Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-02 / 76. szám

1939 ÁPRILIS 2. VASÁRNA TEMHDEta IRMI> Hitler Kancellár erélyes és éles uéiaszt adott Chamberlain beszédére Semmi közük az angoloknak a németség eieikOrdOsObez - mondona Hl tier kancellár Wilhelmshaven, április 1. Szombaton délelőtt a wilhelmshaveni hadihajógyár­ban Hitler vezér éa birodalmi kancellár, a német véderő főparancsnoka jelenlétében vízrebocsátották a G-csatahajót, amelyet Tirpitz névre kereszteltek. Az ünnepi be­szédet Trotna államtanácsos, volt altenger­Hitler kancellár a „Scharnhorst” csata­hajó fedélzetéről jövet kíséretével együtt délután öt órakor a városházára hajtatott, ahol a főpolgármester ünnepélyes aktus keretében átadta neki Wilhelmshaven vá­rosának díszpolgári oklevelét. A kancellár ezután a piactérre ment, ahol este hat órakor megkezdődött a nem- zetiszocialistapárt wilhelmshaveni csoport­jának nagygyűlése. A gyűlésen Hitler vezér és kancellár nagyfontosságú beszédet mondott. Beszéde elején rámutatott arra, hogy Né­metországban mindent a munka teremtett meg. Németország helyzete annál nehezebb volt, mivel a világháború után a világ min­dent megtett annak érdekében, hogy Német­országot porbasujtsa és lehetetlenné tegye felemelkedését. Németország a háború után bekerítési politika áldozata lett. Hiba tör­tént Németország részéről, hogy a háborút követő években teljesen tehetetlen volt az ellenséges hatalmakkal szemben. Ezek a szövetségesek a lefegyverzést akarták rá­erőszakolni Németországra, miközben ma­guk tovább fegyverkeztek. A szövetséges hatalmak ezzel olyan szószegést követtek el, amilyenre nem volt példa a vüágtörténe. lemben. Miközben a jogot hangoztatták, a legnagyobb jogtalanságokat követték el. A kancellár részletesen foglalkozott a háborút követő németellenes politikával, nagy mondotta. A keresztelést Hasselné, Tirpitz tengernagy leánya végezte. Hitler kancellár szombaton Raeder Erich dr. tengernagyot a haditengerészet főparancsnokát, a haditengerészet fejlesz­tése körül szerzett érdemeinek elismeré­séül kinevezte főtengernaggyá. amelynek az volt a hivatása, hogy a világ- történelem leggyalázatosabb diktátumának kezese legyen. . Ezután a hallgatók nagy ünneplése közben megkapó szavakkal ecse­telte a változást, amelyet a nemzeti szo­cializmus győzelme jelentett Németország­ban. — Azért vagyunk itt, — mondotta a kancellár, — hogy a német nép érdekeit megvédjük. Ma nem függünk egyetlen állam, vagy államférfi kegyétől sem. Amit tettem, a német néppel való teljes össz­hangban tettem és egyetlen tőkével ren­delkeztem: a német nép munkaerejével. Csak hitem volt és a ti munkátok. Meg van győződve — úgymond, — hogy úgy, ahogy a belső kérdéseket megoldot­ták, meg fogják tudni oldani Németország minden külpolitikai kérdését is. Éles han­gon bírálta azokat az angol politikusokat, akik kétféle nemzeteket ismernek: erényes és nem erényes nemzeteket és az előbbiek­hez az angolokat számítják, az utóbbiak­hoz pedig a németeket és olaszokat. An­glia erőszakkal vette birtokába a világon szerteszórt gyarmatait és most pedig el­ítéli más népek erejét. Németország 15 évig tűrte sorsát. De mindenkor kész volt minden problémát megtárgyalni. Javaslatait azonban elutasí­tották. Ám ha egy brit államférfiú azt mondja, hogy minden német életproblémát meg kell beszélni az angolokkal, ugyanúgy én is mondhatnám, hogy minden angol problémát meg kell beszélni a németekkel. — Amennyire németeknek semmi közük Palesztinához, ugyanúgy semmi közük az angoloknak a németség életkérdéseihez. Nem kérdik, hogy az angolok milyen jog alapján lövöldözik az arabokat. — A kancellár ezután a cseh kérdést érintette. Kijelentette, hogy Németország nem en­gedhette ennek a darabont-államnak a sze­repét. Prágát nem az angolok és nem a franciák, hanem a németek építették. 13 milüó font hiánnyal zárul az angol költség- vetés London, április 1. Az 1938—39. évi költ­ségvetés mintegy 13 millió fontsterling hiánnyal zárul. A hiány onnan ered, hogy bár az adóbevételek az előző költségvetési évhez képest 55 millió font sterlinggel emelkedtek, a befolyt összegek ennek elle­nére 17 millióval, a kiadások viszont 4 mil­lió font sterlinggel az előirányzat alatt maradtak. Teleki földművelési miniszter, Bonczos államtitkár és Koiosváry- Borisa Mihály Szentesen A Magyar Élet Pártjának osongrád- megyei nagyválasztmánya vasárnap dél­előtt Szentesen, a Városi Színházban nagy­gyűlést. tart, amelyen Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter és Vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkár is résztvesz. Az előkelő vendégek délután a MÉP csongrádi szervezetét látogatják meg. Vi­téz Bonczos Miklós dr. államtitkár este megjelenik a szentesi Turul Szövetség kul- túrdísztáborozásán. A dísztábor ünnepi szónoka: vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály dr. miniszteri tanácsos, országgyűlési kép­viselő. Magyarországi egészségiéi intézményeket tannlmánpz Malejc c uiesz év áuamiitkár Szeged; április 1.' Malojdc H. M., a ju» goszláv egészségügyi minisztérium egyik államtitkára a tüdővé.'z elleni védekezés ta­nulmányozása céljából a magyar belügymi­nisztérium egyik kiküldöttével, Pctrányi Győző dr.-ral pénteken Szegedre érkezett, Tóth Béla dr. városi tiszti főorvos vezeté­sével megtekintette a városnak a tuberku­lózis elleni küzdelem céljait szolgáló intéz­ményeit és az újszegedi védőnőképző intéze­tet. A látottakról a legnagyobb elismeréssel nyi'lakozott. Malojdc államtitkár kitünően beszél magyarul, mivel mint horvát nemzetiségű állampolgár a világháború alatt az egyik magyar huszárezredben szolgált. Pénteken este a tiszteletére rendezett vacsorán az elhangzott felköszöntőre magyar nyelven válaszolt. Malojdc államtitkár még több környék­beli város egészségügyi mtézményeit ta­nulmányozza. Szombaton Bajára utazik. Hitler Kancellár Beszéde A FELVIDÉKI AKVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents