Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-27 / 95. szám

1939 ÁPRILIS 27, CSŰRTÖK TECTiDUn Chamberlain bejelen­tette a 20-21 éves angol férfiak hadkötelezett­ségi javaslatát sára. Az a 630 millió font, amelyet a la­kosságnak viselnie kell, több mint három- szorosa a háborúelőtti kiadások teljes ősz« szegének. A teher súlyos, de véssétek esze* tekbe, hogy ezekben a nehéz időkben Nagybritannia lefjobb hozzájárulása a vi­lágbékéhez az, ha megerősíti magáti Hitler kancellár fogadta a jugosziáv külügyminisztert zetnilmk — tette hozzá — és meg vagyok győződve arról, hogy az angol polgárok mindent megtesznek, ami szükséges, hogy Nagybritannia biztos, erős és szabad le­gyen. Védelmünk az idén közel kétmillió font sterlingbe kerül naponta. Ez 13 fontot jelent az egyesült királyság minden lakó­A miniszterelnök jelentést tett az atngol királynak London, április 26. Chamberlain minisz­terelnök a szakszervezetek főtanácsa veze­tői előtt kijelentette, hogy a hadkötele­zettség a 20—21 éves férfiakat fogja érin­teni. Ezek a besorozottak a reguláris had­seregben fognak hat hónapot szolgálni s ezután, aménnyiben akarják, beléphetnek a territoriális hadseregbe vagy pedig tar­talékba helyezhetők. A hadkötelezettség alól semmiféle mentesség sem lesz, kivéve, ha valaki alkalmatlan a katonai szolgá­latra. A szakszervezetek főtanácsának képvi­selői kijelentették, hogy ellenzik a sorozás rendszerét s annak a meggyőződésüknek London, április 26. Chamberlain minisz­terelnök az Alsóházban Attlee őrnagy kér­désére a következőkben ismertette a soro­lási törvényjavaslatot: — A kormány újból gondosan mérle­gelte az ország hadikészülődéseire vonat­kozó eljárási szabályokat és megállapí­totta, hogy a jelenlegi mozgósítási eljárás elavult és nem felel meg a mai viszonyok­nak, mert azon a feltevésen alapszik, hogy a háborút hosszabb figyelmeztetési időszak előzi meg, amely alkalmat engedne a békeállapotról a hadiállapotra való át­téréshez. A mai viszonyok mellett lehet­séges, hogy a háború közvetlen veszedelme még nem fenyeget ágyán, az általános viszonyok azonban mégis oly bizonytala­nok lehetnek, hogy kívánatosak lehetnek bizonyos óvintézkedések a nyilvánosság el­kerülésével és a közbizalom megrendítése nélkül, amit a jelenleg szükséges mozgó­sítási proklamáció kétségkívül előidézne. A kormány ennélfogva elhatározta, hogy törvényjavaslatot terjeszt be „tartalék- és segédhaderó'kről szóló törvényjavaslat” cím alatt, amely egyszerűsíti az eljárást és felhatalmazza Őfelségét, hogy titkos­tanácsi rendelet alapján a hadügyi tárcá­kat a tartalékos segédhaderő bármely osz­tályának vagy csoportjának behívására feljogosítsa. A törvényjavaslat ideiglenes jellegű lesz. A kormány reméli, hogy a Ház azt haladéktalanul megszavazza, hogy annak alapján azonnal eljárhassunk. Minden euró­pai ország bir ilyen felhatalmazással és kellő alkalommal felhasználta azt a részle­ges mozgósításra. A kormány mérlegelte ezenkívül azokat az új kötelezettségeket is, amelyeket a Ház helyeslésével Európában az elmúlt hónapban vállalt, valamint azok hatályos teljesítésének módjait is. Az egyes országoknak adott biztosítékok és az egyes kormányokkal folytatott megbeszélé­sek célja nem hábrú viselése, hanem ellen­kezőleg annak megakadályozása. Ezt ezem- előtt tartva különösen erős hatást gyako­rolt ránk az a felfogás, amelyet más de­mokratikus országok, főként európai bará­taink vallanak, és amely szerint az általá­nos hadkötelezettség elvének elfogadása volna a legalkalmasabb arra, hogy meg­győzze a világot, hogy Anglia szilárdan el­lenáll minden általános uralmi törekvésnek. Igaz, — így folytatta Chamberlain, — hogy megerösíteettem hivatali elődömnek azt az Ígéretét, hogy béke idején nem vezetem be a hadkötelezettséget. Nem vagyunk hadiállaipotban, de most, amidőn minden ország végsőkig megfeszíti összes erőfor­rásait, hogy felkészüljön a háborúra, ami­dőn a béke fenntartásába vetett remény megrendült, és háború kitörése esetén nem hetek, hanem órák alatt kerülnénk hadi­állapotba, senki sem nevezheti ezt az időt békeidőnek oly értelemben, amelyben ez a kifejezés észszerűen használható. A törvényjavaslat, amelyet jövő héten terjesztünk be, főbb vonásaiban a követ­kező lesz: adtak kifejezést, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat békeidőben való benyújtá­sát nem tartják időszerűnek. A munkáspárti ellenzék elutasító maga­tartása számos alsóházi képviselő aggo­dalmát keltette fel abban az irányban, hogy megsemmisül a külpolitikai kérdé­sekben eddig fennállott egység. Bizonyos körökben a védkc\te].ezettség bevezetésé­ben csak előjátékát'- látják annak, hogy Churchill és Eden belép a kormányba. Chamberlain a 'Buckingham-p&lotá.ban jelentést tett a királynak a véderőkötele­zettség bevezetéséről. 