Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-21 / 90. szám
Előfizetés, ár évente 36,— P, fólévr® 18— P, negyedévre 8.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP ,. Szerkö8ztőséfl éá kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzset-körút 5, szánt Téléfort: 144-400 o Telefon; 144-400 Befejeződtek a római tanácskozások XII. Plus pápa kihallgatáson fogadta és magas kitüntetésben részesítette a magyar államférfiakat — Csütörtökön este elutazott Rómából Teleki Pál és Csáky István Pénteken este ünnepélyeseit fogadják Telekit és Csákyt Budapesten Egészségpolitika a Felvidéken (d) Az egészségpolitikai társaság a fölszabadított északi területre is kiterjesztette áldásos működését. Első gesztusa az, hogy 400 pengős kamatmentes házassági kölcsön nyújtásával huszonöt szegény felvidéki jegyespárnak teszi lehetővé az egybekelést és a családi élet megalapítását, A kamatmentes kölcsön tíz éven belül visszatérítendő, de minden gyermek születésével száz pengőt törölnek az adósságból, úgyhogy négy gyermek esetén a házassági kölcsönt voltaképpen ingyen adták. Ez a gesztus csak egyik megnyilvánulása annak az igazi népi egészségpolitikának, amelyet az EPOL-mozgalom jelent s amelynek célja lebontani mindazokat az akadályokat, amelyek a magyarság biológiai fejlődését, szaporodását gátolják. Célja a nép egészségi állapotának, vitalitásának, szaporodásának fokozása a legész- szerűbb szociális politika segítségével. A nemzet egészségét és erejét a nép egészségének és erejének fokozásával emeli. Ugyanaz az elv ez, mint amit a felvidéki magyarság az elnyomás alatt a politikában vallott: a népi politika kategorikus imperatívusza. Ez elvi egyezés miatt a Felvidék számára kétszeres öröm az egészségpolitikai mozgalommal való találkozás. Mert ez természetes szövetségesek összefogása. Mert a Felvidék népe erősen rászorul az új mozgalom nemzeterősítő tevékenységére. Szükségünk van a népegészségügyi segítségre, mert népünk hallatlan gazdasági és szociális megpróbáltatáson ment át az utolsó hónapok alatt, úgyhogy ennek következményei súlyosan megmutatkoztak a természetes szaporodás visszaesésében. Olyan nagymérvű ez a visszaesés, hogy február hónapban, amelynek népmozgalmi statisztikájában a visszacsatolt terület először szerepelt, a halálozás tekintetében felülmúltuk az anyaországot, a születések és a természetes szaporodás tekintetében pedig mögötte maradtunk. Pedig ez nagy szó, mert a cseh-szlovákiai magyarság statisztikája az elnyomás éveiben hallatlan népi vitalitásról tanúskodott. A cseh statisztika évről-évre megjelent népmozgalmi statisztikái szerint Cseh-Szlovákia valamennyi népe közül az oroszok után a magyarság volt a legszaporább. A születések tekintetében még a lengyeleket is megelőztük, mindössze az volt népszaporodásunk legsúlyosabb akadálya, hogy halálozási arányunk egyike volt a legmagasabbaknak. De maga a természetes szaporodás mérlege a trianoni Magyarországénál mégis jóval kedvezőbb volt, ezt mutatja az 1937-es adatok ösz- szehasonlítása. Ebben az évben ugyanis a magyarországi természetes szaporodás 6 ezrelék volt, a bécsi döntéssel visz- szacsatolt északi területen 7.8, Kárpátalján 18.2 ezrelék. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a februári felvidéki visszaesés csak múlandó, átmeneti jelenség lehet s az átmeneti jellegű gazdasági és szociális viszonyok javításával vissza lehet varázsolni a Felvidéken a két év előtti arányokat. És itt elsősorban a népegészségügyi viszonyok javításán van a hangsúly. Mert a cseh elnyomatás éveiben — mint jeleztük — a legnagyobb vérveszteséget éppen a halálozási arányszám magassága miatt szenvedtük, másszóval, mert a ruszinok Róma, április 20. XII. Pius pápa csütörtök délelőtt magánkihallgatáson fogadta a Rómában időző gróf Teleki Pál miniszterelnököt és gróf Csáky István külügyminisztert. A magyar államférfiakat vatikáni látogatásukra elkísérte gróf Teleki Pálné, a miniszterelnök felesége, lányuk, gróf Zichy Nándorné, Incze Péter miniszteri osztálytanácsos, Bartheldy■ Tibor követségi tanácsos, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Ghyczy Jenő követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, JJilein-Reviczky Antal miniszteri osztálytanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Madßy György fogalmazó, mellett a magyarság volt a közegészség- ügy legelhanyagoltabb mostohagyermeke. És ugyanolyan mostohagyermek voltunk gazdasági és szociális téren. A rendszer a magyarság elproletarizálását szorgalmazta, az elproletarizálódás eredményezte tízezreknek a nyomortanyákon való tengődését, az egészségtelen lakást és élelmezést, az alultápláltságot, a népbetegségek, a vérszegénység, a gumókor és a köszvény szörnyű pusztításait. A megnagyobbodott Magyarország vezetőit ezen a téren várják a legsürgősebb tennivalók. Az első lépések már meg is történtek: sokkal több körorvosi állást rendszeresítettek, mint amennyi a cseh megszállás alatt volt. A nép közelebb jutott az orvosi gondozáshoz. De az igazi népi egészségpolitika nem a betegek utólagos gyógyítását tartja főfeladatának, hanem a betegségek megelőzését, az egészséges életföltételek, az egészséges lakás és élelmezés biztosítását. Ehhez pedig elsősorban munkaalkalom kell, hogy a legszegényebb néprétegek a saját munkakeresményükből maguk megteremthessék az egészségesebb táplálkozás föltételeit. Szóval szociális szellemű gazdaságpolitikára van szükség. A legnehezebb hónapokat már átvészeltük. A tavasz természetszerűleg magával hozza a munkaalkalmak megnövekedését s őszre Kárpátalja is teljes erővel bekapcsolódik a nemzeti termelés folyamatába és az a gyorsított és bőségesebb gazdasági vérkeringés, amely máris a külügyminiszter titkára; teljes számiban elkísérték a magyar állami énfiiakat a Vatikánba a szentszéki magyar követség személyzete: báró Apor Gábor követ, Luttor Ferenc pápai protonotarius, kánon jogi tanácsos, Thierry Heribert báró követséigi titkár és felesége. A menet a Vitta Mo-damaból fél 11 óra felé érkezett a vatikáni palota Damasus- udvarába, ahol díszruhás pápai kamarás fogadta őket és bekísérte a 11. Kelementermen keresztül a belső pápai termekbe. Végig az úton a Vatikán fegyveres alakulatai, a svájci őrség, csendőrrég, palobaőröJc, a nemes testőrség egyenruhás kiUönítmémegindult, meg fogja indítani a dolgozó rétegek szociális emelkedését. Igen, az egészségpolitikának a Felvidéken is számos tennivalója van annak ellenére, hogy e területen a népszaporodás természetes alapjai adva vannak és szaporodásunk magasabb az anyaországénál. De nálunk is vannak beteg gócok, ahol az egyke elszívja a nemzet vérét. Különösen nyugaton, a Garam völgyében, ahol a gyermektelen- ség még a híres ormánysági egyke arányait is kétszerte felülmúlja. Az ormánysági születési arányszám 14.9 ezrelék, a Garam-völgyében csak 7 ezrelék. Mint Holló Géza, a garammenti egyke elleni küzdelem vezére megállapította, a lévai járás 52 községe közül 22-nek a lélekszáma állandóan fogy! Ez az igazi „néma forradalom”, a népöngyilkosság néma tömegőrülete. Ilyen helyeken a népegészségi politika elsősorban a nemzetnevelés kérdése. Nemcsak a templomi szószékről, de a kultúr- házak előadószékéből és színpadáról Is küzdeni kell a bűnös néphalál ellen. E vidék minden kultúrházába el kellene vinni Budapestről Kodolányi János Földindulását, hadd rázná föl az öngyiil- kosjelölt falvak népét a nemzethalál tébolyából. És a földéhség-okozta bűnt a földön keresztül kell büntetni. Törvénynyel. OlyaD örökösödési törvénnyel, amely erősen sújtja a gyermekteleneket s az államot tenné meg részörökösükké. Az állam pedig a részörökséget a soknyei tisztelgéssel fogadták a vendégeket. XII. Pius pápa először külön-külön fogadta gróf Teleki Pál miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisztert, majd a kíséret tagjait is be- hivatta dolgozószobájába, ahol báró Apor Gábor szentszéki követ mutatta be őket a Szentatyának. Öszemtöége emlékeztetett a tavalyi eucharisztikus világkongresszusra, amely méSy benyomást hagyott lelkében és papi áldái- sát küldte a hűséges magyar népnek. A magyar államférfiak és kíséretük ezután a palota Bor^ia-iakoeztályába vonultak gyermekes családok támogatására használná föl. így, vagy amúgy, de küzdeni, harcolni kell e legnagyobb népbetegség ■ellen. Emlékezzünk csak vissza. Éppen a Garammente volt az a terület, amely a legnagyobb mértékben kezdett szlá- vosodni az elnyomás alatt. Ez elnéptelenedő vidékre tömegesen benyomult a szlovák és cseh elem, telepekkel összekötő szláv szigetkéket építettek le a Duna felé, szlovák iskolákat alapítottak, a Duna és Ipoly szögében levő községeket szlovák többségüeknek deklarálták. A szláv expanzió, amely Pozsonynál érte a Cseh-Szlovákia határához érő Dunát, itt akarta áttörni a magyar nyelvterületet, hogy a cseh-szlovák Duna másik végpontját is birtokba vegye... Ennek a történelmi kísérletnek a tanulságait le kell vonni és elsősorban az egészségpolitika népi programjába kell iktatni. ^ A sokat emlegetett felvidéki szellem lényege voltaképpen a népért való szociális felelősség tudata. Mi mindig tudtuk, hogy a népegészségügy terén a cseh rendszernek óriási bűnei és mulasztásai vannak a magyarsággal szemben, s mi a saját erőnkből, önsegéllyel nem pótolhattuk a hiányokat, mert a nép éppen ezen a téren van a legjobban ráutalva az államra. Szeretettel és hálával köszönjük ezért az anyaországi egészségpolitikai mozgalom felvidéki kezdeményezését. Egész lélekkel támogatni fogjuk.
