Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-02 / 76. szám
22 TETOIDEfcl j^feLöfeVRHIRlÄß )39 ÁPRILIS 2. VASÁRNAP audenciás teremnek, egy másik pedig Ju- liánka szobájának boltozatát. De a hősi védők lelkét a leghevesebb bombázás sem törte meg. Radios András mindenre kiterjedő gonddal vezette a védelmet, a pa- lánkbeli huszárság lövöldözése és hősies kitörései áok kárt tettek az ellenségben. Zrínyi Ilona, sógornőjével, gróf Nádasdy Istvánnéval s a többi nemes asszonnyal, Gyürky Pálnéval, Semseynével a betegeket ápolta, saját készítésű orvossággal gyógyítva sebeiket, majd a küzdő katonákat erősítette... Ostromzár... Április végén nagy örömmel látták a várbeliek, hogy az ostromlók társzekereket indítanak útnak. A haditanács Cap- rara grófot visszarendelte, most Buda megvívására kellett már felkészülni. Ca- rafa főparancsnoksága alatt Terzi Guido gróf vette ostromzár alá Munkácsot dra- gonyosaival és labanc lovassággal, de a vár közvetlen környékéről eltakarodott és az ostromzárat nagyon lazán vonta meg. A mérföldekre kicsapó várbeliek minduntalan áttörték, gyöngítették, dézsmálták ezt a tágabbköríí zárlatot. A hősileg kiállt ostrom után új reménységgel telt el a várbeliek lelke. A környező falvak jobbágyai elhányták a sáncokat. Május elsején már a várbeliek kis ura kilovagolt a várból, megnézte az otthagyott sáncokat, elvághatott a Lator- , cáig s amikor visszatér a várba, a huszárvár kapuja előtt az őrség díszt állott, az ágyúk pedig üdvlövést adtak. Itt, az árok előtti térségen lóhátról intézett lelkesítő beszédet a kis Rákóczi a tisztekhez és a legénységhez, harsogó vivát fogadta szavait. Ez volt az első közszereplése. Másnap a vár előtti réten rendezett az édesanyja nagy áldomást és a főasztal élére a fejedelemfiút ültette. Ugyanekkor indultak útnak hírnökei a lengyel királyi udvarba és férjéhez: „Senki sem szeret en- gemet, sem két gyermekemet megijedt állapottal bizony nem látta, valamint eleim: úgy voltunk készek fejünk fenn- áltáig várat megtartani... Lássa immár, kikkel tett föl az ellenség, ha asszony- ember vagyok is: Munkácson meg mertem várni őket — vigyék hírét máshová is...” Május 22-én a boldog anyát névnapjának ünnepe alkalmával gyermekei lelkes felköszöntő verssel ünnepelték. Két pellikán-fiát szárnyaival fedezte, Szempillantás nem, volt: szemeivel nézte, Hogy vagy egyikének ne lenne eleste... Kévéssé távozván, azonnal kereste... Munkács-Betulia, mit mondasz ezekre? Vitéz lakosai Szóltok mindenekre: Ilona, nem Judit ment az ellenségre... Lelkes arccal, kigyulladt szemmel szavalta a Badinyi összeállította verset a kis Ferkó s az édesanya a családi levéltárban máig megőrzött papír végébe boldogan jobb gyermekeket, mint ezek eddig az jobb gyermekeekt, mint ezek eddig az ideig voltak ...” Európa csodálata A hősileg kiállott ostrom híre megjárta egész Európát. A lengyel és francia udvar elismerését fejezte ki Zrínyi Ilona követeinek és mint szuverén hadviselő féllel, bántak vele. A szültem külön athnámét küldött neki s az iszlám történetében még nem volt példa arra, hogy nő kapjon ilyet. Tényleges segítséget azonban Munkács sehonnan sem kapott. A nyár idején meg kellett tölteni az ürülni kezdő magtárakat és élelmiszertárakat, a pincékbe is bor kellett. Az arató jobbágyokat Terzi lovasai sűrűn zaklatták, védelmükre a várbeli huszárságnak és gyalogosoknak kellett kivonulniok. A huszárok végigkajtatták az ellenség leseit és ilyenkor gyakran került