1. Felhatalmaz minden húsz- és huszon­egyéves férfi behívására katonai kikép­zés céljából. 2. A kiképzés Angliában nyújtandó, ki­véve, ha háboXÚ tör ki, amidőn mindany- nyian a behívattak és be nem hívottak egyaránt kötelesek külföldön is szolgálni. 3. A behívóinak hathónapi kiképzést kapnak, amelynek elvégeztével elbocsátják őket. Ekkor választhatnak, hogy három és fél évre a territoriális haderőbe lépnek-e be, amidőn a rendes territoriális évi gya­korlatokon és táborozásban vesznek részt, vagy pedig a rendes hadsereg különleges tartalékába kapnak beosztást. 4. Különösen méltányos esetekben a be­hívás elhalasztható, vagy korábbi időre tűzhető ki, ha a nemzeti érdek azt meg­engedi. Azok, akik lelkiismereti okokból ellenzik a fegyveres szolgálatot, bírói úton fel- menthetők, ha nemzeti fontosságú munkára kötelezik magukat. A tengeri, a légi haderő, a rendes és a territoriális hadsereg és a polgári légvé­delmi szolgálat céljaira a toborzás alapja továbbra is az önkéntes jelentkezés elve. Újabb lépéseket teszünk a fegyverkezési tervvel kapcsolatban foglalkoztatott cégek hasznának korlátozására. Az idevonatkozó törvényjavaslatot rövidesen a Ház elé terjesztjük. Háború kitörése esetén tör­vényjavaslatot terjesztünk be, amely kü­lönleges büntetéssel sújtja a hadi nyerész­kedést és a nyereséget, vagy az egyéni va­gyon növekedését az allem javára fogja megnyirbálni. Chamberlain miniszterelnök végül kije­lentette, hogy az összes hadikészülődések egyetlen célja az, hogy lehetővé tegyék, hogy az ország teljesítse -mindazokat a kö­telezettségeket, amelyeket abban a meg­győződésben vállalt, hogy ilyen módon biz­tosíthatja Európa békéjét. A Lordok Házában A Lordok Házában lord Stanhope, a tengernagyi hivatal első lordja, a minisz­terelnök nyilatkozatával azonos nyilatko­zatot olvasott fel a hadkötelezettség beve­zetéséről. Napi kétmillió font sterling hadügyi költségekre London, április 26. Sir John Simon kincstári kancellár a többéves hagyomány­nak megfelelően kedden este a rádióban beszámolt azokról az elvekről, amelyek a költségvetés összeállításánál vezették. Arra kérte hallgatóit, fogadják jóindulat­tal a költségvetés adóemeléseit. Az új ter­heket méltányosan osztják el. — Az angol biztonság árát kell megfi­Berlin, április 26. Cincár-Markovics jugoszláv külügyminiszter kedden este az Esplanade szállóban estebéden vendége volt Ribbentrop birodalmi külügyminisz­ternek. Ribbentrop külügyminiszter rövid beszédben üdvözölte a jugoszláv vendéget. Kifejezést adott annak a meggyőződésé­nek, hogy az a nyílt megbeszélés, amelyre most alkalom kínálkozik, hozzá fog já­rulni a Németország és Jugoszlávia kö­zötti sokrétű kapcsolatoknak politikai, gazdasági és kulturális téren bizalomtel­jes együttműködésben való további kiépí­téséhez. Cincár-Markovics jugoszláv kül­ügyminiszter válaszában a többi között a következőket mondotta: Biztosíthatom Nagyméltóságodat arról, hogy nekünk is őszinte kívánságunk, hogy tovább folytas­suk a két szomszédos ország együttműkö­dését, kimélyítve a német és jugoszláv nép közötti kölcsönös barátságos meg­értést, mind saját érdekükben, mind a béke érdekében, amelyet a jugoszláv ár­mány valamennyi szomszédjával legőszin­tébben kiván és aminek már eddig is any- nyi látható bizonyítékát adta. Cincár-Markovics dr. jugoszláv külügy­miniszter szerdán délelőtt az állam és a hadsereg több képviselője, valamint a jugoszláv követség tagjainak jelenlétében megkoszorúzta a Hősök Emlékművét. Hitler birodalmi vezér és kancellár Ribbentrop birodalmi külügyminiszter je­lenlétében hosszabb kihallgatáson fogadta a Berlinben időző jugoszláv külügyminisz­tert. A kihallgatás alkalmával jelen volt Andrics berlini jugoszláv követ is. Rib­bentrop külügyminiszter délben villásreg­gelin látta vendégül Cincár-Markovics