Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-20 / 89. szám

M39 ÁPRILIS 20, CSÜTÖRTÖK TEMHDÜa J^ägVarhirdäe Garamvölgyén súlyosabb az egyke-veszély, mint az Ormánságon Nagy feladatok várnak az Egészségpolitikai Társaságra Léva környékén Léva, április 19. Amint már tegnapi szá­munkban röviden jelentettük, nagy érdek­lődés ' mellett megalakult Léván az Egész­ségpolitikai Társaság Bars—Hont várme­gyei szervezete. Az alakuló ülésen a meeszi környéki falvak is képviseltették magukat. Dr. Bógner Gyula megnyitó beszédében kifejtette, hogy a születési index rohamo­san esik Magyarországon, Tíz év múlva pedig az ország lakossága apadni fog. Tár­sadalmi mozgalmat kell szerveznünk az egyke ellen. De ha ez nem elégséges, a tör­vény legszigorúbb erejével kell fellépnünk. Garamvölgye Magyarország egyik legegy- késebb vidéke. Ez vezetett arra, hogy Lé­ván is megszervezzük az Epolt. Viktor Emánuel olasz király szavaival fejezte be megnyitó beszédét: „A népesedés problé­mája: a problémák problémája. Csak a né­pesedési küzdelemben elért győzelem ga­rantálhatja az életet és így a fiatalságot, katonai erőt, a gazdasági expansiót és kö­vetkezésképpen az ország dicsöségét.” Új irányt, új tartalmat a magyar egészségpolitikának! Dr. Bőm József, az Epol országos elnöke ismertette a Társaság programját. 1935- ben alakult meg az Epol. A fiatal orvos­generációt új eszmék hevítették és új lelki- eéget teremtettek. Jogászok, művészek és újságírók csatalkoztak hozzánk. Felismer­tük a veszélyt. Biológiai romlás kezdődött hazánkban. Erő kell ennek megakadályo­zására. Célunk : társadalmi, közgazdasági, egészségügyi és politikai úton a ma­gyarság jobb biológiai jövőjét kiala­kítani. Talán furcsán hangzik: „egészségügy éa politika”, de politikánk nem napi politika, hanem az a politikai erő, ami a társadal­munk rendszerét irányítja, aminek segít­ségével eljuthatunk a közvéleményhez. A liberális múlt emelt intézeteket és intéz­ményeket, de ezek közül sok az új világban gátolja a biológikus fejlődést. A közvéle­mény ért a materializmushoz, de idegen előtte a biológiai erők. Pedig ezen dől el nemzetek, államok sorsa. Fényes példája ennek a Csehszlovák köztársaság bukása. Megbukott, mert nem volt biológiád egy­sége. A magyar: politikus lélek minden irányban, de léte alapjának, a biológiai erőknek vizsgálatához, nem volt politikai vénája. Az Epol felvette a harcot a közvéle­ménnyel. Új irányt, új célkitűzéseket, új tartalmat adtunk az egészségpoli­tikának. Vannak eredményeink is. Baranyai egyke- kutatásaink után odafordult már a közvé­lemény és a hatóságok figyelme. Harmadik éve hangoztatjuk a mezőgazdasági munlcá- sok biztosításának Szükségességét. Első fá­zisaként az öregségi biztosítást már beve­zették. Eljöttünk most a felszabadult Lé­vára, amelynek környékén szintén pusztít az egyke. Vissza kell téríteni őket a végzet útjáról, ehhez kérem segítségüket. Ezután megválasztották az Epol Bars— Hont k. e. e- vármegyei szervezetének tisz­tikarát. Tb. elnök: dr. Okolicsányi Tibor. Elnök: Holló Géza. Alelnök: dr. Bógner Gyula. Titkár: dr. Kérsék László. Jegyzők; Féja Tibor és dr. Germán Tibor. Pénztár­nok : dr. Leidenfrost Gyula. Ellenőrök: dr. yavrik Gyula és Farkas Károly. Ügyész: dr. Vargha Sándor. Választmányi tagok: Schubert Tódor, báró Majthényi László, dr. Boleman János, id. Bandy Endre, id. Bógner Gyula, Cséfalvy József, Czeglédy Pál, Beluch Imre, dr. Guba János, dr. Melcher Károly, Novotny Ödön, Vargha Imre, dr. Nagy Tibor, Schmidt Imre, dr. Czinte Károly és dr. Csay János. Eztán Holló Géza mondta el nagyhatású székfoglalóját. Ott lelkészkedik ő Garam­völgye legegykésebb vidékén, Ujharson és évtizedes tapasztalatait sűrítette össze egy tanulmányba. Holló Géza drámai beszéde a garamvölgyi egykéről — Nem a tisztséget köszönöm, de a szolgálatnak lehetőségét. Már a görög Polibycst azt mondotta: „Koromban egész Görögország gyermektelenségben szenved, mert az emberek pénzszomjnak és bűnnek adták át magúkat! Nem akarnak nősülni, vagy ha megteszik, nem akarnak csak 1—2 gyermeket, hogy ezeknek vagyont hagyhas­sanak”. Ezért bukott el Spárta, Athén és Róma. Ezért hanyatlik Franciaország. — A magyarság fennmaradásának oka nemcsak a vitézsége, államalkotó képessége volt, hanem az a hatalmas regeneratív ké­pesség, amellyel minden pusztuló periódus után újra betudta tölteni életterét. Ma ez a regeneratív képesség lassan a múlttá. Húsz év alatt felére esett vissza a születési index. Mennyi port vert fel az ormánsági egyke, pedig ott 14.9 ezrelék az évi születési index, nálunk a Garamvöl- gyében hét ezrelék. 52 léva-járásbeli községből csak 18 éri el az évi orszá­gos átlagot, sok csak telepítés révén; 12 az átlag és a 0 körül mozog, 22 . pedig fogy. Nem elég az okokat kutatni. Nem elég tudni, hogy hol van egyke. Ki kell kutatni, milyen mértékben és milyen rétegeknél fordul elő. Sokszor a statisztikák is téved­nek. Mert az egyik népréteg szaporodása fedi a másik pusztulását. Az egyke azonban terjed. Gyárosról munkásra, gazdáról zsel­lérre, gazdagról szegényre, reformátusról katolikusra. Meg kell találnunk a gyógy­módot is. — A racionalista ész teremtette meg az egykét. Nagyszerűen jellemezte ezt Kodo- lányi a „Földindulás”-ban. Azért adta Is­ten az észt, hogy éljünk vele — mondta az öregasszony... Puszta szó nem használ — Nem ismertethetem itt az egyke ösz- szes fajtáit. Most csak a legkirívóbbat ho­zam fel például: a gazda-egykét. A 10 hol­das gazda eltarthatna 4—5 gyermeket is, de akkor kevesebb telne italra, selyemszok­nyára. No, meg növeljük a vagyont, de nem munkával, hanem házassággal. Legyen egy gyermek, legfeljebb kettő. Prédikáció itt nem segít. Aki gyer­mekgyilkosságra vetemedett, annak hiába beszél a pap. Puszta szó itt nem használ, hisz’ az élet mást mutat, mert egy gyermek édes, a sok keserű. Ezen változtatni kell. Legyen az egy keserű és a sok édes. Uj örökösödési törvényt kell hozni. Az állam követelje meg a 2, 3, sőt h gyermeket. A családonkinti 2 gyermeknél még pusztul a nemzet, há­romnál fenntartja létszámát, a szaporo­dáshoz pedig négy kell családonkint. Fel kell osztani a vagyont 4 részre és ha hi­ányzik a második, harmadik, negyedik, legyen részének az állam az örököse. — De ez magában nem elég. Hisz így a 10 holdas gazda második, harmadik gene­rációja törpebirtokos, a negyedik teljes nincstelen lesz. Egy éhes, lázongó proletariátus