puskázásra a sor, a gyalogosok pedig két-három tarackot állítottak fel a gabonaföld mentén és őrködésük alatt folyt az aratás és a gabona behor- dása július derekától augusztus elejéig. LTgyanígy hordták be a bort Beregszászról és „az orosz falvakról” szüret után. A télre tehát felkészültek. Mivel Terzy lovasai a Munkács feletti falukat akarták a tél folyamán megülni, Zrínyi Hona, hogy a Lengyelország felé való kapcsolatot biztosítsa, ezeket a falvakat felgyujtatta. A második télnek is nagy elszántsággal ment neki a vár népe. November havában Absolon Dániel kancellár követségjárásban volt lengyel földön, tárgyaltak a királlyal és királynővel, s a varsói francia követtel is — egyebet azonban nem hoztak, mint őszinte rokonérzésről szóló szavakat és azt a kölcsönpénzt, amit a lengyel udvar Zrinyi Ilona ékszereire folyósított ... A végső napok A kishitűség és csüggedés is kezd jelentkezni 16S6 végén. Ráty István uramat a város asszonya vasbaverette, mert kitudódott róla, hogy az ungvári parancs-1 nőktől gracionálist szerzett és ki akart > szökni. De az őrség nagy része a következő évben is hősiesen kitart fejedelmi assaonya mellett. Ennek az évnek hadieseményeiről már nincs naplószerű feljegyzés. de éppen úgy folyhattak a dolgok, mint az előző esztendőben. Csak a lőszerben kezdett nagyobb hiány mutatkozni. a gyertyatartókat és a kulcsokat kellett beolvasztani golyóbisnak. Az esztendő végén aztán Eger elesett és Zrinyi Ilona felismerte a való helyzetet: hogyan Várhat a töröktől segítséget, ha az Eszéknél táborozó nagyvezér ezt a fontos végvárat sem tudta felmenteni? Az eperjesi kegyetlenkedéseiről hírhedt Carafa Eger bevétele után maga jött Munkács alá s levelet küldött a várba, amelyben a jó- akaratú barát hangján figyelmeztette a fejedelemasszonyt, hogy a további ellenállás hasztalan. A bujdosók szétoszlottak, a török hatalom legyöngült. Nem kellett hozzá árulás, mint ahogy a történelmi legenda tartja, hogy Munkács meghódoljon. Zrinyi Ilona belátta a további ellenállás céltalan voltát, az őrség is zúgolódott már, de gyermekeire is gondolnia kellett: most még kedvező kapitulációs feltételeket kaphat, de később... Hátha igaza van Carafának, és gyermekeinek, a fényes Rákóczi-báz sarjainak inkább mostohája, mint anyja lesz ?... Megkísérli, hogy Thökölyt is belevonja az alkuba, de Carafa ridegen felel: Thököly már polgári halott. Most omlik össze az erős asszony először és 1688 január 15-én aláírja a kapitulációs szerződést, amely a várbelieknek bűnbocsánatot biztosít, a fejedelemasszonynak és két gyermekének pedig Bécsben teljes szabadságot ígér... Kétszázötven évvel ezelőtt, 1688 január 17-én délben megnyílt a palánk kapuja és Carafa generális fényes kíséretének élén belovagolt ftfunkács várába __ Egy hónap múlva díszes hintón indult szomorú útjára két gyermekével és kíséretével a dicsőséges anya... Bécsben elszakították tőle a fiát. Amikor a kis Ferenc először látogatta meg a neuhausi vára — három hónappal a kapituláció után volt ez —, odaazaladt Magyarország térképéhez, kikereste Munkácsot és keserves zokogásra fakadt. A jezsuita páter csudálkozva kérdezte, hogy miért sír? Rákóczi félrefordította fejét és csak ezt sóhajtotta: Im- possibile est tarn cito oblivisci... Nem lehet oly hamar felejteni! És sohasem felejtette el a mére glorie- use példaadását... Tizenöt év múlva a virágok mezején, Nicodémia mellett örök álomra húnyta a szemét a legtragikusabb életű magyar