Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-28 / 96. szám
2 érintkezés belső nyelvében is van bizonyos táji másság,, bizonyos bajtársi hgnghordozás, demokratikus lelki közelség, úr és pór nyelvében egyaránt. Ez az a hajtársi lélek, amelyet egyik felvidéki rögtön megéréz a másik .felvidéki hangjában, mint ahogy egyik palóc az első szára fölfedezi a másik palócban a földit, Ezt a szavakon, túl''rejtező belső hangot nem lehet légy nap alatt eltanulni. Mi is húsz év alatt tanultuk meg s fedeztük fel fokozatosan egymásban. A szociális felelősségű kollektív felvidéki lélek szava ez, az a közösségi szellem, amely bennünket még mindig összetart annak ellenére, hogy az individualizmus magyar utóvirágzása egyénenként más mezőkre csábít bennünket. A túlzottan individualista lelkek stílusa és életformája és hangja, nekünk is . szép és ragyogó, de mi húsz éven át a közösség erejével védtük nyelvünket és nemzeti létünket, a közlelket tudatosítottuk magúnkban. Az életformák táji mássága miatt a legcélszerűbb, legsimább életirányítás nálunk az, ha a Felvidék vezetésében betartják az általános elvet: a Felvidék a felvidékieké. Azoké a felvidékieké, akik húsz éven át becsületesen, gerincesen és önfeláldozóan harcoltak a nemzeti megmaradásért. Ezeket a helyükön kell hagyni. Csak azokat vigyék az óhazába, akik a múltban meg- tántorodtak, vagy nem voltak elég gerincesek s egy kis gerincesítésre van szükségük. De ez mind tárgytalan aggályoskodás, mert amennyire mi ismerjük a dolgokat, a magyar kultusztárcában továbbra is változatlanul Teleki szelleme uralkodik a felvidéki kérdésekben. Ugyanaz az elv, amelyet Ipolyság megszállásakor hirdettek ki. Legföljebb a tanfelügyelők kirendelésében van még sok behozni való, de a mai helyzet csak átmenetinek minősítendő, hiszen még a tanítók véglegesítése sincs meg. De bizonyos, hogy a személyi kérdésekben a kultuszminisztérium a-felvidéki miniszter közoktatásügyi előadójának meghallgatásával dönt. Nagy'íJHegtiyügtatást és, új reményeket bennünk, az a kitüntetés, amellyel e 'napokban a kormányzói kegy Sziklay Ferenc dr.-t, a felvidéki magyarság fáradhatatlan kultúrvezérét tanügyi tanácsossá nevezte ki. E kinevezés biztos kezesség arra, hogy az a szervező munka, amelyet Sziklay nemcsak húsz év alatt, kulturális életünk szervezése terén, de főleg a fölszabadulás utáni első napok lázában forradalmi gyorsasággal, de biztos kézzel, közmegelégedésre és egyben a nemzetiségi igazságosság jegyében a kassavidéki iskolaügy átszervezése körül végzett, nemcsak elismerésre, de felső helyeslésre is talál, Téves volt az a hír, hogy Sziklay kinevezése egy hősi erőfeszítésekkel teli küzdelem végét, a nyugalmat jelentené: ellenkezőleg, egy új misszió kezdetét szimbolizálja! Az eddigi szellemben magasabb megbízatással további új mun- . kát. Reméljük, hogy azt a bizonytalan- sági érzést, amely most a tanítóság jórészének nyugodt munkáját zavarja, rövidesén fölváltja a véglegesítés nyomán járó piegnyugvás és bizalom, _ s ehhez nagyban hozzájárulna az, ha kiváló felvidéki pedagógusainkat ott látnok majd a felelős helyeken. Sziklay kinevezése az első ilyen biztató és megnyugtató tény-s ezt nemcsak a közvélemény, hanem a'magyar pedagógusok is osztatlan örömmel, fogadták. De hasonlóan fontos kezesség a Jaross miniszter mellett működő s a hallatlanul nagy személyi agendát lebonyolító tanügyi osztály, amelynek élén a felvidéki iskoláügyek kipróbált szakértője, Fléischmann Gyula dr. áll, aki a pozsonyi tartömánygyülé- sen mindenkor, első védelmezője volt a magyar iskoláknak, Az ő szaktudása és széleskörű emberismerete biztos kezesség arra., . hogy a keresztény, nemzeti és szociális szellemű magyar tanítók elnyelik megérdemelt jussukat, azt, hogy megmaradhatnak katedrájukon és minden becsületes kultúrraunkásunk katedrához jut. Nemcsak Fléischmannra és Szíklayra fog maradéktalanul érvényesülni a'mindenkori helyes kormányzati elv': the .right man in the right place, hanem minden legkisebb tanítói állásra is, sőt, az állami élet minden terére, a közigazgatásra, a vasútra, a postára és az önkormányzati testületekre is. Megfelelő ember a megfelelő helyen, más szóval: a Felvidéken elsősorban felvidéki ember •FELVIDÉKI tán keresztül a képviselőház részéről tapasztalt, a maga részéről a két • Ház között felmerült ellentét kiegyenlítésére az albizottság által tett javaslatot elfogadja. Elfogadja azért, hogy