Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-12 / 82. szám

1 1939 ÁPRILIS 12,. SZERDA TEEMDekI*. M ji Ki a felelős az ungvári ipartársulat vagyonának elgaxdálkodásáért ? Az iparosság vizsgálatot követei Vngvdr, április 11■ Ismeretes, hogy a cseh megszállás alatt az ungvári ipartár­sulat vezetőségéért milyen ádáz küzdeiem folyt a marxista kommunista elemekkel szemben, aminek az lett a következménye, hogy a lelkiismeretlen vezetőség az ál­landó zavaros helyzetben könnyelműen el- gazdálkodta az ipartársulat kevés vagyo­nát, amely a tagoktól behajtott tagdíjak­ból állott. így többek között a vezetősé­gek a társulat 72 ezer cSeh-szlovák koro­nából álló készpénzvagyonát könnyel­műen államkölcsönbe fektették ési így ma az a helyzet, hogy a társulat­nak semmi készpénze nincsen s a cseh-szlo- vák államkölcsönbe fektetett 72 ezer ko­rona államkölcsön megkapására sincs re­ménye s így fiisfbement a társulatnak az a remé­nye, hogy belátható időn belül magá­nak székházat építtessen. amelyre pedig egy olyan népes ipartársu­latnak, mint az ungvári, elengedhetetle­nül szüksége van. A cseh megszállás alatti ipartársulati vezetőségek felelőtlen és könnyelmű gazdálkodásának tudható be az is, hogy ma az ipartársulat olyan helyzetbe került, hogy kénytelen tisztviselőit el­bocsátani. Az ipartársulat jelenlegi vezetősége elha­tározta, hogy küldöttséget meneszt Buda­pestre és kérni fogja, hogy a lebonyolí­tandó tárgyalások során a kormány meg­bízottai hassanak oda, hogy az ipartársu­lat követelése legalább részben elégíttes- sék ki. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy az ungvári iparosok között az ipar- társulat helyzete miatt meglehetős nagy az elégedetlenség és az elkeseredés, és egyre többen követelik, hogy az ipartársu­lat vagyonával való könnyelmű gazdálko­dásáért a volt vezetőségek tagjai szemé­lyükben vonassanak felelősségre. Négyezer vágón retorta faszenet és jelentős mennyiségű vegyi anya­gokat képes előállítani a felszabadult kárpátaljai három nagy falepárló üzem Budapest, április 8. A felszabadított Kár­pátalja általános -gazdasági jelentőségével! hosszabb • -cikk keretében foglalkoztunk. Ezúttal csupán arra kívánunk rámutatni, hogy Kárpátaljával 3 jelentős falepárló iparüzem került vissza az anyaiországhoz, éspedig a perecsényi Bantlin-féle vegyigyár r. t., amely az utóbbi évek során körülbelül 70.000 ürmé- ter tűzifát dolgozott fel s 210 munkást' foglalkoztatott, a „Szolyva” falepárló r.-t. és a nagybocskói „Klotild” vegyiipari rész­vénytársaság üzeme. A három üzem közül a legnagyobb jelentőséggel a nagybocskói gyár bír, amely már az elszakítás előtt te­kintélyes helyet foglalt el Magyarország vegyiiparában. A Klotild-gyár évente körülbelül 1500 vagon retorta faszenet, 100 vagon ecetsavat, 80 vagon methylalkoholt, 25 vagon acetont, 50 vagon ecet­savas meszet, 30 vagon oldóanya­got, 20 vagon különféle estert és mint­egy 200 vagon fakátrányt állít elő. A három falepárló üzem termékeinek nagyrésze külföldi piacokon nyert elhelye­zést. A visszacsatolás folytán azonban e termékek majdnem teljes egészükben elhe­lyezést találnak a megnagyobbodott ország­ban s devizagazdálkodásuk szempontjából is jelentős nyereséget jelentenek. Ami a három vállalat kapacitását illeti, meg kell jegyeznünk, hogy e három gyár évente 4000 vagon retorta faszenet képes előállí­tani. A paradicsomtermelés és a