Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-21 / 90. szám

TTIsVIDElCl •AfifoiRHIMiAR 5 1!)39 ÁPRILIS 21, PÉNTEK M JVépszava címére Ä szociáldemokrata párt hivatalos lap­jában, a Népszava április 15-iki számában a kassai munkássággal kapcsolatban helyt nem álló cikk jelent meg. Erre vonatkozó­lag közöljük, hogy Kassa város képviselő- testületébe az Egyesült Magyar Párt azon munkás és kisiparos tagjait választották be, akiket az utolsó kassai csehszlovák községi választások alkalmával — 1937 má­jus 23-án — az Egyesült Magyar Párt lis­táján jelöltek. Tudni kell azt, hogy az idő rövidsége miatt a magyar belügyminiszté­rium 1938 december havában csak azokat a tagokat nevezte ki Kassa város törvény­hatósági bizottsága tagjául, akiket az Egyesült Magyar Párt és a volt Hlinka- párt listáján jelöltek, tehát új embereket nem is lehetett behozni. Az köztudomású, hogy az Egyesült Ma­gyar Párt listáját miniden alkalommal úgy állították össze, hogy azon minden társa­dalmi réteg képviselve legyen. A háztulaj­donosokon, ügyvédeken, orvosokon kívül ott vannak a munkások, kieiiparsok, kiskeres­kedők képviselői, mint: Ványai István, Bi- kár Lajos, Fedor György, Éliás Nándor, Hopák Béla, Kertész Gyula, Pesáík János, Resatkó Endre, Ruzeíbasán Gyula, Szeidl István, Szent-Iötvány Zoltán, Szepesey Jó­zsef, Várkoly Miklós, Ven'de Pál stb, Erre az Egyesült Magyar Párt mindig nagy súlyt fektetett, s ha volt párt, amely a munkásságért harcolt a cseh megszállás húsz éve alatt, akikor az Egyesült Magyar Párt volt az. Ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Magyar Párt Kassán minden al­kalommal az össz-sza vázátok egyhar-madát kapta. Hogy az Egyesült Magyar Párt dol­gozott és dolgozik a munkásságért, ezt igazolja az is, hogy a legnagyobb cseh terror, kommunista, szocdem propa­ganda dacára a Franck-gyár, a Bauernébl- eörgyár, a Magnezit-gyár és bánya, a Köz­művek, a Villamos Közúti Vasút stb. mun­kásai tömegesen léptek be az Egyesült Ma­gyar Pártba és a hozzátartozó keresztény munkásszervezetbe. Elfelejtkezik a pesti Népszava és kassai besúgója arról is, hogy a cseh uralom alatt hány alkalommal dobálták ki a dohánygyári valamint egyéb üzemekből a keresztény magyar érzeimü munkásokat, csak azért, mert magukat nyíltan magyar keresztény szocialistáknak vallották. Emiatt hány ma­gyar munkás maradt évekig állás és kenyér nélkül, míg a csehszlovák érzeimü kommu­nista és szocdem munkálok bejutottak min­denüvé és élvezték a cseh, áUam által nyúj­tott előnyöket. Ami a Munkásotthon szövetkezeti házat illeti, erre vonatkozólag az a megjegyzé­sünk, hogy létesítéséhez azok a magyar ke­resztény munkások is hozzájárultak, akiket a csehek annakidején különböző pártokba kényszerítettek, mert különben éhenhal- battak volna. Ezek a munkások pedig a magyar felszabadulás után tömegével je­lentkeztek a keresztény szakszervezetbe és súlyuknál fogva igenis részt akarnak venni most már a Munkásotthon vezetésé­ben. Nem lehet, hogy ezután is kommunis­ták és szocdemek irányítsák. Ami a Fogyasztási Szövetkezetnek a Hangyához való csatolását illeti, erre azt a felvilágosítást adhatjuk, hogy erre vo­natkozóan már folytak őlőzetes tárgyalások, de eddig még nem történt meg. De ha a csatlakozás meg is történik, ez nem lesz a Szövetkezet hátrányára, metr a Hangyánál csak azokat a cikkeket fogják beszerezni, amelyek olcsóbbak a nagykereskedelmi áraknál A vásárló közönség, e így a mun­kásság sem fognak károsodni a csatlakozás esetén. A Népszava és kassai informátorai in­kább foglalkozzanak azzal, hogy mit csi­náltak a szegény félrevezetett magyar mun­kásokkal Sulcz Náci és társai, akik a húsz­éves elnyomás alatt saját érdekeikért a mia­gyar munkásokat kiszolgáltatták Prágának, s amikor az összetákolt „respublika” meg­semmisült, nem mertek az igazságos bírák elé álteni, hanem a szegény magyar munká­sok összekuporgatott pénzeivel megszöktek Franciaországba ... HOST JELENT HEG! Kerecsényi Antal !»)vid«ici 00 A BARÁT, HEG A KOMÉDIÁS e. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál Ara dl»xköt<:»ben 6.— pangó. A szlovák belügy­minisztérium betiltotta a Szlovákiai Magyar Kultur Egyesületet Pozsony, április 20. A szlovák belügy­minisztérium betiltotta és törölte az egye­sületek névsorából a legelterjedtebb ma­gyar kultúrszervezetet: a Szlovákiai Ma­gyar Kultúr Egyesületet (SzKME). A betiltó rendelkezés indokolása az, hogy az SzMKE központja Komáromban, tehát idegen állam területén van. Tudva­levő azonban, hogy a Felvidék egy része­nek Magyarországhoz való visszacsatolása után a Szlovákiai Magyar Kultúr Egyesü­let módosította az alapszabályokat, amely­nek értelmében az egyesület székhelyét Pozsonyba helyezték át. A szlovák belügy­miniszter ezt az alapszabálymódosítást mindezideig nem hagyta jóvá. A betiltó rendelkezés rendkívül nagy veszteség a szlovákiai magyarság szá­mára. MUSSOLINI: Nem engedfük magunkat semmiféle messiási üzenettől befolyásolni Nem akarunk senkit sem megtámadni, hanem folytatni akarjuk munkánkat —A Duce hatalmas békebeszéde Róma, április 20. A Capitolium Juliul Caesar-termében délelőtt 11 órakor a Duce elnöklésével ünnepi ülés volt az 1942. évi római világkiállítás szervezési munkálatai­nak megkezdése alkalmából. Az ülésen, amelyen a Duce hatalmas békebeszédet mon­dott, résztvettek a világkiállításon résztvevő kül­földi államok képviselői, a kormány tagjai, a kiállítás szervezési munkálataiba befolyó és az előkészítési munkálatokat végző tu­dományos, művészi, közigazgatási és társa­dalmi szervek képviselői. Az ülést Colonna herceg, Rónia kormány­zója nyitotta meg és üdvözölte a Dúcét. Ezután Cini szenátor, a szervezőbizottság elnöke mondott beszédet. Ismertette a kiál­lítás célkitűzéseit, hangoztatva, hogy a vi­lágkiállítás legfőbb célja, hogy minden ál­lam bemutassa azt, amit a civilizációért és az emberi haladásért tett. Éppen ezért a Duce ennek a kiállításnak a „Civilizáció olimpiásza” nevet adta. Ezután, néhány perccel negyed 12 után a Duce emelkedett szállásra: Roosevelt üzenetéről — Uraim! Bajtársaim! — kezdte beszé­dét. — A mai ünnepi összejövetelünk az első nagy ténye egy nagy mozgósításnak. Azok, akik határainkon túl átengedik ma­gukat mindenféle hisztériának, ne nyugtalankodjanak ennek a szó­nak hallatára; a polgári haladás, az emberi munka fegyvertelen mozgósí­tásáról van szó. hoz, Olaszországhoz, a „civilizáció olimpiá­sza” névhez. Ha az volna a szándékunk, hogy meggyujtsuk a kanócot, vagy támadó szándékaink volnának, akkor nem láttunk volna hozzá ilyen óriási munkáihoz, mint amilyenhez most hozzáfogtunk és nem hív­tuk volna meg azokat a nemzeteket, ame­lyek közül sokan máris elfogadták ezt a meghívást és ezzel belbizonyították, hogy osztoznak a helyzet fejlődése tekintetében vallott felfogásunkban. A Budapest—Velence—Róma közvetlen légi járat ünnepélyes megnyitása a budaörsi repülőtéren Arról van szó, hogy megkezdjük a rend­szeres munkát és megkezdjük a nemzet minden energiájának összeegyeztetését ab­ból a célból, hogy az 1942. évi római világ­kiállítás méltó legyen Rómához, a íasizmus­Noha láthatóan zivatarfelhők is mu­tatkoznak, mi ennek ellenére folytat­juk munkánkat s ezt jó jelnek kell tekinteni a jövőre nézve, vagyis ez azt mutatja, hogy nem akarunk sen­kit sem megtámadni, hanem folytatni ■ akarjuk munkánkat. Teljesen • igazságtalan és minden szempont­ból indokolatlan az a kísérlet, mellyel a ten­gely hatalmait a vádlottak padjára akarják ültetni, (óriási taps.) Ép olyan képtelen a tízéves kölcsönös garan­ciáról való elképzelés is, nem is szólva azokról az irdatlan földrajzi tévedésekről, amelyeket csak olyan egyén követhetett el, akinek a legele­mibb fogalma sincs az európai dol­gokról. Embereink, fegyvereink bőven vannak, hogy meg- védjük a békét — Ami pedig az értekezletesdi tervét il­leti — folytatta Mussolini —, amelyen ter­mészetesen az Egyesült Államok ismét csak a néző szerepét vállalnák, nekünk a múltból keserű tapasztalataink vannak és az a ta­pasztalatunk, hogy minél többen vesznek részt egy értekezleten, annál biztosabb an­nak az értekezletnek a kudarca. Akár kül­dünk választ az üzenetre, akár nem, nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy újból kijelentsem, hogy Róma és a tengely politikája a béke és az együttműködés követelmé­nyeinek a politikája, amiről Olaszor­szág és Németország már sok kézzel­fogható bizonyítékot nyújtott. Ideje, hogy a nemzetközi riadalom terjesz­tői és a végzetszerű katasztrófák előhírnö­kei elhallgassanak ellhalgassanak azok, akik kibontott zászlóikkal nyugtalanságu­kat, félelmüket és rejtett érdekeiket bur­kolják. Mi nem engedjük magunkat semmi­féle sajtókampánytól és semmiféle messiási üzenettől befolyásolni, mert a mi lelkiismeretünk tiszta és embe­reink, fegyvereink bőven vannak, hogy megvédjük a békét. — A római világkiállítás — folytatta be­szédét a Duce — szintézise lesz mindannak, amit a nemzetek a polgári haladás érdeké­ben tettek. A kiállítás területén Szent Pál- templom és Kolosszeum-nagyskgú épüle­tek fognak emelkedni. A területén folyó munkálatok nagyságáról meggyőződést sze­rezhetnek azok,. akik meglátogatják a kiál­lítás területét. A kiállításon egv hatalmas ív fog emelkedni, amely, reméljük, annak az emberi akaratnak és emberi hitnek a jelképe lesz, hogy megvalósulhat az a béke, amely valóban az igazság és az élet vaslap­jain nyugszik. Olaszország akarata: az Igaz­ságon alapuló béke Róma, április 20. A lapok vastagbetűs címkekel közük Mussolini miniszterelnök­nek a Captioliumban mondott mai beszé­dét és hczáfűzött megjegyzéseikben ki­emelik, hogy ez a beszéd újból megerősí­tette, hogy Olaszország akarata az igazsá­gon alapuló béke. Olaszországnak nem szándéka a háború, de ha mások kezdemé­nyezései rákényszerítik, kész megbirkózni Istiajtót utánozzák, ft mmdgii tablettán '* szőtték és T alakú ;ell lenni. Kimondot- íomagolásban kérje. A -Oarmol/Ji lOayeljen, jrie »'.DARMOL •bevágásnak I tan eredeti ci

Next

/
Thumbnails
Contents