Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-30 / 98. szám

1939 ÁPRILIS 30, VASÁRNAP TEBVTOEto •AVfiAftR-HIRIlAE 3 Hitler megállapította, kit terhelne a ha újabb világégés robbanna ki A vezér-kancellár világtörténelmi beszédé­nek hatása alatt áll az egész világ — A két tengelyhatalom elválaszthatatlan és közösen védelmezi a békét London, április 29. A Daily Mail és a Daily Express szerint Sir Neville Hender­son berlini angol nagykövet nemsokára utasítást kap kormányától, hogy: 1. közölje a német kormánnyal, hogy Né­metország bekerítése soha nem volt és nem lesz Anglia politikája; 2. az angol politika változatlan célja az európai béke biztosítása; 3. Anglia kész Németországnak kellő biztosítékot nyújtani a támadások ellen, ha ez megszüntetné a német „bekeríttetési” panaszokat. 4. Az angol kormány hajlandó vezető szerepet vinni a Roosevelt elnök üzeneté­ben felsorolt harminc állam által Német­országnak adandó megnemtámadási Ígé­ret megszervezése körül, ha ezt Németor­szág hasonló megnemtámadási Ígérettel viszonozza valamennyi felsorolt harminc nemzet javára. 5. A nagykövet utasítást fog kapni, kér­dezze meg, vájjon Hitlernek ama kíván­sága, amely szerint világos megegyezésre törekszik Angliával, a tengeri haderőre vagy egyáltalában a fegyverkezések egész problémájára vonatkozik-e. Úgy tudják, hogy esetleges határozott javaslatok előterjesztése előtt az angol kormány Franciaországgal, Lengyelország­gal és az Egyesült Államokkal is tanács­kozik. Ezzel kapcsolatban a Times vezér­cikke a német gyarmati követelések tekin­tetében hangsúlyozza, hogy békés haladó világban minden lehetséges és Anglia kész volna az összes többi országgal együtt a viszonosság alapján osztozkodni gyarmati birodalma előnyeiben, azonban „az őserdő­ben ilyesmiről nem lehet szó”. Római A két tengelyhatalom elválaszthatatlan és közösen védelmezi a békét Róma, április 29. A péntekreggeli olasz lapok Hitler kancellár beszédéből főleg azokat a részeket emelik ki, amelyekben a tengelyhatalmak között fennálló elsza­kíthatatlan kapcsolatokról beszélt. Mussolini lapja, a Popolo d’Italia a kö­vetkező címet adja berlini tudósításának: „Hitler leleplezi Roosevelt csalását”. En­nek a beszédnek — írja a lap — nagy hatása lesz az egész világon. Olaszország számára a pénteki Hitler-beszéd újból meg­erősítette azt a tényt, hogy a berlin— római tengely két hatalma elválaszthatat­lan egymástól és közösen védelmezi a bé­két Európa szívében. A berlin—római ten­gely politikája, mint ezt Németország és Olaszország már ismételten bebizonyítot­ták, a békés együttműködést szolgálja, amivel szemben Roosevelt elnök üzenete csak zavart idézett elő Európában. A „Corriere della Sera” megállapítja, hogy megkezdődött a demokráciák felelős- ségrevonása. Hitler Adolf mindenesetre leszögezte, hogy ki felelős a mai feszült helyzetért és kit terhelne a felelősség, ha újabb világégés robbanna ki. A „Messagero” szerint Hitler beszéde komoly tényezője az igazságos békének. A beszéd hangja kemény volt, de mérsékelt és nem zárt ki semmiféle észszerű meg­állapodást, hanem nyitva hagyott minden utat. A lap azt írja, hogy ha Anglia mó­dosítja Németországgal szembú' legutóbb elfoglalt álláspontját, nem lesz nehéz olyan új megállapodásra jutni, amely vi­lágosabb és határozottabb, mint az 1035- ben megkötött tengerészeti egyezmény. Lengyelország is súlyos oktalanságot kö­vetne el a maga részéről, ha elmulasztja az alkalmat, hogy komoly megfontolás tár­gyává teg'-e Hitler n agy fontos síW’ ,',"°s- jatait. — Lengyel politikai körökben érdeklő­déssel tárgyalják azt a hirt, hogy a Varsó­ban székelő német nagykövetség ideiglenes ügyvivője a Reichstag ülését megelőzően emlékiratot nyújtott át a lengyel külügy­minisztériumban. Az emlékirat a német­lengyel viszonyt érintő kérdéseket mind felöleli és azt a lengyel kormány teljes ko­a saját lábán kell járnia. Lábaira nehezedik a gyaloglás terhe. Segítsen rajtuk! Igazán megérdemelnek egy pár HUM UK8WBMMT molyaággal gálni. és megértéssel fogja megvizs­Párizs: A Jövő ma nem nyugtalanítóbb, de nem is Párizs, április 29. A Petit Párisién sze­rint a kancellár kijelentései semmit sem változtatnak a nemzetközi helyzeten. A kancellár tegnapi beszéde elüt a tőle meg­szokott dinamikus beszédektől, noha az angol—német és a lengyel—német egyez­mények felbontása a harag és neheztelés megnyilvánulásának tekinthető. Francia- országhoz viszont Hitler célzatosan ud­varias szavakat intézett. A nemzetközi feszültség tovább tart — írja a Petit Journal —, de Hitler kancellár beszéde nem növelte a légkör villamos­töltését. A jövő ma