Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-25 / 93. szám
1939 ÁPRILIS 25, KEDD TECTIDEfcl JAROSS A mai idő azt kívánja tőlünk, hogy haladjunk, alkossunk, reformáljuk a magyar életet A' visszacsatolt Felvidéken a maradék- birtokokat és a telepeket fel fogják osztani Somorja, április 21. Jaross Andor tárcanélküli miniszter vasárnap délelőtt So- morjára érkezett és beszédet mondott az Egyesült Magyar Párt nagygyűlésén, amelyet a város főterén tartottak. A nép- gyűlésen 5—6000 főnyi tömeg jelent meg, amely lelkes ünneplésben részesítette J a- ros'3 minisztert. A felállított emelvényen két oldalt somorjai. gazdalegények álltak festői magyar viseletűkben. A gyűlésen megjelent B a r t a 1 Iván főispán, Rázgha Károly földbirtokos, Csaposs Géza plébános és még sok más környékbeli földbirtokos és az intelligenciának sok tagja. A gyűlést dr. B a c s á k Kálmán főszolgabíró nyitotta meg. Jaross miniszter beszédében hangozhatta, hogy a tavalyi novemberi napok óta első feladatának tartotta, hogy a régi csonka^ haza magyarságának politikai törekvésével összefogva igyekezzék minden magyar embernek becsületes kenyérkeresti lehetőséget biztosítani. Ez politikájának f; irányvonala. Kötelességének érezte, hogy a visszatérés az anyaországba necsak lelki fellendülést jelentsen, hanem a becsületes, boldog otthon megvalósítását is. Megemlékezett a továbbiakban arról, hogy az utóbbi időben a szlovákok újabb és újabb magyar családokat tesznek kenyértelenné és átteszik őket a határon, ■ majd ígv folytatta; féltve őrzött magyar államiság gondolatát. (Helyeslés és taps.) Földbirtok és zsidókérdés A miniszter ezután foglalkozott a zsidókérdéssel. Bevallhatja minden zsidó Európában, — mondotta, — hogyha lelkiismeretesen megvizsgálja a zsidóság szerepét az elmúlt évtizedekben akármelyik állam területén, és rá kellett jönnie arr'a, hogy el kellett jönnie az időnék, amikor a nemzetek le akarták rázni ennek a szellemi és gazdasági életben túlságosan elharapózott hatalomnak vezetőszerepét. Ha PESTRE UTAZIK, okvetlenül keresse fel a 70 eue fennálló blúzok, egjutányosabbar? kaphatók visszakényszeríti, mint a kiöntött patakot a maga igazi régi medrébe. (Éljenzés és taus.) A gazdasági élet ezer és ezer módot adott arra, hogy a zsidóság uraimi helyzetet teremtsen magának, ezért kell a földbirtokpolitika révén is belenyúlni ebbe a problémába és • ezért kell lehetővé tenni, hogy az el- zsidósodott magyar földbirtok a magyarság, elsősorban pedig a magyár parasztság kezébe kerüljön. A földbirtokpolitikával kapcsolatban rámutatott a miniszter arra, hogy Megfiatalítani az elavult politikai gondolkozást — Egymillió magyarnak visszatérésén kívül most, március hónapban meg tudtuk valósítani azt, hogy a magyar állam határait az északkeleti határon kitolta egészen a szentistváni vonalig. (Sljenaés.) A magyar katona erejével valósítottuk meg ezt az új határvonalat és a honvédség ma már olyan erős, olyan jól felfegyverzett, hogy bármikor, ha kell, érvényt szerez a magyar állam I törekvéseinek és parancsának. A továbbiakban foglalkozott Szlovákia és Magyarország viszonyával, majd rámutatott arra, hogy az utóbbi idők igazolták, hogy helyes volt, amikor Magyarország a maga sorsát a béri in-római tengelyhez fűzte és azok mellé álltunk, akik velünk egy meggyőződésen akarják az igazság uralmát Eürúpának ezen> a részén megvalósítani. Lejkes éljenzés és taps.) Belpolitikai kérdésekre rátérve megemlékezett azokról az irányzatokról, amelyek a magyar politikai életet az utóbbi időben befolyásolták. Van egy nagy irány — mondotta, — amelyet a mai magyar, kormány is képvisel,, amely a szegedi politikai gondolatból elindulva keresi ennek az országnak olyan fejlődését, amely fokozatos reformtörekvéseken keresztül meg akarja fiatalítani, változtatni a régi történelmi berendezettséget és a» régi elavult politikai gondolkozást. (Helyeslés és taps.i Van azután egy másik politikai törekvés, amely nagyon sokszor hivatkozik Szent Istvánra, hivatkozik az ősi magyar alkotmányra és amely a szentistváni gondolatot, a magyar alkotmányosságnak a gondolatát olyan mereven magyarázza, hogy nem akarja tudomásul venni, hogv az idő kereke halad és új nemzedékek jönnek előtérbe. Van ezenkívül -egy olyan politikai gondolát, amely ma már elkor- csosult, halálos ágyán vergődik, ez a szociáldemokrata marxista hitvallás. A negyedik politikai gondolat a radikális nemzeti gondolat, amelynek a npilaskereszt a jelvénye. A nyilasok táborában vannak radikális reformokat akaró meggyőződé- ses jó magyárok, de mi úgy gondoljuk, hogy a mai idő nem alkalmas politikai kísérletekre, a mai idő azt kívánja tőlünk, hogy haladjunk, alkossunk, reformáljuk meg a magyar életet, de úgy kell a reformokhoz hozzányúlni, hogy a magyar életet ne rázkódtassuk meg, ,r nehogy a magyar állam épületén repedések támadhassanak, amelyeken keresztül ellenséges eszmék és ellenségek szivároghatnak be és ' meggyengíthetnék az olyan Ha a zsidóság szerényebb lett volna, ha lemondott 'volna a hatalmi szempontokról,' akkqr ma nem kellene a szidókérdést radikális törvényhozási úton megoldani. A Felvidéki Magyar Párt sohasem volt és ma sem •zsidóellenes és senkit sem gyűlöl, de a múlt tapasztalatai nyonaán rá kellett jönnie arra, hogy a zsidóság nehéz időben leoperálta magát a nemzet testéről és a könnyebbik életutat választotta. Ennek pedig le kellett vonni a következményeit, A zsidóság helyezkedjék el, ha itt akar közöttünk maradni és vállalja azt a sorsot, amely nem igazságtalanság, nem mos- tohaság, hanem egyszerűen azonos sors a magyarság sorsával. Miért akar a zsidóság 'az ügyvédi pályán, az orvosi pályán, á mérnöki pályán, általában az intelligenciát jelentő pályákon elhelyezkedni százalékarányát' meghaladó számban? Erre nincs joga. A mostani törvény nem jogától fosztja meg a zsidóságot, hanem csak a maradékbirtokokat a visszacsatolt Felvidéken fel fogják osztani, valamint a telepeket is. Ebben az’ évben egyéves bérlet formájában kerültek ezek a gazdálkodók kezébe, de ma már folyik az a munka, amely a kérdés végleges rendezését készíti elő. Befejezésül a miniszter hangoztatta, hogy kötelességének érzi esetről-esetre bejárni az általa képviselt területet, meggyőződni arról, hogy miként gondolkozik a magyar nép. Ezekből a látogatásokból mindig erőt merít a jövő feladatához, ezt a jövőt kívánja munkálni és ehhez kéri a magyarság osztatlan támogatását. A miniszternek hatalmas tapssal és lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után Zeitiger Ernő dr. városbíró,' a párt járási elnöke és Hurdanich Aladár főtitkár mondott beszédet, majd a gyűlés a Himnusz eléneklésével véget ért. Haza, mindenki számára Szene, április Jaross Andor tárca- nélküli miniszter Somorjáról Szénére ment, shot szintén nagy beszédet mondott. Útközben Nagymagyar községben is lelkesen ünnepelték, Csaposs Géza. plébános üdvözölte a templom előtt. Az üdvözlésre a miniszter röviden válaszolt. Szencen a főszolgabíró- ság előtt gyűlt össze mintegy tízezer főnyi hatalmas tömeg. Szene környékéről. A községek küldöttségei táblák alatt vonultak fel és a gyűlésre érkező Jaross Andor minisztert szűnni nem akaró éljenzéssel és lelkesedéssel fogadták. A gyűlést Ürge István elnök nyitotta meg, majd Járass Andor miniszer mondott beszédet. Beszéde elején rámutatott arra, hogy Szene mos* a határszélre jutott, a magyarság végvára lett. így missziót kell teljesítenie s olyan rendet kell teremtenie, olyan viszonyokat, hogy azok sugárzó erőt jelentsenek észak felé és nyugat felé és megmutathassuk szomszédjainknak, hogy nálunk először iMii A CSERKESZEK SZfiNX Gl’ÖRGY-NAPI ÜNNEPSÉGE A HOSüK-IERÉN