nő fel és eltűnik a józan gazda-réteg, minden forradalom fékezője. Korrekcióra van szükség. Gazdahitbizomá- nyokat kell csinálni. Vigyázni kell azonban, nehogy azt mondják: minek több gyermek, ha csak egy örököl ? A hitbizomány csak azon családoknál legyen, ahol meg van a h gyermek. A többiekre vonatkozzék az örö­kösödési törvény: örököljön az állam! — A hiitbizománnyal el van látva az öröklő és még egy gyermek a házasság ré­vén. Mi legyen a harmadikkal, negyedik­kel? Élniök kell és fognak is teremteni ma­kuknak erre módot, mert kell. Ebihez azon­ban messzebbmenő iparfejlesztésre van szükség. Iparfejlesztés nélkül nincs jogunk szaporodást követelnünk. „Ez a néma forradalom: az öngyilkosok forradalma" — Az egyke szükségszerű megnyilatko­zása, de egyútal halála egy régi társadal­mi rendszernek. De ez a rendszer csak kön­tös és nem maga a nemzet. Dobjuk el a köntöst, hogy a nemzet megmaradhasson. Ez azonban nem jelenti, hogy forradalmi útra kell lépnünk. Az élet és mentalitás állandó kölcsönhatásban vannak. Fokról fokra átalakítva az életet, változik a köz­szellem is. — Kétféle forradalom van: a katonaság leteszi a fegyvert, vagy azok ellen fordítja, akik kezükbe adták. A magyar anyák és apák letették a fegyvert az egykével. Ez a néma for­radalom az öngyilkosok forradalma. Ha azonban a gyermekek életlehetőség nél­kül jönnek a világra, akkor be fog követ­kezni a másik pusztulás is: a véres forra­dalom. —Egyetlen kiút van: új törvények, új életformák, új lehetőségek megteremtése, hogy új hajtásokat hozzon a régi törzs... (Féja Tibor.) Lindberghet behívták azonnali katonai szolgálattá A légihaderő főparancsnoka mellé osztották be — Amerika légiflottáfának helyzetét vizsgálja az óceánrepiilő London, április 19. Mint Washington­ból jelentik, Woodring, az Egyesült Államok hadügyminisztere bejelentette, hogy Lindbergh ezredest, mint tarta­lékos tisztet, tényleges szolgálatra hívták be az Egyesült Államok légi haderejébe, ahol Lindberghnek ma kell szolgálatté­telre jelentkeznie. Lindbergh. Arnold tábornok, a légihadérő főparancsnoka mellé kapott beosztást, mint a repülés műszaki kérdéseinek és aviatikái kutatá­soknak a szakértője. Lindbergh ilyen körülmények között nem utazhatik vissza Európába családjához; felesége és két kis gyermeke tudvalévőén Németország­ban maradt. — Lindbergh azt az utasí­tást kapta, vizsgálja meg az egész ame­rikai repülés helyzetét és azután terjesz- szen bizalmas jelentést Arnold tábor­nok elé az európai légihaderő jelenlegi harcászati értékéről és fejlődéséről^ A hadügyminisztérium közlése szerint Lindbergh ezredes szerdán megkezdi az Egyesült Államok segélyforrásainak megvizsgálását a repülésügy szempontjá­ból. Lindbergh ezredes kisfiának elhur­colása és meggyilkolása után Angliába költözött, majd egy breton Szigeten la­kott. Az amerikai kormány titkos megbí­zásából Szovjetoroszországba utazott és folyamatosan tájékoztatta az amerikai kormányt a szovjetorosz légiflotta hely­zetéről. Emlékezetes még, hogy moszkvai kormánykörökben mennyire rossznéven vették Lindbergh ezredestől, amikor kiderült, hogy jelentésében rámutatott a szovjetorosz légiflotta súlyos hijbáira. Sport sz Sa Róma felé fordul az egész magyar nemzet tekin­tete, Róma feré, ahol a baráti olasz nem­zet a szeretet megható kifejezésével fo. gadja a magyar miniszterelnököt, kül­ügyminisztert és küldöttségét. Érnek a meleg, bensőséges fogadtatásról: hű ki­fejezője volt az a kél pohárköszöntő, amelyet a Palazzo Veneziában rendezett estebéden a Duce és Teleki Pál gróf mondott. Mussolini, a magyar nemzet nagy barátja, Horthy Miklósra, Magyar, ország kormányzói Ír" és a Rómába ér­kezett magyar vendégekre emelte poha­rát, ai. ikor : mcs.eretü beszédében a meging ' ’’tilldn és tői hitetlen barátsár got ünnepelte, amely Olaszországot és Magyarországot egymáshoz fűzi. Fölös­leges hangsúlyozni, — mondotta — hogy mennyire őszinték is mélyek az lasz nemzet érzelmei a magyarok bánt. Az olasz—magyar barátság Immár hosszú múltra tekinthet vissza, az évek és esemi jek dtt a barátságot egyre job­ban m'gszilárdíU Ilik és bensőségesebbé tették. A Dce örömét fejezte ki afe­lett, hogy Magyarország javára helyre­állt az igazságnak az az alapélve, ame­lyet Olaczorszij régóta és állhatatis'in követelt barátja szórnám és melynek eredményeként Magyarország olyan la­kosság'1 's olyan területet szerzett visz. sza, amel; minden jog ellenére vettek el tőle. Olaszországot és Magyarorszá­got a kölcsön ös érdek és azon határozott akarat '-pcsolja egymáshoz, hogy egye. sítsék erőiket a rend és a béke védel­mében. Magyr-rszág szerves 'sze an­nak a politikának, amelyet a Róma— Berlin tengellyel együtt folytat és amely politikát — Mussolini szavai szerint — a realitás szeüeme az igazság és a béke­akarat jellemzi. .1 római vacsorán a Duce után Teleki Pál gróf miniszterelnök az olasz és al­bán királyra, Etiópia császárára és csa. ládjára és a Duce egészségére emelte poharát. A magyar miniszterelnök po­hárköszöntőjében hálával emlékezett meg a baráti Olaszországról és annak vezé­réről, aki megnyitotta az igazság útját a magyar nemzet részére. Mussolini tör- ténelmi tettéért — mondotta a magyar miniszter InC: — a legszerényebb ma­gyar házacskában is hálával, megbecsü­léssel és őszinte ragaszkodással emlege­tik Olaszország nevét. Tudjuk, hogy Olaszország határozott akarata erős Ma­gyarországot kíván és nekünk viszont életérdekünk, hogy az olasz birodalom hatalma gyorsan emelkedjék a legmaga. si bb fokig. Nincs semmi, ami a magya­rokat elválaszthatná az olasz politika alapvető célkitűzéseitől. Híven a tengely- politikaamelyet Magyarom Ag spon­tán magáévá tett, nem engedhetjük meg, hogy lúrmely más államhatalom ferde megvilágításba aha Aj. helyezni ve... i politikánkat. Kell-e erősebb bizonyíték Róma—Berlin és Budapest politikájának helyessége mellett, — emelte fel szavát pohárköszöntője végén Teleki Pál gróf — mint az, hogy a kölcsönös megbecsü­lés Budapest és Belgrad között mind­jobban hódít a magyarok és jugoszlávok körében. Róma felé fordul a magyar nemzet ér­deklődése, amikor követi a két baráti ország államfér fiainak tanácskozásait, Róma felé fordul és bizakodással tekint jövője felé, mert érzi hogy Rómában jobb sorsánaKr(ttwpjait\és, biztosítékait fekt. k Iára két felelős vezető’. — Gyártja szivarkapapir és dobozgyár R. T. XIII, Gömb-u. 32.

Next

/
Thumbnails
Contents