Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-15 / 85. szám

TEIOTDEfc! -J!^Löfe\RHIRIfÄß 1939 ÁPRILIS 15, SZOMBAT 2 Anglia változtatja meg a földközi tengeri status quot Róma, ápr. llf. Római politikai körök­ben utalnak arra, hogy egyoldalú kötele­zettségek elvállalása két földközitengeri ál­lam iránt alapjában megváltoztatja az Ang­lia által az angol-olasz földközitengeri egyezményben a Földközi-tenger keleti ré­széré szavatolt status quot. Azt kérdezik Rómában, miként lehet összeegyeztetni az angol-olasz egyezménnyel és abban az Olasz­országnak a Földközi-tenger keleti részében elismert életbevágó érdekeivel ezt az állás- foglalást, amely kimondottan olaszellenes jellegű. Guyda, a Giomale d’Itália főszerkesztője, mai vezércikkében foglalkozik a tegnapi nap eseményeivel. Behatóbban foglalkozik Chamberlain beszédével s teljesen mellőzi a francia nyilatkozatot, mely nem más, mint az előbbi másolata. Midőn Chamberlain arról"szólt, hogy egy nagy nemzet katonai- érők segítségéhez fordult egy kis nemzet­tel szemben, a beszédnek ehhez a részéhez hozzáfűzi Gayda, miért nem célzott az an­gol miniszterelnök a palesztinai esemé­nyekre? Nagypn sajnálatos, hogy nem tett említést az Albánia felosztásáról szóló an­gol-francia tervről. Alig érthetjük Cham­berlain Albánia területi sérthetetlenségére Vonatkozó aggodalmait, midőn Egyiptom és Irak angol- megerősítésére gondolnak, jötte, hét mind a két állam, független. A lap ta­gadja, hogy az Adria-tengeren olyan nagy angol érdekek, lennének. — Albánia ólasz megszállása nem rejt magában veszélyt Anglia földközitengeri útjára. Ami a föld* köaitengeri status quo-t illeti, kérdezi a láp, vájjon nem sértette-e meg Franciaor­szág a tuniszi protektorátusa által, melyet Franciaország erőszakkal terjesztett ki? A Görögországnak és Romániának nyújtott biztosítékokról úgy vélekedik a lap, hogy azok világosan elárulják a tengely-hatalmak bekerítésére irányuló szándékokat. Berlin, április H. A német sajtó behatóan foglalkozik a Görögországnak és Romániá­nak adott angol—francia szavatossággal. — A „Berliner Börsenzeitung” azzal a megoldással kapcsolatban, amelyet az an­gol miniszterelnök kifejtett, a következő-1 London, április llf. Chamberlain minisz­terelnök tegnapi alsóházi beszédének egyetlen meglepetése a Romániának adott egyoldalú angol kezesség volt, amelyet Londonban senki sem várt s amelyet a sajtó mai leleplezései szerint csak a teg­napi rendkívüli minisztertanács határo­zott el az utolsó pillanatban gyakorolt erős francia nyomás következtében. Francia- ország a Times diplomáciai levelezője sze­rint — azért találta az ügyet oly égetően sürgősnek, mert Gafencu román külügy­miniszter vasárnap Berlinbe utazik. A tegnapi kormánynyilatkozat következtében Gafencu Bérlikból nyugat felé folytatja útját és április 2Jrén háromnapos tartóz­kodásra Londonba érkezik, ahol lord Hali­fax külügyminiszterrel az angol kezesség­ről és a Törökországgal folytatandó meg­beszélésekről tanácskozik majd.-Az új angol kezesség folyományaként megbeszélések indulnak Törökországgal a Dardanellák megnyitásáról a Romániának esetleg küldendő segély előtt. A Kormányzó Űr Ófőméltósága méiynyomásu arcképe 63x95 cm. méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a kérészünk O a mi »csérünk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: STADIUM SiUTÓiíAUSLAT RT-nöi Budapest, W., Rózsa-utca Itt. a*. — Mennyiben idézett fel veszélyt Romá­nia és Görögország számára Albánia olasz megszállása? Hiszen a két ország hivata­los és nemhivatalos nyilatkozatai, éppen ellenkezőleg, nyugalmat, önbizalmat és azt a meggyőződést fejezik ki, hogy ezek az országok jóviszonyt tartanak fenn Olaszországgal. Anglia azonban már Lengyelország eseté­ben is megjátszotta a „nagy nyugtalan­ság” játszmáját. Alapjában véve az egész nem egyéb, mint csalódás amiatt, hogy a fiatal és felfelé törekvő nemzetek az angol kormány véleményére való tekintet nélkül alakítják ki életüket és egységes arevona- lat alkotnak a fenyegetéssel és bekerítés­sel szemben. A legfontosabb ok, amely Európában irfegzavarja a bizalmat, az a kísérlet, hogy a bolsevista Oroszországot mindenáron belekeverjék az európai já­tékba. — Az albán kérdésnek Olaszország ré­széről történt megoldása azt jelenti, hogy egy tényleg már fennállott viszonyt jogi­lag is szentesítettek s ezzel megszűnt műi­den kétértelműség és bizonytalanság, amely bármikor felmerülhetett és részben fel is merült. Ha Anglia az angol élettér bizto­sítását éppoly vértelenül hajtotta volna végre, mint ahogy azt Németország és Olaszország tette, akkor másként állana a dolog. Meg kell állapítani, hogy a Fran­ciaország és Angolország részéről Görög­országnak és Romániának adott garancia- nyilatkozat a két nép magatartásának és történelmének világánál azt mutatja, hogy ezt a nyilatkozatot nem a> békeakarat dik­tálta, hanem az az eltökélt szándék, hogy a totalitárius államok minden jogos élet- nyilvánulásával szemben — bár ezektől az államoktól távol áll minden olyan törekvés, amelyet Anglia és Franciaország tulajdonít nekik — mesterségesen felidézett nyugta­lanságot keltsenek a világon és a plátói békeszeretet köpenyege alatt hatalmi pozí­ciókat biztosítsanak maguknak a totalitá­rius államokkal szemben. Jóllehet az angol sajtó régi hagyományai­nak megfelelően ezúttal is az osztatlan nem­zeti egység szemszögéből ítéli meg a válsá­gos pillanatokban hozott fontos külpolitikai kormánydöntéseket, egyes lapok mindazon­által fejesóválással fogadják a Romániának nyújtott váratlan egyoldalú kezességet. A Daily Express vezércikke írja: A Ro­mániának adott kezességnél nemcsak német és olasz törekvésekkel kell számolni. Pél­dául Magyarországnak is követelései van. nak Románia ellen, amely a legutóbbi vi­lágháborúban véletlenül a győztesek olda­lán állott és ezen az alapon megkapta Er- délyt, amely magyar volt. Erdélyben közel kétmillió magyar él. A lap egy másik hosszú cikkében némi keserűséggel állapítja meg, hogy a vérbosz- ezuktól tépett Balkán most megkapta az angol szavatosságot. Felemlíti a cikk, hogy Románia jelentékeny magyar területeket kapott a világháború után. A Daily Maii vezércikke írja: Az angol szigetvilág akarva, akaratlanul európai ör­vényekbe sodródott. Romániát még a ma. gyár és bolgár békemódosítási törekvések árnyékolják b&. Miután a Görögországnak és Romániának adott kezesség nem viezo- nos, ha Angliát támadás érné, ezek az or­szágok egyetlen katonát sem küldenének segítségére. Német-litván tárgyalások kezdődnek Berlin, április H. Az angol és lengyel sajtóban elterjedt hírekkel szemben, ame­lyek szerint a német—litván egyezmény értelmében létesítendő memeli szabad­kikötőt nem bocsátják Litvánia rendelke­zésére, jólértesült körökben kijelentik, hogy a özabadkikötő létesítésére irányuló tárgyalások Berlinben április 24-én kez­dődnek. A német és a litván kormány állandó és barátságos érintkezés után a megbeszélé­sek megkezdését egybehangzóan erre a napra tűzte ki. Azonkívül a megbeszélé­sek a Memel-vidéknak a Németbirodalom­hoz való csatolása folytán szükségessé vált német—litván kereskedelem kimélyí­tésére is szolgálnak. Nor'kaitis, a litván külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetője, aki egyúttal vezetője a litván küldöttségnek, április 17-én Berlinbe uta­zik, hogy a német megbízottakkal előzetes megbeszéléseket folytasson. li Összehívták a francia kamara külügyi bizottságát Párizs, április H. Mister, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, április 19-ére, csütörtökre összehívta a bizottsá­got. A bizottsági ülés napirendjén Bonnet külügyminiszter beszámolója szerepel. Chamberlain birtokára utazott London, április Ilf. Halifax külügymi­niszter pénteken délelőtt Chamberlain mi­niszterelnökkel tárgyalt. Chamberlain mi­niszterelnök Halifaxszal folytatott egyórás tárgyalása után Kennedy londoni amerikai nagykövetet fogadta. Chamberlain miniszterelnök pénteken délután birtokára, Chequersbe utazott, ahol a hétvéget tölti. Halifax lord estefelé yorkshirei birto­kára utazott, ahol valószínűleg a hétvégi szünetet tölti. Chamberlain miniszterelnök és neje a windsori kastélyban VI. György király és Erzsébet királyné vendégei lesznek. A mi­niszterelnök és felesége vasárnap érkezik Windsorba és hétfőig marad ott. A Press Rozsnyó, április H. A Felvidéki Általá­nos Tanítótestület csütörtökön tartotta a felszabadítás után első közgyűlését, nagy érdeklődés mellett. A közgyűlésen meg­jelent Kontárik Gyula dr. vármegyei tan­felügyelő, az egyházi, világi hatóságok képviselői, valamint a körzet tantestületé­nek úgyszólván' val&méimyi tagja. Az ülésen lelkesen ünnepelték vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót, akinek felszabadításukat köszönhetik, va­lamint a cseh megszállás után az ülésen megjelent első m. kir. tanfelügyelőt. A körzet titkári jelenlésében beszámolt a magyar tanítói karnak a kisebbségi sor­ban végzett nagyértékű munkájáról. A gyűlés ezután a magyar tantervet ismer­tette és a tanfelügyelőnek az új tanév elő­készítésére vonatkozó utasításait és taná­csait hallgatta meg. Pobozsny Róbert dr. kanonok, egyházmegyei főfcanfelügyelő az állami és felekezeti tanítóság egyenjogu­Association hangoztatja, hogy a látogatás, amely régebbi meghívás eredménye, kizá­rólag magánjellegű. Az olasz sajtó Gering látogatásáról . Róma, április H. A lapok hasábos cik­keket szentelnek Gönng látogatásának. Rómában Qöringet, mint a tengelypolitika képviselőjét látják vendégül. Az olaszok és a németek ma a világtörténelem főszerep­lői, kik vezéreik által kijelölt úton halad­nak s kiknek meg kell oldaniok terjeszke­désük kérdéseit. Meleg szavakkal emlékez­nek meg a lapok Olaszország előkelő ven­dégének katonai és polgári erényeiről s különösképpen kiemelik olaszországi isme­reteit. Angol-törők tanácskozás London, április l-í., A Press Association diplomáciai levelezője szerint tanácskozás folyik az angol kormány és Törökország között és további haladás várható a közel­jövőben a támadáselleni' szövetség meg­szervezése tekintetében., A Reuter-Iroda úgy értesül hivatalos körökből, hogy mindeddig nem határozták meg Gafencu román külügyminiszter lon­doni látogatásának napját. sításáért szállt síkra. A közgyűlés után jólsikerült közebéd volt a katolikus legényegyletben.---------=083-=---------- „ A csendesóceáni védelmi értekezlet London, április llf. Mint Wellingtonból jelentik, ma nyitotta meg Wellingtonban lord Galway, TJjzéland kormányzója a csendesóceáni védelmi értekezletet, amely Sawage ujzélandi miniszterelnököt válasz­totta elnökévé. Az értekezlet, amelyen az angol birodalom vezérkarának, továbbá az angol ausztráliai és ujzélandi kormányok­nak a képviselői vesznek részt, körülbelül egy hétig tanácskozik a nyilvánosság leg­szigorúbb kizárásával fontos védelmi kérw désekről. * MARJAY MGS? JEIEEIT MEß! Napiaiim legnagyobb problémai 4naK magyarázata! Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő politikai író legújabb könyvében elmondja: mi a fasizmus lényege ? Valóban munkásellenes-e a fasizmus? mi a Kiiiöniisig a lifeeráiis és a fasiszta Kopparaim samasáai remiszep atiizőn? Mik a fasizmus alapelvei és melyek legna­gyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAY ? FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen ;j utat korunk legnagyobb hősi époszának meg­értéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan és erőteljesen foglalja össze a fasizmus lénye­gét A könyv csupa világrengető esemény, feszült izgalom, váratlan fordulat A .magyar könyvpiac eseménye: Marjay Frigyes legújabb műve. MfttiaEKÍMil tutinla Keli, imgy ml a fasizmus l * -v; a« ^ét ' mim ifp Á**~"*íT „< * % A '• A' •>- * -5 < • Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden iobb 1 kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és'.az IBUSZ-pavir .1« Ál*a kemény kötésben 1.50 könyv­aökban. két írja: Angol hang á magyar-román kérdésről Megtartotta első közgyűlését a Felvidéki Általános Tanítóegyesület

Next

/
Thumbnails
Contents