Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-12 / 82. szám
1939 ÁPRILIS 12, SZERDA teotideKi JfoGitaR-HIRIAS 5 Három felvidéki magyar kisgazda érdem A felvidéki magyarság az elmúlt húsz %\ alatt sok mindenről elszokott. így elsősorban a kitüntetések viselésétől. A csehek eltiltották. A magyar hősök arany, ezüst és bronz vitézségi érmei a láda legtitkosabb fiában voltak elrejtve. Ha házkutatás alkalmával a cseh rendőrök éa csendőrök hadi kitüntetésekre akadtak, legtöbbször elkobozták azokat, mert a megőrzésükben is bűnt láttak, úgy magyarázták, hogy ezzel a tulajdonosuk a régi rendszerhez való ragaszkodását nyilvánítja. És mégis mindenki őrizte hadi érmeit. Példáját tudjuk annak is, hogy nemcsak ä magyarok, de még a turóci szlovákok is féltve vigyáztak kitüntetéseikre, mert hírét hallották, hogy ezek tulajdonosai vitézi telket kapnak Magyarországon. Az Egyesült Magyar Párt egyik kerületi központjához a múlt év októberében beállított két turóci szlovák atyafi s megkérdezték, hogy hol is lesz az a bizonyos tizenöt hold föld, ami nekik fejenként jár. A pártfőtitkár nem tudta, miről van ezó, miféle tizenöt holdról, de az atyafiak megmagyarázták, hogy a magyar rádióból hallották, hogy mindenki készítse elő vitézségi érmeit, mert a Magyarországhoz való visszacsatolás után ezért vitézi címet és vitézi telket kap. Hát ők ennek a vitézi teleknek a dolgában szeretnének valamit megtudni. A főtitkár sajnálkozva jelentette ki, hogy a turóci testvérek bizony nem számíthatnak ilyesmire. Mért? — pattant föl a két vendég. — Talán mi nem volnánk elég jó magyarok? Itt a vitézségi érmünk! — és az egyik zsebből kihúzták és az asztalra tették a ragyogó nagy ezüstöt, a másik zsebből papirost mutattak elő, a vitézségi érem adományozásáról szóló iratot. A hadiérmék olyan ragyogóak voltak, mintha most jöttek volna ki a körmöci pénzverőből. Biztosan gondos kézzel fényesítették őket az elindulás előtt. Szegény főtitkárunknak csak nagynehezen sikerült megmagyaráznia, hogy vitézi címre és telekre bizony csak azoknak a magyaroknak, szlovákoknak és ruténoknak lesz igényük, akiknek lakóhelyét visszacsatolják Magyarországhoz, Turóc pedig semmiesetre nem kerül vissza. A szegény turóci atyafiak nagy csalódással, szomorúan ballagtak ki a pártirodából, nagyon fájlalva azt, hogy nem lehetnek annak a hazának fiai, ahol a hősiességet úgy megbecsülik. Ez megtörtént. A húsz év alatt tilos volt az érmek viselése, a felvidéki ember érdeklődése elfásult a kitüntetések iránt. Annyira elfásult, hogy szinte alig tudtuk igazi jelentőségében értékelni, amikor a felvidéki magyarság vezéreit, akik az elmúlt húsz év alatt a magyar nemzeti ellenállást vagyonuk és személyi szabadságuk kockáztatásával szervezték, a kormányzói kegy magas elismeréssel és érdemrenddel jutalmazta. Annyira távoleső lett tőlünk az elmúlt két évtized alatt az érdemek külsőleges elismerése, hogy most is alig van még felvidéki ember, aki tájékozódott volna, miféle magyar kitüntetések is vannak. Csak időnként figyeltünk föl, amikor ilyen neveket olvastunk a kitüntetettek sorában, mint Szüllő Géza, Pataky Tibor, Korláth Endre, Mécs László, Révay István gróf, Schubert Tibor, Flachbarth Ernő, Kör- mendy Ékes Sándor, akiknek neve összenőtt a felvidéki magyarság hősi küzdelmével. De a leginkább figyeltünk föl akkor, amikor három sokkal igénytelenebb felvidéki nevet láttunk a hivatalos lap egyik minapi számában, három kisgazda nevét, Pintér Béláét, Papp Mihályét és Juhász Ernőét. Három falusi magyar kisgazda kapott arany érdemkeresztet „a felvidéki magyarság érdekében kifejtett érdemes tevékenysége elismeréséül”. Három egyszerű harcos magyar, a nép romlatlan és hamisítatlan fia, három névtelen magyar katona. Ennél a ténynél rögtön egész más értelmet és jelentőséget nyer szemünkben az egész magyar kitüntetési rendszer, Mi, felvidékiek, egész nemzeti életünket a népre építettük föl, szemléletünk alapja a nép, mindent elsősorban a nép szemszögével bírálunk el. És nem tagadhatjuk, a Felvidéken eddig az volt a közfelfogás, hogy a kitüntetések rendszere az urak szórakozására való, az urak címkórságát elégíti ki. Pedig ez rossz előítélet, mert például van egy cím, a világ legmagyarabb és legegyedülállóbb intézménye: a vitézi rend, amely a maga katonaiasan magyar fegyelme mellett a legdemokratikusabb szervezet, mert benne a nép egyszerű hős fiai egy testületben vannak az első magyar vitézzel és annak tábornokaival, s címben mindannyian egyformán „nemzetes urak”. A vitéz tábornokok és vitéz tizedesek rangban különbözők, de címben egyenlők, nincs külön az értelmiség és külön a nép: kicsiben együtt van itt az egész nemzet. S most Pintér Béla, Papp Mihály és Juhász Ernő érdemkereszttel történt kitüntetése óta a magyar érdemrendek ügyét is egészen új megvilágításban látjuk. Látjuk