Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-23 / 92. szám

1939 ÁPRILIS 23, VASÁRNAP ‘FilUlbKKi J'feöVxRHTRDAE 7 I Még egyszer ű felvidéki zsidóságról és a magyar iskolákról Gúnyos hangái levelet kaptam egy ki­vágott újságcikk kíséretében. „Zsidógyü- lölettől megírt cikkére jól megfelelt az Esti Kurír. Ugye, nem tudott reá vála­szolni?” — írja a levélíró. Biztosíthatom a levélírót, hogy a F. M. H. hasábjain megjelent „A felvidéki zsidóság és a ma­gyar iskola” című cikkemet nem a gyű­lölet, hanem az igazság vezette. Én el­ismerem, hogy a zsidóságnak joga volt a csehszlovákizmus alapjára helyezkednie, de ne akarjanak most hétpróbás magya­rok lenni. Nem lehet Borosokkal és Herzék- kel most tisztára mosni magukat. Nagyon szép volt, hogy eigy lévai szegény zsidó anyagi áldozatot nem kímélve, Ipolyságra küldte magyar gimnáziumba gyermekét, de ez nem menti azokat, akik elszlováko- sították a lévai zsidó elemit. No most nézzük az újságcikket. „Járat­ták-e a felvidéki zsidók gyermekeiket ma­gyar iskolába?” címen válaszol az Esti Kurír. Legelőször is megnyugtatom a névtelen levélíró, a névtelen cikkíró és a névtelen adatbekülddő urakat, hallgatá­som oka nem az érvek hiánya, hanem az volt, hogy nem került kezembe az Esti Kurír. Könnyen érthető ez, ki olvas ma Esti Kurírt a Felvidéken?! Én a zsidó elemi és polgári iskolákkal foglalkoztam cikkemben. Pozsony, Léva, Érsekújvár, Kassa, Párkány, Nagysalló, Felsőszeli, Szene, Galánta stb. adatait so­roltam fel. Egyet sem cáfolt meg belőlük. Miért? Mert nem tudta. Vagy pedig rá­jött még egyéb furcsaságokra is. Például, hogy az 1936/37. évi hivatalos sematiz­musban a lévai zsidó iskola magyar isko­laként szerepel és mégis szlovákul taní­tottak benne. Az iskolák tanítási nyelvét csak a törvényes fonnák betartása mel­lett lehetett megváltoztatni. Léván ezt nem várták be, hanem a törvény ellenére már szlovákul tanítottak akkor is, mikor még magyarul kellett volna. Természete­sen az ilyen „törvénytelenség” kedves volt a csehszlovák rezsim iskolaiigyi ténye­zőinek. „A kormánylap támadása és a kassai gimnázium értesítője” alcímmel felel az Esti Kurír. Azt bizonyítja, hogy évente átlag 185 zsidó gyerek járt a kassai ma­gyar gimnáziumba, ezek bizonyára ma­gyar elemibe is jártak. A zsidóság leg­nagyobb része a jól jövedelmező szabad pályákon: orvos, ügyvéd, kereskedő stb. helyezkedett el. Búsás jövedelmükből fényűző életmódjuk a csehszlovák köz­társaságnak juttatott „dar”-ok, ajándé­kok mellett még maradt nekik arra is, hogy gyermekeiket gimnáziumba járat­hassák. A magyar kishivatalnok, elbocsá­tott közalkalmazott, nyomorgó munka­nélküli nehezebben csinálhatta meg ugyan­azt Ezért történt meg az, hogy a gimná­ziumokba aránylag több zsidó tanuló irat­kozott be. Szemfényvesztő trükk így írni: „Ha a kassai zsidók évente 185 tanulót tudtak a cseh megszállás alatt a magyar gimnáziumba küldeni.” (185 a húsz év átlaga az Esti Kurír szerint). A felületes olvasót könnyen megtéveszti. Azt hiszi, hogy évente ennyi új zsidó tanuló iratko­zott be. Pedig dehogy! Ennyi volt a nyolc évfolyamban összesen. így az Esti Kurír adatai szerint Kassa és környéke több tízezernyi zsidó lakossága átlagban évente 24 új tanulót küldött a magyar gimná­ziumba. Ez már kicsit másképp hangzik. De hát beszéljenek az értesítők, ha az Esti Kurírnak így tetszik. De ne csak egy értesítő, a magyar gimnáziumé, hanem az összes kassai szlovák középiskola érte­sítője is. Vegyük kezünkbe a csehszlovák éra utolsó évének összes értesítőit, va­gyis az 1937—38. tanév végén kiadotta­kat. Az Esti Kurír az 1936/37. iskolai év­nél megáll és megállapítja, hogy a statisz­tika alapját képező utolsó iskolaévben a kassai magyar gimnáziumban 178 zsidó növendék volt és ebből csak 20 mondta MOST JELENT MEG KERECSÉNYI ANTAL új könyve A BARÁT. A KOMÉDIÁS A pompás DtSZKöTÉSO könyv ára: 6 pengő Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában, BUDAPEST, Vni., JÓZSEF-KÖRÜT 8 Bérmentes szállítás magát zsidó anyanyelvűnek. Miért állt meg itt az Esti Kurír, miért mondta, hogy ez a statisztika alapját képező utolsó iskolaév, miért sikkasztotta el az 1937— 38. iskolaév adatait, hisz akkor is még, sajnos, a csehek voltak az urak Kassán? Ezt az olvasó képzeletére bízom. Annyi bizonyos azonban, hogy 1937— 38-ban már csak 162 zsidó járt a kassai magyar gimnáziumba és ebből 64 zsidó anyanyelvűnek vallotta magát. Mivel pe­dig az I. osztályba csak 2 zsidó anya­nyelvű iratkozott be és az előző év végén csak 20 zsidó anyanyelvű volt, ha el is tekintünk attól, hogy a végzett és eltávo­zott nyolcadikosok között is voltak a 20 közül, így is 1937—38-ban 42-en tagad­ták meg magyar anyanyelvűket. A zsidó öntudat ébredése különösen a felső osztá­lyokba volt szembetűnő. A VDL b.-ben mind a 16, a két hetedikben 17 közül 16 vallotta magát zsidó anyanyelvűnek. De fogadjuk el a tényt, akárminek is vallották magukat, 162-en mégis magyar iskolába jártak. Mennyien jártak szlovák középiskolába ? A csehszlovák állami reálgimnáziumban 182, a csehszlovák állami leánygimnázium­ban 112, a csehszlovák állami reálban 21, a premontrei reálgimnáziumban 30, a do­minikánusok leánygimnáziumában 1, a dominikánusok kereskedelmi kurzusában 17, a női hivatások iskolájában 29, tehát a csehszlovák középiskolákban 392 zsidó növendék járt összesen. Magyarul 162, szlovákul pedig 382 zsidó tanult Kassán 1937-ben. Hiányoznak a szlovák és ma­gyar felsőipari, valamint a szlovák keres­kedelmi adatai. Az utóbbi létezéséről és esetleges statisztikájáról nem tudtam hir­telen adatokat szerezni , Könnyen bebizonyítható a magyar gim­náziumba járó zsidó tanulók állandó csök­kenése. 1934—35-ben még 208 zsidó járt a magyar gimnáziumba és valamennyi ma­gyar anyanyelvű volt. Addiig az 1937— 38-as évben, amint már fentebb említet­tem, már csak 162 zsidó járt magyar gimnáziumba és ebből csak 98 vallotta magát magyarnak. Ugyanezt bizonyítja a Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ma-| gyarország kormányzója, a következő táv­iratot intézte Hitler Adolfhoz: „Hitler Adolf öexcellencáijának, a Né­met Birodalom vezére és birodalmi kan­cellárja. Berlin. Mai születésnapja alkalmából úgy a magam, mint a magyar nemzet bensősé­ges szerencsekivánatait küldöm az ön bol­dogságára és a nagy Német Birodalom boldog jövőjére, Horthy.” Berlin, április 22. Teleki Pál gróf ma­gyar miniszterelnök Hitler vezér és biro­dalmi kancellár 50. születésnapja alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte Ró­mából : „Nagyméltóságod 50. születésnapja alkal­mából őszinte szükségét érzem annak, hogy a magyar királyi kormány nevében és a magam nevében is kifejezésre juttassam legszívélyesebb és legbeneőbb jókívánatai- mat. Biztosíthatom Nagyméltóságodat, hogy Magyarország a kipróbált barátság érzelmeivel vesz részt abban a nagy öröm­ben, amely a német népet a mai napon el­tölti. Fogadja Nagyméltóságod kiváló nagy­rabecsülésem kifejezését. Teleki Pál gróf m. kir. miniszterelnök.” Hitler Adolf birodalmi kancellár a kö­vetkező táviratban válaszolt: „A születésnapom alkalmából kifejezésre- juttatott baráti jókívánságokért Nagymél­magyar osztályok létszáma is az 1937— 38. évben. Mindig az alsó évfolyamokban nagyobb a létszám, mert a szelekció rit­kítja a tanulókat. Nincs ez így a zsidó tanulóknál. Az első és második osztályban 11, illetve 12 tanuló volt, a többibe a harmadiktól kezdve felfelé pedi,g 21, 31, 26, 22, 17, illetve 22 járt Mi következett volna be, ha fel nem szabadulunk? A kassai zsidó elemi magyar osztályai ha­lálra voltak ítélve. Ha azonban végleg megszűnik, akkor még 11 sem iratkozik be a magyar gimnáziumba. Ritka lett volna, mint a fehér holló Kassán is a magyarul tanuló zsidó gyermek, akár Po­zsonyban. Végül egy kép jut eszembe, 1938. má­jus elseje. Pozsonyban a ragyogó nap­sütésben először bontakozott ki a magyar egység teljes diadala. Több, mint 20.000 magyar vonult fel a Kórház-utcán. A 90 százaléka lerongyolódott munkás, vagy munkanélküli volt, akik a külvárosokból hóban-fagyban magyar iskolába küldték gyermekeiket és magyarok maradtak a húszéves rabszolgaság napjaiban is. Ekkor hangzott el Pozsonyban először a „Nem — nem — soha!” A