ennek a súlyos kérdésnek, amely annyi izgalmat okozott nyilvános és társadalmi életünkben és amely sokszor szinte krízissel fenyegetett politikai életünkben, nyugodt elintézésével megadjuk a polit" ai életnek is, de c* országnak is a megkívánt nyugalmat. Kijelenti, hogy nemcsak ő, hanem a felsőház minden tagja, vagy majdnem kivétel. nélkül minden tagja, amikor a törvényjavaslatnak a képviselőházban elfogadott formájával szemben módosító javaslatot tett. akkor a keresztény hittestvérek védelme érdekében kívánt szót emelni. Kéri keresztény hittestvéreit, vegyék tudomásul azt, hogy az ő részükről minden lépes megtörtént jogos érdekeik védelmében ás értsék meg, hogy ha több eredményt népi tudtak elérni, az ilem rajtuk múlt, hanem egyéb körülményeken. A maguk részéről azt a maximumot akarták elérni, ami az adott viszonyok között elérhető volt. B$- fejezésül köszönetét mondott a kormánynak azért a készségért, amellyel a megegyezést lehetővé tette s egyúttal kérte, hogy ennek a törvénynek — ha törvényerőre emelkedik — végrehajtása során arra törekedjék, hogy a végrehajtás minél simábban és minél kevesebb fájdalommal a haza javára megtörténhessék. Rövid vita után megszavazzák az albizottság javaslatát Rassay Károly hangoztatja, hogy kompromisszumról van szó, ebben azonban ők nem vettek részt, főként azért, mert ők a javaslattal szemben elvi alapon ellenzékben állnak s ezért számukra a kompromisszum nem fogadható el. A felsőház módosítását az a) pontot illetőleg azért fogadták el a képviselőházi tárgyalás során annak ellenére, hogy ebben a pontban is az a gondolat jut érvényre, hogy a magyar állampolgárok közt vallás tekintetében különbséget tegyenek; mert ebben látták először az emberi érzés megnyilatkozását, hogy a mentesítettek körét ki akarják terjeszteni, de látták ennek ez egész szakasznak igazi lényegét, a szembe- helyezkedést is az eredeti javaslatnak azzal a gondolatával, amely megtagadja az asszimiláció lehetőségét. A kompromisz- szumban úgy látja, hogy ezt az elvet feláldozták s ezért azt nem fogadja el. Meizler Károly hibáztatja, hogy a kormány ebben a törvényjavaslatban a vallás tényeit és szentségeit összekeveri magával a faji problémával. Szerinte a kormány ott követte el a hibát, hogy a fáji alapról letért és a kereszts&g szentségét, a házasság szentségét és egyéb olyan fontos tényeket, amelyek már a vallás világába tartoznak, belevont a javaslatba s mint kivételeket állított szembe a faji szemponttal. Ha ez nem következik be, szerinte az egyház részéről sem lett volna különösebb ellenvetés. Végül Rajniss Ferenc kijelentette, hogy a magyar alkotmányosság tiszteletbentar- tásával, a magyar nép jövendő érdekeinek lelkiismeretes meggondolásával örömmel üdvözli a közvetítő megoldást s kívánja, hogy a törvény meghozza a magyar népnek azt, amit mindannyian várunk tőle. . „ ... Ezután az együttes bizottság az albizottság javaslatát titkos szavazással 149 szavazattal 59 szavazat ellenében elfogadta. Négy szavazat érvénytelen volt. Az elfogadott módosítások hiteles szövege A két Ház együttes bizottságainak kiküldött albizottsága által javasolt, a két Ház közötti ellentét kiegyenlítését célzó módosítások, amelyeket a két Ház együttes bizottságai csütörtöki ülésükön elfogadtak, a következők: ’Az 1. §-hoz. A harmadik bekezdés a) poiítjánE.k első sorában lévő „1939. évi január 1. napja" szöveg helyett „1919. évi augusztus hó 1. napja” szöveget kell iktatni; Ugyanennek a pontnak utolsó két sorában lévő „és megkeresztelésének napja óta 20 év eltelt” szavakat ki kell hagyni. A harmadik bekezdésben új d) pontként a következő szöveget kell írni: ,,d) legkésőbb az 19S9. évi január hó 1. napja óta valamely keresztény hitfelekezet kötelékébe tartozó és egyébként az a) pontban meghatározott személyi kellékeknek megfelelő szülőknek olyan ivadéka, aki születésétől kezdve keresztény hitfelekezet tagja“. ’ A hatodik (utolsó) bekezdés helyett a következő két új bekezdést kell írni: „A harmadik bekezdés a), valamint id) pontjában meghatározott személyekre és ivadékaira az 5. §, első bekezdésében, a 6. és 7„ a 10., a 15., a 16. §-ban és a 19. §. második bekezdésében megállapított korlátozó rendelkezéseket alkalmazni kell. Utasíttatik a minisztérium, hogy — amennyiben annak szüksége felmerül, hogy egyes személyek a jelen törvény hatálya alól megfelelő intézmény felállítása útján a nemzet különleges érdekéből kivételesen