Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-05 / 78. szám

Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, «gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér.

POLITIKAI NAPILAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest,Vili. kerület,Jőzset-körút5, szánt Telefon: 144-400 o Telefon: 144-400

sm

_______•wm___

Nagypénteken vesszük

át a Szlovákiától vissza

csatolt kárpátaljai területet

A honvédelmi minisztériumban aláírták az új határról és az átadásról

s?óló jegyzőkönyvet

a

önkéntes

gárdája

(d) Két napig tanácskoztak most Budapesten a fölszabadult északi magyar sáv népi művelődésének kipróbált önkéntes harcosai, hogy számba vegyék a fölszabadulás óta végzett népnevelő munka tanulságait és megállapítsák az új körülmények közt végzendő társadalmi kultúrmunka föltételeit, föladatait és módszereit. A magyar kultúra fegyelmezett „szabad csapata” ez, nem küldte őket sem a múltban, sem a jelenben senki, hogy álljanak glédába, nem küldött számukra senki útiköltséget, hogy gyűljenek össze a szellemi munka jövő etapjának megbeszélésére, önkéntesek ezek mind, a szellem önkéntesei, akik a nemzeti szellemű népszolgálatért nem kérnek, nem várnak jutalmat, mert ezt a munkát nem fölszólításra, hanem lelkiismeretük parancsára, kötelességtudatból, belső erkölcsi kényszerből végezték és végzik. A nép iránti áldozatos szeretetböl, nemzettestvéri rajongásból. Azért, mert az elmúlt húsz év alatt fölismerték, hogy a nemzet csak a népen keresztül válhatik erőssé és így a nemzet legeredményesebb szolgálata a nép szolgálata. Kipróbált öreg kultúrharco- sok és lelkes fiatalok, az öregek azért, mert a kisebbségi sors egészen közeire sodorta őket a nemzet alapjához, ősi erőforrásához, a néphez, és lelkes fiatalok, akik nem akartak úgy kiemelkedni a népből, hogy elszakadjanak tőle. A népi kultúra megszállottjai ezek, akik Ugyanúgy népi-nemzeti irányzatot akarnak a nemzeti megújhodás lendítőjévé tenni, mint egy évszázaddal ezelőtt Petőfi és köre, de nem az irodalomban és művészetben csupán, hanem az élet minden síkján. Nem szűk értelemben vett irodalmárok ezek, sőt nem is széplelkek, hanem gyakorlati emberek cselekvő, buzdító, serkentő toliforgatók és igehirdetők, akik a tanári és tanítói emelvényen, ügyvédi irodákban, papi szószéken, népi kultúrházakban, egyesületekben, kaszinókban hirdetik a népi megújhodást. A magyar lelkiismeret megszállottjai.

A szellem emberei elsősorban azt tisztázták, mi is az a sokat hangoztatott és még többet gáncsolt „felvidéki szellem”. És csodálatosképpen azt állapították meg, hogy a felvidéki szellem fogalmával jelölt szellemi tartalom és eszmei mozgalom nem felvidéki találmány, hanem épúgy megvan az anyaországban is. Sőt az anyaországban vannak az igazi megalapítói és ideológusai. A né- piség szociális tartalma nem más a Felvidéken sem, mint az anyaországon, ezért helytelen a „felvidéki” jelzővel földrajzilag kizárólag az északi fölszabadult sávhoz kötni és ezzel elszigetelni. A Felvidék politikája egyszerűen népi politika és a felvidéki szellem nem más, mint az anyaországi népiségi szellem. Ellenben lényeges eltérés van a módszer kérdésében a felvidékiek és magyarországiak között. A felvidékiek ugyanazt a szellemi irányzatot kollektiv módon, mozgalmi eszközökkel, szervezetten és szervezve, szellemi munkaközösségben, a néppel együtt, a néptömegeket mozgatva képviselik, az anyaországiak csak individuálisan, egyéni példaadással, tömegek politikai megszervezése nélkül. A Felvidéken a nemzeti munka a népi síkról emelkedett a nemzeti sík felé, az

A Magyar Távirati Iroda jelenti:

A magyar—szlovák határmegállapító bizottság tárgyalásainak eredményeképpen létrejött jegyzőkönyvet kedden délben írták alá a honvédelmi minisztériumban magyar részről V ij r n 1 e János dr. rend7 kívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese és vitéz A n d o r k a Rudolf dr. vezérkari ezredes, szlovák részről V i e s t hadosztálytábornok és J a n s a k miniszteri oszanyaországról a nemzeti síkról ereszkedik le a néphez. Amíg a Felvidéken a népiséget uralkodó politikai elvvé tudták emelni Jaross és fiatal mozgalmi munkatársai, az anyaországban csak most indul el a népiségi elv a döntő csatára a hatalomért. Szent-Ivány József ezt szellemesen úgy fogalmazta meg, hogy a mai kormány, amely a népi elvet emelte kormányzati alapelvévé, még valójában ellenzékben van a rendszerrel, amely egy letűnő reakciós liberalizmus maradványa. Ez a finom megkülönböztetés egyúttal megmagyarázza azt is, hogy mialatt a kormány a legtöbb jóakaratot tanúsítja a Felvidékkel szemben, addig a régi liberalizmus gazdasági és hatalmi gépezete a csáklyás úri politika ellenzékben levő tényezőivel együtt igyekszik keresztülhúzni, kijátszani, vagy legalább meglassítani minden kormányrendelkezést, amely a népi szellemű, Felvidék érdekét szolgálja. A Felvidék a népi szellem és a népi politika fellegvára, ezért agitálnak úgy az úri liberalizmus előharcosai a Felvidék és annak szelleme ellen.

