Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-29 / 97. szám

«mi)Btl .Mfi&XRHTnE® 1939 ÁPRILIS 29. SZOMBAT Fontos tanácskozások a Duce kastélyában Egyre súlyosabb nehézségek az angol-orosz tárgyalásokon — A román-lengyel és a román­magyar kapcsolatokról tárgyalnak Párizsban Róma, április 28. A Duce kastélyában, mint egy hivatalos jelentés közli, fontos tanácskozások folynak. A hivatalos jelen-, tés szerint a Forli melletti Rocca della C<hninateben Mussii kastélyában a Duce a haderő vezérkari főnökeivel és a pénz- ügyminisz'. 1 beható tanácskozásokat folytat. Moszkva ellenjavaslatokat tett Angliában és Franciaországban London, április 28. A Daily Telegraph szerint Majszki londoni szovjetnagykövst a következő ellenjavaslatokat hozza magá­val Moszkvából: 1. Anglia és Franciaország szavatolja Oroszország területi épségét. 2. Anglia és Franciaország biztosítja Észtország és Lettország függetlenségét. 3. Olyanformán módosítsák a lengyel— román egyezményt, valamint a tervezett lengyel—angol egyezményt is, hogy semmi körülmények között se irányulhasson a szovjet ellen. Hír szerint a moszkvai angol nagyköve­tet megbízták, hogy bizonyos lépéseket tegyen a szovjetkormány legutóbbi javas­latai dolgában. Ezt a hírt úgy tekintik, mint megerősítését annak, hogy az an­gol—szovjetorosz megbeszéléseken mind nagyobb és nagyobb nehézségek merülnek fel. A Reuter-iroda diplomáciai tudósítója szerint a brit kormány aggódva várja a választ Szovjetoröszországnak tett indít­ványára, hogy SzovjetoroszorSzág jelentse ki hajlandóságát minden olyan szomszéd állam megsegítésére, amely külföldi táma­dás esetére beavatkozását kérné. Párizs, április 28. Párizsban nagy figyel, met szentelnek annak a diplomáciai mun­kának, amelyet a szovjetkormány néhány nap óta Kelet-Európábán és a Balkán államaiban fejt ki. A „Paris Midi” buka­resti tudósítója szerint szovjet részről új életre akarják kelteni a hírhedt fekete­tengeri egyezmény tervét, amelyben Szov- jetoroszország, Bulgária, Románia és Tö­rökország venne részt. Franciaország, fő­képpen pedig Anglia, már egy idő óta erős nyomást gyakorol az érdekelt álla­mokra, a bolgár kívánalmaknak kedvező elbírálása érdekében. Hír szerint, Potem­kin hasonló értelemben gyakorol nyomást Bukarestre, másfelől pedig Potemkin igyekszik Szófiát meggyőzni arról, hogy Bulgáriának pillanatnyilag meg kell elé­gednie bizonyos részleges és inkább csak jelképes román engedményekkel. A lap másfelől moszkvai politikai körök­ből úgy értesül, hogy a szovjetkormány Ankarának szovjet—török katonai szövet­ségi szerződés megkötését ajánlotta fel. A ^szövetségi szerződés értelmében a két ország igen messzemenő katonai együtt­működésre lépne egymással. Gafencu a román király üzenetét adta át Daladiernek Páris, április 28. Gafencu román kül­ügyminiszter a csütörtöki nap folyamán részletesen ismertette Bonnet francia kül­ügyminiszterrel Varsóban, Berlinben, Brüsszelben és Londonban folytatott tár­gyalásait, emellett pedig kimerítően is­mertette kormányának a keleti védelmi rendszer tervével szemben elfoglalt állás­pontját. A külügyminiszter Károly király nevében személyes üzenetet adott át Dala- dier miniszter ehlöknek, amelyben az ural­kodó köszönetét mond a francia kormány­nak a legutóbbi nemzetközi feszültség óráiban Romániával szemben tanúsított magatartásáért. Az Oeuvre értesülése szerint Gafencu csütörtöki megbeszélései alapján megálla­pítható, hogy Románia tovább folytatja eddigi meglehetősen bizonytalan külpoliti­káját. Gafencu külügyminiszter csütörtö­kön hangoztatta, hogy kormányának poli­tikája módosulhatna, ha Románia gazda­sági téren nem volna függő helyzetben Németországgal szemben és ha példának okáért Franciaország jelentékeny gazda­sági támogatásban részesítené Romániát és módot nyújtana arra, hogy román rész­ről hadiipari üzemeket építhessenek. Minderről azonban nem lehet szó írja a lap —, mert hiszen Franciaország ebben az irányban tnár a múltban is magy erő­feszítéseket fejtett ki anélkül azonban, hogy sikerült volna biztosítania Románia tényleges együttműködését. A tárgyalá­sok a pénteki nap folyamán tovább foly­tak «— írja a lap — és pénteken a román —lengyel és román—magyar kapcsolatok kérdése került szőnyegre. Az Excelsior értesüléséi szerint Gafencu Daladier-\al és Bonnet-vál folytatott ró­mai megbeszélésein szóbakerültek azok a tárgyalások, amelyek Bukarest és Buda­pest között a kisebbségi ellentétek békés megoldása tárgyában folyamatban van­nak, A Paris Soir Gafencu csütörtöki meg­beszéléseivel foglalkozva utal arra, hogy a francia—román eszmecserék senki ellen sem irányulnak és semminemű békeritési szándékról nincs szó. Franciaország és Ahglia teljesen Bukarestre és Varsóra bízza azoknak a határoknak megvonását, amelyeken túl a két hatalom kormányai veszélyeztetve látják országuk független­ségét és szabdságát. Bukarestből Athénbe utazik az angol gazdasági bizottság London, április 28. A Times bukaresti levelezője szerint a románok túlnagy re­ményeket fűznek a Bukarestben időző an­gol kereskedelmi küldöttség tárgyalásai­hoz. Angol részről is szem előtt tartják, hogy ezek nem közvetlen kereskedelmi tárgyalások, de nem titkolják azt a kíván­ságot, hogy méltányos gazdasági ellen­értékeket kapjanak az engedményekért, amitől a megbeszélés sorsa függ. Fel­teszik. hogy a megbeszélések azzal fognak végződni, hogy Anglia körülbelül ötmillió font 6 százalékos felfegyverkezési hitelt ad Romániának. A Times diplomáciai levelezője szerint az angol küldöttség dolga befejeztével Bukarestből Athénbe fog utazni, mint­hogy a görög kormány is kereskedelmi tárgyalásokat kíván folytatni, Görög­ország főként az Angliába irányuló dó- hánykivitel növelését várja. Potemkin Ankarába érkezett Ankara, április 28. Potemkin helyette* szovjetorosz külügyi népbiztos megérke­zett Ankarába. Chamberlain birtokára utazott London, április 28. Chamberlain mi­niszterelnök a délután folyamán birtokára, Cheguerebe utazott, ahol a hét végét tölti. Közvetlenül elutazása előtt rövid megbe­szélést folytatott Halifax lorddal. lir John az angol külpolitika megváltozásáról London, április 28. Sir John Simon kincs­tári kancellár a Primerose League nagygyű­lésén tartott beszédében utalt arra, hogy Chamberlain miniszterelnök európai megegye­zésért küzd. Újabban a kormány mégis Len­gyelországgal, Görögországgal és Romániával szemben messzemenő kötelezettségeket vál­lalt az egész ország helyeslésével. A német nép bölcsen tenné, ha kérdezné, mi a ma­gyarázata ennek a meglepő vállalkozásnak. Chamberlain továbbra is a béke embere. Az angol jellem sem változott — úgy­mond Sir John Simon. Most éppen olyazl kevéssé akarunk idegen kalandokba keve­redni mint azelőtt. Anglia politikáját Né­metország eljárása változtatta meg. Nem áll többé, hogy a német politika kizárólag néme­teknek a német birodalomba való visszahoza* talára irányulna. A legújabb eljárások ezen messze túlmennek s ha ezek az eljárások európai uralmi törekvéseket jelentenek, Ang­lia kénytelen lenne ezekkel a törekvésekkel szembeszállni. Spanyol lap a magyar-olasz barátságról Jdadrid, április 28. Teleki Pál gróf mi­niszterelnök és Csáky István gróf külügy­miniszter legutóbbi római látogatása al­kalmából az ABC című tekintélyes spa­nyol napilap hosszabb cikket szentel a magyar—olasz barátság méltatásának. A lap hangsúlyozza, hogy a magyar államférfiak legutóbbi * látogatása újból megerősítette az olasz és magyar nemzet közötti mindinkább elmélyülő barátságot. Magyarország csatlakozott a tengely poli­tikájához, így biztosítva a maga számára is azt a békét, amely nincs alávetve a sta­tus quo jelszavának. A lap ezután hangsúlyozza, hogy Ma­gyarország a tengelyállamok barátsága következtében teljes joggal jutott hozzá elvesztett területeinek legutóbb vissza­szerzett részéhez, annál is inkább, mert a visszakerült területek nagy részét tiszta magyar lakosság lakja. Természetesnek kell tartani, hogy Magyarország nem áll­hatott és nem állhat azok oldalán, akik végérvényessé akarták tenni a mestersé­gesen megvont határokat. Magyarország helyzetéből magátólértetődően következik* hogy ahhoz az államcsoporthoz tartozik, amely a határok revíziójáért harcol és ennek a csoportnak vezetőelemei Német-» ország és Olaszország. Afelviiléki nyaralás nigy sikere a Nemzetközi Vásáron A Nemzetközi Vásár az első nap óriási emberforgatagában is feltűnt az a nagy érdeklődés, amellyel a közönség a belföldi nyaraláás lehetőségei iránt érdeklődött. Az Országos Magyar Idgenforgalmi Hi­vatal rendezésében létesített ,Jsmerd meg hazádat” című pavilion zárásig megtelt érdeklődőkkel, akik innen továbbmenve a MÁV és IBUSz csatlakozóan épített kiállí­tásánál szerezték be az utazásra vonat­kozó felvilágosításokat. Igen nagy sikere volt főképpen a Felvidéknek és a Kárpát­aljának. A közönség elsősorban a magas­lati helyek iránt érdeklődött. De nagyará­nyú kereslet mutatkozott a balatoni nya­ralók, valamint a Balatoni Szállodások és Penziósok Egyesülete által rendezett érde­kes külön kiállításban található szállodai elhelyezkedések iránt is. MOST JELENT MEG! napjaink legnagpahb problémájának mapyarazaia! Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő politikai író legújabb könyvében elmondja: mi a fasizmus isnvegs ? Valóban munkásellenes-e á fasizmus? Mi a Különbség a liberális és a tasiszaa horporaii« gazdasási rendszer közön? í.fcib típHu *-* <• MM#■ Ml % P ' " -H ■ „ * £ . . t" i ai-H® p I M Mik a fasizmus alapelvei és melyek legna­gyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAY FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen utat korunk legnagyobb hősi époszának meg- ; értéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan ^ és erőteljesen foglalja össze a fasizmus lénye­gét. A könyv csupa világrengető esemény, feszült izgalom, váratlan fordulat. íV 'Mf ■. ÄS ■-vj-v '“>• I “ív -M i A magyar könyvpiac eseményé: Marjay Frigyes legújabb müve. Mindenkinek tudnia kell, nagy ml a Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rézsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonoktian. Apa kemény kötésben 1„50

Next

/
Thumbnails
Contents