jugoszláv külügyminisztert dahlemi ma­gánlakásában. Gincér-Marko vies nyila tkoza ta Berlin, április 26. Cincár-Markovics jugoszláv külügyminiszter a Német Táv­irati Irodának adott nyilatkozatában meg­elégedését fejezte ki berlini látogatásával kapcsolatban és kiemelte a Németország é3 Jugoszlávia közti barátságos viszonyt. Nyilatkozatában többek között a követke­zőket mondta: — A Német Birodalom és Jugoszlávia között a teljes bizalmon alapuló kapcsolat áll fenn, amely a legkedvezőbben fejlődik tovább. Ezek a kapcsolatok a jószomszédi viszonyon, a kölcsönös megbecsülésen és a közös érdekeken alapszanak. Nem me­rülhet fel olyan kérdés, amely a két szom­szédország felelős képviselői által ne volna megoldható a legnagyobb bizalom szellemében, hogy ezzel a két ország kö­zötti barátságos kapcsolatok elmélyítését, valamint a béke művének Európának ebben a részében való kiépítését előmoz­dítsák. A királyi kormány, amely minden erejét latbaveti a béke fenntartása és a nép jóléte érdekében, a legmagasabbra értékeli ezeket a kapcsolatokat és azokat a leggondosabban fogja ápolni. A Balkánul, egész­séges rendezése Berlin, április 26. A Berliner Böfsen- zeitung a jugoszláv külügyminiszter ber­lini látogatásával kapcsolatban többi kö­zött a következőket írja: A jugoszláv külügyminiszter berlini lá­togatása — éppenúgy, mint velencei útja — azt mutatja, hogy Jugoszlávia a nagy döntések óráiban nem ismer ingadozást és elveti a kétkulacsos politikát. Megva­gyunk győződve arról, hogy a Balkán új, * egészséges rendezése érdekében Velencé­ben megteremtett alapot a birodalmi kül­ügyminiszter és Cincar-Markovics megbe­szélései még jobban kiszélesítették és meg­erősítették. Az egyik oldalon együttműkö­dés és békés építőmunka folyik, a másik oldalon bekerítés és lármás kardesörtetés, Jugoszlávia választott és ezzel a választá­sával példát adott a még habozó államok­nak. A kéke meg­erősítése Belgrád, április 26. Valamennyi reg­geli lap hasábosán foglalkozik Cincar- Markovics külügyminiszter berlini látoga­tásával és nyomatékosan kiemeli a berlini találkozó jelentőségét. A Politika hangoztatja vezércikkében, hogy a berlini megbeszélések tájékozódó és baráti jellegűek. Világos, — folytatja a lap — hogy e megbeszélések célja a béke megerősítése, továbbá a Dunamedence helyzetének megjavítása és mindenekelőtt a Németország és Jugoszlávia közötti ban rátságos kapcsolatok továbbfejlesztései Jue -ilávia magatartása Németország ul szemben mindig nyílt és világos volt. . Joggal irondhatjuk, — írja befejezésül a Politika — hogy a német és jugoszláv, külügyminiszter berlini megbeszélései új­ból megszilárdítják a két ország barátsá­gát. Cincar-Markovics németországi jóhír­neve szintén hozzájárul ahhoz, hogy ezek a megbeszélések a velencei találkozó után megerősítsék nemcsak a Németország éa Jugoszlávia közötti baráti kapcsolatokat, hanem a dunavölgyi és a balkáni békét is. A Vreme írja, hogy ez a látogatás is bizonyítja, hogy egyes külföldi lapok érte­sülései Jugoszlávia és Németország kap­csolatairól teljesen alaptalanok, —sOsCr Teleki Mihály gróf letette a vitézi esküt Magyarország kormányzója, mint a ité- zek főkapitánya, Teleki Mihály gróf föld- mívelésügyi minisztert a világháborúban szerzett katonai érdemei elismeréséül fel­vette a vitézi rendbe. A földmívelésügyi miniszter szerdán délben tette az esküt vitéz Hellebronth Antal nyug. tüzérségi tábornok, a vitézek főkapitányának he­lyettese kezébe. Az eskümintát vitéz Ne- messányi Ernő ezredes olvasta. Esterházy lános gróf köszöneté a kormányzóhoz Esterházy János gróf hódolatteljes köszönőlevelet intézett vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóit z, azért az 1000 pengős adományért, amelyet a FŐ- méltóságú Űr a szlovákiai „Magyar Há­zak mozgalmának céljaira fölajánlott. A köszönőlevélben kifejezésre juttatja E s- t e r h á z y János gróf, hogy a nemzeti áldozatvállalás sorsát élő magyarok szá. mára lelki megerősítés a legmagasabb helyről megnyilatkozó nemes áldozatkész- ség. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadő: NEDECZKY LÁSZLÓ Javaslat a védkötelezettségről és a hadi­nyerészkedés ellen STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VUL, RÖKK SZILÁRD-UTCA i, — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents