Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-22 / 91. szám

1939 ÁPRILIS 22, SZOMBAT TOPlPEfct-AigVärhieme A Hitler születésnapjára Berlinbe érkezett külföldi küldöttségek koszorózták a Hősök Emlékművét ünnepélyesen meg­Francia aírikakutató házaspár motoros expedíciója a Csád »tavon Páriái, április 21. Chasseloup-Laubat gróf francia afrikakutató felesége társaságában motorcsónakon kelt át a Csád-tavon.- A bátor házaspár a veszedelmes utat Fort Lamy és N'Guigmi között öt nap alatt tette meg. Út­juk a vízben tartózkodó rengeteg krokodiltól eltekintve azért is veszedelmes volt, mert az óriási kiterjedésű tó helyenként olyan sekély, hogy a motorcsónak számára .sem volt elég a víz mélysége, sokszor pedig a vízinövények sűrűségé akadályozta meg továbbjutásukat. A kutatók többizben életveszedelemben 1 fo­rogtak, de végül is minden baj nélkül tették meg az utat és sok érdekes megfigyelést gyűjtöttek a Csád-tó állatvilágára vonatkozó­lag. Francia gyarmati körökben azt remélik, hogy állandó motorcsónak-közlekedést sikerül létesíteni a hatlamas tavon és ezáltal lényege ten meggyorsul az összeköttetés Francia- Nyugatafrika és az egyenlítővidéki tartomá­nyok között. Érdekes, hogy a Csád-tó partjain élő bennszülöttek nem tudnak a tavon tájé­kozódni és csak lakóhelyük körvertűen köze­lében halásznak, de a nyilt vízre sohasem merészkednek ki. i/lláuLióti'é^a Newyork, április 21. Az indianaállamibeli éozakmancheeteri diákinternátus tanulói azt a rossz tréfát követték el, hogy valószerben beállított londoni helyszíni közvetítés utján arról adtak hírt, hogy Anglia, Franciaor­szág és Németország között háború tört ki. A hír a hallgatóságra az annak idején elkövetett „Mars-támadás”-éhez hasonló fej­vesztett riadalmat okozó hatással járt. Az „angol hadügyminiszter” a hangjáték során kijelentette, hogy az Egyesült Államok né­hány óra leforgásán belül szintén hadat üzen Németországnak és Olaszországnak. A rádióbeszélő a „hangjáték” lepergése után megnyugtatta a hallgatókat, hogy csak főpróbáról volt szó, amely azonban néhány nap múlva valósággá válhatik. i a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az IBUSZ-pavillonokbaE Hpa keménykötésben 1.80 POLITIKAI SZEHZÉClél VIOGIIIIO GflYDA leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-csa- toma Társaság Igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elis­merni, hogy a Szuezi-c3atoma Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszor­szágnak a „londoni titkos szerződés”-ben biz­tosított Jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibutl kikötőt az olasz lmpé- rium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb po­litikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 A Kálmáncsehi-breviárium megvétele Pár héttel ezelőtt sok szó esett Kál- máncsehi Domokos Mátyás király kora- korabeli székesfehérvári prépost breviáriu­máról, a magyar renaissance könyvművé­szetnek erről a páratlanul pompás reme­kéről. Az eddig külföldi birtokban lévő kó­dexet egy párizsi könyvkereskedő vételre ajánlotta fel a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárának. A megegyezés most létrejött és a gyönyörű kézirat ismét hazakerült. A vagyont jelentő és a könyvtár rendes anyagi erőit messze meghaladó vételár, A Magyar Csupajáték Londonban — bokrétások Brüsszelben Paulini Béla munkájának, amit a ma­gyar jellegű művészetek irányában folytat, nemzetközi vonatkozásban is érdekesnek ígérkező próbatételei lesznek a közeli na­pokban. A Magyar Csupajáték április 27-én mutatkozik