konzervkivitel támogatása Budapest, április 11. Az 1939. évi para­dicsomtermés jobb értékesítése céljából a földmívelésügyi minisztérium támogatá­sával az érdekeltekkel folytatott soroza­tos tárgyalások alapján megállapodás tör­tént, hogy a paradicsompüré készítésével és exportjával foglalkozó gyárak, az 1939/40. gazdasági évben kivitelre kerülő paradicsomkonzerv előállításához szüksé­ges nyers paradicsomot vidéken kg-kint 4.3 filléres, Budapest vámhatáron belül pedig 4.5 filléres áron átveszik. A földmí­velésügyi minisztérium a konzervgyárak által a termelők részére fizetendő ár tá­mogatásaként a Németbirodalom kivételé­vel bármely viszonylatban történő kivitel esetén a Budapestre szállított paradicsom után 0.4 fillér, a vidéken átadott paradi­csom után 0.2 fillér támogatást a minisz­térium terhére megtérít. A földmívelés­ügyi miniszternek a Külkereskedelmi Hi­vatalhoz intézett leirata felsorolja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az említett térítés folyósításra kerül. Ezek szerint térítések csak olyan meghatáro­zott mennyiségű friss paradicsom után igényelhetők, amelyek átadására, illetve átvételére nézve a gyárak közvetlenül a termelővel, a községi elöljáróság láttamo- zásával legkésőbb május 15-ig termelési szerződést kötnek és a szerződést a Kül­kereskedelmi Hivatalnak legkésőbb május végéig bemutatják. A termelési szerződés­ben kifejezetten fel kell venni, hogy az átvételre kerülő paradicsom legfeljebeb 15%-ban „Lukullus” fajtájú paradicsomot is tartalmazhat. A gyárak kötelezettséget vállaltak, hogy mindaddig nem vesznek át más paradicsomot, amíg termelési szerző­désből folyóan paradicsomátvételi kötele­zettségük van. A paradicsomátvételek al­kalmával az illetékes mezőgazdasági ka­marának kiküldötte jelen lehet. A térítés csak akkor kerül folyósításra, ha az emlí­tett feltételekkel vásárolt nyers paradi­csomból gyártott paradicsomkonzefvet az 1939/40. gazdasági évben, de legkésőbb 1940 június végéig külföldre szállítják és eladják. A legkisebb kiajánlási ált szabá­lyozása érdekében a gyárosok közös el­adási szervet kötelesek május 15-ig léte­síteni. A miniszter leirata a továbbiakban megállapítja a gyárakra kötelező műszaki és egészségügyi követelményeket és fenn­tartja az ellenőrzésre vonatkozó korábbi előírásokat. Végül a leirat hangsúlyozza, hogy a földmívelésügyi miniszter az egyes gyárak kontingens keretét esetleg arány- lagosan leszállítja, ha a térítésre jogosult nyers paradicsommennyiség az 5000 va­gont meghaladná. (—) Felesleggel zárult a jugoszláv költség­vetés. Belgrádiból jelentik: Az 1938—39. költ­ségvetési év első tizenegy hónapjában, vagyis 1938 április 1-től 1939 február 28-ig az ál­lami bevételek összege 11,195.5 millió dinár volt, míg. a költségvetésben erre az időre 11.165 millió dinárt irányoztak elő, úgy, hogy az előirányzottnál 30.5 millió dinárral, vagyis 0.27 százalékkal több folyt be. Ugyanez idő alatt az állami kiadások összege 10.217.4 millió dinár volt az előirányzott 11.165 mil­lió helyett. Az állami bevételek tehát 978.1 millió dinárral haladták meg a kiadásokat a múlt költségvetési év első 11 hónapjában. Ebből az összegből az állami alkalmazottak jövőhavi fizetését, valamint a pénzügyi és egyéb törvények költségvetés kívüli kiadá­sait fogják fedezni. (—) 70 éves a román vasút. Bukarestből jelentik: A román fővárosban ezévben ünnep­ük az első román vasútvonal üzembehelyezé­sének 70-ik évfordulóját és ez alkalombél nyitják meg a bukaresti’ közlekedésügyi mú­zeumot is. A mgenyitó ünnepséget június 8-án, a király visszatérésének évfordulóján rendezik. Az első romániai vasútvonalat Bukarest és Gyurgyevó között építették 1869-ben. Romá­niában a lakosság nagy idegenkedéssel fo­gadta a vasútépítést. 1880-ig csupán 1379 kilométer vasút épült a régi királyságban. Még 1916-ban is csak 3588 kilpméler volt ? vasutak hossza, holott akkor már jó üzletnek bizonyult a vasútépítés. A megnagyobbodott Romániának ma 11.375 kilóméter vasútvonala van, amiből 351 kilométer kettős vágányú. (—) Románia gépeket vásárol Németország­ban. Bukarestből jelentik: Románia nagyobb városai nemrégen nagyarányú megrendelést eszközöltek Németországban. Főként a köz- tisztasági szolgálatban használt gépeket vá­sároltak. Most újabb megrendeléseket eszkö­zölt Románia ezen. a téren ■ Németországban. Számos motoros locsoló- és seprőgépet vásá­rolnak. Nagymennyiségben szándékoznak ezen1 kívül nyomdagépeket és vegyipari gépfelsze­relést is beszerezni a német piacon. (■—) Alszervezik a román gazdasági minisz­tériumot. Bukarestből Jelentik: A napokban jelent meg a gazdasági minisztérium meg­szervezéséről és ügyvitelének egyszerűsítésé­ről szóló törvény. Az ügyvitel egyszerűsítése folytán megszüntetik az önállóan működő mezőgazdasági kamarákat és ezeknek ügykö­rét az állandó mezőgazdasági tanácshoz utal­ják. Megszűnik a mező- és erdőgazdasági üze­mek önállósága, valamint a nemzeti textil- hivatal, a telepítési hivatal, valamint a kü­lönböző gazdasági kirendeltségek egész sora. Ezeknek az ügykörét mind a minisztériumba helyezik át. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: NYUGODT A budapesti értéktőzsde mai forgalmát szűk keretek között nyugodt irányzattal bo­nyolította le. A nagyfokú tartózkodás miatt az árfolyamok lemorzsolódtak, "ez azonban nem haladta túl a normális kereteket. Bauxit 11.25, Kőszén 11, úzzó 6.5, Cukor 4, Rima és Fegyver 3.2, Stummer 3, Hungariá-malom és Tröszt 2.5, Gschwindt 2, Urikányi 1.75, Dél­cukor 1, Salgó 0.85, Vasútforgalmi és Beo- csini 0.80, Georgia és Gumi 0.75 és Ganz O. 40 pengővel gyengült. Fomciére és Cementia 1 pengővel javult. A fixpiac gyenge volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 154.—, Fon- ciére 37.—, Hungária-malom 15.5, Bauxit 160.—, Beocsini 9.—, Borsodi szén 7.—•, Ce­mentia 93.—, Kohó 16.—, Aszfalt 5.2, Kőszén 274.—, Nagybátonyi 43.5, Salgó 25.9, Uri­kányi 31.25, Fegyver 24.—, Ganz 13.2, Láng 26.—. Rima 60.25, Ofa 11.—, Nasicá 74.5, Nova 10.5, Tröszt 45.—, Dókakor 7.1.—, Magyar cukor 61.—, Georgia 16.5, Stummer 38.—, Izzó 88.—, Dreher-Haggemm. 113.—, Gschwindt 698.—, Magyar kender 7.5," Sze­gedi kender 36.—, Gumi 42.—, Vasúti for­galmi 13.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 294.5, 1927. évi főv. 6% 80.—, Kér. Bank P. k. k. 95.—. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.45 —58.05, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30 —72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 840.90— 344.90, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.20—182.20, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 liras bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.10, svájci frank 76.50 —77.40, svéd kor. 82.35—83.25. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3.55, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.60— 58.04, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10. London 16.01—16.16, Madrid —.—, Milálnó 17.66—17.8864, Newyork 342.30— 344.90, Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.575—83.275, Varsó 64.25— 64.75, Zürich 76.725—77.425, Isztanbul 268 —271 ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, április 11. (Záróárfolyamok). Párizs 11.81, London 20.87!é, Newyork 446, Brüsszel 75.05, Milánó 23.46, Amszterdam 236.75, Berlin 179, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Belgrád 10, Athén 3.90, Bukarest 3.30. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: SZILÁRD A gabonatőzsde készárupiacán az árak ja­vultak. A búzakereslet élénk, az árak 10 fil­lérrel javultak. A rozs névleges jegyzése 20 —25 fillérrel javult. 150 q zab 5—10 fillér­rel javult áron csereit gazdát. 300 q sörárpa 25 fillérrel drágább áron kelt el. A kukorica- forgalom 1050 q-t tett ki 30—40 fillérrel ja­vult áron. A batáridő,aj)iacon a májusi kuko­rica 21, a júliusi 26, a májusi rozs 15, a jú­niusi 17 fillérrel drágult. Rozs: májusra 15.10, 15.01 15.17, zárlat 15.08—15.10, jú­niusra 15.30, 15.27, 15.42, zárlat 15.35—15.37. Kukorica': májusra 47.32, 17.25, 17.55, zár­lat 17.41—17.43; júliusra 17.65.17.60, 17.88, ?4rlút 17.72—17.75. Hivatalos jegyzések! és kötések: Búza: tisza- vidéki, fejérmeigyei 77 kg*os 20.70—20.95, 78 kg-os 20.90—21.15, 79 kg-os 21.10—21.35, 80 kg-06 21.20—21.45, 'felsőtiszai, dunántúli, dunatjsziaközi 77 kg-os 20.65—20.90, 78 kg-os 20.85—21.10, 79 kg-os 21.09^-21.20. 80 kg-os 21.15—21.40. Rozs: pestvidéki 14.90—15.05, más származású 15—15.20. Takarmányárpái elsőrendű 17.50—17.75, középminőségű 17.30 —17.50. Sörárpa: kiváló 19.75—20.50, príma 19—19.50. Zab: elsőrendű 22.65—22.80, kö- zépminőségű 22.50—22.65, Kukorica: tiszán­túli 17—17.10. őrlemények: korpa 14—14.20 8-as liszt 16.40—*16.70. Árpa: 100 mm 19.50 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 22.55 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm mai diszpozíció 17.—, 150 mm tiszavidéki 17.—, 150 mm tiszavidéki 17.—, 150 mm tiszavidéki 17.10, 150 mm 17.10, 300 mm 17.— budapesti paritásban. Lucerna: 5 mm fehérbárcás 265.—, 2 mm fehérbárcás 265.— 1 mm kékbárcás 235.—, 5 mim fehérbárcás 270.—,. 3 mm fehérbárcás 270.— Budapest, 5 ram alj 50.— Karcag, 5 mm minta szerint 180.—', 4 mim fehérbárcás 270.—, 3.7 mm fehérbárcás 265.— állomás, 4V6 mm fehér­bárcás 267.50 Budapest. Lóhere: 5 mm fe­hérbárcás 135.—. 12 mm fehérbárcás 130.—, 3 mm fehérbárcás 132.— Budapest, 20 mm alj 30— Karcag. Expressz: 150 mm 20.80 budapesti paritásban. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő' felhozatal, középéé forgalom mel­lett ma a következő' árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) fizették: Marhahús: ros­téllyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús; comb 240 —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—150, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—240, tarja, comb 144—196, oldala» 128—172, zsírszalonna 140—150, sertésháj 1501 —160, sertészsír, budapesti. 