Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-21 / 90. szám

1939 ÁPRILIS 21, PÉNTEK •mamim J^wfeiR-HnUtAE 7 Hiram éutized a magvar Kultúra szolgálatában (VJ A hivatalos lap egyik legutóbbi közleményében olvassuk, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a Kormányzó Ur őfőméltósága Sziklay Fe. renc dr.-t tanügyi tanácsossá nevezte ki. A közoktatásügyi kormányzat pedig — tekintetbe véve Sziklay dr.-nak több mint három évtizedes közéleti pályáját, amiből két teljes évtizedet a kisebbségi harc leg első tűzvonalában töltött el — Sziklay Ferencet az igazán kiérdemelt nyugállo­mányba helyezte. Ez a személyi hír a ’felszabadult ma­gyarság húszéves kisebbségi harcának egyik legizgalmasabb és a jövőre ig leg­több tanúságot j ejtő fejezetét zárja le. Sziklay Ferenc dr.-nak az volt a hivatása, bogy a kisebbségi sorsban maradt ma­gyarság mű 'tségének sorsát irányítsa, kulturális szervezkedését vezesse és így legdrágább kincsünket: nemzeti érzésün­ket, öntudatunkat, nyelvünknek, irodal­munknak, nemzeti művelődésünknek szere. tetét megmentse a magyar jövő számára. Sziklay Ferenc a nagy nemzeti szerencsét­lenség első pillanatától kezdve odaállott arra az őrhelyre, ahová rendelték, a kul­túra páratlan szeretetétől .ezetve lobogó munkavággyal látott az egy ember erejét jóval meghaladó munkakör elvégzéséhez és a legnehezebb helyzetekben is a magasz­tos célt tartva szem előtt, mindvégig igaz magyar becsülettel teljesítette a magára vállalt feladatot. Ha kisebbségi magyar kultúráról beszé­lünk, önkénytelenül néhány prominens név ötlik fel előttünk. A kulturális tevékenység­nek nem volt ólyan ága, amelyben ne ta­lálkoznánk kimagasló vezető egyéniségek­kel. Volt olyan vezetőnk, aki a népi műve­lődés kultúrszerveaetét hívta életre. Egy másik a magyar színészet fennmaradásá­nak, intézményes biztosításának szentelte java munkásságát. Volt olyan, aki a ma­gyar ének, magyar zene szervezeteit hozta egységbe és a dalosünnepségekben a ma­gyar tö. egek legszebb manifesztációit te­remtette meg. Akadt olyan idealista kí­sérletező is,- aki a magyar tudományosság útját kí-ánta egyengetni. Volt gondvise­lője a magyar sportéletnek. Nem maradt vezetés, irányítás nélkül az ifjúsági kul- túrmunka sem. J-odalmi életünk megszer­vezésére és felvirágoztatására teremtő kezdeményezések indultak meg. Azon a magyar tarlón, amely az összeomlás után elrévedező szemünk előtt éktelenkedett, ne­mes szándékú emberek a kultúra új me­legágyait létesítették. Fáradságé* nehéz munka volt ez a magvetés, mert nem tud­tuk, hogy a borús égboltozatból mikor sza­kad alá a felhő, mikor veri el a jég a zsöngét. Ezek az emberek mégis hittel, verejtékezve dolgoztak, mint megszállott­jai egy nagy, szánt és magasztos ügynek, a magyar kultúrának. Ady szentiélektől irányított karavánja volt ez a lelkes se- jeg, amely mindenütt ott volt, ahol a kul­túra ügyéről volt szó, minden munkát el­vállalt, ami a magya- művelődést előmoz­díthatja. Sziklay Ferenc eleitől fogva ott haladt ebben a karavánban és talán az ő málhája volt a legnehezebb, legsúlyosabb. Mert nem volt a kisebbségi kultúrmunká- nak olyan ága, amelyből ki nem vette volna a részét. Aprólékos részletmunkála- tokat kellett végeznie és emellett az volt a reábízott és szívesen magára vállalt fel­adata, hogy szintézisbe foglalja össze az egyetemes magyar kultúrmunkát. Szelíd, csöndes, halksz^vú, szeretetre­méltó ember. Olyan egyéniség, akit az első benyomások után ítélő könnyebben elkép­zel a középkori kolostor miniatorainak világában, mint a kisebbségi front örökké zajgó harcsoraiban. Szenvedélyesen sze­reti a muzsikát és maga is kitünően he­gedül. Milyen szép, csöndes, nyugodt lett volna az élete, ha nem következik be Trianon, ő ott taníthat továbbra is a kas­sai reál komoly falai között, ápolhatja virágait, esténként hóna alá szoríthatja hegedűjét, eljátszhatja Chopin Nocturno- ját, bájos idilleket írhat, vagy nyugodt­hangú regényeket alkothat, aztán eléri az igazgatói címet, a társadalmi megbecsül- tetés legmagasabb fokán pedig egy szép, harmonikus élet tudatában visszavonul horatiusi csöndes magányába... De őt munkaerejének teljében lódította ki tanár­társaival együtt