Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-18 / 87. szám

1939 ÁPRILIS 18. KEDD TEHHDEKl •ifofifcaRHnutAE 5 JAROSS MM'BO'R: A felvidéki magyarság továbbra is erős összefogással harcol a boldog magyar élet feltételeiért Tornaija, április 17. Az Egyesült Magyar Párt gömörvármegyei szervezete vasárnap tartotta Tormlján alakuló gyűlését, amelyre a vármegye minden részéből vonaton, szeke­reken és gyalogszerrel mintegy 10.000 főnyi tömeg sereglett össze. Az alakuló gyűlésen résztvett JaroSs Andor miniszer is, aki nagyszabású beszédben ismertette az Egye­sült Magyar Párt feladatait, tájékoztatást adott az általános politikai helyzetről és a felvidékieket különösen érintő kérdésekről. JaroSs Andor miniszter titkára, Mészár Oszkár kíséretében gépkocsin érkezett a vármegyébe s Bején lovasbandérium várta s nagy ünnepléssel fogadták. Bején Sz^nt- Ivány József országgyűlési képviselő ebéden látta vendégül a minisztert. Délután a tornaijai főtéren tartották meg az alakuló gyűlést. Egész Tornaija zászlóerdőben úszott, a falvakból érkező küldöttségek zászlók alatt vonultak fel. A nagygyűlésen résztvett Fo­dor Jenő felsőházi tag, Putnoky Móric és Szent-Ivány József országgyűlési képviselők, Soldos Béla főispán, Horváth Árpád alis­pán s a vármegyei előkelőségek nagy szám­ban. A rimaszombati magyar dalegylet férfi­kara elénekelte a Hiszekegyet, majd Fodor István földbirtokos, a tornaijai járási szer­vezet elnöke nyitotta meg az ülést. Révay István gróf, az Egyesült Magyar Párt ügy­vezető elnöke, rámutatott arra, hogy az új vármegyei beosztás tette szükségessé a párt szervezetének átalakulását. Indítványára egyhangú lelkesedéssel a vármegyei szerve­zet elnökévé választották Hevessy László ny. főispánt, ügyvezető elnökké Vargha Imre rimaszombati református lelkészt. Díszel­nökké választották Dittel István rozsnyói nagykanonokot, Perecz Sámuel rimaszom­bati ny. városi tanácsost, V. Orog János serkei kisgazdát és Papesik Andor pelsőci kisgazdát. Hevessy László elnök mondott köszönetét a bizalomért, majd Jaross An­dor, a párt vezére emelkedett szólásra, akit szűnni nem ákaró ünneplésben részesítettek. legnagyobb részét már ebben az évben is bérbeadták s folyamatban van a csehszlovák földbirtokreform revíziójának a végrehaj­tása. A földkérdés Legutóbb az egyik szomszédos állam saj­tójában olyan közlemények jelentek meg, amelyek. azt a látszatot akarják kelteni, hogy azokat a földeket, amelyek a cseh­szlovák földreform előtt a magyar földbir­tokosok tulajdonában voltak, vissza akar­nánk juttatni a magyar földbirtokosoknak. Meg kell állapítani, hogy az ilyen közlemé­nyek átlátszóan agitációs eszközt akarnak tálalni. Mi ezeket a földeket igenis vissza akarjuk adni, de nem a volt magyar birtokosoknak, hanem a magyar nép­nek, amely hősies kitartásával kiér­demelte, hogy így jusson életlehető­séghez. — Tudok róla — folytatta Jaross Andor 2szem «fill. 42«Ä'iMfift'20*z*m Wfi».MumZSOt —, hogy a magyar földbirokososztálynak egyes tagjai akciót indítottak az ilyen^ föl­dek visszaszerzésére, vagy a magyar állam által való megtérítésére. Erről a helyről aka­rom megmondani a magyar közvéleménynek, hogy elvárom attól a földbirtokososztálytól, amely végigszenvedte velünk a húsz eszten­dőt, megtanulta megbecsülni a magyar em­ber igazi értékét, a kérgeskezű magyar pa­raszt kitartását; rendelkezik annyi fele­lősségérzettel a nemzettel szemben, a ma­gyar néppel szemben és önmagával szem­ben, hogy ilyen igényt sem a magyar néppel, sem pedig a magyar álammal szem­ben nem fog támasztani. A jó magyarság és a nemzethűség kritériu­mai alapján kell felfogni ezt a kérdést is, legyen annyi felelősségérzet és áldozatkész­ség, hogy meghajlunk a történelem paran­csa előtt. Jaross Andor végül szoros összetartásra es áldozatos munkára hívta fel az egybe­gyűlteket. A miniszter beszédét a megjelentek nagy tetszéssel és tapssal fogadták és lelkesen ünnepelték a párt vezérét. Szakad Zoltán vármegyei pártfőtitkár szólalt fel, majd Szent-Ivány József ország- gyűlési képviselő ismertette a helyi vonat­kozású kérdéseket s a Himnusz eléneklésé- vel ért véget a lelkes lefolyású nagygyűlés. Az erősebb Magyarországért Jaross Andor miniszter hangoztatta, hogy a cseh-szlovák köztársaság keretébe húsz éven át belekényszerített magyarok teljesí­tették történelmi feladatukat, s a küzdelem­ből megerősödve kerültek ki. Ez a tábor, amely teljesen összeko- ... vácSolódott, hirdetett elveit most az anyaországba visszatérve meg is akarja valósítani. Könnyű leülni az íróasztalhoz, könnyű meg­írni egy szép politikai programot, de azt meg is kell valósítani. A megnagyobbodott Magyarország vérkeringésébe bekapcso­lódott magyarságnak teljes lenkülettel kell közreműűködnie, hogy a magyarság dunamedencei hivatását betölthesse. A felszabadulás után a felvidéki magyar­ság vezetői előtt két lehetőség állott. Az egyik az, hogy visszavonuljanak, de a fele­lősség azt diktálta, hogy a sok szenvedésben egybeforrott nem- zetcsoportot nem szabad a szétesés sorsára hagyni és a különböző politikai pártok által meg­fogalmazott, gyakran egyéni érdekek szem­pontjából beállított politikai programok eszközéül engedni. A felvidéki magyarság tehát továbbra is erős összefogással harcol a boldog mßgyar élet feltételeiért. Szükséges ez azért is, mert a csonka haza a maga aránylagos kicsinységében, gazdasági erői­nek szőkébb méreteinél fogva nem tudott kialakítani olyan társadalmi, gazdasági és politikai rendszert, amelynek keretén belül ne kellene megifjítólag hatni. A felvidéki magyarság azokkal a fegyverbarátaival együtt, akik a szegedi zászlót kitűzték, és a szegedi gondolatot megvalósítani igye­keznek, együttesen harcol az erősebb Magyarország megteremtéséért. A magyarság ezer éven át hazát talált a Duna—Tisza közében és ennek a hazának a keretén belül elhelyezkedést találtak, más né­pek is. A magyarság akkor válhatik a Kár­pátok medencéjében a többi nép érdekében is uralkodni tudó, azokat oltalmazni tudó erővé, ha először önmagában elegendő erős és egészséges. Beilleszkedés a magyar élei folyamatába Jaross Andor a továbbiakban részletesen foglalkozott a szlovákiai magyarság rossz helyzetével, Kérte, hogy a hazai magyarság ne ragadtassa el magát hasonló módon az itteni szlo­vákság ellen. Hangoztatta, hogy a ma­gyar kormány állandóan éber figye­lemmel kíséri a szlovákiai magyarság sorsát és minden alkalmat megragad, hogy sorsu­kon segítsen. A világpolitikai helyzetet taglalva, hang­súlyozta, hogy a roma—berlini tengelyhez igazodva találhatjuk meg életlehetőségünket. Kifejtette, iogy a Felvidéknek bele- illeszkedése a magyar élet folyamatába fo­kozatosan történik és kiemelte, hogy a fel­vidéki hivatalos és társadalmi intézmények átalakítása során csakis olyan emberek kerülhetnek ve­zető helyre, akiknek nemzethűsége a legnehezebb időkben is kiállotta a tűz- próbát. Kéri, hogy mindenütt szigo­rúan ilyen alapon járjanak el. Ilyen szempontból a Felvidéken külön jelen­tőséget nyer a zsidókérdés is. Senki ném akarja a zsidókérdést a szeretet és a gyűlö­let szétválasztásának alapján megítélni, erre nincsen szükség. A magyarság egyszerűen megállapítja, hogy a Galíciából és Keletről beszivárgott zsidóság különösen kihasználva a liberális korszak kereseti lehetőségeit, olyan hatalmi és szellemi irányító pozícióba dolgozta bele magát, hogy elérkezett már az utolsó ideje annak, hogy a magyar gondola­tot is vVszélyeztetö zsidó métellyel leszámol­junk. Ma még mindig ott tartunk, hogy a közvélemény nincs helyesen tájékozva sem a belpolitikai, sem a külpolitikai eseményeik­ről, mert a sajtónak majdnem hatvan száza­lékát jelentő zsidó liberális része, a zsidó ér­dekek érvényesülése szempontjából irányítja a közvéleményt. A legutolsó napokban ez a sajtó teljesen tévesen állította be a felvidéki ügyvédi ka­marai felvételek és az iparengedélyek reví­ziójának ügyét. Amikor a csehszlovák állam által adott iparigazolványokat és kereske­delmi jogosítványokat felülvizsgáljuk, azt akarjuk, hogy a nemzethűségükben érintetlen magyar emberek dolgozhassanak az ipari mű­helyekben vagy az üzleti pult mögött. Azt panaszolják, hogy kiirtjuk a zsidó ügyvédeket. Vájjon magyar szem,pontból megnyugtató volna, ha eltűrnénk olyan álla­potot, mint amilyen például a kassai ügy­védi kaynara területén is van, ahol az ügyvé­dek 80 Százaléka zsidó? Amikor most 40 szá­zalékra szállítottuk le a zsidó ügyvédek arányszámát, még voltaképpen a zsidó ügy­védek érdeke a megengedettnél jobban érvé­nyesült, mert csak 6 százalékos arányszám illetné meg őket. Akik megosztották velünk a magyar kisebbség sorsát, azt testvérünk­nek tekintjük, de a többieket, akik a cseh­szlovák köztársaságban nem magyarnak, ha. nem zsidónak, vagy csehszlováknak nevez­ték magukat, nem tűrhetjük meg soraink­ban. Jaross Andor miniszter végül hangsú­lyozta, hogy a csehszlovák telepesek és a ma­radék-birtokosok ügyét a lehető legrövidebb idő alatt rendezik. Az ilyen területeknek Berlin kápr lénnyel ünnepli Hitler születésnapját Berlinből jelentik: A német főváro láza­san készülődik, hogy soha nem látott pom­pával ünnepelje meg a német nép vezé­rének ötvenedik születésnapját április 20-án. Az ünnepségek nagy része, így a hatalmas katonai felvonulás, a Berlin nagyarányú átépítésével teremtett új ke­letnyugati tengelyen folyik le, amely tu- lajdonképen az Unter den Linden meg­hosszabbítása a Tiergartenen keresztül. Ezt a nyolc és fél kilométeres útvo­nalat az április 20-iki ünnepségekre mindkét oldalán oszlopsorral ékesítik fel. Az útvonal egy-egy oldalán 83 húsz méter magas fehér oszlop tör az égnek. Az oszlopok tetején a német felségjelvé­nyek ragyognak bronzból. A német sas kiterjesztett szárnyai között fényszórók vannak elrejtve, amelyek este fénycsóvá­kat lövelnek a magasba. Az' oszlopok kö­zött tizenegy méter magas zászlórudak állnak. Egy oldalon összesen 350 zászló- rúdon lobognak a hatméteres vörös ho­rogkeresztes zászlók. A Párizsi-tér négy sarkán még külön óriási zászlótornyokat építettek. Különös pompával díszítették fel a „Nagy csillagot”, azt a hatalmas teret, amelyet a kelet-nyugati tengely átszel. A tér közepén ötvenméteres oszlopépítményen áll a birodalmi gyűlés palotája elől ide át­helyezett győzelmi istennő óriási szobra, amely most messze kiemelke­dik a birodalmi főváros fölé. A győzelmi emlékművet húszméteres osz­lopok veszik körül, amelyeken két méter átmérőjű bronztálak nyugszanak. Ezekben a tálakban este magasra fog lobogni a diadaltüzek hatalmas lángja. Az oszlop- és zászlósort kiegészítik a pompázó virágdíszek és az útvonalat sze­gélyező házak lobogó-erdeje. Már majd­nem készen állanak az útvonal különböző pontjain épített hatalmas tribünök, amelyeken 600.000 nézőt tudnak elhelyezni, míg az érdeklődő tömeg többi része majd az útvonal két vonalán sorakozik fel. Az előkészületek szerint a Hitler Adolf 50-ik születésnapja alkalmából rendezett ün­nepségek fényűző pompája felül fogja múlni még a Mussolini és Horthy kor­mányzó berlini látogatása alkalmából ki­fejtett csodálatos fényt és pompát is. A vasárnapi lapok közük Hitler vezér és kancellár 50. születésnapja alkalmából tartandó ünnepségek hivatalos program­ját. Az ünnepségek már április 19-én dél­után 5 órakor kezdődnek. Ekkor mutatják be az új birodalmi kancelláriában az elő­léptetett SS-tiszthelyetteseket (SS-jun­ker) és a pártvezetők és vérrend-tulaj- donosok kifejezik szerencsekívánataikat. 21 órakor Hitler azzal nyitja meg Berlin most elkészített díszútját, hogy kocsiján végigmegy a Kelet—Nyugat-tengelyen. Ezután a nemzeti szocialista párt és an­nak alakulatai fáklyás-menetet rendez­nek. Az április 20-iki ünnepségeket Hitler testőrségének zenekara szerenáddal nyitja meg. Ezután sorjában kifejezik szeren- csekívánataikat az apostoli nuncius, Gseh- és ^ Morvaország birodalmi védnöke és Hácha dr. államelnök, T i s o dr. szlo­vák miniszterelnök,, a birodalmi kormány, a véderő képviselője Göring vezértá­bornagy vezetése alatt, valamint Berlin városh képviselői. Délelőtt 10 óra 20 perc­kor Forster körzetvezető átadja Hit­lernek Danzig város díszpolgári okleve­lét. 11 órakor a Kelet—nyugat-tengelyen nagy katonai díszszemle lesz. A délutáni események közül különösen kiemelkedik a magyar kül­Sport szivarka um Gyártja: hüvely. szivarkapapír és dobozgyár R. T. XIII, Gömb-u. 32.

Next

/
Thumbnails
Contents