160—164. Vad é* vadhús; Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—• 500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 220—- 350, 1 kg (135—150), csirke, rántanivaló 1 kg (200—280), ruca, hízott 1 kg (100), lúd, hí­zott 1 kg (100), pujka, hízott 1 kg (100— 130). Vágott: tyúk 1 kg (150—180), csirke, rántanivaló 1 kg 200—350 (180—320), ruca, hízott 1 kg (90—140), lúd, hízott 1 kg (130—• 155), púja 1 kg (120—170). Tojás: Teatojáí válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (118—125), kosáráru (125—130), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—140 (104—120). Halak: Ponty, élő 100*—150, szeletelt 90—140,j, Tejtermék: Tejföl ,(100), teavaj, tömbben (300 —310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemü (28—32), bprao, hántolt, feles (26—36), len­cse, hazai (36—60). Zöldségfélék: Petrezse­lyem (9—12), sárgarépa (4—8), vegyes zöld­ség, zöldjével 22—24 (12—16), kalarábé kg 8—24 (6—12), karfiol, hazai, levéllel (90— 110), vöröshagyma, érett, makói 20—26 (16— 18), zöldjével (2—4), fokhagyma (7—8). Ká­posztafélék: Fejeskáposzta, hazai (14—36), kelkáposzta (15-—22), fejessaláta, melegágyi (4—24). Burgonya: Gülbaba 12—15 (10.2— 10.5), nyári, rózsa (11—11.1), őszi rózsa (9.2), kifli (20—22), Ella 8—12 (8—8.4), fojtott burgonya (14—18). Főzelékfélék: Hónaposre­tek, melegágyi 16—40 (10—30), zöldpaprika, apró (20—25), csiperkegomba (100—180), spárga (80—400), paraj, tisztított 28—50 (2« —46), gyökeres (12—14), sóska, melegágy! (50—60), közönséges 70—120 (25—50). Gyü­mölcs: Alma, nemesi aj (90—150), közönséges válogatott 66—130 (45—110). Déligyumölcsi Narancs, sárgabélű 68—100 (58—68), vörös- bélű (68—85). Fűszer: Paprika, édesnarues, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140—144), méz, pergetett (170), bors (440), szegfüborí (680), japán rizs (66—08), Karolin rizs (92 —102).-f MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 18—19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagy­szemű 27—28, kisszámú 23—24, olaj dohos 20 —21, kék mák 120—125, borsó Viktória steri­lizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18.75 —20.25, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű. sterilizált 22—27, kisszemű 20— 22, fehér szokványbab dunai 29.50—39.50, du­nántúli 29—29.50, felsőmagyarországi 27.25— 28.25, lucemamag ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 265—280, 20 q-nál több 260— 270, lóheremag nyers arankás 80—100, ólom- zárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130— 138, 20 q-nál több 128—132, bükköny szöszös 36—38, csillagfürt fehér lapos 11:50—12, szá­rított répaszelet 9.50—10.50. + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50— 38.75, Ogg 36.50—37.75, Og.36.50—37.75, Of 36.50—37,75, 2gg 33.75—36.50, 2g 35.75— 36.50, 2f 35.75—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32 —33.25, 6-os 2825^—30.25, 7-es 20—22; rozs­liszt: 0-ás 28.50—29.75; 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50. +HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagyüiarha 8.(8), borjú 67 (47), sertés szalonnás 77 (62), süldó 16 (16), sertészsiger 84 kg (84 kg). (A zárójelben az eladottak száma). A vásár lanyha. Árak: csontoznivaló 42, borjú bőrben II. 84—104, sertés szalonnás 90—116, süldő 8CK—90, sertészsiger 70 fillér kg-ként. SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 4328 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 1440 da­rab.^ Az irányzat élénk. Árak: Uradalmi zsír­sertés I. 101—103, szedettsertés I. 94—90, D. 70—84, angol sonkasertés 88—74—90, exportzsír márkázott 149 filler kg-kmt..

Next

/
Thumbnails
Contents