Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-20 / 89. szám
TmJTDEta .MacfeiRHTRIfÄß 1939 ÁPRILIS 20, CSÜTÖRTÖK Beszélgetés Szigeti Józseffel ,,Ellenállhatatlan honvágy fogott el“ Hosszú távoliét után szerdán délben érkezeit meg Budapestre Szigeti József, a világhírű és világotjáró hegedűművész, hogy szerdai Városi Színházbcli hangversenyét, amelyet már közbejött körülmények közt kénytelen volt elhalasztani, mégis megtarthassa. A többnapos utazás alig látszik meg rajta. Szigeti ma is fiatalos, sőt fiús, úgy mint harmincegynehány éve, csodagyerek korában. — Oslóban és Stockholmban adtam legutóbb hangversenyt, egyenesen onnan jövök. Ámbár ott kellemes tartózkodásom volt és még művészileg is kötelezettségeim voltak, én minden egyebet félretéve, hazajöttem, mert ellenállhatatlan honvágy fogott el és különösen éreztem azt, hogy a mostani időkben, — ha csak rövid időre is, de itt a helyem. — Legutóbbi szerepelésem óta sokmindenfelé hangversenyeztem, ezek közül legérdekesebb volt délafrikai utam. Jo- hannisburgban öt, Captownban négy hangversenyt adtam és kisebb városokban is játszottam. ■ Hallatlan élmény volt számomra, hogy milyen előkészületek előzték meg a koncerteket. Mintha egy nagy operatársulat, vagy a régi orosz ballet érkezett volna oda, olyan izgalmat jelentett ez már hetekkel előbb, amint az ujságok*-------(*) Pertile mint Othello. A világhírű olasz tenorista elsőízbeni vendégszereplését az Othello címszerepében kezdte meg. Átütő erejű zenei fenomén, akiben bennél Verdi életritmusa és visszatükröződik hangban és mozdulatban. Othello monumentális szerepe mintha testére volna szabva. Hatalmas orgánuma teljesen uralkodott a Városi Színház méretei felett s még fokozta annak rendkívüli hatását az az ellenállhatatlan drámai lendület, amely alakítását , színpadra lépésének első pillanatától kezdve' végigkísérte. Pertile művéban láttam. Külön ez alkalmakra, az ottani, különböző nemzetiségű lakosság új toaletteket csináltatott és így a nézőtér képe, az európai és népi viseletek pompázó tarkaságában ritka exotikus látványt nyújtott. A hangversenyek többnyire remek, új színházépületekben zajlottak le. Felejthetetlen számomra az ottani, Magyarország ügyvitelét is ellátó német konzul páratlan kedvessége, aki tiszteletemre összegyűjtötte az ottlakó magyarokat, úgy, hogy valamennyi réteg képviselve legyen és távol hazánktól, ünnepi érzésben eggyéforrhattunk néhány órára. — Mi a pesti programm? — Beethoven, Mozart és Mendelssohn versenyműveit játszom egyetlen estén. Szombaton már Párizsba kell utaznom, onnan pedig Londonba. Az idén először fog megtörténni, hogy a nyári évadban megyek ki Amerikába. Ugyanis Hollyioood- ban, az úgynevezett ,,Bowle”-ban, szabadtéri hangversenyekre hívtak meg, ahol negyvenezer főnyi hallgatóság előtt fogok játszani. így a nyarat odakünn töltöm. Közben hozzák a podgyászt. Szigeti alig egynegyed órája érkezett meg, még ki kell csomagolnia és fél óra múlva már indulni kell a zenekari próbára. Mindent gyorsan kell elintéznie, ezért prestissimo mi is búcsúzunk tőle. • V. M. szetének uralkodó vonásai Toscaninit idézik, akivel hosszú időn keresztül működött együtt. S ez magyarázza meg, hogy olyan intenzív kapcsolat állt fenn közte és a zenekar között, amelyeUugyancsak ebből a fel- sőbbséges olasz zenei iskolából magasra feltört művész: Sergio Failoni vezényelt. Nagyszerűen alátámasztotta Pertile előadóművészetét és tragikus lendülettel sodródott lelki örvények körül acélos tömörségű zenekara. Palló Imre, Walter Rózsi, Budanovics Mária művészi ösztöne a két olasz művésszel teljes összhangban állott. V. M. Romeo és Julia balettbemutaió, Gianni Schicchi felújítás az Operaházban Az Operaház tavaszi idénye ugyancsak mozgalmas eseményekben, s nem lankad az évad vége felé sem. Most Csajkovszki tánckölteménye, „Romeo és Julia” került bemutatóra. A nagy orosz szimfonikus csak ritkán rándult ki a hangszeres muzsika pulpitusai közül a színpadra s ebbeli alkotásai csak epizódjellegűek tulajdonképpeni munkásságában. Romeo és Julia vezérkönyve is jólhangzó szimfonikus részletek sora, megtűzdelve drámai kulminá- ciós pontokkal. Ami a művet valóban elhihető „tánckölteménnyé” teszi, az Opera- házunk romantikus beállításának köszönhető, Oláh Gusztáv messzi régiókba szárnyaló alkotó képzeletének a romantika minden gyengéd varázsával díszletekben és színpadon, végül pedig Harangozó Gyula szerencséskezű, valóban ötletes koreográfiái megoldásainak. Sallay Zoltán délceg Rómeója figyelemreméltó alakítás. Vera Ilona Júliája markáns, virtuóz realitás, de korántsem romantikus álomkép. Kőszegi, Csányi, Zsedényi, Suba, Gál, Mátrai Irén remekül mozgó együttest alkotnak. Kenessey Jenő a partitúra finomabb hanghatásait ízlésesen emeli ki. Puccini Triptichonjából Gianni Schicchi bizonyult legidőállóbbnak. Az olasz kedélyvilág bölcs humora, emberi gyengeségekre rátapintása s mindenek felett álló élethűsége ritka elmésséggel sziporkázik minden szóból, minden taktusból. A darab tizenhét év előtti fordítója, Nádasy Kálmán ma a rendezői marsallbotot is kezében tartja s munkája mindkét minőségben derekas, elsőrangúan művészi és meggyőző. Oláh Gusztáv színpadja és jelmezei Giotto korának jóleső színeivel tarkítja a napsugaras Firenze szcenikai előterét. A címszerepben Maleczky Oszkár veleszületett komikai vénája'hang- és taglejtésben a commedia del arte üdeségével hat. De a humor és félszegség más-más kivágású jellegzetes karrikaturáit nyújtják a többi szereplők is, akik mint az örökség várományosai, vagy hatósági közegek gyanánt szerepelnek. A férfiak közül Szügyi, Hámory, Koréh, a két Toronyi, Komáromy és Málly, míg a hölgyek triászában a furfangot Gere Lola, a csípős fanyar ízt Szilvássy Margit, a mozgékonyságot, Orosz Julia reprezentálja sikerrel. Az ifjú szerelmest, miként annak idején a bemutatón, Pataky Kálmán énekli, aki ezúttal hirtelen beugrásával lehetővé tette az előadás megtartását, s méltán^ járult hozzá ahhoz a fokozott érdeklődéshez, mely szereplését várta s annyi év után újból elismeréssel jutalmazta szép teljesítményét. Lauretta szerepében Tamás Ilonka hamvas egyénisége és csillogó magassága ideális partnert jelentett Pttaky számára. Ferencsik János vezénylése nem csak az erő- és színárnyalásokkal, hanem tempóbeli nüánszokkal is kiaknázta a briliánsán játszó zenekar művészi lehetőségeit. A közönség mindkét előadás szereplőit lelkes tapsokkal tüntette ki. V. M. A •• •• • Gomori SzMKE hírek ALSÓFALU. Ennek a színmagyar gömör! községnek SzMKE szervezete különösen sokat szenvedett a cseh megszállás alatt a hatóságoktól. Madarász Dániel kultúrreferens. igazgató-tanító vezetése alatt szép lendülettel kezdték a munkát 1937-ben, aminek az lett a következménye, hogy aljas besúgók az egész SzMKÉ-t, de főként a kultúrreferenst feljelentették irredenta tevékenység és kémkedés címén. Persze, csendőri nyomozások és házkutatások édesítették meg ezután a SzMKE- tagoq életét bénították meg az eleven egyesületi életet. A fiók számára Madarász kultúrreferens előfizetett annak idején a Prágai Magyar Hírlapra. Ennek is feljelentés lett a következménye s a falu érdemes kultúrmun- kását kérdőre vonták azért, hogyan merészel ilyen lapot járatni az, aki kenyerének javát a cseh államtól kapja? — A sokféleképpen szorongatott és üldözött falu jelentést sem tudott tenni zaklatásairól, mert postájukat is figyelték s a panaszok illetéktelen' kezekbe jutása még súlyosabb retorziókkal járt volna. Képzelhető, micsoda lelkesedéssel ünnepelték meg a felszabadulást az alsófalusi magyarok s micsoda virágözönnel és szeretetvendégség- gel várták a bevonuló honvédeket! Folyó évi munkájuk már a bilincsektől megszabadult magyar lélek örvendő szárnyalását mutatja. Farsangban kitűnő színelőadást, rendeztek („A vén bakancsos és fia, a huszár”), Március Idusát gazdag műsorral ünnepelték meg s mivel Felsőfalu visszacsatolása egybeesett ezzel az ünneppel, az alsófalusi SzMKE-cso- port a szkárosi SzMKÉ-vel együtt testületileg vonult át Felsőfaluba, ahol a szkárosi egyház által ajándékozott zászlót alklami ifjúsági színmű előadásának keretében nyújtották át a boldog szomszédoknak. „A magyar zászló” c. hazafias darab szereplőit ez alkalomra Alsó falu, Szkáros és Kisvimyó községek SzMKE-tagjaiból válogatta össze Madarász kultúrreferens, akinek önfeláldozó, lelkes munkájában nagy segítségére ovit Balázs Géza. szkárosi községbíró. Az alsófalusi SzMKE lelkes ambícióval készül arra, hogy a továbbiakban is minden igyekezetével és legjobb tehetségével dolgozzék a magyar kultúráért, a boldogabb Nagymagyarországért. Munkájuk sikerét Madarász Dániel kultúrreferens szakszerű vezetése, Stefanik Gyula elnök és az érdemes tisztikar közremunkálása mellett biztosítva látjuk. * GÖMÖRHOSSZUSZÓ. A nemrég alakított, de máris eredményesen működő SzMKE-fiók rossz postaösszeköttetései miatt csak most tudta eljuttatni híreit arról, hogy Március Idusát kétnapos ünnepléssel tették emlékezetesen széppé. Ünnepelőtti estén két egyfelvo- násost, énekszámokat és szavalatokat mutattak be, 15-én pedig ünnepélyes istentisztelet után a zsúfolásig telt kultúrteremben gazdag műsorral méltatták a nap jelentőségét. Páratlan volt az az öröm és lelkesedés, amivel ez az ugyancsak sokat sanyargatott község a szabadság ünnepét első ízben megünnepelte. Olyan tömegeket, amilyenek a márciusi ~en- dezésen részt vettek, emberemlékezet óta nem látott együtt a falu. A kultúrteremnek még az ablakaiban is szorongtak, akik a padozaton és ülőhelyeken már nem fértek el. A húsvéti ünepekben nagysikerű színelőadást rendezett a SzMKE, melynek tiszta bevétele a rádió-alapot gyarapítja. A fiók most állította be a kb. 300 pengő értékű egyesületi rádióját, aminek az egész falu népe örül s az egyesületi élet örvendetes élénkséget mutat. A kultúrtermet nap-nap mellett 'sűrűn látogatják, mindig szebben és otthonosabban berendezik és felszerelik, a körzeti iroda támogatásával most társasjátékokat is szereztek be, a SzMKE központja pedig a rádióbeszerzéshez adott jelentős kölcsönt a buzgó tagoknak. Megható és elismerésre méltó akciója volt a gömörhosszű- szói SzMKÉ-nek, hogy a tagok maguk kezdeményezésére pár nap alatt 29 pengőt gyűjtöttek a kárpátaljai honvédek ellátására s azt mindjárt az első napokban elküldötték az ezeréves határok felé menetelő hőseinknek. Ez a fiók Palásty Árpád elnök és Ferdin&nd Zoltán kultúrrefeems szakszerű és ügybuzgó vezetése mellett éri el szép eredményeit Miért volt szükség zsidótörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válaszolt erre a kérdésre Bartha Miklós a legnagyobb magyar publicista és nemzetpolitikus. Könyvét akkoriban titokzatos kezek eltüntették a piacról, a szerzőt pedig támadták, csúfolták ... Megállapításai nemcsak ma is igazak, hanem ma is égetően időszerűek, s a „Kazár- földön“ súlyos problémái ma is problémák! Minden müveit embernek olvasnia kell BARTHA MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arról, hogy miért van szükség fajvédő politikára! Kapható a Felvidéki Magyar Hír aj) kiadó- hivatalában (VIII., József-krt. 5), a Stádium könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca 111), Pfeifer Ferdinand könyvkereskedésében (Kossuth Lajos-utca 5) és minden könyvesboltban. Ára kötve: 2i5D P,