egy rossz arcú és rossz emlékezetű kultúr-iparlovag az iskola fa­lai közül és most ott állt a kisebbségi sors sok egyéni gondjával, bajával és a nemzeti közösségérzet kínzó fájdalmaival megterhelten a legbizonytalanabb jövő előtt. És ez a külső benyomások szerint csupán szemlélődő életre teremtett ember egyszerre a vezér biztonságával, nyugal­mával vállal el olyan'munkakört, amely­nek teljesítése féltucat ember munkabírá­sát meghaladja és soha le nem térve a magának kijelölt útról, indul a cél irá­nyában. Szelídsége és jósága megmarad a kisebbségi élet harcaiban is és elárasztja vele mindazokat, akik sorstársai és részt kérnek, részt vállalnak a magyar kultúra szolgálatából. Azokat Is szeretettel fo­gadja, akik nem egy politikai táborban küzdenek vele, akik az ellentétes póluson állanak, ha fölfedezi bennük, hogy emberi és egyébfajta tévelygéseik fölött mégis ott ég bennük a magyar kultúra szeretete. Intranzigens magyar, de kompromisszumra is hajlandó, ha a magyar kultúra érdeké­ről van szó. öröme telik minden igaz, nemes alkotásban, bárki csinálta légyen, csak a magyar kultúrát szolgálja vele. Minden író, művész tárt szívet és tárt ajtót talál nála, ha magyar ügyet lát munkájában. Egyéni megbántásokon fe lülemelkedik, nem üt vissza olyan fegy­verrel, amivel bántják és minden hántást feledve leül azokkal is a tárgyalóasztal­hoz, akik igazságtalanok voltak vele szem ben... Egyszer azt mondottam róla, hogy a kisebbségi életünk Kazinczyja ő, de mennél többször olvasom Kazinczyt, men­nél inkább vizsgálom egyéniségét, annál meglepőbbek a rokonvonások kettőjük mű­ködésében. Szkilay Ferenc munkájának értékét egy rövid méltatásban felmérni alig lehet. Nem is az volt a célom, csak éppen kör­vonalazni akartam az ő húszéves működé­sének jelentőségét. Az ellenzéki pártszö­vetség megbízásából 1922-ben szervezte meg a kultúrreferátus hivatalát, amelyben nemcsak ellenőrzője volt a cseh elnyoma­tás kulturális megnyilvánulásainak, ha­nem megteremtője azoknak a kereteknek, amelyekben a magyar kulturális munka fejlődésnek indulhatott. Magyar könyvki­adás, színészet, iskolaügy, képzőművészet sokat, végtelen sokat köszönhet neki, emel­lett maga is alkotott irodalmi téren, hát nem olyan munka volt ez, mint a Kazin- czyé? A nyugalomba vonulás azt jelenti, hogy mentesül az iskolai munka kötelezettségei­től. De mi követelőek vagyunk, mi nem adjuk még ki neki a megszolgált obsitle­velet: Sziklay Ferencre vár a nagy fel­adat, hogy papírra vesse az elmúlt húsz esztehdő kisebbségi kultúrájának egész történetét. Adjon az Isten erőt, egészséget hozzá! Benyújtották a zsidó javasl jelentését a Házban Pénteken nyolcórás ülésben tárgy ab ják a zsidó javaslatot A képviselőház csütörtökön délben tizen­két órakor ülést tartott. Bobory György alelnök bemutatta a miniszterelnök átira­tát a 33-as bizottság taglétszámának fel­emeléséről szóló javaslat kihirdetéséről, továbbá a külföldön tartózkodó miniszter- elnök és miniszterek helyettesítéséről szóló belügyminiszteri átiratot. Makkai János, az együttes bizottság elő. adója benyújtotta az együttes bizottság jelentését a zsidójavaslat felsőházi módosí­tásának letárgyalásáról, egyben kérte a sürgősség kimondását, amit a Ház meg­szavazott. Ezután a 36-os honvédelmi bizottság 24 képviselőtagjának titkos szavazás útján való megválasztása következett. A bizott­ságba a következőket választották meg: Bethlen István gróf, vitéz Biró . György, Bornemisza Géza, vitéz Csicsery-Rónay István, Csüléry András, Eckhardt Tibor, Farkas Géza. Güter János, Gyömrey Sán­dor, Ivády Béla, Imrédy Béla, Lázár Andor, Marton Béla, vitéz Rátz Jenő, Reisinger Ferenc, vitéz Somogyváry Gyula, Szeder János, Sztranyavszky Sándor, Takách- Tolvay gróf, Temple Rezső, Tildy Zoltán, Ujfalussy Gábor, Vay László báró és Vo- záry Aladár. Bobory György alelnök javaslatára el­határozták, hogy a legközelebbi ülést hol­nap, pénteken délelőtt tíz órakor tartják, annak napirendjére a zsidójavaslat felső­házi módosításait tűzik ki. Bejelentette, hogy Homonnay Tivadar nyolcórás ülések tartására nyújtott be indítványt, amely­ről a holnapi ülés elején döntenek. Ezzel az ülés véget ért. A Magyar Etet Pártja párt- kérdésé tette a képviselőkéi bizottsági határozatának megszavazását A Magyar Élet Pártja Eszterházy-utcai párthelyiségében csütörtök este hat órakor Bárczay János alelnök elnöklésével párt­értekezletet tartott. Az elnöki megnyitójá­ban bejelentette, hogy Teleki Pál gróf mi­niszterelnök pénteken este tíz óra negyven perckor a Déli pályaudvaron érkezik vissza római útjáról és arra kérte a párt tagjait, hogy fogadtatására minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter, a miniszterelnök helyettese, azt han­goztatta, hogy az egyesített bizottság a zsidójavaslattal kapcsolatban határozatot hozott. Kijelentette, hogy a kormány nem kívánja a pártot álláspontjában befolyá­solni, mert amennyiben honorálta a felső­ház kívánságát, hogy nem zárja el az út­ját annak, hogy a felsőház véleménye ebben a kérdésben érvényre jusson. Ennél tovább azonban nem kívánt a kormány menni. A kormány csak arra vállalkozott, hogy közvetítse a módosításokat, nem pedig arra, hogy a módosítások keresztülvitele érdeké­ben befolyást gyakoroljon a párt tagjaira. Szükségesnek véli hangsúlyozni azt is, hogy kormányzati és politikai szempontból is az ellentétek lehető kiegyenlítésére kell törekedni, persze amikul, hogy bárki fel­adja a maga elvi álláspontját. Tasnádi-Nagy András igazságügymi« niszter rövid felszólalásában jelentette, hogy nincs hozzáfűzni valója ahhoz, amit a helyettes miniszterelnök mondott. A pártnak afelett kell határoznia, hogy el­fogadja-e az együttes bizottság tegnapi határozatát. Makkal János rámutatott arra, hogy a kormány közvetítése sikerrel járt, mert a képviselőház együttes bizottsága a felső- ház kiterjesztő értelmű módosításainak egy részét elfogadta és ezzel a felsőházkíván ságainak egy részét honorálta. A javaslat a zsidókérdésnek faji alapon való rendezé­sét kívánja. A párt tagjai tehát nem járul­hatnak hozzá ahhoz a módosításhoz, amely letérést jelent erről az elvi alapról. A párt ebben a tekintetben nem tehet engedményt. Kérte, hogy a párt maga tegye pártkér. déssé az együttes bizottság határozatának a holnapi ülésen való elfogadását. A pártértekezlet Bárczay János alelnök indítványára egyhangúan kimondotta, hogy az együttes bizottság állásfoglalását elfogadja és az ilyen értelmű állásfoglalást pártkérdéssé teszi. áz igazságügyminiszier a Felvidék jogásztársadalmáért A visszacsatolt Felvidék jogásztársadal­mára súlyosan nehezedik azoknak a jogi könyveknek a beszerzése, amelyek az anyaország jogviszonyainak uegicmerésé- hez szükségesek. Ezért az Ügyvéd Szövet, ség előterejsztést tett az igazságügymi- niszternél aziránt, hogy a Polgárjogi Ha. tározatok Tárának és a Büntetőjogi Ha~ tározatok Tárának egyes köteteit megkap­ják a visszacsatolt Felvidék területén mű­ködő ítélőbírák, ügyészek, bírósági fogal­mazók, közjegyzők, valamint az ügyvédek és ügyvédjelöltek 50 százalékos kedvez­ménnyel. Az igazságügyminiszter ehhez a kérelemhez hozzájárult, azzal, hogy az egyes köteteket személyenkint legfeljebb egy példányban kaphatják meg, 50 száza­lékos kedvezménnyel június 30-áig. A ked­vezményes áron való kiszolgáltatásról az Országos Ügyvéd Szövetség Igazságügyi Szolgálatai gondoskodik. Budapest, VI., Andrássy-út 2. Magyar elnököt választott a Főszerkesztők Nemzetközi Szövetsége Régebben tartotta kongresszusát Nizzá­ban a Főszerkesztők Nemzetközi Szövetsége, a Fédération Internationale Redacteurs en Chefs, amely kongresszus a kútmérgezö hí­rek elleni küzdelem megbeszélésére jött létre. A kongresszus elnöke Mario Roustand, a francia kereskedelmi" szindikátus elnöke volt. Roustand most hivatalos értesítést küldött, amely ezerint Hivatal József kor­mányfőtanácsost, a Katolikus írók és Hír­lapírók Országos Pázmány Egyesületének igazgatóját, egyhangúlag a Főszerkesztők Nemzetközi Szövetségének elnökévé válasz­tották. A kongresszusnak magyar emberre esett választása jóleső elégtétel annak a Magyar- országnak, amely a világháború óta a leg­többet szenvedett a szándékosan terjesztett hamis hirek miatt. Mához egy hétre, április 28-án nyílik meg a udapesti Nemzetközi Vásár! Kedvezményes belépőjegyek 1.10 -ért csak április 27-ig P 2-- helyeit P válthatók

Next

/
Thumbnails
Contents