Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-16 / 86. szám
Ma: Képesmelléklet Ara: 20 fillér Előfizetés, ár évente 36f— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, POLITIKAI NAPILAP •gyes szám ára 10 fillér, vasarnap 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. kerület, Jőzsef-körút S, szám Telefon: 144-400 o Telefon; 144-400 A római út (sp) — Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter római utazása, bármennyire beletartozik azoknak az udvariassági látogatásoknak a sorába, amelyek évek óta minden új magyar miniszterelnököt Magyarország legrégibb nagyhatalmi barátjának, Olaszországnak fővárosába vezetik, mint mindig, most is több az egyszerű etikettnél és elsősorban annak a törhetetlen barátságnak újabb kihangsúlyozása, amely Magyarországot Itáliá- hoz fűzi. Nem árt a világesemények forgatagában időről-időre újra megpecsételni ezt a barátságot, hadd lássa a világ, hogy a két országot semmi el nem választhatja egymástól, s minden esemény, amit az egyik vagy a másik fél kezdeményezett, föltétlenül a partner helyeslésére talált, s nem változtathat a barátságon. Az olasz-magyar egység ma már az európai politika megingathatatlan alappillérei közé tartozik, s a béke egyik legbiztosabb záloga. Nemcsak a politikai érdek tartja össze, hanem az a mély érzelmi közösség, mondhatnánk: szeretet, ami az olasz embert a magyar emberhez fűzi. Történelmi és vérmérsékletbeli rugói vannak e szeretetnek, a kölcsönös nagyrabecsülésen alapszik, az ősi latin kultúra közösségén és felvirágoztatásán. De ha államférfiak utaznak, akkor látogatásaik manapság nem szoktak már megmaradni egyedül az ünnepek légkörében. Mindig akad valami, ami szükségessé teszi a megbeszéléseket. A modern diplomácia egyik legjellegzetesebb, — s eddig talán legszerencsésebb — módszere az utazás, az államférfiak közvetlen eszmecseréje, amelyek folyamán gyakran sikerül békésen elintézni olyan problémákat, amelyeket a kancelláriák rideg és nehézkes érintkezési módjaival aligha lehetett volna megoldani. Emlékezzünk Münchenre, Berchtesgadenre, Godesbergre, e nagyjelentőségű találkozókra, amelyek az európai béke szempontjából döntően fontosnak bizonyultak. A magyar és az olasz államférfiak Rómában ez alkalommal bizonyára szintén végig tanácskozzák az aktuális kérdéseket s tovább építik a gyakorlati egységet is, amelynek ma Olaszország és Magyarország között minden tekintetben uralkodnia kell. A kontinens diplomáciai helyzete az utazás napjaiban nem éppen a legrózsá- sabb. óriási eltolódást jelent az eddigi állapotokkal szemben, hogy Anglia kilépett szokásos tartózkodásából és bizonyos aktiv szerepet vállalt Európában. De legalább ennyi változást jelent a világpolitikában a határtalan megerősödés, amit egyrészt Olaszország ért el az elmúlt hónapokban a spanyol kérdés szerencsés likvidálása és az albániai protektorátus átvétele következtében, másrészt Magyarország a Felvidék és Ru- szinszkó visszatérésével, továbbá a közös lengyel-magyar határral. Amióta a múlt év nyarán magyar miniszterelnök legutoljára Rómában járt, a tengelyhatalmak és Magyarország sokkal jelentősebb tényezők lettek a világon, mint addig voltak. Ez az új helyzet sok letárgyalni valót állít az előtérbe, mert a multévi problémák egy része elavult, illetve tárgytalanná vált, de helyükbe új és talán fontosabb kérdések kerültek, amelyeki'ől bizalmas és közvetlen eszmecserét folytatni föltétlenül a baráti hatalmak érdekében áll. Biztosra vesszük, Magyarország és a szomszédállamok viszonyáról tárgyalnak Rómában a magyar államférfiak Teleki Pál gróf és Csáky István gróf kedden reggel érkezik Rómába Róma, április 15. Teleiki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter hivatalos római látogatásának programja nagy vonalaiban a következőképpen alakul: A miniszterelnök és a külügyminiszter kedden reggel érkezik meg Rómába a Tér- mini-pályaudvaron, ahol nagy ünnepélyességgel fogadják őket. Délelőtt a magyar államférfiak koszorút helyeznék el a Pan- theonban levő olasz királysírokon, a Névtelen Katona sirján és a fasiszta hősök emlékművén. Déli egy órakor III. Vittorio Emánuel Olaszország és Albánia királya, Etiópia császára viUÁsrtggelit ad Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter tiszteletére. Délután öt órakor a magyar államférfiak a Vene- zin-palotába hajtatnak, ahol Mussolini miniszterelnök fogadja őket és megtörténik az első politikai megbeszélés az olasz és magyar kormányfő között. Este 9 órakor Mussolini miniszterelnök a Venezia-palota terBukaret, április 15. (Orient Radio.) A miniszterelnökség a következő közleményt tette közzé: Csáky István gróf magyar külügyminiszter április 13-án a magyar törvénymeiben ünnepélyes estebédet ad a magyar államférfiak tiszteletére. A vacsora során Mussolini miniszterelnök pohárköszöntöben üdvözli a magyar miniszterelnököt, aki vár laszol Mussolini beszédére. Szerdán délben Villani Frigyes báró kvirináli magyar követ ad villásreggelit Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter tiszteletére. Szerdán este Ciano gróf külügyminiszter a BarbiíM-palotában levő Circolo déllé Forze Armate-ban (tiszti kaszinó) estebédet ad a magyar államférfiak tiszteletére. Csütörtökön délelőtt Teleki Pál gróf és Csáky István gráf a Vatikánba hajtat, ahol XII. Pius pápa ünnepélyes magánkihallga. táson fogadja őket. A magyar államférfiak ezután Maglione bíboros-államtitkárt keresik fel. Délben Chigi herceg, a Máltai-lovagrend nagymestere ad villásreggelit a magyar államférfiak tiszteletére, akik csütörtökön este hagyják el az olasz fővárost. hozás külügyi bizottságai előtt azt a kijelentést tette, hogy Magyarország tiszteletben szándékozik tartani Románia határait. Ennek a kijelentésnek az alapján — amelyet Bárdossy László, Magyarország bukaresti követe közölt a román kormánnyal — a román kormány elhatározta, hogy az összevont csapattestek legidősebb évjáratait elbocsátja. A rosszul felfogott kollektivizmus új mezéhen... Berlin, április 15. Csáky István gróf külügyminiszternek Magyarországnak a Népszövetségből történt kilépéséhez fűzött indokolásával kapcsolatban a „Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz” többek között a következőket írja: — A genfi liga csődjének és a bábtán- coltatók tulajdonképpeni törekvéseinek a magyar külügyminiszter által történt kimutatása a jelen pillanatban különösen helyénvaló volt. Mert ugyanazok a hatalmak, amelyek Genfben a kíméletlen imperializmus játékait irányították, most a rosszul felfogott kollektivizmus új mezében kezdték meg teljes erővel ugyanazt a politikát a kis nemzetek izgatásával és félrevezetésével. Megint csak nem arról van szó, hogy a népeket közelebb hozzák egymáshoz, hanem egymás ellen akarják kijátszani őket, hogy ilyen módon gyámkodjanak felettük vak eszközökként és feláldozzák őket a maguk érdekeinek, ha pedig nem engedelmeskednek, kárukat és vesztüket okozzák. Éppen a román példa mutatja legvilágosabban a különbséget az „erényes” és a „ném-erényes” nemzetek eljárása között. Míg a nyugati hatalmak egyenesen rákényszerítik Romániát arra, hogy veszélyeztetésének hitében egyéb kellemetlenségek elkerülése végett „köszönettel” fogadja „segélyajánlatukat”, Magyarország egyidejűleg hangoztatja azt a készséget, hogy az állítólag fenyegetett Csáky gróf kijelentéseinek alapján a román kormány elbocsátja az összevont csapattestek legidősebb évjáratait hogy a magyar államférfiak római útja tisztulást és gazdagodást eredményez a két állam politikájában, de nyugalmat és bizonyosságot is, amire annyira szükség van a mai feldúlt világban. Olaszország és zseniális vezére, Mussolini, évtizedek óta tudatában van a magyarság középeurópai kulcs-helyzetének és tudja, hogy a Duna könyökénél fekvő központi jellegű ország nélkül lehetetlen Közép-Európa nyugalmát és fejlődését biztosítani. Számításai beváltak, s az idők igazolták a duce első elhatározásának helyességét, amikor elsőnek nyújtott baráti jobbot a trianoni justic- mord levertségében szenvedő magyar nemzetnek. Minden magyar örökké hálás marad az olasz nemzetnek a legszomorúbb időkben nyújtott segítségért, s egy-egy ilyen miniszteri utazás Rómába újabb és újabb alkalmul szolgál arra, hogy háláját és szeretetét a leglelkesebb és a legodaadóbb módon kifejezte. Tíz esztendő óta soha egyetlen zavaró ködfolt sem homályosította el az olasz-magyar töretlen barátságot, nem volt pillanat, amikor félreértést kellett volna tisztázni. Teleki és Csáky útja most is mentes az ilyen gondoktól, mint ahogy mentes volt mindig. A magyarság tapasztalatból tudja, hogy az olasz nép a legkényesebb pillanatokban is mellé áll s következetesen kitart alap-meggyőződése mellett, amely szerint csak'az erős Magyarország biztosíthatja Közép- Európa egyensúlyát. A megbeszélések, amelyek hangjának és tartalmának szívélyes, sőt testvéri jellege felől nem lehet kétség, most is e probléma körül fognak forogni, s kétségtelenül hozzá-* járulnak ahhoz, hogy a nagy és biztos középeurópai baráti rendszer, az olasz- német-magyar egység és egyöntetűség még jobban megerősödjék, a barátság eddigi tisztasága folytatódjék és Magyarország ugyanolyan biztos nyugalommal tekinthessen két nagy nyugati barátjára, mint eddig tette. ■*