mentesíthessenek — ily intézmény létesítésére az országgyűlésnek megfelelő előterjesztést tegyen A 26. §-ho». Az utolsó bekezdés elé új bekezdésként a következő szöveget kell írni: '„A 3. pontban meghatározott cselekmény bűntett és büntetése három évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha az 1. §. harma.dik bekezdésének a) vágy d) pontjában meghatározott személyi körülmények igazolása végett követik el." A képviselőház kéfperceis formális ülése Darányi Kálmán házelnök délbén tizenkét órakor nyitotta meg az ülést a két ház együttes bizottsági tárgyalásának szünetében. Az elnök bejelentette, hogy mivel a napirend egyetlen tárgya a további teendőkről való intézkedés, javaslatot tesz, hogy ugyancsak a további teendők iránt FELVIDÉK való intézkedés céljaiból a Ház holnap, pénteken délben tizenkét órakor tartson ülést. A Ház az elnök indítványát elfogadta, ezzel az ülés, amely mindössze két percig tartott, véget ért. MAGYAR Telefon: 144-400 HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, József-körút 5 1939 ÁPRILIS 28, PÉNTEK HOST JELENT HEGI Kerecsényi Antal («’vidéki w A BARÁT, HEG A KOMÉDIÁS c könyve. Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara dlsxkfitésben 6.— pengő. Hamburg 750 éves jubileuma Hamburg, április 27. A hamburgi kikötő fennállásának 750. évfordulóját a» 1939-i Hansa-nappal együtt május 6-áa és 7-én rendezik. Eddig a következő küU földi kikötővárosok és kikötők igazgatósága jelentette be részvételét: Amszterdam, Antverpen, Bergen, Brugge, Buda. pest, Dordrecht, Drontheim, Genf, Gotenburg, Helsinki, Kopenhága, Libau, Malmö, Nates, Reval, Riga, Rotterdam, Stockholm, Strassburg, Triest, Velence, Wisby. Ezenkívül valamennyi német kikötőigazgatóság képviselteti magát. Grei* ser, a danzigi szenátus elnöke hozzájá. rult ahhoz, hogy Danzig is képviseltesse magát a jubileumi ünnepségeken. Villásreggell a budapesti üj .angol követ tiszteletére London, április 27. Barcza György Ion-* doni magyár királyi követ villásreggelit adott Owen St. Clair O. Malley az új bu* dapestl angol követ tiszteletére, akit egyébként érdekes történelmi hagyomá* nyok fűznek Magyarországhoz, amennyi* ben egyik őse a törökök ellen küzdött Ma* gyarországon é3 .az egyetlen, angol hőt volt, aki résztvett Budavár ostromában, A villásreggeli többi vendégei voltak | Sir Orma-Sargent az angol külügyi híva* ta! politikai osztályának főnöke, Mauriqfll Ingram, a külügyi hivatal déleurópal osv> tályának vezetője, Lord és Lady Chilston, volt budapesti angol követ és neje, özvegy Rotschild Károlyné, Listowel grófné és Lady Snowden. Villani Lajos báró előadása Albániáról A Magyar Külügyi Társaság külpoliti- kai folyóirata, a „Külügyi Szemle” szeró kesztösége által rendezett külügyi vitavacsorák során szerdán Villani Lajos bárál követségi tanácsos, a külügyminisztériunl kultúrális osztályának vezetője „Albánig tegnap és ma " címmel tartott előadásit Villani Lajos, aki a háború alatt kéj évet töltött Albániában konzuli szolgálat« ban, személyes tapasztalatai és megfigye« lései alapján Wgkapó képet rajzóit a tör* rök uralom alól frissen felszabadult ország közállapotairól. Vizsgáját tárgyávái tette, vájjon megvolt-e a lehetősége annak* hogy az albán nép a saját erejéből nemzetté alakuljon át; Nagy nehézségekkel kellett Albániának megküzdenie, amelye* két fokozott g vezetők politikai iskolázat* lansága és a történelmi hagyományok hiá* nya. Az albán függetlenséget a Balkán háború után az a politikai' egyensúly biztosította, amely Olaszország és Ausztria* Magyarország, a két szövetséges nagyha* talom között alakult ki; a két nagyhata* lom szembeszállt a kis balkáni népeknek Albániát feloszlató törekvéseivel. A továbbiakban vázolta Albánia politikai történetét a világháborúig és a mai napig, Olaszországnak nemcsak a természetei erők adta kiváltságai voltak Albániában* hanem olyan jogai is, amelyeket nemzet* közileg elismertek. Politikailag megokolt» azokat az eseményeket, amelyeknék be kellett következniük. Albánia ma perszonális unióban van Olaszországgal és a nagy olasz nemzet segítségével újult erővel lát* hat hozzá nemzetépítő munkájához. A Pax Romana a Balkánra Is behatol és ei záloga a jövő békés fejlődésének. A mindvégig nagy ügyelemmel hallgatott előadáshoz Gömöry-Laiml László dr., Kratochwill Károly altábornagy, Técsői- Móricz Kálmán huszárszázados és Hallét Gábor gróf ref. lelkész szólt hozzá.