A felvidéki szellemi gárda kétnapos összejövetelén kizárólag a nép kulturális fölemelésének új föladataival foglalkozott s arra a nagyjelentőségű fölismerésre jutott, hogy a Széchenyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely az elnyomatás esztendeiben a kulturális nemzetmentés munkáját végezte, még nem töltötte be föladatát, hanem újabb nagy teendők várnak reá. A múltban esztendőkig megakadályozta tevékenységét a cseh hatalom, kizárólag önsegélyezéssel lassan és nehezen szervezkedhetett, szervezettsége egy évtizeddel hátrább volt, mint politikai szervezetünk.

tályfőnök. A jegyzőkönyv az új határ részletes leírását, valamint az átadással kapcsolatos technikai kérdések rendezését tartalmazza. A szóbanforgó területek átadása folyó hó 7-én fog megtörténni.

A katonai igazgatás

Vngvár, április i. A bécsi döntés után cseh területen maradt, csonka ungmegyei területek ruszin és magyar falvainak veAmikor a hamupipőkesorból kiküzdötte magát, a hivatalos járási közművelődési tanácsok akadékoskodásai nehezítették munkáját. Jó időbe került, amíg e hivatalos szervekkel és más magyar egyesületekkel párhuzamossá tehette tevékenységét. A legkisebb falvak kulturális megszervezésével végleg elkésett s a nem-magyar többségi falvakba egyáltalán be sem nyomulhatott. Ezt a nagy hiányt most utólag kell pótolnia. A nyelven és a kultúrán keresztül való nemzetvédő népnevelési munka különösen a szórványok között nem végezhető hivatalos állami szervekkel: erre a SzMKE hivatott. Le kell győzni tehát azokat a nehézségeket, amelyeket a hivatalos kul- túrtitkárságok versenye jelent az új körülmények között, mert itt nem versenyre, hanem munkamegoszlásra van szükség. A népi politika kormányának intencióit nem szabotálhatják tovább a népiség elvének ellenfelei, akik a liberalizmus csődtömegéből még kísértetek gyanánt itt maradtak a rendszer kerekei között. ..................

S ugyanez áll valamennyi többi követelésre, amelyet a felvidéki kultúr- munkások határozataikban leszögeztek. Nem felvidéki rezervációt, nem elkülönülést, elzárkózást, nem külön testet akarnak, hanem a húszéves múlt tanulságainak levonását. Mi, felvidékiek levontuk a tanulságokat, azt kívánjuk, hogy e tanulságokat az anyaországiak is megértsék és levonják. Mert rengetegen vannak, akik értetlenül állnak a felvidéki élet legtermészetesebb jelenségei előtt és fölényes gőggel mondják ki a meg nem értett jelenségről való téves és káros

zetői előtt kedden reggel hirdette ki Had- raba Rezső alezredes, járási katonai pa- rancsnok, hogy az ungmegyei járás területén életbelép a katonai igazgatás. A katonai parancsnok előtt mintegy 50 községi vezető jegyző, tanító, lelkész és községi bíró jelent meg, akik letették a hivatali fogadalmat. A katonai parancsnokság ezeket ideiglenesen vette át mindaddig, amíg a polgári igazgatás vezetőinek át nem adják az ügyeket.

ítéleteiket. Más népeknek kell hagynunk azt a kényelmet és fényűzést, hogy a történelemből semmit nem tanulnak és mindent elfelejtenek. Akik a népi szemléletig máig nem jutottak el, azok még a távoli múltban élnek, azoknak nincs joguk, hogy a jelenről ítéletet mondjanak. A felvidéki szellem szava a ma szava, a ma szükségletét és a holnap előrelátását tartalmazza.

A felvidék szellemiségének legfőbb jellemvonása az, hogy nagyon egyöntetű. Nincsenek árnyalatok köztünk. A Felvidék fiatal szellemisége ma egy vonalon van a felvidéki apák fölfogásával. És a fiatalok, akik a legszélső jobboldalról, a Prohászka-körből, vagy pedig a legszélső baloldalról, a sarlós mozgalomból indultak el, ma egyek egymással és az idősebbekkel a szociális népi nacionalizmusban. A mozgalmi egység: ebben üt el legjobban a Felvidék az anyaországtól. Nem parancsolt lelki egyenruha ez, hanem kiiskolázott, kiegyensúlyozott, lehiggadt közvélemény. A lét-nemlét kérdése előtt álltunk mindig húsz éven át, ezért figyelmünket a legfőbb létproblémákra irányítottuk s nem vesztünk el a részletekben, nem vesztünk össze a részlet- kérdések fölött. Az átlagember tisztán látja a főföladatokat, kevesebb a különvélemény és a civódás. Nem parancsuralmi egység ez, hanem demokratikus cgyakarat. A szellem Jüllektív egysége. A szellem uralma az individualizmus fölött. S ez a Felvidék legfőbb értéke egyetemes magyar szem» pontból.