Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-23 / 92. szám
1939 ÁPRILIS 23, VASÁRNAP ‘FilUlbKKi J'feöVxRHTRDAE 7 I Még egyszer ű felvidéki zsidóságról és a magyar iskolákról Gúnyos hangái levelet kaptam egy kivágott újságcikk kíséretében. „Zsidógyü- lölettől megírt cikkére jól megfelelt az Esti Kurír. Ugye, nem tudott reá válaszolni?” — írja a levélíró. Biztosíthatom a levélírót, hogy a F. M. H. hasábjain megjelent „A felvidéki zsidóság és a magyar iskola” című cikkemet nem a gyűlölet, hanem az igazság vezette. Én elismerem, hogy a zsidóságnak joga volt a csehszlovákizmus alapjára helyezkednie, de ne akarjanak most hétpróbás magyarok lenni. Nem lehet Borosokkal és Herzék- kel most tisztára mosni magukat. Nagyon szép volt, hogy eigy lévai szegény zsidó anyagi áldozatot nem kímélve, Ipolyságra küldte magyar gimnáziumba gyermekét, de ez nem menti azokat, akik elszlováko- sították a lévai zsidó elemit. No most nézzük az újságcikket. „Járatták-e a felvidéki zsidók gyermekeiket magyar iskolába?” címen válaszol az Esti Kurír. Legelőször is megnyugtatom a névtelen levélíró, a névtelen cikkíró és a névtelen adatbekülddő urakat, hallgatásom oka nem az érvek hiánya, hanem az volt, hogy nem került kezembe az Esti Kurír. Könnyen érthető ez, ki olvas ma Esti Kurírt a Felvidéken?! Én a zsidó elemi és polgári iskolákkal foglalkoztam cikkemben. Pozsony, Léva, Érsekújvár, Kassa, Párkány, Nagysalló, Felsőszeli, Szene, Galánta stb. adatait soroltam fel. Egyet sem cáfolt meg belőlük. Miért? Mert nem tudta. Vagy pedig rájött még egyéb furcsaságokra is. Például, hogy az 1936/37. évi hivatalos sematizmusban a lévai zsidó iskola magyar iskolaként szerepel és mégis szlovákul tanítottak benne. Az iskolák tanítási nyelvét csak a törvényes fonnák betartása mellett lehetett megváltoztatni. Léván ezt nem várták be, hanem a törvény ellenére már szlovákul tanítottak akkor is, mikor még magyarul kellett volna. Természetesen az ilyen „törvénytelenség” kedves volt a csehszlovák rezsim iskolaiigyi tényezőinek. „A kormánylap támadása és a kassai gimnázium értesítője” alcímmel felel az Esti Kurír. Azt bizonyítja, hogy évente átlag 185 zsidó gyerek járt a kassai magyar gimnáziumba, ezek bizonyára magyar elemibe is jártak. A zsidóság legnagyobb része a jól jövedelmező szabad pályákon: orvos, ügyvéd, kereskedő stb. helyezkedett el. Búsás jövedelmükből fényűző életmódjuk a csehszlovák köztársaságnak juttatott „dar”-ok, ajándékok mellett még maradt nekik arra is, hogy gyermekeiket gimnáziumba járathassák. A magyar kishivatalnok, elbocsátott közalkalmazott, nyomorgó munkanélküli nehezebben csinálhatta meg ugyanazt Ezért történt meg az, hogy a gimnáziumokba aránylag több zsidó tanuló iratkozott be. Szemfényvesztő trükk így írni: „Ha a kassai zsidók évente 185 tanulót tudtak a cseh megszállás alatt a magyar gimnáziumba küldeni.” (185 a húsz év átlaga az Esti Kurír szerint). A felületes olvasót könnyen megtéveszti. Azt hiszi, hogy évente ennyi új zsidó tanuló iratkozott be. Pedig dehogy! Ennyi volt a nyolc évfolyamban összesen. így az Esti Kurír adatai szerint Kassa és környéke több tízezernyi zsidó lakossága átlagban évente 24 új tanulót küldött a magyar gimnáziumba. Ez már kicsit másképp hangzik. De hát beszéljenek az értesítők, ha az Esti Kurírnak így tetszik. De ne csak egy értesítő, a magyar gimnáziumé, hanem az összes kassai szlovák középiskola értesítője is. Vegyük kezünkbe a csehszlovák éra utolsó évének összes értesítőit, vagyis az 1937—38. tanév végén kiadottakat. Az Esti Kurír az 1936/37. iskolai évnél megáll és megállapítja, hogy a statisztika alapját képező utolsó iskolaévben a kassai magyar gimnáziumban 178 zsidó növendék volt és ebből csak 20 mondta MOST JELENT MEG KERECSÉNYI ANTAL új könyve A BARÁT. A KOMÉDIÁS A pompás DtSZKöTÉSO könyv ára: 6 pengő Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában, BUDAPEST, Vni., JÓZSEF-KÖRÜT 8 Bérmentes szállítás magát zsidó anyanyelvűnek. Miért állt meg itt az Esti Kurír, miért mondta, hogy ez a statisztika alapját képező utolsó