Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-18 / 87. szám

1 FEHJIDEfcl 1939 ÁPRILIS lg, KEDD Tásnádi Nagy András ! igazságügyminiszter yáiaszoit a zs j szónokainak a felső­házban A feltőház egész napon át tárgyalta a zsidósavaslatot Kedden kerül sor a részletes vitára Általánosságban megszavazták a javaslatot Széchényi Bertalan gróf tíz órakor nyi­totta meg a felsőház ülését, bemutatta Pittem Miklós és Szentgyörgyi Albert professzor megbízólevelét. Ezután rátértek a zsidójavaslat általános vitájának folyta­tására. Láng Lajos a javaslat ellen szólalt fel. Ravasz László püspök megállapítja, hogy a javaslatért a felelősséget a kor­mány terheli, a felsőházat pedig annak a felelősége, hogy elfogadja-e a javaslatot, vagy sem. A javaslat elutasításával az égető kérdés nincsen elintézve. Éppen ezért nyugodtan vállalhatja a kisebb kár jogcímét, azt az elhatározást, hogy a tör­vényjavaslatot az albizottság módosításával elfogadja. Felveti a kérdést, hogy Magyar- ország gazdasági vezetését és szellemi irányítását intézheti-e olyan népréteg, amelyikről okkal, vagy ok nélkül azt állít­ják, hogy beolvadni nem tud. Tulajdon­képpen itt egy befogadó nemzet és egy vendégnép küzdelme folyik. Sorskérdés a két népnek a mérkőzése, amelynek nincs köze az egyéni tragédiához. Nincs más megoldás, mint az a kompromisszum, amely a nemzetvédelem maximumát az egyéni sérelmek minimumával kapcsolatban próbálja meg, a kölcsönös megértés és ki- enge?ztelődés szellemében. Kéri a kormányt, hogy a végrehajtás olyan kezekben legyen, ahol a kívánatos erély mellett, érvényesül a természetes emberi gyengédség és jóakarat. A törvény- javaslatot elfogadta. (Helyeslés és taps.) Szluha Aladár határozati javaslatot nyújtott be, amelyben azt kéri, hogy a zsidóságot ne felekezetnek, hanem fajnak minősítsék. Az eredeti javaslat mellett Meskó Zoltán az eredeti javaslat mellett foglalt állást, azt hangoztatta, hogy a zsidókérdés sorsdöntő, hiszen már a ne­gyedik kormány is foglalkozik vele. Rossz­hiszemű az a beállítás, mintha a kormány külföldi befolyásra cselekedne. Nem csu­pán a zsidóság felelős az eddigi következ­ményekért, hanem azok a kormányzatok, amelyek hatvanhét óta irányították az or­szágot. Behatóan ismerteti azokat az In­tézkedéseket, melyek a zsidó nér beolvasz­tásának elősegítésére irányultak, majd ki­jelentette, hogy a közhangulat szerint ez a zsidótör­vény a minimum és nagyon félti a felsőház tekintélyét, ha a javaslatot nem eredeti formájában sza­vazza meg. Szólott ezután az idegenek be­szivárgásáról, ei*re felhívja az illetékes miniszterek figyelmét. A vegyesházasságok megakadályozá­sát javasolja, és véleménye szerint lehetetlenség a zsi­dók átalakítása és az asszimiláció csupán Utópia. Addig nem lesz a világon nyuga­lom és béke, amíg a zsidókérdést meg nem oldják, mert hiszen a világháborút is a zsidók csinálták, akik a nép millióit fegy­verek elé viszik. Végül kérte a miniszter- elnökre való hivatkozással, hogy a javas­latot eredeti formájában szavazza meg a felsőház. A kormány erős kézzel, de méltányos szívvel hajtja végre a törvényt, akkor ki­sebb lesz a megrázkódtatás. A teljes ke­resztényi megújhodáshoz szükségesnek tartaná a polgári házasság eltörlését és a szentségházasság törvényes bevezetését. A javaslatot elfogadja. Chorin Ferenc a gazdasági, kereske­delmi és ipari téren várható következmé­nyekkel foglalkozott. Ismertette a zsidóság szerepét a háború előtti és a háború utáni gazdasági élet kialakításában. Most sok új probléma áll előttünk, a Felvidék, főként Kárpátalja új ipari lehetőségeket nyit meg, itt többet lehet termelni és több embert elhelyezni, ez a megoldás útja. Kéri a kor­mányt, hogy a végrehajtásnál a méltá­nyosság elve érvényesüljön. Biró Zoltán élesen állástfoglalt a javas­lat eredeti szövege mellett és azt kivánja, hogy a javaslatot akként fogadják el, hogy a kedvezményeket csak hat száza­lékon felül adják meg. A zsidóságon mú­lik, hogy megszabaduljunk az asszimilá­lódni nem tudó zsidóság terhétől. Ellen­kező esetben újabb zsidótörvényre lesz szükség. Hegedűs Lóránt humoros hangon fog­lalkozott a javaslattal, a fajbiológia kér­désével. A javaslatot nem fogadta el, mert — szerinte — ellenkezik a krisztusi tanokkal és a legrosszabb időben hozta a kormány, főleg családvédelmi szempont­ból. A javaslat ellen Prónay György báró beszéde elején száz r. agyar tábornok nyilatkozatát tette le a Ház asztalára, melyben tábornokok nyilat­koztak meg a hősi halottak gyermekeik és a hadirokkantak mellett és azt kéri, hogy a Aároly-csapatkeresztesek, vagy más kitüntetettek, a hadifoglyok, ezek özve­gyei, árvái és utódai teljesjogú állampol­gárok lehessenek. Ezután a miniszterelnök politikáját és programját bírálta, meg­állapította, hogy zsidókérdés van, de ez annyira tombol, hogy sokkal fontosabb problémákat háttérbe szorít. Ezért a volt miniszterelnök felelős. A törvényjavasla­tot nem fogadja el. ! A felsőház ezután a vitát megszakította és úgy határozott, hogy délután öt órakor folytatják a vitát. A délutáni ülés Radvánszky Albert báró alelnök öt óra­kor nyitotta meg a délutáni ülést, ame­lyen folytatták a zsidójavaslat vitáját. Szőke Gyula a javaslat mellett szólalt fel. A javaslatot nem tekinti bizalmi kér­désnek. A javaslat nem büntető expedíció, hanem a ke­resztény magyar nemzet megerősítését kívánja. Az igazságügy­miniszter beszéde Tasnádi-Nagy András igazságügymi­niszter válaszolt a szónokoknak. Hegedűs Lórántnak szintén humorral válaszolt, amikor azt mondta, hogy Mikszáth Kálmán meghatározása szerint antiszemita az, aki kelleténél jobban gyűlöli a zsidókat. (De­rültség.) A miniszterelnök szombaton részletesen kifejtette álláspontját a javaslat eredeti formájával és a módosításokkal szemben is, de beszélt a két ház közötti kompro­misszumról és annak közvetítéséről. Kívül­ről kritika tárgyává tették a miniszter- elnök beszédét, mondván, hogy nincs benne összhang, amikor az eredeti javas­latot és a kompromisszumot képviseli. Ennek a kritikának nincsen igaza, mert a módosítások olyan elvi keretek között mozognak, amelyen az egész javaslat fel­épült. Különösen nincs igazak azért, mert ez a javaslat az egész kérdést nyugvó­pontra juttatja. Az igazságügyminiszter ezután részlete­sen válaszolt a vitában elhangzott ellenzéki felszólalásokra. A miniszter beszéde után Bálint György szólalt fel, majd a felsőház a zsidójavasla­tot nagy többséggel megszavazta. Holnap, kedden megkezdik a részletes tárgyalást. Franco győzelmi bevonulása Sevillába Sevilla, április 17. Franco ma tartotta i részesítette. Az ünnepélyes katonai dísz- győzelmi bevonulását Sevillába. Az össze- szemle a holnapi nap folyamán történik gyűlt hatalmas tömeg lelkes ünneplésben | meg. Ezen 75.000 katona vesz részt. ÚHAMBERLAIN, az amerikai nagy köv és Roosevelt fia az angol k Londont április 17. A windsori királyi kastélyban a hétvégi szünet alatt észlel­hető feltűnő vendégjárás szinte szokatlan politikai tevékenységet engedett sejtetni. A kastély vendégei között volt Chamber­lain miniszterelnök és felesége, Attlee, a munkáspárti vezér és felesége, Lord De la Warr közoktatásügyi miniszter és fele­sége, Kennedy, az Egyesült Államok nagy­követe feleségével, Ridley, a National Pro­vincial Bank elnöke feleségével. A ven­dégek között volt James Roosevelt, Roose­velt elnök legidősebb fia, aki erre a célra kibérelt repülőgépen érkezett Brüsszelből Angliába. Sajtókörök valószínűnek tartják, hogy a király közeli amerikai útjáról, Roosevelt üzenetéről és hasonló kérdésekről beszél, getett Kennedy nagykövettel a miniszter- elnök jelenlétében. Chamberlain miniszterelnök hétfőn dél­előtt 11 óra 30 perckor Ghequersből, ahol a hétvéget töltötte, megérkezett a Dow­ning Streetre. Előreláthatólag csak szer- dán lesz miniszertanács, valószínű azon­ban, hogy Chamberlain hétfőn és kedden tárgyal a miniszterekkel. „Fél-szó vétségről“tárgyal Párizs és London a szovjettel London, április 17. A Manchester Guar­dian az angol és francia nagykövet moszk­vai tárgyalásaival foglalkozva kijelenti, hogy bizonyos félszövetség megalakításáról tárgyalnak. M'ö Nagybritannia köteles Lengyelországnak és Romániának minden rendelkezésre álló eszközzel segítségére sietni, tehát egy Németország elleni fegy­veres támadással is, addig Szovjetoroszor- nak nem kell akármilyen katonai művelet­ben Lengyelország és Románia oldalán résztvennie. Értékes segítséget nyújtana a koalíciónak azzal is, ha fegyverekkel és lő­szerrel látná el Lengyelországot és Romá­niát. A London és Moszkva közötti tár• gyalások tehát inkább politikai, mint km- tornai természetűek. A Párizs és Moszkva közötti tárgyalások tisztán katonai jelle­gűek és ezeket a fran ia-szovjetorosz egyezmény alapján folytatják. Azt, hogy Oroszország milyen mértékben nyújthat a koalíciónak segítséget, Moszkva és Párizs állapítja meg. A Daily Telegraph jelentése szerint Majszki londoni szovjetnagykövetet ta­nácskozás céljából Moszkvába hívták. Igényt tart-e Franco Gibraltárra ■ és Francia-Marokkóra ? Párizs, április 17. Párizsban úgy véle­kednek, hogy míg a Balkánon és a Föld­közi-tenger keleti medencéjében a légkör kissé kezd kitisztulni, addig Spanyolország felől újabb felhők tornyosulnak a szem­határon. A közvélemény élénk nyugtalan­sággal tekint Gibraltár és Tanger felé. A sajtó általában attól tart, hogy Berlin és Róma kormányai a nemzeti Spanyol- országot végérvényesen a tengely vonzó­köréhez akarják csatolni és a német—olasz befolyás Francót a nyugati nagyhatalmak- kel szemben ellenséges politikai magatar­tásra bírhatja. Kérdés — írja az Intransigeant —, váj­jon Franco a tengely nyomásának engedve, valóban áttér-e arra a politikára, amelyet Berlin és Róma javasol és vájjon a nem­zeti Spanyolország csakugyan igényt akar tartani Gibraltárra, valamint a Francia- Marokkó egy részére, amint annak itt-ott híre jár? Bonnet a helyzet tisztázása cél­jából megbeszélést folytatott Lequerica spanyol nagykövettel — írja a lap. A Paris Soir megállapítja, hogy Párizs és London kormányait a tengelyhatalmak spanyolországi politikája nyugtalanítja. A lap szerint Pétain tábornagy burgosi francia nagykövet, utasítást kapott, hogy Francától kérjen felvilágosításokat a Spa­I nyolországban tartózkodó német és olass önkéntesek hazaszállítása tárgyában. Portugál hivatalos közlemény az olasz csapatőssze- vonások álhlróről Lisszabon, április 17. A portugál kül­ügyminisztérium a következő hivatalos közleményt adta ki: — Az olasz követ tudatta a külügy­minisztériummal, hogy az olasz kormány mennyire méltányolja azt a nyugalmat é3 bizalmat, amellyel a portugál kormány egyes Lisszabonban elterjedt híreket foga­dott, amelyek szerint az olasz légionista haderőket a portugál határ közelében, Ali­cante körzetében összpontositották. Bár ezeket a lehetetlen híreszteléseket telje­sen felesleges megcáfolni, a portugál kor­mány mégis azzal kívánja viszonozni az olasz kormány előzékenységét, hogy ezt a tényt a nagy nyilvánosság elé viszi. Vala­mennyi portugál lap feltűnő címek alatt közli a külügyminisztérium hivatalos köz­leményét. Francia hadibajók Gibraltárban Gibraltár, április 17. A Loraine és a Bretagne páncéloshajók, valamint Fantas- que és Terrible torpedórombolók ma reg­gel Gibraltárba érkeztek. A mólótól délre horgonyt vetettek, mert a kikötőzár követ­keztében nem tudtak a hadikikötőbe be­futni. A négy hadihajó tartózkodási ideje ismeretlen. A Mogador, Voéta és Lauda- cioux nevű francia torpedóvadászhajó Gibraltárba érkeztek. Más részről úgy tud­ják, hogy a Calvo Cotelo nevű spanyol torpedóvadászhajó az algecirasi kikötőbe futott be. Újabb francia hadihajók Gibraltárba indulásával kapcsolatban az Action Fran­caise felteszi a kérdést, hogy mi ennek a* útnak a célja és rámutat arra a veszede­lemre, amelyet a Földközi-tengeren esetle­ges szovjethajók jelenthetnek,, mert Moszkvának leghőbb vágya, hogy olyan incidenst okozzon, amely Nyugat-Európát fegyveres bonyodalomba sodorhatja. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadő: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVAL! 'LAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILARD UTCA 4. — FELELŐS: GYŐR* ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents