Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-22 / 91. szám
Mai Mdlómelléklet Arat 10 fillér II. évfolyam 91. szám. Budapest, 1939 április 22. Szombat Előfizetés, ér évente 36,— P, félévrí 18— P, negyedévre pengó, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP-iSzerkásztőség és kiadóhivatal: y ' f . ) Bvd a p e* t, Vili. kerület, Jőzsef-körút 5, szám Tetilen: 144-400 e Telefon; 144-40«, VjtöNY'l'V' Filléres gyors (V.) Az elmúlt vasárnapon indult az első filléres gyorsvonat a felszabadult területre. Az államvasutak igazgatósága ezt a gyorsvonatot Budapestről irányította Rákóczi városába, Kassára. Kétezer helyet adtak ki, a jegyárusítás az IBUSz Vigadó-téri helyiségében történt Amikor a hét elején megkezdették a jegyek árusítását, már a kora reggeli órákban olyan nagy volt a tolongás a jegyiroda ajtaja előtt, hogy sokan regényüket vesztve távoztak, mert nem bírták a várakozás hosszú óráit. A tö- jnött sorok azonban mégis alig ritkultak, az eltávozok helyébe újak léptek. Két nap alatt mind a kétezer helynek gazdája akadt és ha még tíz vonat in- jdult volna Kassára, úgy mind a tíznek fhinden helyét kiárusították volna. : szerdán jelentkeztek helyért, ázok- azzal a sovány vigasztalással kel- beérniök, hogy az államvasutak még többízben fog filléres gyorsvonatot meneszteni Kassára. Az államvasutak igazgatósága a filléres gyorsvonatok jól bevált rendszerébe az idén, természetesen, elsősorban & felszabadult területeket illesztette be, ínért hiszen ez az általános óhajtás. A kassai gyorsvonat után a küszöbön álló vasárnapon újabb gyorsvonat indul Budapestről, ez alkalommal Losonc, Rimaszombat és Rozsnyó az utazás célja. A jegyeket most is elkapkodták «Z első két napon, a vidámkedvű és vidámszellemű vonat zsúfoltan fog robogni célja felé. Nógrád és Gömör szelíd lankái között befut majd a Magyar Karszt gyönyörűséges medencéjébe és az álmélkodó pestiek nagy gyönyörűséggel szívják majd magukba az impressziók százait és ezreit. Kármán Józsefnek, Blaha Lujzának és Pákh Al- bertnek kedves városkái pedig megtelnek egy napra nyüzsgő idegenekkel, akik a felfedezés izgalmával járják majd végig az ismeretlen kisvárosi utcákat. Sokaknak, talán a legtöbbnek ez lesz most az első találkozása a Felvidékkel, az elszakított terület visszakerült darabjával, amelyről idáig csupán hallomásból tudott meg valamit, avagy a mozi vásznán ismerkedett meg egy- egy tájképi részlettel, egy-egy nevezetes épülettel. Mert ezek a hangos, jókedvű vonatok tömegek szállítására valók, céljuk éppen az, hogy azokat az elemeket is bekapcsolják az idegenforgalomba, amelyeknek egyébként nincsenek anyagi eszközeik az ország távolabb eső részeinek megismerésére. Azok, akiket mélyebb szálak fűznek a most visszakerült földhöz, akiket életpályájuk jó része csatolt oda és csak a kegyetlen sors szakított el a megszokott, drága talajról, nem filléres gyorssal és nem tömegben utaznak oda, hanem rendszerint magányosan és meghúzódnak csöndesen egy sarokban az ablak mellett, amikor pedig föltűnik a rég otthagyott, de az álomképekben mindig yisszakísértő tájék, egy-egy könnycseppet morzsolnak szét az ujiaik között. Szeretettel várjuk a filléres gyorsvonatok utasait, akik egy napra jönnek közénk azért, hogy ismerkedjenek és a személyes találkozás belső élményével erősítsék meg a testvéri érzelmeket, amelyek húsz évi elszakítottsáóriási lelkesedéssel fogadta a főváros a Rómából hazaérkező Telekit és Csákyt Diadalmenet a határtól Budapestié — Fényes külsőségek a Déli-pályaudvari megérkezésnél Teleki Pál gróf nyilatkozata a római taná€S~ kozásokról Pos túrnia, április 2U TdeJä Pál gróf miniszterelnök Csáky István gróf külügyminiszterrel Rómáiból hazatérőben ä vonaton fogadta a Magyar Távirati Iroda kiküldött munkatársát s előtte a következőképp nyilatkozott római látogatásukról; — Visszapillantást vetve az olasz földön eltöltött napokra, meleg szívvel emlékszem vissza arra a résziünkre felejthetetlen fogadtatásra, amelyben a nagy Olaszország Ducija, kormánya és népének minden rétege bennünket részesített. Ugyanazoknak a baráti érzelmeknek a megnyilvánulását érezhettük ott-tartózkodásunk alatt, amelyektől áthatva mi Rómába indultunk. Nagy örömmel mentünk a baráti Olaszországba s most a legteljesebb megelégedéssel tértünk onnan vissza. Római megbeszélésünk a Dúcéval és a vezetése alatt álló kormányzat tagjaival a legszivéiyesebb légkörben folytak le 8 a hivatalos közleményből már ismeretes jó eredményhez űzettek. Azzal az érzéssel tértünk vissza hazánkba, hogy hasznos munkát végeztünk. Ez az utazásunk is bebizonyította, hogy az olasz-magyar barátság mélyen é6 szilárdan gyökeredzik népeink szívében. Európa mai feszült Légkörébe» biztos és