nagyasszony. Életének utolsó öröme az volt, hogy meghallotta fia szabadulását a bécsújhelyi börtönből. Haldokolva ezeket a szavakat suttogta férje titkárának: Tudassák fiammal utolsó anyai áldásomat, ő soha nem szomorított meg engem! Talán az anyai áldás még el sem jnícít Brzezanyba, amikor március idusán két szegény magyar sorra járta a házakat és mindenütt a bujdosó Rákóczit kereste. Papp Mihály munkácsi ne”' -z és Bige László, Thököly egykori hadnagya hozták el neki Munkács aljának, a gens fidelissi- mának üzenetét: Recrudescunt vulnera és a magyar nemzet várja az ő vezérét. A dicsőséges anya szelleme hazahívta a fiút... A fjalál órája Az egyik orvosi szaklap közlése szerint S. Frey, a königsbergi sebészeti klinika adjunktusa, ötszáz olyan haláleset statisztikáját állította össze, amelyeknél a klinikán végzett műtét után huszonnégy órán belül következett be a halál. Az így adódó statisztikából a következő t örvény szerűségek tűntek ki: a halál kétszer olyan gyakori éjjel, mint nappal. Az ötszáz beteg közül 185 reggel hat óra és este hat óra között, 315 ellenben este hat és reggel hat óra között halt meg. Az ember tulajdonképpeni halála órája a huszonhárom és huszonnégy óra közti éjfél előtti idő. A minimum a kora délutáni tizennégy és tizenöt óra közé esik. A különbség feltűnő. Éjfél körül négyszer annyi beteg halt meg, mint a délutáni órákban. Az előbbire a halálesetek hét százaléka, az utóbbira csupán 1.6 százaléka esik. Ez nem véletlenség, mert a halálesetek megoszlása huszonnégy órára hegy, völgyszerű hullámingadozást mutat, amely éjfélkor éri el kulminációját, azután egyre süllyed. Az utóbbi éjfél után éri el a hat százalékot, mélypontját, az 1.6 százalékot pedig a kora délutáni órákban. Ezután újból emelkedés következik be, amely este nyolc óra körül megint lesüllyed, hogy azután meredek emelkedéssel érje el az ember éjféli halálórájának csúcspontját. Frey szerint ez a kétségtelen törvényszerűség két egymással ellenkező nézet szerint volna magyarázható. Az egyik magyarázat szerint a szervezet normális, nyugalmi szaka éjjelre esik, midőn a szervek tevékenysége fiziológiás viszonyok között is lefokozott. Ha a lecsökkenteti életnyilvánu- lásokhoz még a szervek betegsége, műtétek okozta gyöngítő mozzanatok is járulnak, úgy érthető, hogy ilyenkor a halál számára nyitva van az ajtó. Ezért a halál órája az éjfél. A másik magyarázat szerint a betegség vagy műtét folytán legfontosabb funkcióiban megtámadott és megigyengített szervezet minden erejével küzd azért, hogy az elmOST JELENT MÍG! HaplainK legnagyonD problémájának magyarázata; Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő politikai író legújabb könyvében elmondja: Ml a fasizmus Mams ? Valóban munkásellenes-e a fasizmus? »18 a kiilöiisiseg a liüeráiss is a fasiszta ssopporaiiu gazdasaga renflszer Között? Mik a fasizmus alapelvei és melyek legnagyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAY FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen utat korunk legnagyobb hősi époszának megértéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan és erőteljesen foglalja össze a fasizmus lényegét. A könyv csupa világrengető esemény, feszült izgalom váratlan fordulat. A magyar könyvpiac eseménye: Marjay Frigyes legújabb műve. Mindenkinek tudnia keil, hogy ml a fasizmus l----------------------- , erőtlen* szervek munkája megmaradjon, E-ért t jut számukra pihenő az éjjeli órák fiógiáis nyugalmi szakában sem, és a tüntetés végül is összeroppanást eredményez, ami ép] akkor következik be, midőn & szervekléjfél körül a számukra elenged* hetetlerielüdítő pihenést vonjuk meg. Ezért va halál órája éjfél körül. A kétgondolás szerint a tennivaló is kétirány Az első magyarázat elfogadása esetében szervek lanyhuló tevékenységét éjfél kö: kell fokozni, a második magyarázat émében viszont gondoskodni kell az éjjeli,-ugalmi szak zavartalanságáról. A halra problémájának hullámelmélete azonban ndkét magyarázat szerint jogosan felvdött, s így a betegség vagy sebészi beákozás folytán gyöngült szervezet halálje kitolásának lehetősege hatal* mnnkbanin. Júliái az étlap Mostanm számontartják a különböző jubileumot, így nem csoda, hogy meg- állapitottí az étlap születésének negyedik centeriumát is. A vendéglősipar történelmik kutatói kiderítették, hogy 400 évvel ‘lőtt került az asztalra az első étlap, mégedig Henrik braunschweigi herceg lakiáján. A herceg előtt az asztalon egy hezú papírlap feküdt, amelyre a konyhamea- sorrendben feljegyezte az asztalra kilő különböző fogásokat. A hercegnek y módjában volt az étrendhez igazodni éstvágyát kedvenc ételei számára fennitani. Ez időtől kezdve terjedt el az étlapdőbb társaságokban, majd a fogadókbarts vendéglőkben is nélkülözhetetlenné tt. HŐI NAPTÁR 1915 április 2. 1915 áprili2-án a szombathelyi 83. gyalogezred az tzsoki szorostól északra fekvő Bükove Berd gerincen hősi harcokat vívott, amelyek alat Ungár Károly hadnagy, mint az ezred utáo3ztagának parancsnoka, azáltal tüntettei magát, hogy 60 főnyi utászosztaga élén, aját kezdeményezéséből merész és sikeres elltámadást hajtott végre az ezred egyik áisrészébe már betört oroszok ellen, mely hcászati kihatásaiban döntö jelentőségű, káló vitézséggel végrehajtott fegyvertényéé a Mária Terézia Rend lovagkeresztjével titették ki. * E napon bgygányó József szabadkai 6. honvédgyalogeedbeli őrmester, jóllehet már sebesült volt i köpenyét a napi üarcok alatt már öt helyeilyukasztották át az ellenséges golyók, mégi szakaszról-szakaszra járva, rendületlenül átartásra buzdította százada legénységét. Későbben piig támadás alatt, nehogy a gyenge tüzvorlból puskás embert kelljen elvonni, a legheesebb ellenséges tűzben maga személyesen vte el a parancsokat és jelentéseket rendelltési helyükre. E kiváló bátor „magatartásáér és személyes vitézléséért, mellyel a hatvezetést nehéz helyzetben igen előnyösen támgatta, az arany vitézségi éremmel tüntették ci. * 1915 április 2-án Nagy József volt nagyszebeni 23. bnvédgyalogezredbeli szakasz- vezető, az Izsoki szorostól keletre vívott állásharcok altt azáltal tüntette ki magát, hogy az Oblszcse-magaslat ellen támadó oroszok ama rszeit, amelyek honvédjeink egy előretolt állásáa már betörtek, kig járőrével teljesen rejtözüten megközelítette, majd liir- telenül kézigránátokkal támadta meg, úgyhogy az oroszoc zöme ijedtében hanyat-hom- lok eiiramodot. Néhány emberüket pedig, akik észbekaptik és ellenállást fejtettek ki, Nagy József aakaszvezetö nyomban megrohamozta és elszánt kézitusában küzdött, mire az oroszóc eme része megadta magát. Bátran és vitézll végrehajtott fegyvertényéért Nagy szakaszvezetöt a 2. oszt. vitézségi éremmel tüntették ki. Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben. Budapesten és vidéken, clolrínytössdákben és az IBUSZ-pavillonokban. ; filpa kemény kötésben 1.50 FELVIDÉKI Magyar hirlrp £6hivatal, Bp, VIII, József-krt 5. Telefonsz ám: 144-400 i
