Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-02 / 76. szám

1939 ÁPRILIS 2. VASÄRN

mm»*! JkotaRHiKUAB

OZGAIDASÁB£

Nagy fontosságú

előírásckat tartalmaz a felvidéki gazdatatozásokról szóló rendelet

A magy* gazdavédelmi rendelkezések kiterjesztéséig is entesülhetnek a gazdák az árverésektől

Budapest, április 1. Ismeri, hogy a magyar kormány a gazdatartookról szóló 'csehszlovák jogszabályokat tóin intézkedésig még múlt év december-én hatályban tartotta. Az erre vonatkonsehszlovák jogszabályok alapján azonban:onyos rendelkezések érvénye 1939 márs 31-én lejárt. A m. kir. minisztériumeket a határidőket — mint jelentettük 1939 október hó 31-ig meghosezabbítot 3560/1939. M. E. sz. rendeletével, mely: szövege a hivatalos lap március 31-i, jteki számában jelent meg.

Ez a most kibocsátott rendt nemcsak a határidőket hosszabbítja me$ hanem az érdekelt gazdaadósok ezemjtjából más igen fontos rendelkezései is nnak.

A rendelet ugyanis leHvé teszi, hogy a visszacsatolt felvki területek gazdaadósai addig ig ntesülhes. senek az árverésektől és íövetelések behajtását célzó lépések’ kapcsolatos költségektől, amíg a magyar ga_da- védelmi rendelkezések és kedvezmények megfelelő módon reájuk is kiterjeszthetők lesznek.

Azt az adóst ugyanis, aki a 350/1935. sz. csehszlovák rendelet 1. § értelmében gazdának tekintendő, az új rendelet intézkedése értelmében nem lehet a per költségeiben elmarasztalni' ha az a perfelvételi határnapon, illetőleg a legközelebbi tárgyalási határnapon elismeri a hitelező követelését és az elismert követelésre a hitelezőnek legkésőbben a tárgyalási határnapon olyan ösZ- szeget megfizet, aminőt a hatályában meghagyott csehszlovák jogszabályokban a gazdák részére biztosított kedvezmények figyelembe vételével fizetnie kell. Sőt a rendelet még azt is lehetővé teszi, hogy a bíróság az adós részére a felek viszonyainak méltányos mérlegelésével a kérdéses fizetés teljesítésére legfeljebb 1939 október 31-ig halasztást adhasson.

Visszayerhető az elvesztett kedvezmény

Talán még nagyobb jelősége van a rendelet azon intézkedésén e amely lehetővé teszi, hogy olyan esetien, amikor a tartozás — természetét éskeletkezégének idejét tekintve — a 250/1?. sz. csehszlovák rendelet értelmében heztás alá eshetett, de ezt a kedvezmén a halasztást, az adós bármi okból nemszerezte meg, vagy a moet kiadott rendt hatálybalépése előtt elvesztette,

ezt a kedvezményt az rdekelt adós

most megszerezheti, itőleg ismét visszanyerhi

Erre akikor nyílik mód, ha; érdekelt adós gazda a perfelvételi határoon, illetőleg a legközelebbi tárgyalási hirnapon megfizet a hitelező részére légibb olyan összeget, mint amennyit egjgy negyedévre a vonatkozó csehszlovák jszabályok szerint fizetnie kellett. Ilyen etben azután a hátralékára még további enegyedévi fizetésnek megfelelő összeget iteles az adós legkésőbb 1939 július 31- megfizetni az érdekelt hitelezőnek, az ez felül is netán még fennmaradó hátraUki pedig a bíróság a szembenálló felek éekeinek kölcsönös mérlegelésével az ad részére legfeljebb 3 évre terjedő részlázetési kedvezményt engedélyezhet. Ez rendelkezések alkalmazásának a végrehási eljárásban 's helye_ van, azonban a ír foganatosított végrehajtási cselekményeklatálya érintetlenül fennmarad.

Kiterjesztették z árverés elhalaszthalságáí

, lsen fontos és hangsúlgandó rendelkezés az érdekelt adós gaz« szempontjából az, hogy aki az előbb ísertetett módon

a halasztás kedvezményét most megszerzi, illetőleg újra visszanyeri, köteles tartozására nézve mind a folyó fizetési kötelezettségeknek, mind pedig az esetleges, hátralékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségének pontosan eleget tenni, különben a kedvezményeket elveszíti.

A már említett december 25-én közzétett rendelet egyebek közt kiterjesztette a visz* szavatolt területre a végrehajtási eljárásra vonatkozó magyar jogszabályok érvényét is. Ennélfogva érvényben van a visszacsatolt területeken az a rendelkezés is, mely arra ad lehetőséget, hogy az az adós, akinek főjövedelmi forrása mező-, erdő-, szőlő- vagy kertgazdaság, olyan esetben, amikor elemi csapás miatt, vagy más hasonló természetű rendkívül súlyos kár miatt jut abba a helyzetbe, hogy kötelezettségeinek egyelőre nem tud eleget tenni, a bíróságtól kérhesse az árverés elhalasztását. Ezt a rendelkezést a pénteken megjelent rendelet azzal egészítette ki, hogy

az árverés elhalasztásának abban az esetben is helye lehet, ha az érdekelt gazda az állami főhatalom változásával kapcsolatos események, vagy hatósági intézkedések következtében szenvedett rendkívüli súlyos károsodást.

A most kibocsátott rendelet ezenkívül még kiegészíti a Budapesti Közlöny ezévi január 1-én megjelent számában kibocsátott 9870— 1938. M. E. sz. rendelet 1. §-ánaik rendelkezéseit, még pedig általános — tehát nemcsak a gazdákra kiterjedő —- érvénnyel azzal, hogy a visszacsatolt felvidéki területeken a magánjogi jogcímen alapuló követeléseknek az 1938 december hó 31. napjáig lejárt és még ki nem fizetett kamatait nem lehet bírói úton évi 8%fnál magasabb mértékben érvényesíteni.

Az érvényben maradt előírások

Az alábbiakban közreadk a 250/1935. éz. csehszlovák rendelet an pontjait, melyekre a pénteken megjent rendeletben, illetve az ezen rendelettemghosszabbított december 25-én kiadott 700/1938.. M. E. sz. rendeleben hivatkozási történtek. A rendelet szövege sokkál hosszabb annál. Semmint teljes egészébeiközölhetnénk, de á kérdést megvilágító szxségés ismeretek ezekből a pontokból is míismerhetők. Természetes, hogy az ezen íntokban foglalt határidőket nem kell fig-lembe venni, mivel azok a december 25- illetve újabban március 31-i magyar ridelettel módosíttattak. Hasonlóképpen nn tartoznak a lényégre azok az egyéb redelkezésekfe való hivatkozások sem, amelyí a cseh rendelet szövegében egyéb ókokná fogva találhatók, De ezeknek á pontoknakíözreadásával —

azt hisszük 1— szolgálatot teszünk olvasóinknak.

A 250/1935. SZÁMÜ CSEHSZLOVÁK RENDELET 1. §-ÁNAK SZÖVEGE

(1) Jelen rendelet rendelkezéseiben mezőgazdáknak értetnek azok a fizikai személyék, akik általában vagy túlnyomóan a saját haszonbérelt vagy használatukba adott mezőgáz- dasági telkeken való gazdálkodással tartják fenn magukat, valamint az ilyen személyeknek hagyatékai, amíg az örökösökre át ném szálltak, továbbá a túlnyomóan mezőgazdaságban dolgozó személyekből álló kérését! és gazdasági szövetkezetek, amelyeknek működése általában vagy túlnyomóan a saját haszonbérelt, vagy használatúkba adott mező- I gazdasági telkeken Való gazdálkodásból vagy I a telkeknek tagjaik részére váló hászenbérbs- J adásából 611.

(2) A rossz terméssel különösen érzékenyen sújtott járásokból való mezőgazdáknak a jelen rendelet rendelkezéseiben azok a mezőgazdák értetnek, akik az 1934, évi július hó 16-ától 1935. évi december hó 31-ig terjedő időtartamban kizárólag vagy túlnyomólag az 1934. évi július hó 13-án kelt, a T. és R. Gy.- ben 142. sz. alatt kihirdetett, a rossz terméssel különösen érzékenyen sújtott járásokban a mezőgazdákkal és munkanélküliekkel szemben fennálló követelések behajtására vonatkozó további ideiglenes intézkedésekről szóló kormányrendelet — az 1934. évi december hó 22-én kelt T. és R. Gy.-ben 258. sz. alatt kihirdetett kormányrendélet I. Cikke (2) bekezdésének szövegezésében érvényes -— 1. §-ának (2) bekezdésében feltüntetett járások valamelyikében folytattak mezőgazdasági vállalatot.

A 250/1935. SZÁMÜ CSEHSZLOVÁK RENDELET 13. §-ÁNAK SZÖVEGE

(1) A mezőgazda, mint oly követelés adósa, amely vele szemben 1936. évi január hó 1-e előtt vált esedékessé, nem köteles a hitelezőnek a kamaton kívül (16. §) többet fizetni, mint a rendszeres félévi törlesztési részleteket, mindig legkésőbb minden évnek április hó 1-én és október hó 1-én, még pedig akkor is, ha á követelés törlesztése nem volt kikötve, vagy ha rövidebb idő alatti vagy részben nagyobb részletfizetésekkel való törlesztés volt kikötve.

(2) A részletfizetés kötelezettsége 1936. évi október hó 1-éVel kezdődik.

(3) A részletfizetések a követelésnek és járulékainak (15. §) égytizenhatodával, ha pedig a rossz terméssel különösen érzékenyen sújtott járásokból való mezőgazdákról van szó, egytizennyolCadával egyéninek '■ aZ 1936. évi október hó 1. napjának állapota szerint; a részletfizetések az utolsó részletfizetés kivételével mindig felfelé kerekítendők ki egész csehszlovák koronákra szóló, tízzel osztható összegre, az egyes rszletfizetések pedig nem lehetnek 200 Kc-nál kisebbek.

(4) Az adóstól a követelésre nagyobb részletfizetéseket még a követelés biztosítására adott váltó alapján sem lehet behajtani.

A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK

RENDELET 15. §-ÁNAK SZÖVEGE

(1) A 13. § alapján törlesztendő követeléshez az 1936. évi október hó 1-i állapot szerint járulékokként hozzászámíttatnak a követelés hátralékos kamatai, költségei és egyéb járulékai, amelyek 1933. évi május hó 9-ig, ha pedig a rossz terméssel különösen érzékenyen sújtott járásokból való mezőgazdákról van szó, 1935. évi december hó 31-ig váltak ess-’ dékésekké.

(2) Ha az adós mezőgazdasági vállalatát alkotó ingatlanokra a nyilvánkönyvekben bejegyzett zálogjoggal biztosított követelésről van szó, az 1. bekezdésben feltüntetett visszatartott fizetések hozzászámíttatnak ugyan a követeléshez a 13. § szerinti részletfizetések- hek kiszámítása végett, egyébként azonban reájuk a 12. § rendelkezései hasonszerűen érvényesek.

(3) Az 1. bekezdésben feltüntetett visszatartott fizetések elévülése 1936. évi január hó 1. napjával félbeszakadt, addig az időpontig, amelyben azoknak a 13. § szerinti részletfizetésekkel letörlesztve kell lenniők..

A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK RENDELET 22. §-ÁNAK SZÖVEGE

(1) Ha nincsen szó a 17. §-ban feltüntetett követelésekről, az adós a megelőző rendelkezések hasonszerűsége szerint törleszti azt a követelést, amely veié szemben 1939. évi december hó 31-ig válik esedékessé, vagy amely a hitelező nyilatkozata (felmondása) által eddig a napig esedékessé válhatik.

(2) Ha az adós ezt /a lehetőséget, 1936., évi október hó 1-től kezdve, nem is használta ki, ä megelőző rendelkezések hasonszerűsége szerint törleszthet! a követelést, amely a hit- léZő nyilatkozata (felmondása) által vagy másként az adós akaratán kívül vele szemben 1939. évi dejembér hó 31-ig esedékessé válik, mégpedig legkésőbb a követelés esedékessége Utáfl legközelebb következő április hó 1-vel vágy október hó 1-vel kezdődőleg; a félévi részletek ebben az esetben akként emeltetnek fel, hogy a követelés legkésőbb 1944. évi április hó 1. napján törlesztve legyen.

A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK

RENDELET 26. §-ÁNAK SZÖVEGE

Az ingó és ingatlan dolgoknak eladása (ál verése) és a zárlat; amelyek a mezőgazda étléhi végrehajtási ügyekben az 1934. évi fel ruár hó 24-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 33. s:

15

alatt kihirdetett, a mezőgazdák ellen vezetett végrehajtási és csődeljárásra vonatkozó ideiglenes intézkedésekről szóló — az 1934. évi december hó 22-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 259. sz. alatt kihirdetett kormányrendelet szövegezésében érvényes — törvény szerint vagy a 258/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szövegezésében érvényes 142/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szerint elhalászhattak, a feltüntetett' rendelkezések szerinti jogkövetkezményekkel az 1936. évi szeptember hó 30-a utáni, időre halasztatnak.

A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK RENDELET 27. §-ÁNAK SZÖVEGE

(1) Oly követeléseknek behajtására irányuló végrehajtások, melyek tekintetében az adóst a megelőző rendelkezések szerinti kedvezmények illetik meg, az adós indítványára az 1936. évi szeptember hó 30-a utáni időre fognak elhalasztatni, amíg az adós a törlesztési részleteket és a kamatokat, amelyekre kötelezve van, rendesen fogja fizetni. Ha a határidők elvesztése a 19. vagy 20. §-ók szerint bekövetkezik, a hitélező indítványozhatja a Végrehajtás folytatását.

(2) A végrehajtás engedélyezése iránti indítvány beadásától a határidők elvesztésé bekövetkeztének napjáig terjedő idő nem szá- míttatik be a végr. rendtart. 256. §-a szerinti és az 1928. évi január hó 19-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 23. sz. alatt kihirdetett, a polgári ügyekben követendő bírósági eljárásról és a végrehajtási eljárásról szóló törvények egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő törvény VI. cikkének — az 1932. évi december hó 21-én kelt, a T. és R. Gy. 1933. évfolyamának 1. sz. alatt kihirdetett törvény 3. §-ának szövegezésében érvényes — 6. §-a Szerinti határidőkbe és az. 1927. évi június hó 15-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 76. sz. alatt kihirdetett, az egyenes adókról szóló törvény 368. §-a szerinti határidőkbe.

(3) Áz 1. bekezdésnek a végrehajtás elhalasztásáról szóló rendelkezései nem vonatkoznak a zárlat által vezetett végrehajtásra, melynél a végrehajtató hitelező részére még nem fizettettek meg az előlegek, melyeket a zárlat költségeire adott. Amíg äz adós ezeket az előlegeket a végrehajtató hitelezőnek meg nem téríti, a végrehajtás folytatandó mindaddig, amíg az előlegek a zárlat hozadékából meg nem fizettetnek.

A 250/1935. SZÁMÚ CSEHSZLOVÁK

RENDELET 28. §-ÁNAK SZÖVEGE

(í) A'hitelezőnek a mezőgazda vagyonárai való csőd megnyitására irányuló indítványáról szóló határozathozatalok, amelyek a 250/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szövegezésében érvényes 33/1934. T. és R. Gy. sz. törvény szerint, vagy a 258/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szövegezésében érvényes 142/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szerint elhalasztattak, a feltüntetett rendelkezések szerinti jogkövetkezményekkel 1936. évi szeptember hó 30-a utáni időre halasztatnak.

(2) A hitelezőnek a mezőgazda vagyonára való csőd megnyitására 1936. évi január hó 1-e Után beadott indítványáról való határozat- hozatalt a bíróság az adós indítványára az 1936. évi szeptember hó 30-a utáni időre halasztja el, mégpedig a 259/1934. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet szövegezésében érvényes 33/1934. T. és R. Gy. sz. törvény rendelkezéseinek hasonszerűsége szerint.

A 150/1937, SZÁMÜ CSEHSZLOVÁK RENDELET 1. ÉS 2. §-ÁNAIÍ SZÖVEGE

1. §•

Azon végrehajtási ügyekben, amelyek a jelen rendelet hatálybaléptének napján már folyamatba voltak téve, vagy amelyek ettől az időponttól 1938. évi máfc. 31-ig tétetnek folyamatba azon mezőgazdák (a 76/1936. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet 1. §-ának 1. bekezdése) ellen;

a) akiknek a jelen rendelet hatálybalépésének napja előtt beadott indítványa a mező- gazdasági egyességi eljárás folyamatbatétele iránt azért utasíttatott el, mert idejében nem tették le a bírósági becslés költségeire megállapított előleget (a 76/1936. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet 6. §-ának 3. bek.-e a 259/1936. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet I. cikke 3. pontjának szövegezésében) vagy

b) akiknél a mezőgazdasági egyességi eljárás azért szüntetetett meg (egyességi rendt. 65. §-a), mert az egyességi indítványt az egyességi tárgyaláson a hitelezők el nem fo- godták,

az adós tulajdonát képező mezőgazdasági vállalat ingatlanainak (a 76/1936. T. és R. Gy. sz. kormányrendelet 1. §-árnak 2. bek.-e) árverése az adós indítványára 1938. évi március hó 31-e utáni időre haläsztatik el.

2. §.

A jelén rendelet hatálybalépésétől 1938. évi március hó 31-ig terjedő időben a bíróság azon adósnak indítványára, akinél az 1. § a) vagy b) betűje alatti feltételek fennforognak, 1938. évi március hó 31-e utáni időre halasztja el a hitelezőnek a mezőgazda vagyonára kért csődnyitásra vonatkozó indítványára a határozatot.