be Londonban, míg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi bokré­tája a május elitjén Brüsszelben lezajló nemzetközi táncverseny ünnepségein vesz részt. A bokrétások az eredeti magyar nép­művészetnek csinálnak propagandát Brüsz- szélben, míg a Magyar Csupajáték azt mutatja meg Londonbant hogy a magyar művészek az író, a zeneszerző, a festő, a koreográfus, a magyar népművészet átér- zését, — nem leutánzását, — a magyar népművészeten át való felfrissülést, — mi­ként értelmezik. A Magyar Csupa játékot egy e célra ala­kult angol-magyar társaság mutatja be és szerepelteti tíz napon át) London egyik leg­előkelőbb színházában, az Adelphi Theater- bem, roíg a bokrétátokat Bárdos Lajosnak, a zeneművészeti főiskola tanárjának köz­ben jöttével hívták meg Brüsszelbe. Tudni kell, hogy Korádon nemcsak na­gyon jó népi táncok vannak, de különlege­sen nagy a dalkincse is, Bárdosnak az a szándéka, hogy a táncversenyt megelőzően, külön magyar esten, kitűnő kórusának, a Cedlia-k6rusnak, — mely több nyugati vá­rosban szerepel májusban, — szereplése előtt magukkal a karádiakkal daloltatja el a karádi dalokat. A magyar jellegű művészeteknek . két nemzetközi viszonylatú kiállása elé, érdeklő­déssel tekinthet a magyar társadalom. (*) Kiigazítás. Tegnapi számunkban Rózsa Veráról írt kritika utolsó mondata helyesen így hangzik: A zongorakiséretet Herz Ottó dr. finom művészi tapintattal — híven felidézve a német romantika hangulatvilágát — látta el. (*) Szigeti József zenekari hangversenye. Vonójával egész világokat szánt keresztül, hogy komor felületükön mennyei szózatok ba­rázdái sűrűsödjenek: a vox celestis orgona- sípjai. Számára a hangszer csak kiindulópont vagy hid, soha nem látott, de a lét nagy mély­ségeiben megsejtett, titkos tünemények felé. Játékának ez a metafizikai, megdöbbentő ereje még ma is a csodagyermek varázsa alatt tartja a hallgatót. De ami akkor mégcsak burokban rejtődző nagy ígéret volt az élet tavaszán, az ma jnár a fejlődés lepléből egyre élesebb kör­vonalakban kibontakozó jelenvalóság. S a fej­lődésben az a természetes és jóleső, hogy a lelki elmélyülés a technikai tökéletességgel össze van forrva. Szigetit a művészt, Szigeti a hegedűfenomén soha egy lépésre sem hagyja el. S éppen ez a biztos erkölcsi alap nyitja meg számára a korlátlan lehetőségek birodalmát. Élményei és látomásainak lánco­lata felfüződik vonójára autonóm gravitációs törvények ki nem fürkészett hatása alatt. De mindez nem a káprázatos elbüvölés jegyében, hanem a hegedűteohnikai határokhoz vezető utak kényesen úri tisztántartása által törté­nik. S ime! e határok kitolódnak a végtelen irányában. Mert ebben az előadásban nincsen semmi elnagyolt s mégis a frazírozás szinte elektronokra omló miriádjaiból felemelkedő legváltozatosabb formák nagyszerűségét érez­zük és tapasztaljuk. „Ha egy hegedűs karcol, vagy hamisan fog, még nem okvetlenül zseni”, mondotta egy híres hegedűpedagógus, s Szi­geti újrateremtő erejében rejlő fanatikus hit valójában elválaszthatatlan attól a szűzi tisz­taságtól, ahogyan Mozart IV. D-dur, Beethoven és Mendelssohn versenyműveit szellemi kon- genialitással, de minden technikai félhomály nélkül eljátszotta. E három versenymű reper­toárjellege megszűnt a tegnapi Városi Színház forró estjének légkörében. A kisérő zenekar Ferencsik János részletekbe merülő, figyelmes vezénylés« alatt dicséretesen állotta meg he­lyét. V. M. 3000 angol font kifizetését könyvkultúránk egy nemeslelkű rajongójának, a tavaly el­hunyt dr. Schöffer Aladárnénak ha­gyománya tette lehetővé. így ez a nemzeti kincs is, mint a Múzeum nem egy da­rabja, magánszemély áldozatkészségéből jutott a nemzet birtokába. A Kódex az Országos Széchényi Könyvtár Todoreszku — Horváth Könyvtárában — melyet Schöffer Aladárné dr.-né Horváth Aranka első férje alapított — nyer elhelyezést s a hagyományozó emlékét és példáját a kó­dexhez csatolt felirat örökíti meg. aiwi» ■ ■» ---------­Magyar hét Varsóban Varsó, április 21. A varsói magyar kö-« vétség és a lengyel-magyar társaságok ren-> dezésében magyar hét lesz Varsóban a következő műsorral: Április 22-én: A magyar művészeti kiál­lítás megnyitása. Április 23-án: Magyar bál. Április 24-én: Kozma Miklós titkos ta­nácsos, volt miniszter előadása „A ruszin probléma” címen. Április 25-én: Csorba Tibor magyar újságíró előadása. Április 27-én: Művészest. Április 28-án: A Báthory István Egye­sület ünnepélyes ülése. Beszélgetés Issay Dobrowennel A Filharmóniai Társsaág pénteken este sajtóteát adott legközelebbi hangversenyének vendégkarmestere, Issay Dobrmoen tisztele­tére. A kitűnő karmester, aíki tavaly a Ho- vanscaina és Igor herceg előadását tanította be, a következőkben számolt be távollétének idejéről: — Egész Európában, Skandináviától Görög­országig, vezényeltem operaelőadásokat és hangversenyeket. Most Kairóból jövök, ott és Alexandriában vendégszerepeltem. Az el­múlt évad kedves eseménye volt nekem, ami­kor Losonczyval a Figaró házasságit tanítot­tam be az oslói operaházban. Az elmúlt esz­tendőben több mint százszor léptem a karmes­teri emelvényre és immár két és féléve sem­mit sem pihentem. Megerőltető volt a berga- mói Boris Godunov betanítása két hét alatt a milánói Scala együttesével. Napi három próbát tartottam. Budapestről 25-én megyek Párizsba, onnan Brüsszelbe. A hétfői hang­versenyen Rossini, Stravinszky, Debussy, Mu­szorgszkij müveit vezénylem. Nagy örömömre szolgál, hogy a fiatal Takács Jenő zongora- művész saját szerzeményű Tarantelláját fogja ezen a hangversenyen bemutatni. Igen hatá­sos mű, nagyon jól van meghangszerelve. Kü­lönben Pesten már otthonosan érzem magam. Tegnap a borbélyműhelyben látom, hogy az egyik vendégh'ölgy összesúg a manikűrös kis­asszonnyal, aki azután odajön hozzám és így szól: Kérek Furtiviingler úr egy autogrammct, Erre bólintottam és odaírtam: „Issay Furt­wängler”. Igaz viszont, hogy amikor a Fil­harmóniai Társaság telefonon sürgönyt adott fel nekem és bemondta a címet: „Issay”, a telefonos kisasszony habozás nélkül folytatta: „Dobrowen”. Egyébként már egy hete vagyok Magyarországon, de vidéken voltam egy ba­rátomnál tuzokvadászaton. A vadászat a leg­nagyobb szenvedélyem, annak kedvéért még a hamis hangokat is elfelejtem... V. M. (*) Kéthetes színiévad Érsekújváron. Vitéz Bánky Róbert színigazgató színtár­sulata április 29-én érkezik Érsekújvárra, hogy a két hétre tervezett színiévadot meg­kezdje. A színtársulat egyike a legjobb, vidéken működő társulatoknak s vitéz Bánky Róbert színigazgatót az elmúlt év­ben a kultuszminiszter elismerő oklevéllel és anyagi támogatással tüntette ki a vi­déki színművészet nívójának emelése terén elért sikereiért. A színtársulat az utóbbi hónapokban a Felvidéken játszott és most Komáromból érkezik Érsekújvárra. A tár­sulat főbb erősségei Botond Mária, Gálffy Marika, Bánky Elemér, Zilahy Pál, Sor Jenő. A társulat a „Kék róka” előadásá­val kezdi meg működését és előadásra ke­rül többek között: Gyurkovits lányok, Aranyember, Szibéria, Feketeszárú cseresz« nye, Nóra, Vadkacsa.

Next

/
Thumbnails
Contents