szilárd, nyugalmi pontot jeient a Róma—Berlin-tengelyhez fűződő eme baráti sorsközösség, amely nem irányul senki el. len. A béke és az igazság eszméiből táplálkozó közös célok követésében halad tovább előre Magyarország Olaszországgal és Németországgal karöltve, harmonikus együttműködésben a tengely többi barátaival, i A Magyar Távirati Iroda munkatársa ezután érdeklődött aziránt, hogy milyen egybe minden magyart. Nem mi tehetünk róla, a magyar sors döbbenetes fordulata okozta, hogy húsz éven keresztül magyar és magyar között egy kísértetiesen mély árkot vontak, amely mellé szuronyos katonák állottak és a kormányintézkedések ezreivel igyekeztek a szétszakított magyar életet egymástól végleg elkülöníteni és más-más útra terelni. Már nemcsak szimbolikus volt ez a vonal a mai drótsövényes Európában, hanem betonerődöcskékkel, lövészárkokkal és a haditechnika szembetűnő műveivel kijelölt valóságos sáv, amelynek túlsó oldalán a cseh szolda- teszka gazsága nem átallotta magyar katonákat is felállítani, hogy ha a történelmi végzet úgy akarja, testvérkéz oltson ki testvéréi etet. Húsz esztendő nagy idő, egy generációt jelent, új nemzedék nő fel és érik emberré ezalatt, régi nemzedékek gondolkodása, értelmi és érzelmi világa változik és másul meg. Még az egyszerű biológiai folyamat, az öregedés ténye is megváltoztatja az embert, a húszéves gyermekből negyvenéves korában férfi lesz, aki csöndes mosolygással, vagy szelíd mélabúval gondol vissza ifjúságának Sturm und Drang korszakára. Hát még micsoda nagy belső változást idézett elő húsz esztendő annak a nemzedéknek gondolkodásában, érzületében, amely a cseh uralom idején érett férfivá. Ezért hát nincs csodálkozni való azon, hogy a vámsorompók eltűntével, a betonerődök kiürültével még mindig valami különös érzés fogja el a filléres gyors uta- fiát, amikor « vonat Salgótarján állomásról, elhagyja Szobot, továbbfut Hidasnémetin. Itt volt a trianoni határ, mondja magában csöndesen és csodálkozik rajta, hogy a szántóföld ezen és a túlsó oldalon éppenúgy símán, jeltelenül olvad egybe, mint százezer esztendők óta folytonosan, mióta a pontusi tenger fenekéből szárazföld lett és az ember furcsa eszközökkel turkálni kezdte. Valakitől megkérdeztem, amikor a felszabadult területen elsőízben megfordult és visszatért onnan, hogy mi volt a legnagyobb élménye. „Egy faluban voltam, mondotta — és kifogástalan magyarsággal beszéltek az emberek. Szebben és zamatosabban, mint itthon.” Én is elmondtam neki, hogy mi volt számomra a legnagyobb élmény, amikor tényleg húsz év után (mert útlevelem a cseh hatóságok jóvoltából nem volt) először léptem a Duna túlsó partjára Komáromnál. Az állomás falán ezekett a szavakat olvastam, hogy Magyar királyi posta és az első pillanatban elcsodálkoztam, hogy helyesírási hiba van a hivatalos feliratban, a posta szó s betűjén nincs rajta a mekcseny. Magyarul beszéltem és magyarul írtam húsz éven át, de a szemem Prágában és otthon is cseh és szlovák feliratokhoz szokott. Külön világban éltünk mi húsz éven át egymás szomszédságában, bár az egyedek nem is voltak hermetikusan elzárva egymástól, de mint nemzettest valóban szét voltunk tépve. Amikor a filléres gyorsvonatok száz és ezer utast röpítenek hozzánk, a primitív érdeklődj kielégítésén túl mi valami nagvobb jelentőséget is látunk az ilyen találkozásokban és ismerkedésekben. Bizonyára sokan éreztük és érezzük, akiket rokoni kötelékből is kitépett Trianon, hogy húsz év alatt még a legszűkebb családi otthonban is milyen lelki változások, átalakulások, fejlődések mentek végbe. Nem az érzelmi egység megszakadásáról van sző. Amint a családban nem lehet erről beszélni, úgy a nemzet nagy családja is egy maradt, még ha a galyakat le is szakította a vihar* a törzsről. Ám más környezetben éltünk, atyai örökségekbe pogányok jöttének és kényszerű szomszédságot tűrtünk an atyai hajlékokban. Uj életviszonyokat kényszerítettek ránk. Ismeretlen éle • iedálokat, eszméket próbáltunk vég * és bizonyos távlatból figyeltük tejtea - véreink életét. Ez viszont azt jelen ". hogy új színeket hoztunk vissza rá újonnan épült szülei házba, ahová ne. a tékozló gyermekként, hanem keserve'; élettapasztalatokkal terhelt gályarabokként tértünk vissza felszabadultan. Magyarok vagyunk, teljes értékű magyarok, mindig azok votunk és boldog örömmel adjuk oda magunkat az új magyar élet felépítésének munkájára... Vágtassanak, robogjanak a lelki c; szellemi élet vágányain a filléres gyorr ■ vonatok. A belső szem teljes tájékozódása váltsa fel a turista primitív érdeklődését. Minden magyar probléma kerüljön a nemzeti lélek egy kohójába ca a magyar sors alakuljon a legjobb szándékú magyar emberelő vállveteti munkája nyomán.