nem nyugtalanítóbb, de nem is biztatóbb, mint Hitler kancellár beszédének elhangzása előtt volt. Bailby, a Jour főszerkesztője, elismeri, hogy Hitler kancellár szokatlanul udva­rias formában fejezte ki mondanivalóját és beszédének óvatos és mérsékelt bongja figyelmet érdemel. jegyzéseikben azt írják, hogy a nemzetközi helyzet nem rosszabbodott és remélhető, hogy további tárgyalásokkal biztosíthat­ják a békét. A Vingtieme Siecle magától értetődőnek mondja, hogy meg kell vál­toztatni Danzig statútumát, mert Danzig tiszta német város. Hitlerrel együtt azt kell kívánni — írja —, hogy a világot megvédjék azoktól, akik minden nap ré­mületet próbálnak kelteni és ellenségeske-« dést akarnak szítani a népek között. Newyork London: Anglia kész Német- országnak minden lehető biztosítékot nyújtani a támadások ellen London, április 29. Londoni körök egye­lőre óvatossággal és tartózkodással fogad­ják Hitler legújabb beszédét, amelyről hi­vatalos körök még nem hajlandók nyilat­kozni, de a péntek esti órákban — nyil­ván sugalmazott — rövid rádiókommen­tár hangoztatta, hogy ha Németország tényleg „bekerítettnek” vagy „fenyege- tet.tnek” érezné magát, Anglia kész Né­metországnak minden lehető biztosítékot nyújtani támadások ellen. Az angol sajtó Hitler beszéde egyenle­gének megvonása során a teheroldalon csak a két egyezmény felmondását köny­veli el, de ezek egyike sem hozott meg­lepetést és London felfogása szerint gya­korlatilag nem változtatja meg a helyze­tet. Varsó véleménye Varsó, április 29. Hitler kancellár be­széde nagy feltűnést keltett Lengyelország­ban. A varsói lapok csaknem mind külön- kiadáslban ismertetik a beszéd szövegét, különös súlyt helyezve a Lengyelországgal kapcsolatos részekre. A lapok főképpen azt emelik ki, hogy Hitler egyoldalulag fel­mondta a lengyel-német megnemtámadási szerződést. Varsói politikai körök nézete az, hogy bár a beszéd Lengyelországgal szemben erős hangot üt meg, lényegében nem tar­talmaz újat. A lengyel külügyminisztérium szokásos pénteki sajtóértekezletén a sajtófőnök a külföldi sajtó képviselőinek a következőket mondotta: Newyork, április 29. Roosevelt elnök a Hydeparkban a pénteki nap folyamán az állami ügyosztálytól megkapta Hitler be­szédének összefoglalását, de nem volt haj­landó véleményt mondani. Szokásos pén­teki sajtóértekezlete elmaradt. A newyorki lapok teljes szövegében kö­zölték Hitler kancellár beszédét. A be­szédhez ellenségeshangú címeket fűznek. Nye szenátor kijelentette, hogy Roose­velt elnök nem fog megbeszélést folytatni Hitlerrel. Bizonyos, hogy Hitler beszédé­ben nincs egyetlen szó sem, amely az ame­rikai nép megsértésének volna tekinthető. Logan demokrata szenátor úgy véleke­dett, hogy a beszéd az Egyesült Államok tekintetében elég békülékeny volt. Tokió Tokió, április 29. A tokiói Aszahi Sim- bun Hitler beszédével foglalkozva meg­állapítja, hogy Anglia Németországból ki­induló állítólagos „fenyegetések” híresz­telésével rémületet keltett az európai nemzetek között. Az a célja, hogy ilyen módon biztosítsa Németország bekeríté­sét. Hitler a maga részéről kijelentette, hogy a békét akarja. Most Anglián és Franciaországon a sor, hogy ők is hozzá­járuljanak a fennálló helyzet békés meg­változtatásához. Brüsszel Brüsszel, április 29. A belga lapok Hitler kancellár beszédéhez fűzött meg­Közzétették a sajtókamarai tagok névsorát Szombaton nyilvánosságra hozták a saj- tókamarai tagok névsorát. A kamarai felvételi bizottságihoz 3786 kérvény érkezett be. Ebből 2771-et az uj* ságírói bizottság, 667-et a kiadói bizott­ság bírált e!l. Időközben visszavonatott, il­letve a kérelmező elhalálozása folytán tárgytalanná vált hetvenhat kérvény. Mind­két főosztályhoz felvételi kérvényt nyújtot­tak be 272-en. Az újságírói főosztály felvé­teli bizottsága 17, a kiadói főosztály fel­vételi bizottsága 8 esetben ülésezett. Az újságírói főosztály I. szakosztályába fel­vételt nyert 558, a II. szakosztálybe 316, a III. szakosztályba 12, a IV. szakosztályba 273, a V. szakosztályba 73, összesen tehát 1232 tag. Elutasítót az újságírói főosztály felvételi bizottsága 1539 kérvényt. A ki­adói főosztály I. szakosztályába felvétetett 37, II. szakosztályába 97, III. szakosztá­lyába 208, összesen 342 tag. Elutasított a kiadó főosztály felvételi bizottsága 325 kérvényt. Románia barátságot kíván minden szomszédjával London, április 29. Gafencu román kül­ügyminiszter kijelentette a Reuter-lroda levelezőjének, hogy Románia, amennyire csak lehet, barátságot kíván minden szom­szédjával, de nem akar egyikükre sem kü­lönlegesebb módon támaszkodni.

Next

/
Thumbnails
Contents