iskolaév, miért sikkasztotta el az 1937— 38. iskolaév adatait, hisz akkor is még, sajnos, a csehek voltak az urak Kassán? Ezt az olvasó képzeletére bízom. Annyi bizonyos azonban, hogy 1937— 38-ban már csak 162 zsidó járt a kassai magyar gimnáziumba és ebből 64 zsidó anyanyelvűnek vallotta magát. Mivel pedig az I. osztályba csak 2 zsidó anyanyelvű iratkozott be és az előző év végén csak 20 zsidó anyanyelvű volt, ha el is tekintünk attól, hogy a végzett és eltávozott nyolcadikosok között is voltak a 20 közül, így is 1937—38-ban 42-en tagadták meg magyar anyanyelvűket. A zsidó öntudat ébredése különösen a felső osztályokba volt szembetűnő. A VDL b.-ben mind a 16, a két hetedikben 17 közül 16 vallotta magát zsidó anyanyelvűnek. De fogadjuk el a tényt, akárminek is vallották magukat, 162-en mégis magyar iskolába jártak. Mennyien jártak szlovák középiskolába ? A csehszlovák állami reálgimnáziumban 182, a csehszlovák állami leánygimnáziumban 112, a csehszlovák állami reálban 21, a premontrei reálgimnáziumban 30, a dominikánusok leánygimnáziumában 1, a dominikánusok kereskedelmi kurzusában 17, a női hivatások iskolájában 29, tehát a csehszlovák középiskolákban 392 zsidó növendék járt összesen. Magyarul 162, szlovákul pedig 382 zsidó tanult Kassán 1937-ben. Hiányoznak a szlovák és magyar felsőipari, valamint a szlovák kereskedelmi adatai. Az utóbbi létezéséről és esetleges statisztikájáról nem tudtam hirtelen adatokat szerezni , Könnyen bebizonyítható a magyar gimnáziumba járó zsidó tanulók állandó csökkenése. 1934—35-ben még 208 zsidó járt a magyar gimnáziumba és valamennyi magyar anyanyelvű volt. Addiig az 1937— 38-as évben, amint már fentebb említettem, már csak 162 zsidó járt magyar gimnáziumba és ebből csak 98 vallotta magát magyarnak. Ugyanezt bizonyítja a Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ma-| gyarország kormányzója, a következő táviratot intézte Hitler Adolfhoz: „Hitler Adolf öexcellencáijának, a Német Birodalom vezére és birodalmi kancellárja. Berlin. Mai születésnapja alkalmából úgy a magam, mint a magyar nemzet bensőséges szerencsekivánatait küldöm az ön boldogságára és a nagy Német Birodalom boldog jövőjére, Horthy.” Berlin, április 22. Teleki Pál gróf magyar miniszterelnök Hitler vezér és birodalmi kancellár 50. születésnapja alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte Rómából : „Nagyméltóságod 50. születésnapja alkalmából őszinte szükségét érzem annak, hogy a magyar királyi kormány nevében és a magam nevében is kifejezésre juttassam legszívélyesebb és legbeneőbb jókívánatai- mat. Biztosíthatom Nagyméltóságodat, hogy Magyarország a kipróbált barátság érzelmeivel vesz részt abban a nagy örömben, amely a német népet a mai napon eltölti. Fogadja Nagyméltóságod kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Teleki Pál gróf m. kir. miniszterelnök.” Hitler Adolf birodalmi kancellár a következő táviratban válaszolt: „A születésnapom alkalmából kifejezésre- juttatott baráti jókívánságokért Nagymélmagyar osztályok létszáma is az 1937— 38. évben. Mindig az alsó évfolyamokban nagyobb a létszám, mert a szelekció ritkítja a tanulókat. Nincs ez így a zsidó tanulóknál. Az első és második osztályban 11, illetve 12 tanuló volt, a többibe a harmadiktól kezdve felfelé pedi,g 21, 31, 26, 22, 17, illetve 22 járt Mi következett volna be, ha fel nem szabadulunk? A kassai zsidó elemi magyar osztályai halálra voltak ítélve. Ha azonban végleg megszűnik, akkor még 11 sem iratkozik be a magyar gimnáziumba. Ritka lett volna, mint a fehér holló Kassán is a magyarul tanuló zsidó gyermek, akár Pozsonyban. Végül egy kép jut eszembe, 1938. május elseje. Pozsonyban a ragyogó napsütésben először bontakozott ki a magyar egység teljes diadala. Több, mint 20.000 magyar vonult fel a Kórház-utcán. A 90 százaléka lerongyolódott munkás, vagy munkanélküli volt, akik a külvárosokból hóban-fagyban magyar iskolába küldték gyermekeiket és magyarok maradtak a húszéves rabszolgaság napjaiban is. Ekkor hangzott el Pozsonyban először a „Nem — nem — soha!” A