Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-22 / 91. szám
5 19S9 ÁPRILIS 22, SZOMBAT ■fehhdeKi AgVaR'HIRIíM Jó munka Teleki Pál és Csáky István, a magyar miniszterelnök és külügyminiszter kíséretével visszaérkezett a magyar fővárosba. [A magyar államférfiak római útja emlékezetes marad arról a meleg szívélyességről, amely már többnek számít, mint puszta baráti udvariasságnak és rokon- szenvnek, amellyel országok egymás képviselőit fogadni szokták. Az immár családias keretek közt mozgó olasz-magyar barátság a mostani római találkozással még bensőségesebbé vált és még erősebb szálakkal fűzte egymáshoz a két ország sorsát. A római meleg fogadtatás után most a magyar főváros fogadta a szeretet és tisztelet őszinte megnyilatkozásával a sikeres külföldi útról visszatérő magyar államférfiakat. A magyar nemzet büszkén néz miniszterelnökére és külügyminiszterére, akik kiváló képességeiknek újabb biztos tanujelét adták az olaszországi út sikeres befejezésével. A római megbeszélések eredménye a jövőben fog kibontakozni, de már most megállapítható, hogy Magyar- ország a Palazzo Veneziában lefolyt többnapos tanácskozásokkal nemcsak az olaszmagyar barátságot szilárdította meg, hanem megnagyobbodott erejéhez méltóan alapozta meg tekintélyét és befolyását, amely üdvösen hathat majd a középeurópai kérdések további rendezésénél. A római tanácskozások eredményességéről tesz tanúbizonyságot a kiadott hivatalos jelentés is, amely kiemeli, hogy a megbeszélések a szívélyességnek és kölcsönös bizalomnak abban a légkörében folytak le, amely a két állam között fennálló szoros baráti kapcsolatokat jellemzi. A megbeszéléseken alapos vizsgálat tárgyává tették, különösképpen Középeurópa és a Duna-vidék problémáit. Ezzel kapcsolatban a világsajtó méltán keresi az összefüggést a római magyar-olasz találkozó és a küszöbönálló velencei olasz-jugoszláv tanácskozások között Középeurópa feszült levegője egyre jobban megenyhül. A történelmi folyamat, amelyet az igazságtalanság és békétlenség darázsfészkének — Cseh-Szlo- vákiának eltüntetése indított meg, többé nem állítható meg. Mindenki érzi és tudja, hogy a középeurópai helyzet tisztázására és a béke és igazság elvén felépülő új Kö- zépeurópának további alkotó cselekedetekre van szüksége, hogy élt tűnjön minden fulánk és tövis a Dunavölgyéből, ami sebet ejtett és mérget oltott az ezen a földön élő nemzetek életébe. A római tárgyalások hivatalos jelentése is kiemeli, hogy az olasz és a magyar kormány kifejezésre juttatta azt a közös szándékot, hogy mindkét ország az igazság és a béke szolgálatában tovább folytassa eddigi tevékenységét. Az eddigi eredményeket annak a politikai szellemnek köszönhetjük, amelyet a roma—berlini tengely hozott a párizskörnyéki békeszerződések igazságtalan rendelkezéseivel feldúlt középeurópai földre. A kibontakozás jövő útja csak a tengelypolitika szellemiében folytatódhat, & a tengelypolitika szelleméhez immár hozzátartozik az a nagyjelentőségű jelszó is, amit egyre többet hangoztatnak s amely úgy hangzik: Barátaim barátjai az én barátjaim is. Ismerve a középeurópai helyzetet, jól tudjuk, hogy ennek az elvnek minő jótékony hatásai lehetnek a még megoldatlan kérdések tisztázásánál. S különös csodálattal adózunk a magyar kormány fejének, Teleki Pál grófnak és országunk külügyminiszterének, Csáky István grófnak, akik nagyszerű képességeikkel irányítják Magyarország lépéseit ebben az új széliemtől és új lehetőségektől teli középeurópai atmoszférában. A nemzet büszke figyelme követte most is az ő lépéseiket és az ország hálás köszöneté tárul ki feléjük, amikor az eredményekben gazdag római út után újra magyar földön köszönti őket. FELVIDÉKI ÍJ Magyar hírlap Sseíí-.f'sztőaégr és kiadóhivatal, Bp, VIII, Józseí-krt 5. 