Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-27 / 95. szám
2 mához”, míg Anglia és Franciaország például „csak most kezd fegyverkezni s csak néhány év múlva lesz készen.” A cseh protektorátussal kibővült birodalomnak hallatlan erőkifejtési lehetőségei vannak, s ami eddig történt, csak előkészítés, a termelést biztosító elővigyázatossági intézkedés és a szükség esetén bekapcsolható üzemek és intézmények fölszerelése volt. A birodalom munkáshiánnyal küzd, de Közép-Európa bekapcsolása a termelésbe csak most kezdődik meg, s minél intenzívebben folyik, annál döntőbben emelkedik a nyersanyaggal és élelmiszerrel jobban ellátott birodalom háborús potenciája. A német hajógyárak teljesítőképessége egy új adat szerint ma jóval nagyobb, mint az angol hajógyáraké, s a birodalom ugyanannyi hadihajót, mint Anglia, félannyi idő alatt tud üzembe helyezni. A német tartalékok kiképzése sem fejeződött még be, s a birodalom hadserege tulajdonképpen csak évek múlva lesz annyira kész, hogy az utolsó fegyverfogható férfi is teljes képzettséggel várhatja a behívó parancsot. A motorizáció irama ugyancsak emelkedőben van, s a most épülő gyárak csak két év múlva érik el azt a kapacitást, amely ötször akkora, mint az angol és a francia motorgyárak teljesítőképessége. ■ Egyszóval az angol lépésre a birodalom még sok ellenlépéssel felelhet, ha Anglia tényleg eldobja a kesztyűt és növeli a versenyfegyverkezés iramát. Ugyanez áll Olaszországra is, arra a birodalomra, amely ma Európában Németország és Oroszország után a legtöbb embert mozgósíthat ja. S ugyanez áll Spanyolországra, ahol Franco a falangista programnak megfelelően éppen a napokban hirdette meg Sevillában újra a „spanyol impérium gondolatát”, s bejelentette a „német és az olasz arányú fegyverkezést”, valamint azt, hogy a felfrissült spanyol nép újra elsőrangú tengeri hatalmasság kíván lenni, mert érzi, hogy jövője a tengereken van. A spanyol hadsereg és flotta is csak évek múlva kész, s ha Németország és Olaszország esetleg befejezik a saját fegyverkezésüket, hozzáláthatnak a spanyolok fölszereléséhez. S az ibériai félszigeten elég vas, réz, s egyéb nyersanyag van, akár a legnagyobb hadsereg autark megalapozására. A számok meggyőzően beszélnek. Míg az európai antikomintern hatalmak évi férfifölöslege hozzávetőlegesen kétszázezer fiu-csecsemő és évente ennyivel több újonc sorozható be hadseregeikbe, Anglia és Franciaország újoncainak együttes száma évenkint csak — hetvenezerrel emelkedik. Ezek dinamikus számok, s megvilágítják a való helyzetet. A nagy demokráciák hátrányos helyzetét ezen a téren nem egyensúlyozhatja ki sem az, hogy Franciaországban idegenlégiókat állítottak föl az ország negyvenegymillió lakosa között élő több mint hárommillió idegen katonaköteles férfiai számára (de az idegenek közt több mint másfélmillió az olasz, a spanyol, a német, aki nemigen jön számításra, ugyanúgy, mint a másfélmillió elzászi és a félmillió zsidó sem), sem az, hogy Angliában bevezetik az. általános védkötelezett- séget. A Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomásu arcképe 63 95 cm. méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Csak ex a keresztünk 6 a ml vezérünk E» a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszln nyomású képek P150 + portóköltségért megrendelhetők: STADIUH SAJMLIALAT RT nil-d--TEIsVIDEKT AfeßfoiRHIBME 1939 ÁPRILIS 27. CSÜTÖRTÖK ^ előtt tartásával vette fel a javaslatba, hogy egyetemes magyar érdekből indokolt szüksége mutatkozhatik a törvény koriázása alól való kivételnek. Ennek a módosításnak nem az a célja, hogy 150 zsidó mentesüljön a törvény hatálya alól, hanem A Magyar Élet Pártjának szónoka Ivády Béla, a kormánypárt első szónoka, mindenekelőtt a legnagyobb nyomatékkai hangsúlyozza, hogy nemcsak pártját, de a Ház minden egyes pártját is a legkomolyabban áthatja az az őszinte törekvés, hogy a két Ház között a módosításokkal kapcsolatban felmerült látszólagos nézeteltérést mielőbb kiküszöböljék s e fontos és halaszthatatlanul sürgős törvényjavaslat törvényerőre emelését egyetlen nappal se tolják ki. A képviselőház minden tagja most is, mint máskor, teljes lojalitással elismeri, hogy a felsőház csak a nemzet nagy érdekeit tartotta szem előtt, amikor állást foglalt. Utalnia kell azonban arra, hogy a népképviseleti alapon együtt ülő képviselőház állandó és közvetlen kapcsolatban van a választókkal való érintkezés folytán a nép legszélesebb rétegeivel. Meggyőződése szerint az ellentét a törvényhozás két háza között csak látszólagos. Azok a módosítások, amelyeket a képviselőház a Glattfeld a megegyezés Glattfelder Gyula püspök mindenekelőtt kijelentette, hogy a felsőház nem kívánta megakadályozni a javaslat törvényerőre melését, Elég arra utalnia, hogy a felsőház tagjai között olyan férfiak ülnek, akik már 40—50 évvel ezelőtt szóval és írásban felhívták a nemzet figyelmét arra, hogy nem szabad a zsidószellem elhatfllmasodá- sát tűrni. A felsőházban a nyugtalanság elsősorban a gazdasági következmények miatt táplált aggodalmak következtében keletkezett, ami természetes, mert a felsőházban foglalnak helyet gazdasági életünk vezető tényezői. A felsőház az egész kérdés tárgyalásánál egyebet sem tett, mint koncessziót s attól a vágytól vezéreltetve, amit Ivády Béla is igen helytállóan fejtett ki. hogy a két Ház egyetértését áldozatok árán is létre kell hozni, továbbá, hogy a mai időkben nem szabad az országot politikai válságnak kitenni, egyik elgondolását a másik után ejtette el. A törekvés kezdettől az volt, hogy a két Ház megegyezésével olyan törvényszöveg létesüljön, amely minél kevesebb fájdalommal, A magyar ffj Megay Károly a legnagyobb tisztelettel, de csodálkozással veszi tudomásul a felsőháznak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját. Nemcsak ő, hanem a közvélemény is értetlenül áll a felsőház indítványaival szemben. A megegyezésre való törekvés megvolt az alsóházban, amit annál inkább meg kell állapítani, mert a javaslatot megelőző tárgyalásokon a felsőház álláspontját már messzemenően honorálták. A Magyar Élet Pártja, mint a képviselőház többségi pártja, sokkal szigorúbb javaslat megalkotását szerette volna. A képviselőház hozzájárult a felsőház nem Glattfelder püspök fontosságáról minél nagyobb eredményt biztosít. 'A felsőház minden szava, egész akciója végeredményben azért folyt, hogy a megkeresztelteknek a törvény hatálya alól való lehető mentesítését biztosítsa. Minden keresztény egyház egyező állásfoglalása az, hogy az ország minden lakója, aki keresztény hitre tért, polgári egyenjogúságot élvez. A felsőház ezen a téren is újabb és újabb engedményekkel elment a képzelhető legmesszebb határig, amiről lemondani azonban erkölcsi lehetetlenség. A tárgyalásnak nem szabad elmúlnia anélkül, hogy a két Ház megegyezésre módot m találjon. — .Nem lehet célja senkinek, hogy azt, amit a képviselőház elgondolt s amit a felsőház 95 százalékban elfogadott, egy, a két Ház közötti nézeteltérés szerencsétlen alakulása következményeként elsikkadni, meghiúsítani engedjen. Ez nem lehet célja másnak, mint a zsidóságnak s ezért ismét módot kell találni arra, hogy a két Ház véleményét egy nevezőre hozzuk. A magyar ifjúság nevében Ravasz református püspök felszólalása Ravasz László református püspök szerint kétségtelen, hogy a felsőház és a képviselőház között semmilyen különbség sincs nemzeti érzésben, jóakaratban, ön- feláldozásban, miért gondolhatnék tehát, hogy a két törvényhozó testület ne találkozzék egymással. Az, amit a felsőház kér, ahhoz képest, amit kívánt volna, valóban csekélység, — szimbólum, de, mint ilyen, rendkívül nagyjelentőségű és döntő elvi horderejű, mert azt jelképezi, hogy a nemzetbe való beolvadás, az áthasonulás kérdése nem a természetnek, hanem a szellemnek, nem a vérnek, hanem a léleknek dolga. hogy mód legyen a köz érdekében kifejtett valóban s kivételesen rendkívüli teljesítmények vagy érdemek elismerésére. Mindezek alapján javasolja az egyesített bizottságnak, hogy a felsőház két módosítását fogadja el. leglelkiismeretesebb mérlegelés után sem tudott elfogadni, egyenesen megtagadják a javaslat általános alapelveit s egyenesen illuzóriussá tennék a javaslat kifejezett céljait. Kérte a felsőház tagjait, mérlegeljék azt, hogy a javasolt módosítások any- nyira a javaslat alapelveibe vágók, hogy elfogadásuk esetén a zsidókérdés sok vonatkozásában tényleg megoldatlan maradna. Ezzel tápot adnánk ahhoz, hogy a kérdés továbbra is felszínen maradjon, megmételyezze a közéletet s gátolja a törvényhozást más fontos munkájának elvégzésében. Kérte a felsőház tagjait, hogy honorálják a képviselőház álláspontját s a törvényhozás két háza további zavartalan együttműködését is azzal, hogy elállnak a javasolt módosításoktól s ezzel nemcsak a nagy horderejű törvény azonnali életrehí- vását,. hanem a nemzeti közvélemény any- nyira kívánatos megnyugvását is biztosítsák. kizárólag formális, hanem igen lényeges módosításaihoz, ha azonban tovább mennénk ezen az úton, akkor a javaslat lényegét támadnánk meg. Ha a módosításokat keresztül vinnénk, akkor a kivételek jórésze a földbirtokosokra vonatkoznék, márpedig a természetes törekvés az kell, hogy legyen, hogy a föld igazán ízig-vérig magyarul érző és gondolkozó emberek kezére kerüljön. Mint a képviselőház talán legfiatalabb tagja, a magyar ifjúság nevében köszönetét mondott azért, hogy a felsőházi szónokok oly melegséggel és jóindulattal szóltak a magyar fiatalságról. Annak a módosításnak elfogadásával, amelyet a felsőház az első szakasznál kíván, mintegy szimbólummal hódolnánk a magyar géniusz beolvasztó és a kereszténységnek újjászülető és átalakító ereje előtt. Ami a kivételekkel kapcsolatos módosítást illeti, utalt arra, hogy Mussolini elég szigorú zsidótörvényt hozott, de szükségesnek látta ilyen szakasz beállítását. A német zsidótörvény elég szigorú, de ott is gondoskodtak arról, hogy az élő jog kivételező ereje fennmaradjon és biztosíttassák. Mindent el kell követni, hogy megegyezés jöjjön létre. állásfoglalásra készült, helyesebbnek tartotta volna, ha eltiltjuk a zsidó és keresztény közti házasságokat. A kivételekről szóló módosítások épp azokat emelnék ki a törvény hatálya aló!, akik a magyar gazdasági élet kulcspazicióit tartják kezükben. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogs; a kérdésben a lcépviselőház álláspontja érvényesüljön s hogy a kérdés mielőbb nyugvópontra jusson. Az Igazságügy« miniszter javaslatára albizottságot választanak Tusnádi Nagy András igazságügyminiszter szólalt fel ezután. A törvényhozás két házának együttes bizottságai azért jöttek össze, hogy megkíséreljék a megegyezést, az egyeztetést a két Ház eltérő álláspontja között. Az eddigi szónokok már kifejtették az ellentétes felfogásokat. A felszólalások folytatása nem szolgálná azt a célt, amiért a két Ház bizottsága ma összeült. Háromszáztagú bizottságban a megegyezést megbeszélni, elősegíteni teljesen lehetetlen.. Mivel mindkét Ház bizottságait az a hazafias érzés hatja át, hogy megegyezés jöjjön létre, gyakorlati módot _ kell keresni ennek elősegítésére s ezért javasolja, hogy a tárgyalás megszakításával albizottságot küldjenek ki, amelyben a felsőház és a képviselőház részéről tíz-tíz tag foglalna helyet. Ez az albizottság tegyen azután konkrét javaslatot a megegyezésre. Egyben javasolta, hogy a képviselőház részéről kiküldendő albizottságba vitéz B&nárd Ágostont, Gergelyffy Andrást, Halta Aurélt, Ivády Bélát, Jurcsek Bélát, Makkal Jánost, vitéz Makray Lajost, Tildy Zoltánt, vitéz Ujfalussy Gábort és Zsitvay Tibort válasszák meg. Perényi Zsigmond báró a felsőház részéről a következők kiküldését javasolta: Elnöknek Töreky Gézát, tagoknak Seréit Jusztinián hercegprímást, Glattfelder Gyulát, Ravasz Lászlót, Radvánszky Albert bárót, Wekerle Sándort, Purgly Emilt, Somssich László grófot, Szüttő Gézát, Prőnay György bárót és Fabinyl Tihamért.. A két ház együttes bizottsága ae iffat- ságügyminiszter javaslatát elfogadta és az albizottságot egyhangúlag megválást- tóttá. Az albizottság szerdán délután öt órakor ült össze. Az együttes bizottság ülésének folytatását csütörtök délelőtt 10 órára tűzték ki. Megegyezés várható A húsztagú albizottság délután öt órakor ült össze az úgynevezett miniszter- elnöki tanácsteremben. Az albizottság ülésén a tagok mindannyian többször is felszólaltak és úgy a képviselőház, mint a felsőház álláspontját bőven és részletesen fejtették ki az első szakasznál, amely a vitának egyetlen tárgya volt. A ké3Ő esti órákig elhúzódott tanácskozásról, — amely teljesen bizalmas volt, — olyan hírek szí. várogtak ki, hogy a megyegyezés lehetősége előtérben áll, minden remény megvan arra, hogy az albizottság a tárgyalásokat megegyezéssel fejezi be. Ezt a megegyezést az albizottság holnap délelőtt tíz órára összehívott bizottsági ülésen ismerteti és a bizottság déli tizenkét óráig ilyen értelemben folytatja és megegyezéssel fejezi be a nagyjelentőségű tanácskozást. Idegenlégió terve Belgiumban Brüs$zd, áj üis 26. BeU’umban a foglalkoznak a francia idegenlégió mintájára létesítendő idegenlégió felállításának tervével, A német határ közelében fekvő Fervien városka tanácsa elhatározta, hogy kezdeményező lépést tesz az idegenlégió felállítására és a városban megalakítandó légiót felajánlja a belga kormánynak arra az esetre, ha Belgiumot támadás érné. Tekintette# arra, hogy Belgiumban a külföldiek eddig békése űzték iparukat és Belgium az emigránsok elől már régóta lezárta határait, aligha lehet nagyszámú jelentkezőre számítani. i A képviselőház keményebb állásfoglalásra készült Ravasz püspök felszólalása után az elnök rövid szünetet rendelt el, majd Péchy László nyitotta meg újból az ülést, Szeder János szerint nagy nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a javaslat abban a fogalmazásban váljék törvénnyé, amint azt a képviselőház megszavazta. Hangsúlyozta, Jjogy. a löryéhyiavagta.ti amelyet a képviselőház elfogadott, már kompromisszum eredménye s a Ház ezt a kompromisszumot jelentő javaslatot abban a meggyőződésben fogadta el, hogy vele szükségszerűen szolgálja azt az összhangot, amelynek vitális nemzeti érdekből a törvényhozás két háza között meg kell lenni. A Ház túlnyomó többségének felfogása keményebb FELVIDÉKI HJI 1 Magyar hírlap Sierkf gztösés és kiadóhivatal, Bp, VIII, Jóttef-hrt $. 144-400