rendőrigazgatóság és a kaszárnya ajtajai mögött fegyveres rendőrök és katonák állottak készenlétben. Csak a Manderla-palotáig jutottunk el. A rendőrkordon elzárta a további utat. Ott haladt el a csehszlovákok menete. A végén vonult fel a pozsonyi zsidó ifjúság. Ökölbe szorított kézzel üdvöltötte szavas- kórusuk : Nasa bola, nasa je, Hitlerovi nedáme. Nasa bola, nasa je, Horthy ju nedostane. Nasa bola, nasa je, Nasa zostane. (Miénk, volt, a miénk most, Hitlernek nem adjuk. Miénk volt. a miénk most, Horthy meg nem kapja. Miénk volt, a miénk most. A miénk fog maradni.) „Nasa bola, nasa je. Miénk volt, a miénk most...” igaza volt a zsidó szavalókórusnak, az övéké volt. Azt mondják, hogy a zsidóknak jó orruk varr, mindent megéreznek előre. Ez egyszer tévedtek. A „nasa zostane” a miénk fog maradni, nem következett be. A zsidóság nem kapta_ meg Szlovákiában hűsége jutalmát. A mór megtette kötelességét, a mór elmehet. Reisz Gyula úr, aki büszkén hirdette, hogy neki köszönhető a magyar Pozsony állítólajgos eltűnése, ma koncentrációs táborban ül. Féja Tibor Hitler Adolf vezér és birodalmi kancellár a következő távirattal válaszolt: „A magyar királyság Főméltóságú Kormányzójának. Kérem Főméltóságodat, fogadja szívből jövő köszönetemet az 50. születésnapomon kifejezett szíves jókivánságaiért. Hitler Adolf, német birodalmi kancellár.” lóságodnak legszívélyesebb köszönetét mondok. Hitler Adolf német birodalmi kancellár.” A magyar küldöttség Berlinben Berlin, április 22. Keresztes-Fischer Lajos m. 'kir. titkos tanácsos, altábornagy, a kormányzó föhadeegéde, szombaton délben egy órakor ünnepélyes keretek között helyezte el Magyarország kormányzója megbízásából a kormányzó koszorúját az Unter den Lindemen levő hősi emlékművön. A magyar vendégeket az emlékmű előtt Seiffert tábornok, Berlin város katonai parancsnoka fogadta. A Hitler vezér és birodalmi kancellár születésnapi ünnepségei alkalmából Berlinben tartózkodó magyar küldöttség tagjainak tiszteletére a magyar követségen szombaton délben ebéd volt. 4 kormányzó és HH tá virat váltása Teleki Pál és Hitler táviratváltása A Hitler vezér és birodalmi kancellár születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken résztvett magyar küldöttség tagjai szombaton este indultak vissza Budapestre. Keresztes-Fischer Lajos altábornagy és Andorba Rezső vezérkari ezredes vasárnap reggel hagyják el a német fővárost. A német katolikusak is ünnepük Hitlert Róma, április 22. A katolikus körökhöz közelálló „Corrispondenza” iroda nyilatkozatot közöl, amely szerint a német katolikusok a Hitler kancellár 50. születésnapjával kapcsolatos örömünnepen őszintén résztvesznek. A német katolikusok semmiképpen sem állanak hazafiasság tekintetében más németek mögött és vezérükben legmagasabb és legbiztatóbb kifejezését látják a birodalom új nagyságának, jövőjének, egységének és a hasonfajú és vérű emberek egy tömbbe való tömörítésének. Ifjabb horvát-szorb tárgyalások Belgrad, április 22. Cvetkovics miniszterelnök szombaton délelőtt Zágrábba érkezett, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesítették. Cvetkovics és Macsek 9 óra 30 perckor kezdte meg tárgyalásait a báni palotában. A megbeszélések 11 óráig tartottak és délután 5 órakor folytatódtak. Tévedett az ápolónő — hat beteg meghalt Helsinki, április 22. A viborgi kórházban egy ápolónővér kokaint szublimáttal tévesztett össze, úgy, hogy tizenkilenc beteg szublimátfecskendezést kapott. Hatan azonnal meghaltak, tizenhármán életveszedelemben vannak. Azonnal megindították a vizsgálatot. Gafencu utazása Brüsszel, április 22. Pierlot és felesége a külügyminisztérium dísztermében Ga- fencu román külügyminiszter tiszteletére villásreggelit adott. Gafencu román külügyminiszter Lón* donba való utazása előtt rövid tartózkodásra Le Toueuetbe, az ismert francia fürdőhelyre utazott, ahol Tatarescu, párizsi nomán. követtel találkozik. is. Biztos, enyhe, fájdalommentes hatás jellemzi az ARTIN pici hashajtó dragéekat Este 2—3 szem Artint bevéve, reggelre kellemes ürülést biztosit.