144-400 A két Ház paritásos bizottsága elé kerül a zsidó) avaslat módosított szövege A képviselőház nagyrészt visszautasította a plénumban a felsőházi módosításokat — Kedden megalakul, szerdán ülést tart a két Ház paritásos bizottsága — Csütörtökön tart ülést a képviselőház Szent-Ivány József felszólalása 'A 'képviselőház pénteken délelőtt ülést tartott, hogy letárgyalja azokat a felsőházi módosításokat, melyeket a képviselőház bizottsága a Ház elé terjesztett s amelynek kisebb jelentőségű módosítások kivételével elvetését javasolta. A Ház megszavazta a nyolcórás ülések tartására vonatkozó indítványt, azonban erre nem volt szükség, mert már délben félkettő órakor a Ház plénuma végzett is a bizottsági jelentéssel, melyet teljes egészében elfogadott. Ez azt jelenti, hogy visszautasította a felsőháznak az első szakaszhoz benyújtott igen lényeges módosításait. A zsidójavaslat sorsa most már az lesz, hogy a két Ház bizottságai paritásos alapon együttes ülésre ülnek össze, igyekeznek az ellentéteket kiküszöbölni és meg- állapodásra juPH. Ha ez az együttes bizottság közös szövegben állapodik meg, akkor mindegyik Ház külön-külön letárgyalja és várhatóan elfogadja a bizottságban megszavazott szöveget, amely a javaslat végleges formáját jelenti. Ha a két Ház bizottsága megegyezni nem tud, akkor még egyezer összeülnek, miután jelentést tett mindegyik a Háznak, s ka ez után sem egyeznék meg, akkor a képviselőház által eredetileg elfogadott szöveget terjesztik fel az államfő elé. Értesülésünk szerint keddre hívják össze a képviselőház és a felsőház bizottságait megalakulás céljából, szerdán pedig a két bizottság együttes ülésen tárgyalja a képviselőház által visszautasított és részben elfogadott módoításokat. Egyébként a képviselőházat csütörtökön délben tizenkét órára összehívták, amikor is napirendre tűzik a két Ház paritásos bizottságának jelentését. Várhatóan a pénteki napon tartja ezt az ülését a képviselőház. A Ház mai üléséről itt számolunk be. A felsőházi módosítások a képviselőház előtt Bobory György elnök tíz órakor nyitotta meg az ülést. A Ház nagy többséggel megszavazta Homonnay Tivadarnak nyolcórás ülések tartásáról szóló indítványát. Ezután rátértek a zsidó javaslatnak & felsőház által eszközölt módosításaira. Makkai János előadó ismertette a képviselőházi bizottság jelentését. Megállapította, hogy a kormánypárt a felsőház és a képviselőház közötti kompromisszum elérése tekintetében mindennek eleget tesz. A bizottság az első szakaszhoz benyújtott felsőházi módosítások elvetését kéri, a többi szakaszhoz benyújtott szakaszhoz pedig hozzájárul. Molnár Imre, mint a Magyar Élet Pártjának vezérszónoka szólott hozzá az első szakaszhoz, megállapította, hor ' az ország nagy többsége követeli a zsidókérdés gyökeres és maradéktalan megoldását. Kifejtette, hogy a Magyar Élet Pártja azért nem fogadhatja el az első szakaszhoz benyújtott módosításokat, mert azok lényegében változtatják meg a törvény szellemét. Egyebekben a többi szakaszhoz benyújtott módosítást maga és a pártja nevében megszavazza. Reméli, hogy a felsőház újabb mérlegelés tárgyává teszi az első szakasz módosításait, igyekezni fog az ellentétet kiegyenlíteni, mint ahogy a képviselőház is figyelembe vette a felsőház nézőpontjait, de elvi szempontokból tovább ezen a téren nem mehet. A két Ház felett álló- nemzeti közvélemény formáló ereje közelebb fogja hozni az ellentétes állapotokat és visszaadja az ország közéletének az alkotómunkához szükséges nyugalmat. (Helyeslés és taps.) Rassay Károly megállapítja, hogy nem a parlament hibájából húzódott el a javaslat tárgyalása. Ezután ismertette a két Ház közötti összeütközés esetére azokat a lehetőségeket, amelyek a Háznak rendelkezésére állanak. Véleménye szerint a hosszú tárgyalások, melyek a kormány és a törvényhozás részéről lebonyolódtak, drámai részietekben is bővelkedtek. 