Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-15 / 85. szám

1939 ÁPRILIS 15, SZOMBAT E héten lépnek életbe a Budapesti Nemzetközi Vásár összes utazási kedvezményei Budapest, április 1$. A legnagyobb Munkahely ma Budapesten kétségtelenül az épülő Nemzetközi Vásár. A híres ame­rikai „tempó” jut eszébe annak, aki a városligeti vásárterület mellett elhaladva önkéntelenül úgy érzi, hogy itt órák alatt Változik a kép. Az idén a vásár építkezéseit a magasba való törtetés jellemzi. Már felállították a 36 méter magas antenna-tornyot, amely­nek segítségével a vásár területéről saját közvetlen leadásokat fognak közvetíteni. Részben készen áll már az a vastorony is, amely egy olasz találmány elgondolása alapján bebizonyítja, hogy vasalkatrészek­ből álló akár 50 méter magasságig feltörő épületvázakat nem kell többé forrasztani, szögecselni, elég ha az egyes alkatrészeket bilincseléssel kötik össze. A vásár építkezéseiben most már közel 3000 munkás vesz részt. Van, ahol most rakják a leendő épület betonalapját és van, ahol már kitűzték a bokrétát, a több mint 70 épülő díszes pavilion javarészében azon­ban most tartanak a külső és belső kikép­zésnél. Már csak alig két hét van hátra, hiszen április 28-ára tűzték ki a megnyitást, de aki a most folyó munka iramát nézi, úgy érzi: napokon belül készen áll a vásár. Annak ellenére, hogy még 12 nap van a megnagyobbodott ország gazdasági ere­jét először egységesen bemutató Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásáig, hatását a város most már rövidesen meg fogja érezni más vonatkozásokban is. Két nap múlva, április 18-án lép érvénybe a vásár 50 százalékos utazási kedvezménye mindazok részére, akik a külföldről utaz­nak a vásár alkalmából Budapestre. Ugyanekkortól kezdve rendelkezésre áll a vásár vízummentessége. A hét végén, szombaton pedig érvény­be fog lépni a Budapesti Nemzetközi Vásár félárú utazási kedvezménye már a belföldi közönség részére is, úgy, hogy a keddtől kezdve meginduló vá­sári idegenforgalom szombatra már számot­tevő vidéki tömegekkel fog kiegészülni. A kassai kamara az építkezési mozgalom megindításáért Kassa, április 1%. A Kassai Kereske­delmi és Iparkamara az elakadt építkezési tevékenység megindításának megbeszélése céljából április 11-én szűkebbkörű érte­kezletet tartott az érdekelt vezető szak­emberek részvételével. A beható eszme­csere a következő megállapításokat és ja­vaslatokat eredményezte. A felszabadulás­sal együttjáró kezdeti nehézség a kassai építőiparban nagyfokú pangást okozott. Az építkezés megindítására impulzust csak a jövedelmezőség biztosítása ad­hat, ezt viszont csak a lakáskereslet fokozásá­val és új intézmények idetelepítésének ki- eszközlésével kell lehetővé tenni. A jövedelmezőséget a novemberi elköltö­zés aláásta. Az elköltözőitek házaikban szobánként átlag 10 pengő havi bérért ad­tak ki lakásokat. A lakások bérei azóta normális irányban emelkednek ugyan, de a házak még ma is értéküknek legfeljebb 2 százalékát jövedelmezik, szükséges te­hát, hogy a béreket arányba hozzák az anyaország lakbéreivel. Gyorsítani kell a város benépesítésének menetét, ami eddig is örvendetesen halad, úgyhogy ma már modern, egészséges és komfortos lakásokban hiányról lehet be­szélni, mindent el kell azonban követni, hogy benépesüljön a többi jói lakás is. Még mindig betöltésre vár egy csomó meglevő nagyszabású köz- és hivatali épü­let. Benépesítésük érdekében minden té­nyezőnek mindent el kell követni azért, hogy a vasúti üzletvezetőség sürgősen fei- állíttassék és megkezdje működését. Moz­gásba kell hozni ■ a műegyetem ügyét. A tanácskozások folyamán kiderült, hogy az elhelyezés gondja a legkisebb, hiszen min­den mástól eltekintve, erre a célra alakít­tatta át a város a volt jogakadémia épü­letét, amelyben a szlovák technikának a múlt szeptemberben kellett volna meg­kezdeni a tanítást. Szorgalmazni kell a gazdasági akadémia visszaállítását. Szó van egy százágyas vasúti kórház létesíté­séről, amely azonnal megkezdhetné műkö­dését, épület áll rendelkezésre, az átalakí­tások pedig munkaalkalmakat jelentenek. Budapest főváros tervét, hogy gyermek- üdülőt létesítsen a város környékén, min­denképpen fel kellene karolni s elhelyezé­sére alkalmas helyet találni, az értekezlet nézete -szerint az Ottilián. Lépéseket kell tenni a Zöldkeresztes Nővér Tanfolyam és Tisztiorvosi Tanfolyam Kassára helyezé­séért. Aránylag rövid idő alatt lehetne elő­készíteni és mozgásba hozni két nagy és harminc év óta tervezett, közszükségletet pótló építkezés keresztülvitelét: a vágó- hídét és a vásárcsarnokét. Közegészség! és köztisztasági érdekből lazítani kellene sx egész belvárost. Megbeszélés tárgya volt a tatarozás! adókedvezményekről ki­adott rendelet, melynek széles körökben való ismertetéséről a kamara fog gondos­kodni. Minden oldalról kihangsúlyozták egy lakáskataszter létesítésének szükséges­ségét, amire nézve a kamara még január elején tett előterjesztést. Végül részletes, beható eszmecsere alapján alakult ki az a meggyőződés, hogy sürgősen kell gondoskodni egy végle­ges városszabályozási terv elkészíté­séről. ­A kamara az ügy jelentőségére és sür­gősségére való tekintettel a kérdésben már a jövő héten szélesebbkörű ankétot tart és kéri mindazokat, akiknek az ügyet illető javaslatuk, vagy indítványuk van, közöljék azt vele a legsürgősebben, hogy a tárgyalást érdemlő javaslatok előter­jesztőit az ankétra meghívhassa. Kárpátalja gazdasági jelentősége a tőzsde- tanács jelentésében Budapest, április H. Ä budapesti áru és értéktőzsde tanácsa ma hozta nyilvános­ságra az április hó 19-re összehívott évi rendes közgyűlés elé terjesztendő jelenté­sét. A jelentés részletesen foglalkozik a nemzetközi helyzettel, Magyarország álta­lános gazdasági helyzetével, az államház­tartás alakulásával, az ötéves beruházási terv gazdasági jelentőségével, a Magyar Nemzeti Bank helyzetével. A mezőgazda­ság helyzetével foglalkozva a jelentés az őszinte elismerés és a hála szavaival em­lékszik meg azokról a fáradozásokról, ame­lyeket a földmívelésügyi kormány európai hírű kutatóintézeteink támogatásával, a minőségi termelés kifejlesztése érdekében évek óta kifejt, melynek eredményeképpen már az 1936. évben a búzaterületnek mintegy 75 százaléka nemesített búzamag- gai volt bevetve. A jelentés megállapítja, hogy búzatermő területünk az 1938. évben az előző évhez viszonyítva mintegy 9 szá­zalékkal emelkedett. Ebben a visszatért Felvidék még nem szerepel. A jelentés megállapítja, hogy a visszatért Felvidék belterjes mezőgazdasági termelése számot­tevő módon emelheti a mezőgazdaság ter­méseredményeit. A hozzávetőleges becslés szerint az anyaország terméseredményei a Felvidék visszacsatolásával mintegy 10— 15 százalékkal növekedhet. Kárpátalja visszacsatolása oly területet juttatott ismét Szent István koronája alá, amely teljes összhanggal illeszkedik bele a magyar közgazdaság rendszerébe. Megkönnyíti az ország fenyőfa- és tüzifa- szükségletének ellátását és így közgazda­ságunkat egy évről-évre felmerülő gazda­ságpolitikai és pénzügyi problémától men­tesíti. Kárpátalja lakosságának a téli idő­szakot kitöltő faipari foglalkozását ki­egészíti az a régi szokás, hogy a lakosság a tavaszi és nyári hónapokban az alföldre járt le mezőgazdasági munkára, amelynek •J'kcteyiHnafflß bérét terményben vitte haza. A régi kap­csolatok feléledése növelni fogja a gabona­fogyasztó lakosság számát és így a Felvi­dék visszacsatolásával megnövekedett ter­mésfelesleg egy részének gondnélküli elhe­lyezésére nyújt természetes lehetőséget. Ehhez járul az a felbecsülhetetlen ered­mény,, hogy a baráti Lengyelországgal a közös határt visszaállítva, észak felé is­mét szabad utat nyertünk terményeink kivitelére. A mezőgazdasági hitelkérdés ismertetése után a jelentés foglalkozik az ipar helyze­tével, a külkereskedelem alakulásával, a hitelszervezet problémájával, a gabona- és egyéb terménykereskedelem, a malomipar helyzetével, valamint az értéktőzsde elmúlt évi helyzetével. Majd áttér a tőzsde anyagi helyzetének ismertetésére. Eszerint a tőzsde anyagi helyzetének javulása 1938-ban nem folytatódott. A jövedelem jelentékenyen megfogyatkozott, a költsé­get pedig szaporítani kellett. Mindazon­által az Eredmény-számla 15.686.43 P fö­lösleggel zárult. Ez a 15.686.43 P fölösleg, mely az 1938. év végén mutatkozik, egy­szersmind a tőzsde tiszta vagyona is 1938 december 31-én. (—) Felemelték a selyemgubó beváltási árát. A kormány ismét lényegesen felemelte a selyemgubó beváltási árát. Az idén az I. osztályú gubó kilogrammjáért a nmltéivi 1 pengő 40 fillér helyett 1 pengő 80 fillért fognak kapni a selyemtenyésztők. Ez a je­lentékeny árfel javítás a selyemtenyésztésre vállalkozóknak igen szép jövedelmet biztosít és egyúttal a minőségi termelésre is serken­tésül szolgál. Ma már minden termelési ágnál a jobb minőség elérésére kell törekedni. Ez áll a selyemtenyésztésre is, mert a rossz gubó csak silány és kevésértékű selymet ad. Aki jól táplálja és előírás szerint gondozza a se­lyemhernyót, sok elsőosztályú gubót fog be­szolgáltatni és ennek megfelelően keresete is jóval nagyobb lesz. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BIZAKODÓ Az értéktőzsdén a rendezési nap ellenére kis forgalom bonyolódott le, a hangulat azon­ban a külföldi tőzsdék hatása alatt bizako­dóbb volt s az árfolyamok javultak. Az üz­let ma nagyobbrészt kontreminfedezésekre korlátozódott. Bauxit 2.5, Fegyver 2, Cukor 1, Láng 1.5, Rima 1.25, Urikányi és Tröszt I, Borsodi szén, Kohó és Nova 0.5, Salgó 0.3 pengővel javult, Nasici 2 pengővel gyengült. A kötvénypiac üzlettelen. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Első Bp. malom 5.25, Hungária-malom ^ 15.5, Bauxit 167.—, Borsodi szén 6.5, Kohó 15.5, Aszfalt 5.2, Kőszén 278.—, Kerámia 12.5, Salgó 26.2, Urikányi 33.—, Pallas 6.—, Fegyver 26.—, Ganz 13.—, Láng 28.—, Rima 62.—, Nasici 71.5, Levante 0.2. Nova II. —, Tröszt 46-—, Délcukor 70.5, Magyar cukor 63.—, Georgia 16.75, Izzó 85.—, Dreher-Haggenm. 113.—, Gschwiindt 700.—, Gyapjúmosó 2.8, Magyar kender 7.75, Sze­gedi kender 36.—, Klotild 15.—, Gumi 42.—, Vasúti forg. 13.25. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 290.—, 1927. évi főv. 6% 79.5. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Amszterdam 181.60—183.20, Athén 3.025— 3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.58—58.02, Buka­rest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50—72.10, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, New- york 342.35—344.95, Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.05—9.15 Prága 11.79—11.93, Szó­fia 4.11—4.15, Stockholm 82.55—83.25, Varsó 64.25— 64.75, Zürich 76.725—77.425, Isztan- bul 268—271. Külföldi kifizetések: Angol font 16.—16.20, belga 57.40—58, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6—7.50, német márka —.—, USA dollár 340.95—344.95, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 181.20—183.20, lengyel zloty 60 —61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.50—77.40. svéd kor. 82.35—83.25. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, április 14. (Záróárfolyamok.) Pá­rizs 11.81, London 20.8714, Newyork 446, Brüsszel 75, Milánó 23.45, Amszterdam 236.70, Berlin 178.70, Szófia 5.40, Varsó 84, Belgrád 10, Athén 3.90, Bukarest 3.30. BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárupiacán 1200 q rozs a tegnapi áron cserélt gazdát. Rozsból ennyi áru hetek alatt nem került piacra. Árpában, zabban üzletkötés nem volt, az árak nem változtak. A kukoricaforgalom 2250 q-t tett ki 10—15 fillérrel gyengébb áron. A határ­időspiacon a/ májusi kukorica 32, a júniusi 42 fillérrel gyengült, a májusi és a júniusi rozs 47 fillérrel olcsóbbodott. Rozs: má« jusra 14.95, 15.11, 14.85, zárlat 14.85—« 14.88; júniusra 15.20, 15.40, zárlat 15.15—• 15.18. Kukorica: májusra 17.55, 17.62, 17.43, zárlat 17.45—17.47; júliusra 17.80, 17.70, 17.90, zárlat 17.73—17.75. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidóki, fejérmegyei 77 kg-os 20.90—21.05, 78 kg-os 21.10—21.25, 79 kg-os 21.30—21.45, 80 kg-os 21.40—21.55, felsőtiszai, dunántúli, dunatiszaközi 77 kg-os 20.85—21, 78 kg-os 21.05—21.20, 79 kg-os 21.25—21.40, 80 kg-os 21.35—21.50. Rozs: pestvidéki 15.25—15.40, más származású 15.35—15.55. Takarmány- árpa: elsőrendű 18.20—18.50, középminőségű 18—18.20. Sör rpa: kiváló 20—20.75, príma 19.25—19.75. Zab: elsőrendű 22.90—23, kö­zépminőségű 22.75—22.90. Kukorica: tiszán­túli 17.40—17.50. Őrlemények: korpa 14.15—* 14.30, 8-as liszt 16.40—16.70. Rozs: 150 nun 15.40, 430 mm 15.50, 600 mm 15.50 buda­pesti paritásban. Kukorica: 1050 mm Szol­nokon át V. 17.65, 150 mm Hatvanon át 17.60 budapesti paritásban, 150 mm 16.80 kassai paritásban, 150 mm szatmári 17.70, 150 mm Szolnokon át 17.40, 150 mm Szol­nokon át 17.40, 450 mm Szolnokon át 17.40 budapesti paritásban. Lucerna: 2 mm minta szerint 170.—, 3 mm minta szerint' 150.— Nagykanizsa, 2 mm fehérbárcás 175.—, 0.9 mm fehérbárcás 260.— Budapest. Lóhere: 7 mm fehérbárcás 129—, 2 mm fehérbárcás 135.—, 11 mm alj 14.—, 11 mm alj 16.—, 7 mm alj 18.— Budapest. Muhar: 26 mm 22.— Budapest. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mel­let ma a következő' árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 240 —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—150, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—240, tarja, comb 144—196, oldalas 128—172, zsírszalonna 140—150, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 220—350, 1 kg (140—150), csirke, rántanivaló 1 kg (230—320), ruca, hí­zott 1 kg (150), lúd, hízott 1 kg (155), pujka, hízott 1 kg (120—140). Vágott: tyúk 1 kg (140—170), csirke, rántanivaló 1 kg 250—350 (200—320), ruca, hízott 1 kg (120—165), lúd, hízott 1 kg (130—170), pujka 1 kg (10O —140). Tojás; Teatojás válogatott drb 7—9, ládaáru (118—135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (110—125). Halak: Ponty, élő 100— 150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—S10), pasztőrö­zött (330), sovány tehéntúró (56—60). Szá- razfőzglék: Bab, fehér, aprószemű (32—34), borsó, hántolt, feles (28—-38), lencse, hazai'. (33). Zöldségfélék: Petrezselyem (9—12)«^ sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével 22—24 (8—10), kalarábé kg 8—24 (6—12), karfiol, hazai, levéllel (90—110), vöröshagy­ma, érett, makói 20—26 (15—19), zöldjével (2—5), fokhagyma (10—20). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (20—35), kelkáposzta (8—24), fejessaláta, melegágyi (8—20). Bur­gonya: Gülbaba 12—15 (10—10.5), nyári rózsa (11—11.1), őszi rózsa (9-2), kifli (20 —22), Ella 8—12 (8—8.4), fojtott burgonya (14—18). Főzelékfélék: Főzeléktök (350— 400), hónaposretek, melegágyi 16—40 (5—• 26), zöldpaprika, apró drb (10—30), nagy drb (50—60), csiperkegomba (90—180), spárga (40—250), ugorka (300—350), paraj, tisztí­tott (10—26), gyökeres (12—20), sóska, kö­zönséges (10—28). Gyümölcs: Alma, külföldi (90—125), nemesfaj (70—145), közönséges válogatott (40—75). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (56—66), vörösbélű (65—85). Fű­szer: Paprika, édesnemes, csemege (400— 420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140—144), méz, pergetett (170), bors (440), szegfűbors (680), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—102). + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 18— 19.50, egyéb 17.50—18, tökmag _ nagy-' szemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 120—125, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 19— 20.50, lencse nagyszemű sterilizált 36— 43, középszemű sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 29.50— 30, dunántúli 29—29.50, felsőmagyar­országi 28—28.50, lueemamag ólomzárolt fe­hérbárcás 20 q-nál kevesebb 260—275, 20 q-nál több 260—270, lóheremag nyers aran- kás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130—-138, fehérbárcás 20 q-nál több 128—132, bükköny szöszös 36—38, csillagfürt fehér lapos , 11.50—12, szárított répaszelet 9.50— 10.50. + LISZTÁRAK. A budapesti Iisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.75— 38.75, Ogg 36.75—37.75, Og 36.75—37.75, Of 36.75—37.75, 2gg 36—36.50, 2g 36—36.50, 2f 36—36.50, 4-es 34—35, 5-ös 32—33.25, 6-os 28—30, 7-es 20—22; rozsliszt: 0-ás 28.50— 29.75, 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 635 darab. Vásári állományból angol hússertés 50 darab. Az irányzat változatlan. Árak: szedettsertés I. 91—94, II. 84—89, III. 66—80, angol sonka­sertés II. 74—92, exportzsír márkázott 149 fillér kilóAkint. + HUSVÁSÁR: Vásári készlet: nagymarha 19 (elkelt 19), borjú 708 (708), bárány 20 (20), sertés lehúzott 138 (138), szalonnás 56 (56), süldő 112 (112), sertészsiger 63 kg. (63 kg). A vásár közepes volt. Árak: marha­hús II. egészben 90, csontoznivaló 34—60, borjú bőrben I. 120—130, II. 90—118, bárány bőrben 100, sertés lehúzott 95—100, szalon­nás 110—112, süldő 90—100, sertészsiger 60 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents