Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-14 / 84. szám

193» ÁPRILIS 14, PÉNTEK ttxbideKi -MaöVaRHIRIiAE 9 Szlovákia és,,Kárpát Ukrajna" történelme — bélyegekben Pozsony. Nagy események hű tükörképe *a bélyeg és így azok az események, amelyek az utolsó hetek és hónapok folyamán Szlo. vákia területén játszódtak le, legalább a bélyeggyűjtők őszinte örömére szolgálnak, illetőleg minden bizonnyal szolgáltak volna, ha minden gyűjtőnek módjában lett volna az új állam bélyegeit lehetőleg teljesen gyűjteni. Azonban bármilyen fiatal a szlo­vák állam, teljes szlovák gyűjtemény ma legalább is nagy anyagi megterhelést jelent. Az alábbiakban pontos összeállítást közlünk az eddig megjelent szlovák bélyegekről. Az első önálló szlovák bélyeg, amely meg­jelent, január 18-án került forgalomba. Ezen a napon nyílt meg a szlovák parla­ment, ezen a napon került 'forgalomba a csehszlovák 10 koronás bélyeg, amely a pozsonyi várat ábrázolja, vörös fel­nyomással : Otvorenie slovenského snemu 18. I. 1939, 300 h (a szlovák parlament megnyitása). Ezek a bélyegek elegendő számmal a postá­nál kaphatók voltak és Szlovákiából január 31-ig küldeményeknél felhasználhatók vol­tak, ezért áruk ma is használatlanul 5 ko­rona körül jár. Centralisták, autonomisták — színárnyalatok A politikai viszonyok fejlődése, a harc a centralista és az autonómista irányzat kö­zött a postánál is folyt. A szlovákok önálló szlovák bélyeget akartak, a prágai kormány mindössze annyi engedményre volt hajlandó, hogy a közös csehszlovák bélyegekből Szlo­vákia számára külön színárnyalatot# engedélyezett. így történt, hogy a 60 filléres bélyeg, amely a szlovák Stefanikot ábrázolta, Szlo­vákia számára nem az általános lila, hanem külön galambszürke színben készült, Prága ebből a bélyegből mindössze 500 kettősívet (200 darabbal ívenként, összesen 100.000 bélyeget) küldött Pozsonyba. Ennek a mennyiségnek bb. fele átnyomás nélkül, a régi Ceskoslovensko felírással, rAides for­galomba került. Ez igen jó bélyeg lett, mert újabb készlet nem érkezett. Az önálló Szlovákia megteremtése, ame­lyet Csehmorvaország megszállása siettetett, szükségessé tette a szlovák bélyegek külön megjelölését. Ezért a szlovák posta az összes készleteket Slovensky stát (Szlovák állam) 1939 felírással látta el és fokozatosan forgalomba hozta. A meglevő készletekhez mérten az egyes értékekből különböző mennyiségű darab került piacra, legtöbb az 50 filléres Stefa, nik- és az 1 koronás Masaryk-bélyeg, de amennyire egyelőre a piacra kerülő meny- nyiségből következtetni lehet, igen sok a 20 filléres bélyeg is. Legkevesebb van az 5 és a 25 filléres bélyegből. Mivel ezeket a bé­lyegeket főképpen a pozsonyi főpoetán ad­ták el, itt nemcsak életveszélyes tolongásra, hanem a posta épülete előtt magán- tőzsdére is került sor, amely semmi­esetre nem vált a szlovák posta dí­szére. Akinek volt ideje, az ácsorgott először bélyegért, azután vevőért, melyből ugyan több akadt, mint bélyegből. Atnyomások Az árak erősen váltakoztak, így az 5 és a 25 filléres bélyeg 5—10 koronába, a 3.50 koronás bélyeg 20—30 koronába is került, legdrágább a 10 koronás bélyeg, amelynek ára hamarosan 150 koronára szökött, mert állítólag mindössze 78 ivet 100 darabonként Nyomtak át, vagyis mindössze 7800 darab került volna forgalomba. Az egész szériát 300 koronán alul nem kapni, ami a névér­téknek körülbelül hétszerese. Eddig a követ­kező értékek kerültek forgalomba: állam­címeres kiadás: 5, 10, 20, 2$, 30 fillér, 40 fillér Komensky, 50 fillér Benes II. kiadás, 60 fillér Stefanik lila színben és kék színben (az utóbbi bélyegből legfeljebb 50 ezer da­rab, 150 kettősív jöhetett forgalomba), 1 koronás Masaryk, továbbá a teljes tájkép- széria, amely a következő értékekből áll: 1.20, 1.50, 1.60, 2.—, 2.50, 3.-^, 3.50 (kék átnyomással és vörös átnyomással), 4.—, 5-—, 10.— korona, összesen 22 érték, a két 3.50 koronás bélyeget átnyomás színe sze­rint két darabnak felvéve. Átnyomáceal megjelentek az ujságbélyegek is, az egy 5 filléres kivételével, pedig ebből bizonyára a legnagyobb készlet van; mivel a teljes sorozat 9 bélyegből állott, a követ­kező nyolc bélyeg került átnyomással for­galomba: 2, 7, 9, 10, 12, 20, 50 fillér és 1 korona, ezek üzleti ára 2.10 koronás névér­ték mellet 10 korona. Az első önálló szlovák bélyeg a Hlinka- sorozat. Amikor az első értékeket, 50 fil­lér éa 1 korona, nyomták, még közös hazára gondoltak, ezért ezek a bélyegek a Cesko­slovensko felírást viselték. Ez pedig ma már nem létezik, ezért ezeket a bélyegeket is átnyomták Slovensky stát bélyegző­vel azzal, hogy ezekből a bélyegekből felnyomás nélküli darabok forgalomba nem is kerültek. A kiadás oly gyors tempóban történt, hogy a 20 és a 30 filléres értékeket eleinte nem is lehetett perforálni, ezért vágott állapotban kerültek piacra. Hamarosan megjelentek a perforált példányok is, úgy­hogy van ebből a két értékből vágott pél­dány és perforált példány. A vágott példány ára erősen felszö­kött, darabja 20 korona is volt, tehát a névérték 100-szorosa. A posta, amikor ezekről az üzelmekről értesült, elhatározta, hogy a jö­vőben a perforált ívek mellett újabb vágott íveket hoz forgalomba, tehát a magas ár­nak semmi alapja nincs. „ Kárpát-Ukrajna " egyetlen emléke A szlovák bélyegekkel kapcsolatban meg­említendő még a kárpátaljai bélyeg esete is. Az önálló Kárpátalja nem számított ilyen Tövid önállóságra, és • az első kárpátaljai parlament meg­nyitására külön bélyeget is, ívet is ígért. Hát az ívnek hamar befellegzett, mert a hivatalos ív magánvállalkozás lett volna, egy vállalkozó a kiadásra kerülő bé­lyegeket ívpapirosra ragasztotta és dupla áron eladta volna. A minisztérium ezt hamar megtiltotta, de engedélyezett egy 3 koronás külön bélye­get, amely nemcsak Huszton, hanem Prá­gában is eladásra került volna, de csak Kárpátaljáról bírt volna bérmentesítési ér­tékkel. A parlament megnyitását március 2-áról elhalasztották március 14-ére, akkor pedig már a magyarok voltak Huszton és csak üres postahivatalt találtak, a Prágából érkezett bélyeg­küldeménynek se híre, se hamva nem volt. A bélyegekkel együtt elveszett a gyűjtők sokezázezer koronája, mert a huszti posta vállalta a bélyegek elküldését. Mi történt ezekkel a bélyegekkel, nem tudni, de Prágában, ^hol nem tudták, mi törtd­A Nemzeti Múzeum oszlopos feljáróját olasz és magyar lobogók díszítik az olasz könyvkiállííás alkalmából nik Kárpátalján, március 15-én fila- telisztikai pénztárnál kezdték a bé­lyegeket árulni. Azonban csak rövid ideig, mert Prágába is eljutott a hír, hogy Huszton már magyar uralom van, igy beszüntették eten bélye­gek árusítását, de mindenesetre elég sok példány került forgalomba, jelenlegi áruk a 3 koronás névérték helyett 5—7 korona. Vannak, akik ennek a bélyegnek létjogo­sultságát tagadják, igaz, hogy bérmentesített levél nincs belőle, azonban igaz az is, hogy a prágai fő­postán rendesen eladták és hogy az önálló Kárpátalja egyetlen megma­radt emléke. A bélyeg maga kárpátaljai fatemplomot ábrázol, fent Ceskoslovensko felírással, majd lejjebb cirillbetűvel Kárpatska Ukrajna és a 3 koronás értékek két száma között ugyancsak cirillbetűvel I. szóim (első par­lament) és a történelmi dátum 2. III. 1939. Ha talán nem is legszigorúbb mértékkel mért bélyegről van szó, mégis magyar al­bumba való ez a bélyeg, hiszen ma még olcsón kapható, és ha más szempontból nem is, úgy történelmi szempontból eléggé ér­dekes. Hiszen az utóbbi esztendőben annyi bélyeg jelent meg, amely ugyan forgalomba került, de inkább spekuláció volt, mint bt r- mentesítési eszköz, úgyhogy a kárpátaljai bélyeg érdekében mégis csak annyit lehet felhozni, hogy olyan terület bélyegéről van szó, melyet sok viszontagság, után mégis csak visszacsatolták Magyarországhoz és 'ha máshol nem, a megszállási bélyegek soroza­tában mégis csak szerényen elfér. Különösen, mert Kárpátalja szegény or­szág volt és 'bélyegekben sem olyan ezapora, mint sok más ország, amelyből teljes gyűj­teményt nehezen lehet összehozni, a teljes kárpátaljai gyűjtemény egyet­lenegy bélyegével pedig ma még le­hetséges. Túlságos nagy készlet amúgy sem lesz for­galomban és ha egyszer ezt a bélyeget tel­jesség kedvéért keresik, már aligha kapható mai áron. Egy hónap alatt 7000 esetben vitt ki hadianyagot Amerikából Anglia és Franciaország Newyork, április 13. A lőszerfelülvizs- gáló-bizottság havi jelentéséből kitűnik, hogy Franciaország és Anglia március ha ■ vában hétezer esetben kért engedélyt lő­szer, fegyver és más hadianyagok kivite­lére. A jelentésből kiderül, hogy a Német­ország, Olaszország és Japán felé irányuló kivitel majdnem teljesen megszűnt. Clark és Nye szenátorok, a szigorú sem­legesség élharcosai, azzal vádolják Roose- veltet, hogy háborúra hívja fel az Egye­sült Államokat, még mielőtt háború tört volna ki. Ä Daily News, amely Roosevelt belpolitikáját teljes mértékben pártolja, jcülpoütikáját nem helyesli. Élesen bírálja, a lap Roosevelt háborús állásfoglalását és figyelmezteti arra, hogy ő az Egyesült Ál­lamok és nem az egész világ elnöke. Az idei hadgyakorlatok befejezte után az amerikai hajóraj zöme szerdán egybe­gyűlt a virginiai part mentén, ahol Swan­son tengerészeti miniszter április 27-én szemlét tart. M. n. b. «. a.' newyorki világkiállításra 23 napos utazás, 6 nap N e w-Y o r k b a n. — Július 13 és 20 ............................. 23 napos utazás, 6 nap Amerikában: New-York, Buffaló, Niagara, Washington. — Június 29 és július 20 ... ........................................ 27 napos utazás, 8 nap Amerikában: New-York, Philadelphia, Washington, Buffalo, Niagara. Júnhis 22, augusztus 17 és szeptember 14. . 30 napos utazás, 13 nap Amerikában: 13 nap New-Yorkban .................................................. Részletes programra és felvilágosítás: Pl PI­PI, Pl. 094.- .fői ,2FÜ.”.föi ,529.--tői ,175.- -«ői Utazási Iroda: Budapest;Ylll,József-körút 5 Telefon: 14—14—00.

Next

/
Thumbnails
Contents