Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-28 / 96. szám

TEisUiDÉRi 1939 ÁPRILIS 28, PÉNTEK Az általános hadkötelezettség vitája az angol alsóházban A munkáspárt és a szabadelvű párt határo­zottan ellenzi a javaslatot — Chamberlain miniszterelnök beszélte Loiidon, április 27. Chamberlain mi­niszterelnök az angol alsóházban előter­jesztette a kormánynak azt a határozati javaslatát, amely azt indítványozza, mondja ki a Ház, hogy helyesli a hadkö­telezettség bevezetésének tervét.' — Az események irama — mondotta Chamberlain miniszterelnök — nem adott nekünk időt ahhoz, hogy szándékaink fe­lől előzetesen tájékoztassuk az ellenzék ve­zéreit. Különösen fontos volt, hogy a kor­mány még e hét folyamán nyilatkozzék, mert ha a jövő hétig vártunk volna, bár­minő - ínyú döntésünket j, német kancel. lámák holnap mondandó beszédével hoz­ták volna kapcsolatba. Nem tudjuk, mi lesz a tartalma ennek a beszédnek, amely­től javaslatunk teljesen független s ezt határoz ".tan meg kell értetnünk az egész világgal. — Tény, hogy három ízben Ígértem, hogy nem vezetjük be a sorozási kötele, zettséget béke idején, de akkor egészen más viszonyok uralkodtak, mint ma. Azóta megváltoztattam zt a meggyőződésemet. Felkiáltások a munkáspárton: Nem elő­ször! nos beszédben okolta meg a sorozási köte­lezettség bevezetését. A Lordok Háza vita után névszerinti sza­vazás nélkül elfogadta a kormány tervét helyeslő határozati javaslatot. Megrohanták a territoriális toborzó irodákat London, április 27. Szerdán az esti órák­ban a 20—21 évesek valósággal meg­rohanták a territoriális toborzó irodákat^ miután a rádión este 9 órakor jelentették^ hogy azok, akik éjfél előtt belépnek, 4 territoriális haderőbe, megmenekülnek <t sorozási kötelezettségtől. Éjfélig tolongta^ sok helyen hosszú nyolcas sorokban 4 jelentkezők az irodák előtt és az orvosok hajnali 5—6 óráig folytatták az újoncok megvizsgálását. Azután bezárták a to* borzó irodák kapuit. Egyidejűleg az anya« könyvi főfelügyelőség londoni központi levéltárában, ahol minden születést be­jegyeznek, megindult a 20—21 éves kor­osztály összeírása a behívások kikézbesí­tésének előkészítésére. Az új sorozási kötelezettség bevezetésé­vel hasonló fontosságú a kormánynak az az elhatározása, hogy behívja a légihaderő territoriális és segélyszemélyzetének bizo- nyos részét a légivédelem megerősítésére, Ez lehetővé teszi, hogy a légelhárítók pülanatnyi megszakítás nélkül állandóan harcképes állapotban lesznek, A légi megfigyelő testületnek llf.000 ki­képzett tagja van. A légi segélyhaderő lét­száma a különböző tartalékokkal együtt 27.000 fő, 20 repülőrajjal és 12 léggömb­osztaggal. Chamberlain megindokolja a hadkötelezettség bevezetését — Azt hiszem — folytatta Chamberlain miniszterelnök —:, hogy mindenkinek joga van meggyőződését megváltoztatni, ha a viszonyok változnak. Katasztrófába dön­tené az országot, ha Anglia nem volna hajlandó felfogását megváltoztatni, ha a megváltozott viszonyok, azt követelik, Nem hisszük többé, hogy az ország szük­ségleteit pusztán az önkéntes rendszer alapján lehetne kielégíteni. Ennélfogva nem tehetnők meg az ország védelméhez szükségesnek vélt intézkedéseket általános választás nélkül. Meglehet, hogy a dolgo­kat annyira kiélezik, hogy a kormánynak nem lesz más tennivalója, de súlyos fele­lősség terhelné azokat, akik a mai idők­ben ilyen lépésre kényszerítenének ben­nünket. - «■■■-<• i ­ct Kényszerítve éreztük magunkat, hogy biztosítékokat adjunk Lengyelországnak, majd Görögországnak és Romániának. Ezen biztosítékoknak, amelyek óriási mó­don növelték kötelezettségeinket, az a fő­céljuk, hogy megakadályozzák a háborút. A biztosítékoknak kedvező hatásuk csak akkor lesz, ha bizalmat ébresztenek azok­ban az országokban, amelyeknek adtuk és ha egész Európa meg van győződve arról, hogy el vagyunk tökélve, hogy szavunkat álljuk. Láttuk, hogy kétségbe vonták állí­tásainkat és azok komolyságát. Egyik fő­városból a másikba hurcolták azt a gúnyos megjegyzést, hogy: „Anglia az utolsó francia katonáig kész harcolni”. Ez a kétkedés mindinkább veszélyeztette erő­feszítéseink sikerét, amelyek célja: Tömör arcéi felépítése az erőszak-uralmi kísérle­tek ellen. • A miniszterelnök kérelme az ellenzékhez Kifejtette ezután Chamberlain, hogy arra a meggyőződésre jutott, hogy a had­kötelezettség bevezetése szükséges az or­szág biztonságához és az ellenzék helyes­lésével folytatott jelenlegi angol külpoliti­kához. A következőkben azt fejtegette, hogy a hadiipart nem akarják megfosz­tani méltányos hasznától, de nem tűrhetik a méltatlanul nagy hasznot. Az árdrágítást megakadályozó intézke­désekkel együtt — mondotta — el fogunk bánni minden a háborúból előálló nyere­séggel, nemcsak a fegyverszállítás hasz­naival. Ezek az intézkedések meg fogják akadályozni az egyéni vagyonok szerzését háborús viszonyok segélyével. Chamberlain végül az ellenzékhez for­dulva, így fejezte be beszédét: Jól tudjuk, mit jelent az ellenzék számára a kényszer szó, amelyet ifjúkoruk óta gyűlölteik. Igyekeztünk még a mai súlyos időkben is aggodalmaikkal számolni. Korlátolt jel­legű javaslatunk egyetlen célja a legsür­gősebb szükséglet kielégítése. Senki sem kételekedik az ellenzék hazafiasságában. Tudjuk, hogy háború esetén félretennénk mindnyájan belpolitikai ellentéteinket és vállvetve küzdenénk amaz elvek és ama szabadság megvédéséért, amely mindnyá­junk számára egyaránt drága. Nem aka­rom azt a benyomást kelteni, mintha a háború közvetlen küszöbön állna. Nem hi­szem, hogy ma még olyan viszonyok vol­nának, amidőn csekély súly is eldönthetné a mérleg egyik vagy másik serpenyőjén, lesz-e háború, vagy sem. A miniszterelnök befejezésül kérte az ellenzéket, hogy ne tegyen olyan vissza­vonhatatlan lépést, amely máshol kételyt támaszthatna az angol kormány szándé­kainak komolyságában. Az ellenzék éles támadásai a hadkötelezettség-javaslat ellen Az alsóházban a miniszterelnök beszéde után Attlee őrnagy előterjesztette a mun­káspárt módositó inditványát. Az indít­vány így szól: Mondja ki a Ház, hogy kész mindent megtenni, amit a nemzet bizton- sága és kötelességeinek teljesítése kíván, de sajnálja, hogy a kormány megszegte igér&tét, elejtette az önkéntesség elvét és helyteleníti a kormány tervét. Indokoló beszéde során Attlee hangoz­tatta, hogy a munkáspárt kész mindent elkövetni az ország védelméért, de az ön­kéntes jelentkezés rendszere eddig még be­vált. Ha a miniszterelnök nem tarthatja be adott Ígéretét és nem is választathat, engedje át helyét más kormánynak. A ba­rátok és ellenfelek kételyei főként a mi­niszterelnök közismert politikájának és személyiségének köszönhető. Egyébként kívánja a szónok, hogy necsak az ember­anyagot, hanem a tőkét is sorozzák be hadiszolgálatra. Sir Archibald Sinclair, a szabadelvű el­lenzék vezére a szabadelvű módosító in­dítvány előterjesztésével kapcsolatban han­goztatta, hogy a haza, a béke és a szabad­ság védelme tekintetében nincs különbség az angol pártok között, de sajnálja az ön­kéntes rendszer elejtését, amelynek vala­mennyi lehetőségét mindeddig még nem is aknázták ki. Winston Churchill is felszólalt. Az álta­lános védkötelezettség mellett foglalt ál­lást, de bírálta a kormány által használt módszereket. A konzervatív párt szónokai valameny- nyien elfogadták a javaslatot. Lapunk zártakor, az éjszakai órákban még tart a vita. Valószínűleg késő éjjel kerül sor szavazásra, mert Chamberlain erősen sürgette, hogy még Hitler beszédé­nek elmondása előtt fejezzék be a javaslat vitáját. A kormány többsége biztosítottnak lászik