Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-14 / 84. szám
1939 ÁPRILIS 14, PÉNTEK TEWMfcl •itóAR-HIRME 11 Biztosítani kell a kárpátaljai szőlő és bor lengyelországi kivitelét Budapest, április 13. A visszacsatolt magyarlakta Felvidék és Kárpátalja szőlő- és bortermelő gazdáinak a világháború előtt és alatt a legkiválóbb értékesítési lehetőséget a lengyel piac nyújtotta. Szőlőéréstől kezdve késő őszig folyt a csemegeszőlő-, a must- és borszállítás Lengyelországba. Ez érthető is, hiszen a lengyel felvevő piacokhoz a legközelebb fekvő gzerednyei, beregszászi és nagyszőlősi borvidék tudta a leggyorsabban szállítani a szőlőt és a kitűnő minőségű bort. Ismeretes, hogy a húszéves cseh szlovák megszállás alatt ezek a kapcsolatok majdnem teljesen megszűntek, ami főkép annak tudható be, hogy a cseh-szlovák állam árucsereforgalma Lengyelországgal a minimálisra korlátozódott és még ennek keretén belül is a cseh és morva iparvidék cikkeit favorizálták, háttérbe szorítva Kárpát és a visszacsatolt magyarlakta Felvidék: szőlőjét és borát. Ennek az lett a természetes következménye, hogy a képtelenül magas adókkal sújtott és az elhelyezési lehetőségektől megfosztott szőlő- és bortermelő gazdák a tönk szélére jutottak. A magyarlakta Felvidéknek és Kárpátaljának az anyaországhoz történt visszacsatolása után élénk mozgolódás indult meg különösen a kárpátaljai szőlő- és bortermelő gazdák körében a lengyelországi régi kapcsolatok felvétele iránt, hogy az elkövetkező ősz ne találja a szőlőtermelő gazdákat felkészületlenül, hogy biztosítsák szőlőjük és boruk lengyel- országi elhelyezését, amire annál is inkább szükség van, mivel a változott viszonyok között kiesik a csehországi piac, amely ugyan nem volt nagy felvevőképességű, de mégis jelentett valamit. Értesülésünk szerint a kárpátaljai szőlőtermelő gazdák memorandummal fognak fordulni az illetékesekhez és kérni fogják, hogy a magyar—lengyel gazdasági tárgyalások során hozzanak létre olyan megállapodást, amely lehetővé fogja tenni a kárpátaljai szőlőnek és bornak lengyelországi elhelyezését, a háborúelőtti kapcsolatok felújítását. Kárpátalja szőlő- és bortermelő közönsége reméli, hogy kívánsága az illetékeseknél méltánylásra talál. Nagy sikert aratott Magyarország a milánói tavaszi vásáron ■Budapest, április 13. Fényes külsőségek között nyílt meg szerdán délelőtt a milánói tavaszi nemzetközi vásár. Az olasz kormány képviseletében Thaon di Revei pénzügyminiszter jelent meg. Látogatása során megszemlélte a magyar pavillont is, ahol a magyar kormány képviseletében Ábele Egon báró m. kir. főkonzul, a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal képviseletében Radnóti István titkár és Kovách Gyula, a római kirendeltség vezetőhelyettese, a vásár részéről pedig Purricelli szenátor fogadták. A magyar pavillont ez évben a Külkereskedelmi Hivatal filmszínházzá alakította át, amelynek két nagy előadótermében a Hivatal világhírű magyar kultúr- filmjei kerülnek vetítésre. A miniszter megtekintette a „Mindennapi kenyerünk” című kultúrfilmet, amely a magyar búza útját mutatja be a kalászos rónaságoktól az áldott magyar kenyérig. A filmbemutató nagy sikere fokozódott, amikor vetítésre került a külön ez alkalomra készült híradó, amely az elmúlt évek magyar— olasz baráti kapcsolatait mutatta be. Tomboló lelkesedés fogadta az Észak felé filmet is. A miniszter távozásakor nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról. A kiállítás megnyitását megelőző napon sajtóbemutató volt, ahol közel 40 olasz és külföldi újságíró jelent meg. A sajtóbemutató végeztével a Külkereskedelmi Hivatal a megjelenteknek tokaji borral és barackpálinkával kedveskedett. Á magyar pavilion belsejét Bardon Alfréd műépítész, falfestményeit pedig Hollósné Mattiom Eszter tervezte. Zsugorodott Románia multéví külforgalma Bukarest, április 13. A Román Nemzeti Bank kimutatása szerint 1938-ban a kivitel összértéke 21 milliárd 527 millió 62 ezer lei volt, mennyisége 7,417.598 tonna. Az átlagérték tonnánként 2902 lei. A behozatal összértéke 16 milliárd 905 millió 544 ezer lei. Az 1937-es adatok ezzel szem. ben 31 milliárd 568 millió 357 ezer lei értékű kivitelről és 20 milliárd 284 millió 748 ezer lei értékű behozatalról számolnak be. Eszerint mind a kivitelben, mind a behozatalban jelentős csökkenés mutatkozik. Ez főként a világpiaci árakban mutatkozott csökkenésnek a következménye. Az értékcsökkenést a Nemzeti Bank a világpiaci árak alakulásán kívül azzal is magyarázza, hogy a behozatalban egyre csökkenő tételekkel szerepel a készáru és nagyobb helyet kap a nyersanyag-^ és félgyártmány-behozatal. A kimutatás szerint a fejlődő romániai iparnak egyre kevesebb külföldi készárura van szüksége. A kimutatás szerint a multévj külkereskedelmi mérleg aktívuma 4 milliárd 531 millió 518 ezer. Ezzel szemben 1937-ben az aktívum még 11 milliárd 283 millió 609 ezer lei volt. '(—) Drágult a megélhetés Romániában. Bukarestből jelentik: A statisztikai hivatal jelentése szerint márciusban átlagosan 2 ezrelékkel drágult a megélhetés Romániában. Az élelmiszereik árában átlagban 4 ezrelékes drágulást állapít meg az adatfelvétel. (—) Emelkedett a német bortermés értéke. Németország bormiusttermését a múlt évben 2.45 millió hl-re becsülik, ami 72.000 hl-rel több a várt mennyiségnél. Ez a termés kb. megfelel az 1937. évi bortermésnek. Hektóliterenként 69 márka átlagárat véve alapul, a bortermés értéke 169 millió markára tehető, szemben az 1937. évi 150 millió és az 1936. évi 120 millió márkával. — Köztisztviselők gyűlése. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége (KANSz) országos elnöki bizottsági ülésén Balásy Antal dr. ny. államtitkár, elnök bejelentette, hogy tisztelgett a miniszterelnöknél és a pénzügyminiszternél, akik előtt feltárta a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak helyzetét, valamint kívánságait. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter jóindulattal, egyben megértéssel hallgatták az előterjesztéseket, hangsúlyozták, hogy a honvédelem kifejlesztése elsőrendű feladat, de a kormány a lehetőséghez képest az 1931. évi, vagyis a csökkentések nélküli illetmények visszaállítására törekszik. Javomitzky Jenő dr. miniszteri tanácsos, vezértitkár lelkes beszédben emlékezett meg a ruszinföld visszatéréséről és a honvédségről, egyben kiemelte, hogy a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak az 1914. évi állapottal szemben az 1914. évtől 1931. évig 3 milliárd aranykoronával, 1931. évtől p^ig 460 millió pengővel kaptak kevesebb illetményt. Bejelentette, hogy a KANSz, NyUKOSz és a FANSz együttes emlékirattal fordult a kormányhoz a helyzet javítás érdekében, valamint közbelépett az anyaországba visszatért közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok ügyeinek sürgős rendezése végett. Csontai Győző tanügyi titkár, Pázsit Dezső postafőellenőr, Zsigmond Béla számvevőségi főtanácsos, Farkas Pál postatakarékpénztári főszámtanácsos, Kávássy Béla dr. miniszteri osztálytanácsos, Arató Gyula ny. h. államtitkár és Bándy István kir. mérnök szólaltak fel, akik az egyes kívánságok teljesítését szorgalmazták. <—) Egy új szőlőbetegség. „Feketebélüség”, a szőlő bélbetegsége. Ezen a címen jelent meg Erdély László mezőgazdasági szakíró egy tanulmánya, amely egészen részletesen foglalkozik az utóbbi években az oltvány- szőlőkben fellépett kipusztulások egyik, eddig eléggé nem ismert okával. A legújabb tudományos kutatások megállapították, hogy egy gombabetegségről van szó, amely külföldön is már igen jelentékeny károkat okozott és amely betegség ellen védekezni még sehol sem sikerült. A szerző tanulmányában részletesen. ismerteti erről a szőlőbetegségről mostanáig megjelent hazai és külföldi irodalmat; tanulságosan vázolja tanulmányút]át, amelyet kb. 100.000 kát. hold kiterjedésű szőlővidéken tett és tapasztalatai, illetve kísérletei alapján rámutat a betegség elleni védekezés lehetőségére. Az igen ízléses, több képpel díszített munka ára könyvkereskedésekben 2.50 pengő. (—) A gyógynövények legkisebb beváltási ára. A m. kir. gyógynövénykisérleti állomás a székfűvirág (kamilla) legkisebb beváltási árát a következőkben állapította meg: székfűvirág (Flores Chamomillae) fésűvel szedett, egészséges, kifejlettfejű, nyersen rostált áru nyersen 8, kézzel csipett, gaz, ezár és idegen növényi részektől mentes, legfeljebb 1 cm. hoszú szárral szedett egészséges áru nye,rsen 30 fillér kg-kint. Ezek az árak nem fix átvételi, hanem csupán a legkisebb beváltási árak. melyeknél kevesebbet a beváltó a gyűjtőnek, illetve termelőnek fel nem ajánlhat. Attól a beváltótól, aki a megállapított legkisebb beváltási árakat nem tartja be, a m. kir. Gyógynövénykísérleti állomás az engedélyt me gfogja vonni s ellene kihágás miatt eljárást fog indíttatni. (—) Románia leszállította a búzakiviteli prémiumot. Bukarestből jelentik: A kormány a búza kivteli prémiumát 13 ezer leiről 9 ezer leire szállította le vagónonkint. (—) Lengyelországból tilos a zabkivitel. Lengyelország április l-től kezdődő hatállyal megtiltotta a zab kivitelét. Egyúttal vizsgálat indult annak megállapítására, milyen mennyiségű zab tárol Danzigban. A lengyel hadvezetőség a rendelkezésre álló zabmeny- nyiséget felvásárolni szándékozik. Ez a tény teljes eltávolodást jelent az eddigi lengyel kereskedelmi politikától, mert még január havában Lengyelország kiviteli prémiumokkal iparkodott a zabkivitel fokozására. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: JAVUL A tőzsde javult hangulatban nyitott, bár az üzlet nem élénkült meg. Tekintettel a rendezési napra, visszavásárlásokat eszközöltek s az árfolyamok javultak. Bauxit 7.25, Kőszén 6, Stummer 1, Nasici 0.75, Rima és Déloukor 0.5, Ganz 0.4, Salgó 0.2 pengővel javult. A fixkamatozású értékek piaca gyengült. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Bauxit 164.5, Beocsini 9.—, Borsodi szén 6.—, Kohó 15.—, Aszfalt 5.25, Kőszén 278.—, Nagybátonyi 44.—, Salgó 25.9, Urikányi 32.—, Fegyver 24.—, Ganz 12.95, Láng 26.5, Rima 60.5, Nasici 73.5, Levante 0.2, Nova 10.5, Tröszt 45.—, Délcukor 71.—, Magyar cukor 61.5, Georgia 16.5, Stummer 39.—, Dreher-Haggenm. 113.—, Gschwindt 700.—, Polgári sör 85.—, Magyar kender 7.75, Szegedi kender 36.—, Műtrágya 37.—, Klotild 15.—, Gumi 42.—, Vasúti forg. 13.2, Telefon 7.5. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1910. évi főv. 4% 170.5, 1914. évi főv. 4.5% 290.— 1927. évi főv. 6% 78.5. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták; Angol font 16.—16.20, Belga 57.45 —58.05, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30 —72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.95— 344.95, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.25—183.25, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.50 —77.40, svéd kor. 82.35—83.25. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.65— 183.25 Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.61— 58.05, Bukarest 3.41—3.44, Kopeníhága 71.50 —72.10, London 16.01—16.16, Madrid ■—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.35— —344.95, Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.55—83.25, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.725—77.425. Isztambul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, április 13. (Záróárfolyamok). Párizs 11.80%, London 2Ö.87K, Newyork 446, Brüsszel 75.02%, Milánó 23.46, Amszterdam 236.70, Berlin 178.80, Stockholm 107.62, Oszló 104.90, Kopenhága 93.20. Szófia 5.40, Varsó 84, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztambul 3.60, Bukarest 3.80, Helsinki 9.20%, Buenos Aires 104, Yokohama 121.75. BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárupiacán 1500 q kukorica 20—30 fillérrel javult áron cserélt gazdát és a májusi kukorica ára elérte a 18 pengőt. 800 q sörárpa 20—25 fillérrel magasabb áron kelt el. 150 q búzáért 10—15 fillérrel jobb árat fizettek. A rozs névleges! jegyzése 25 fillérrel javult. A határidőspiacon a májusi rozs 2, a júniusi 3 fillérrel gyengült. A májusi kukorica 13, a júniusi 11 fillérrel drágult. Rozs: májusra 15.45, 15.50, 15.35, zárlat 15.32—15.35; júniusra 15.76, 15.60, zárlat 15.62—15.63. Kukorica: májusra 17.70, 17.83, zárlat 17.77—17.79; júliusra 18.05, 18.22, zárlat 18.15—18.16. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszai vidéki fejérmegyei 77 kg-os 20.90—21.05, 78 kg-os 21.10—21.25, 79 kg-os 21.30—21.45, 80 kg-os 21.40—21.55, felsőtiszai, dunántúli, dunatiszaközi 77 kg-os 20.85—21, 73 kg-os 21.05—21.20, 79 kg-os 21.25—21.40, 80 kg-os 21.35—21.50. Rozs: pestvidéki 15.25—15.40, más származású 15.35—15.55. Takarmányt, árpa: elsőrendű 18.20—18.50. középminőségű 18—18.20. Sörárpa: kiváló 20—20.75, príma 19.25—20.75. Zab: elsőrendű 22.90—23, kő? zépminőségű 22.75—22.90. Kukorica: tiszán* túli 17.50—17.65. Őrlemények: korpa 14.15 —14.30, 8-as liszt 16.40—16.70. Árpa: 300 mm felvidéki 20.50 budapesti paritásban. Zab: 50 mm hajó 23.— Budapest. Kukorica; 150 mim Szolnokon át 17.50, 150 rom Szolnokon át 17.60, 150 mm május 17.90. 150 mm május 17.92, 300 mm május 17.95 budapesti paritásban', 600 mim 17.65 Komárom. Lucerna: 5 mim alj 50.—, 5 mm alj 60.— Karcag. 7 mm fehérbárcás 272.—, 1 min kékbárcás 220.— Budapest. Lóhere: 10Ó mm alj 6.75, 3 mm fehérbárcás 128.—, 3 mm gehérbárcás 134.— Budapest. Muhari 100 mm minta szerint 21.15 állomás. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom mel* lett ma a következő (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizettek: Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 240—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—150, eleje 100—150. Sertéshús; karaj 200—240, tarja, comb 144—196, oldalas 128 —172, zsírszalonna 140—1:50, sertésháj 150— 160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40— 500, fácán 1 drb 200—250. Baromfi: Élő, tyúk 1 drb 220—350, 1 kg (145—155), csirke, rántanivaló 1 kg (230—320), ruca, hízott 1 kg (1155), lúd, hízott 1 kg (140—155), pujka, hízott 1 kg (125—140). Vágott: tyúk 1 kg (100—180), csirke, rántanivaló 1 kg 200—400 (130—360), ruca, hízott 1 kg (160 —170), lúd, hízott 1 kg (140—175), pujka l kg (100—150). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (118—135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (112—125), Halak: Ponty, élő 100—1:50, szeletelt 90—14Ö, Tejtermék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (56—60). Szárazfőzelék: Bab, fehgr, aprószemű (32—34), borsó, -hántolt, feles (28 —38), lencse, hazai (38—60). Zöldségfélék» Petrezselyem (9—12), sárgarépa (4-—8), vegyes zöldség zöldjével 22—24 (8—10), kala- rábé kg 8—24 (6—12), karfiol, hazai, levéllel (90—110), vöröshagyma, érett, makói 20 —26 (15—19), zöldjével (2—5), fokhagyma (10—20). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (20—35), kelkáposzta (8—24), fejessaláta, melegágyi (8—20). Burgonya: Gülbaba 12— 15 (10—10.5), nyári rózsa (11—11.1), őszi rózsa (9.2), kifli (20—22), Ella 8—12 (8— 8.4), fojtott burgonya (14—18). Főzelékfélék; Hónaposretek, melegágyi 10—36 (5—24), csiperkegomba (60—160), spárga (30—200). paraj, tisztított 20—50 (12—25), gyökeres (16—22), sóska, közönséges 24—501 (12— 25). Gyümölcs: Alma, külföldi (90—125), nemesfaj (70—145), közönséges válogatott (40 —75). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (56 —66), vörösbélű (65—85). Fűszer; Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140—144), méz, pergetett (170), bors (440), szegfűbors (680), japán rizs (66—68), Karóim rizs (92—102). + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 18— 19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagy- szemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos' 20—21, kék mák 120—125, borsó Viktória sterilizált 18—10, zöld (express) sterilizált 19— 20.50, lencse nagyszemű sterilizált 36— 43, középszemű sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált 20—22, fehér szrikványbab dunai 29.50—30, dunántúli 29—29.50, felsőmagyarországi 28—28.50, lucemamag ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 260—275, 20 q-nál több 260—270, lóheremag nyers aran- kás 80—100, ódomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130—138, 20 q-nál több 128—132, bükköny szöszös 36—38, csillagfürt fehér/lapos 11.50—12, szárított répaszelet 9.50— 10.50, _ + LISZTARAK. A budapesti lisz.tárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50 —38.75, Ogg 36.50—37.75, Og 36.50—37.75, Of 36.50—37.75, 2gg 35.75—36.50, 2g 35.75— 36.50, 2f 35.75—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32—33.25, 6-os 28.25—30.25, 7-es 20—22; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.75 , 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 4263 darab. Az irányzat lanyha. Arak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül 98—99, szedettser- tés I. 92—-94, III. 66—80, angol sonkasertés II. 74—90, exportzsír márkázott 149 fillér kg-ként. +HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymarha 48 (elkelt 80), növendék 1K (0), borjú 373 (343), juh 25 (25), sertéshús lehúzott 126 (126), szalonnás 123 (103), süldő 78 (48), malac 20 (20), marhazsiger 301 kg (301 kg), sertészsiger 224 kg (224). Az irányzat lanyha volt. Árak: csontoznivaló 24—44, borjú bőrben I. 120—130, II. 80—118, juh lebőrözött II. 70—74, sertéshús lehúzott 96—104, szalonnás 106—114, süldő 80—110, malac 160— 170, marhazsiger 30, sertészsiger 50—00.