rendőrigazgatóság és a kaszárnya ajtajai mögött fegyveres rend­őrök és katonák állottak készenlétben. Csak a Manderla-palotáig jutottunk el. A rendőrkordon elzárta a további utat. Ott haladt el a csehszlovákok menete. A vé­gén vonult fel a pozsonyi zsidó ifjúság. Ökölbe szorított kézzel üdvöltötte szavas- kórusuk : Nasa bola, nasa je, Hitlerovi nedáme. Nasa bola, nasa je, Horthy ju nedostane. Nasa bola, nasa je, Nasa zostane. (Miénk, volt, a miénk most, Hitlernek nem adjuk. Miénk volt. a miénk most, Horthy meg nem kapja. Miénk volt, a miénk most. A miénk fog maradni.) „Nasa bola, nasa je. Miénk volt, a miénk most...” igaza volt a zsidó szavaló­kórusnak, az övéké volt. Azt mondják, hogy a zsidóknak jó orruk varr, mindent megéreznek előre. Ez egyszer tévedtek. A „nasa zostane” a miénk fog maradni, nem következett be. A zsidóság nem kapta_ meg Szlovákiában hűsége jutalmát. A mór megtette kötelességét, a mór el­mehet. Reisz Gyula úr, aki büszkén hir­dette, hogy neki köszönhető a magyar Po­zsony állítólajgos eltűnése, ma koncentrá­ciós táborban ül. Féja Tibor Hitler Adolf vezér és birodalmi kancel­lár a következő távirattal válaszolt: „A magyar királyság Főméltóságú Kor­mányzójának. Kérem Főméltóságodat, fogadja szívből jövő köszönetemet az 50. születésnapomon kifejezett szíves jókivánságaiért. Hitler Adolf, német birodalmi kancellár.” lóságodnak legszívélyesebb köszönetét mon­dok. Hitler Adolf német birodalmi kancel­lár.” A magyar küldöttség Berlinben Berlin, április 22. Keresztes-Fischer La­jos m. 'kir. titkos tanácsos, altábornagy, a kormányzó föhadeegéde, szombaton délben egy órakor ünnepélyes keretek között he­lyezte el Magyarország kormányzója meg­bízásából a kormányzó koszorúját az Unter den Lindemen levő hősi emlékművön. A ma­gyar vendégeket az emlékmű előtt Seiffert tábornok, Berlin város katonai parancsnoka fogadta. A Hitler vezér és birodalmi kancellár születésnapi ünnepségei alkalmából Ber­linben tartózkodó magyar küldöttség tag­jainak tiszteletére a magyar követségen szombaton délben ebéd volt. 4 kormányzó és HH tá virat váltása Teleki Pál és Hitler táviratváltása A Hitler vezér és birodalmi kancellár születésnapja alkalmából rendezett ünnep­ségeken résztvett magyar küldöttség tag­jai szombaton este indultak vissza Buda­pestre. Keresztes-Fischer Lajos altábor­nagy és Andorba Rezső vezérkari ezredes vasárnap reggel hagyják el a német fővá­rost. A német katolikusak is ünnepük Hitlert Róma, április 22. A katolikus körökhöz közelálló „Corrispondenza” iroda nyilatko­zatot közöl, amely szerint a német katoli­kusok a Hitler kancellár 50. születésnapjá­val kapcsolatos örömünnepen őszintén résztvesznek. A német katolikusok semmi­képpen sem állanak hazafiasság tekinteté­ben más németek mögött és vezérükben legmagasabb és legbiztatóbb kifejezését látják a birodalom új nagyságának, jövőjé­nek, egységének és a hasonfajú és vérű emberek egy tömbbe való tömörítésének. Ifjabb horvát-szorb tárgyalások Belgrad, április 22. Cvetkovics minisz­terelnök szombaton délelőtt Zágrábba ér­kezett, ahol ünnepélyes fogadtatásban ré­szesítették. Cvetkovics és Macsek 9 óra 30 perckor kezdte meg tárgyalásait a báni palotában. A megbeszélések 11 óráig tartottak és délután 5 órakor folytatód­tak. Tévedett az ápolónő — hat beteg meghalt Helsinki, április 22. A viborgi kórház­ban egy ápolónővér kokaint szublimáttal tévesztett össze, úgy, hogy tizenkilenc be­teg szublimátfecskendezést kapott. Hatan azonnal meghaltak, tizenhármán életve­szedelemben vannak. Azonnal megindították a vizsgálatot. Gafencu utazása Brüsszel, április 22. Pierlot és felesége a külügyminisztérium dísztermében Ga- fencu román külügyminiszter tiszteletére villásreggelit adott. Gafencu román külügyminiszter Lón* donba való utazása előtt rövid tartózko­dásra Le Toueuetbe, az ismert francia fürdőhelyre utazott, ahol Tatarescu, pári­zsi nomán. követtel találkozik. is. Biztos, enyhe, fáj­dalommentes hatás jellemzi az ARTIN pici hashajtó dragéekat Este 2—3 szem Artint bevéve, reggelre kellemes ürülést biztosit.

Next

/
Thumbnails
Contents