9 I Nélkülözhetetlen városi, községi és falusi közigazgatási hatóságok- 1 nak, vezetőknek, gyár- és ipartelepek légoltalmi vezetőinek, lég- I íyf&BlíSIl 1 oltalmi házparancsnokoknak a Légoltalmi kézikönyv 10 füzetben. Tartalma: 1. Légiháború és légvédelem. 2. Rombolóbomba és bombaoltalom. 3. Gyűjtő- bomba és tűzrendészet. 4. Gázbomba és gázvédelem. 5. Az elsötétítés. 6. A jelzőszol- gálat és riasztás. 7. A légoltalom szervezése. 8. Lakóház légoltalma. 9. A falu légoltalma. 10. Függelékek. Ara 4.— pengő. A „Légoltalmi utasítás” figyelembe vételével szerkesztette: Papp J. Ottó m. kir. azkv. százados, a MOVE Légoltalmi Szakosztályának vezetője. A m. kir. Országos Légvédelmi Parancsnokság — utasításai alapján átdolgozott — jelen művet légoltalmi segédletnek minősítette és kiadását légoltalmi szempontból engedélyezte. r Mindenkinek legsajátabb érdekében tudni kell, hogy légitámadás esetén hogyan védekezzen! Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása. eUenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvétek® küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Ferdiná&nd (Zeidler Testvér*eh} nemzeti könyvkereskedése Budapest,IV.,Kossuth LaJos~u(ca 5. Telefon: 18-57-30,1S-74-00. TaSnádi Nagy András igazságügyminiszter: Nem, csak a fantázia működött. Semmiféle drámai részlet nem volt. Rassay Károly azt állítja, hogy a kormány egyenesen felhívta a kormánypártot arra, hogy a felsőházi módosításokat ne fogadja el. (Zajos ellentmondások a jobboldalon.) Rassay Károly beszédideje közben lejárt, meghosszabbítást kért. A Ház a liosz- szabbítást nem adta meg. (Zaj a baloldalon.) Festetics Domonkos gróf visszautasítja Rassaynak azt a megállapítását, mintha a kormány ilyen, vagy olyan álláspont elfogadására kényszerítette volna a többségi pártot. Megállapítja, hogy az országnak súlyos problémái vannak és ugyanekkor a parlament a zsidókérdésen veszekszik. Az első szakaszt nem lehet már megváltoztatni, mert ez a fundamentuma az egész javaslatnak. Payr Hugó hosszasan bírálgatja a kormány és a felsőház tárgyalásait és a maga részéről nem fogadja el a módosításokat, bár helyesnek tart minden enyhítést a zsidójavaslaton. Meizler Károly különösen a zsűri-szakaszt tartja elfogadhatatlannak, mert a nagy zsidóknak kedvez. Rupert Rezső csatlakozik Rassay Károly álláspontjához és az együttes bizottság jelentését nem fogadja el. Elfogadja azonban a felsőházi módostíásokat, kivéve azt a bekezdést, amely a zsűri megalkotására vonatkozik. Szent-Ivány József beszéde Szent-Ivány József szólalt fel ezután általános figyelem közepette. Leszögezte, hogy nincsen olyan magyar ember, aki ne tisztelné úgy a felsöhaznak, mint a kép- vYelőháznak alkotmányos megnyilatkozásait. Aki szembenáll ezekkel, természetesen beleütközik mindazokba a törvényekbe és etikai szempontokba, amelyeknek egy alkotmányos ország parlamentárisán gondolkodó embereit, de az általános politikai etikát is jellemezniük keli. Véleménye szerint a kormányzat, amikor közvetítő szerepet vállalt, az alkotmányos és parlamentáris életnek tiszteletbentartását bizonyította, a kormánypárt pedig szintén az alkotmányosság tiszteletét jelentő állás- foglalását követte. — A zsidókérdés ötven esztendő óta kisebb-nagyobb mértékben mételyezi a magyar életet a közélet különböző vonalain. Mindenféle halogatás bizonytalanná teszi a helyzetet, bár akceptálnia kell, hogy a zsidókérdés mélyen belenyúl a gazdasági életbe, mégis a kérdésnek napirenden tartása és megoldatlanul való hagyása a legnagyobb bizalmatlanságot teremti. Ezt a kérdést minden körülmények között meg kell oldani, hogy kiküszöböltessék. Teljes és tökéletes megoldást kell keresni, vagy az ehhez köze- lebbálló megoldásokhoz kell fordulni, különösen ma, amikor még károsabb hatást fejthet ki a megoldhatatlansága, hiszen történelmi időket éftSrikr-jN-s^y feladatok