bizonyosra vehető, hogy a képviselöház megszavazza az általános hadkötelezettséget. A Lordok Háxában A Lordok Házában lord Stanhope, a ten­gernagyi hivatal első lordja Chamberlain miniszterelnök beszédével lényegileg azo­A munkáspárt és a szabadelvű- párt a hadkötelezettség ellen London, április 27. A szakszervezeti ta­nács csütörtökön délelőtt ülést tartott. Az ülésen egyhangúlag elfogadták azt a mó­dosító indítványt, amelyet a munkáspárt az alsóház csütörtök délutáni ülésén nyújt be a kormánynak a kötelező katonai szol­gálat bevezetésével kapcsolatos javaslatá­val szemben. A tanács legközelebbi ülését hétfőn tartja. A hadkötelezettségről szóló törvény­javaslat ellen a szabdelvűpárt is indít­ványt jegyzett be az alsóház csütörtöki vitájára. Az ellenindítvány élesen bíbálja a kormány eljárását és hangoztatja, hogy a párt nem teheti magáévá az önkéntes szolgálati rendszer elejtését. Chamberlain az angol háborús párt hálójában Berlin, április 27. A német sajtó az an­gol hadkötelezettség bevezetését az angol bekerítő politika egyik láncszemének te­kinti. A Berliner Börsenzeitung szerint Chamberlain alsóházi nyilatkozatának az a célja, hogy nyomást gyakoroljon azokra a kisebb hatalmakra, amelyek eddig nem voltak hajlandók behódolni az angol be- kerítési politikának. Tagadhatatlan, hogy Chamberlain belekerült az angol háborús- párt politikusainak és lapjainak hálójába. Chamberlainnek az a megjegyzése, hogy „most ugyan nem vagyunk háborúban, de a mai állapotot békeállapotnak sem lehet nevezni”, csak vizet hajt az angol és nem­zetközi uszító sajtó malmára. Ez a kijelen­tés szükségszerűen csak növeli a háborús pszihohózist a nyugati országokban. ICT* Összeütközött a norvég trón$r$k$s­pár hajója A Sandyhook vezérhajó elsüllyedt Newyork, április 27. A norvég trónörö­kös és felesége a Norvég-Amerikai hajós­társaság Oslo fjord nevű hajójának fedél­zetén ma Newyorka érkezett, ahol lelkes fogadtatásban részesült, különösen a nor­vég származású amerikaiak részéről. A ki­kötőben Summerlin külügyi protokollfőnök fogadta a trónörököspárt. A hajó kikötése után azonnal a városházára hajtattak, ahol La Guardia polgármester üdvözölte a ven­dégeket. A norvég trónörökös és felesége pénte­ken a Hyde Parkba látogatást tesz Roose- vdtnél és nála marad vasárnapig. Hétfőn a trónörökös megnyitja a világkiállítás norvég csarnokát, azután a feleségével két- és félhavi körutazást tesz az Egyesült Ál­lamokban. Az útvonalon szerepel Detroit, Csikágó, Los Angeles, San Francisco, Min­neapolis, Washington, Philadelphia és Boston. Fogadásukra mindenütt nagy előkészüle­tek történtek, különösen a norvég-ameri­kaiak várják lelkesen a látogatást. Az összeütközés Newyork, április 27. Az Oshfjord nevű hajó, amelyen a norvég trónörökös és Márta hercegnő utazott, szerdán délelőtt a newyorki kikötőtől 12 mérföldnyire a sűrű köd következtében összeütközött San­dyhook nevű vezérhajóval. A Sandyhook elsüllyedt, A hajó legény­ségét sikerült megmenteni. Megerősítik a kommunistaellenes egyezményt Tokió, április 27. Az Ősi cimű lap je­lenti, hogy a kormány öt tagjának április 25-én tartott tanácskozásán megtárgyal­ták a japán politika követendő magatar­tását az európai hatalmak irányában. A tanácskozáson hozott határozat értelmé­ben Arita külügyminiszter kábeltáviratot intézett a berlini, londoni és moszkvai ja­pán nagykövethez. A lap szerint a kül­ügyminiszter kikérte a nagykövetek véle­ményét a kommunistaellenes egyezmény megerősítésére szolgáló ideiglenes szerző­dés szövege tárgyában. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadő: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT BT., BUDAPEST, VIIL, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS» GYŐRI ALADÁR IGAZGATÓ Ji

Next

/
Thumbnails
Contents