállt területre, Munkácsra. távozott és ott nyomdát nyitott. A királyi ügyészség eljárást indított ellené és ennek következtében nyomozólevelet bocsátottak ki kérrekerítésére. Kiderült az is, hogy Preusz mielőtt a kommunizmus kitört, a szociáldemokrata párt titkára volt. Most, amikor a megszállt Munkács visszakerült az anyaországhoz, preuszt a rendőrség mint cseh érzelműt, internálta. Ekkor jutott a hatóság tudomására, hogy nyomozólevéllel keresi a budapesti királyi ügyészség. Letartóztatták és felkísérték Budapestre. Az ügyészség mintegy húsz évvel ezelőtt kelt vádirata alapján került Preusz kedden a büntetőbíróság elé. A vádlott nem ismerte be bűnösségét. Azzal védekezett, hogy sohasem volt kommunista, mindig jó magyar érzelmű volt: a kommunizmus előtt, alatt és után is. Védekezése szerint a diktatúra kitörésekor Bódy Tivadar polgármester és Folkushásy alpolgármester arra kérték, hogy vállaljon szerepet a direktóriumban, legyen ő az egyik tag, mert így remélhető, hogy a főváros érdekei nem szenvednek csorbát, Erre közérdekből elvállalta a direktóriumi tagságot. Hangsúlyozta, hogy mindenben figyelemmel volt a főváros érdekeire és éppen ezért mozdították el tisztségéből. Á bizonyító eljárás és a perbeszédek után a törvényszék ítéletében bizonyíték hiánya címén felmentette Preusz Mórt, akinek terhére, a bűnösség megállapítása céljából a vádhatóság képviselője fellebbezést jelente te be. Fef)ér zászló a logQázon: nincs iab BécS, április 4. Bécs egyik elővárosában egy bérpalotán néhány nap óta hatalmas fehér zászló lobog. A környék lakói között érthető feltűnést keltett a hatméteres fehér lobogó és kíváncsian tudakolták, hogy miért tűzték ki. A ház lakói azután megmagyarázták, hogy azért lobogózták fel a bérpalotát, mert az utolsó zsidó is kiköltözött belőle és a fehér zászló a ház zsidómentessé- gét hirdeti. Azelőtt hét zsidó lakó is volt a házban, az utóbbi hónapok folyamán azon! n rendre kiköltöztek! Glei’dorf stájerországi v' ’ '.ban viszont a fogház épületére tűztek ki fehér lobogót annak jeléül, hogy egyetlen rab sincs a börtön celláiban. A fehér zászló kitűzését a hatóságok hivatalosan rendel« ték el, annak jeléül, hogy a fogház Üres amire negyven év óta nem volt példa. A városka vezetői ezzel kapcsolatban rá« mutatnak arra, hogy a nemzetiszocializmus egy év alatt olyan erkölcsi viszohyo« kát teremtett Ausztriában is, hogy a városka fogháza üresen áll. A fehér zászló mindaddig ott leng majd a fogház épületén, amíg az üresen marad,