azt, hogy az érdemek osztásában nincs különbség úr és a nép fia között, az érdemrend nem a kiválasztott tízezrek osztálydísze, nem úri passziók kielégítése, hanem valóban az igazi érdemesek erkölcsi megjutalmazása. Ma már az érdemrendek osztásában is érvényesül a népi igazságosság. Mert ki az a három kitüntetett felvidéki magyar kisgazda? Valóban a három legérdemesebb népi harcosa a magyar ügynek. Jól ismerjük őket, mindig elől voltak a magyar szervező munkában, ahol jutalom nélkül kellett munkát és kockázatot vállalni. Pintér Béla, a harmincnyolcholdas udvardi kisgazda, a doberdói tüzér, akinek háborús kitüntetései vannak, a leghatalmasabb magyar falusi pártszervezetet alkotta meg és ezer formában harcolt a cseh elnyomás ellen, a börtönt is több ízben megismerte. Ismeretes a magyar paprikatermelők jogaiért vívott kemény küzdelme. Jellemző rá, hogy most, a kárpátaljai mozgósításkor hatalmas községének többszáz fiatalabb gazdájával együtt, azok élén önként jelentkezett katonai szolgálatra. S ott van Papp Mihály, Nagykapos bírája, a nagykapocsi egyesült párti járási szervezet elnöke, aki a cseh uralom alatt is nagyszerűen vezette hosszú éveken át egy járási székhely életét. Egyszerű kisgazda, de a Szabó Pálok, Veres Péterek típusából, biztos, tökéletes szónok, akinek minden mondata tökéletes fogalmazvány, gyorsírással leírva azonmód nyomtatásba lehet adni. A Bodrogközben ő volt a magyar mozgalom legkitartóbb és legsikeresebb szervezője. És itt van Juhász Ernő, a zsemléri kisgazda, akinek nevét a Felvidéken sem mindenütt ismerik, de aki a Garam mentén fogalom volt. Juhász már a világháborúban is tanujelét adta bátorságának, megbízhatóságának, bizonyítja több kitüntetés, de ugyanúgy mert vállalni életkockázatot a visszacsatolás előtti súlyos napokban is a magyarság fölszabadulása érdekében. A felvidéki magyar küzdelem három vitéz népi katonája kapta meg itt megérdemelt jutalmát, az érdemkereszt legmagasabb fokát: az arany érdemkeresztet. A nép fiain keresztül a felvidéki magyar nép kapta ezt a kitüntetést. Ezzel kapcsolatban érdemes megismerkedni a magyar kitüntetésekkel. Háromféle kitüntetés van: az érdemrend, az érdemkereszt és az érdemérem. Az érdemrendnek hat fokozata van, ezek: a nagykereszt, az első osztályú érdemrend, a középkereszt a csillaggal, a középkereszt, a tiszti kereszt és a lovagkereszt. A hat centiméter nagyságú nagykeresztet tízcentiméteres fehér és zöld csikós vörös szalagon a jobb vállról . a bal cipő felé viselik s a bal mellen tízcentiméteres nyolcágú ezüstös csillag jár hozzá. Az első osztály 5 centiméteres, aranyszélű, fehérzománcú kereszt, amelyet sötétzöld szalagon viselnek a nagykereszthez hasonlóan. A középkeresztet 52 milliméteres sötétzöld szalagon a nyakban viselik, a hozzátartozó ezüstös csillag nyplccentiméteres átmérőjű és a jobb mellen viselendő. A tiszti keresztet, amely 5 centiméteres, szalag nélkül a bal mellen hordják, a lovagkeresztet pedig, amely négycentiméteres nagyságú háromszög alakban összehajtott egyszínű sötétzöld szalagon a bal mellen. A magyar érdemkeresztnek három fokozata van: arany, ezüst és bronz. Nagysága négy centiméter. Háromszögű zöld szalagon viselik a balmellen. A szalagon piros csík van. Az érdemkereszt belső oldalán Szent István jelmondata van bevésve latinul: Si Deus pro nobis, quis contra nos. 1922. A harmadik kitüntetés az érdemérem, máskép „signum laudis”. Ez is háromféle: aram", ezüst és bronz. A polgári személyek Magyarország kormányzója első ízben tudtul adott „elismerésének” látható jeléül a bronzérmet, a másodízben kifejezett elismerés jeléül az ezüstérmet viselhetik, amelyek átmérője 30 milliméter. Az elsőnek szalagja sötétzöld, a másikénál egy 5 milliméteres széles ezüstpánt is van s a balmellen viselendő. A „teljes elismerés” jele a keskeny fehér zománccsíkkal ellátott zöld zománc babérkoszorúval övezett ovális aranyérem, mely 47 milliméter átmérőjű. A mellső oldalán dombornyomásban hár. mashalcm és kettőskereszt, a hátsó oldalán a „Signum Laudis” felírás van. Az érem 20 milliméter átmérőjű Magyar Szent Koronán függ a 38 milliméteres széles piros és 3—3 milliméter szélességű fehér csíkkal szegélyezett szalagon a nyakban viselendő. Az érdemkereszt és az érdemérem megalapítása 1922-ben történt s 1936-ben Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt az érdemrend alapszabályaival együtt végleges formába öntötték a háromfajta kitüntetés rendszerét. Azóta alapították a Cor- vin-rendet, amelynek kitüntetéseit a tudomány, irodalom és művészetek legkiválóbb művelői kapják. Reméljük, hogy a szabad hazában a nép szemében is újra becsület lesz viselni a hadi és a honpolgári kötelességteljesítés és érdemszerzés külső jelvényeit. AZ EMBER HA RE Rablótámadás egy budapesti villában — rádiószó mellett Kovács Ferenc székesfővárosi műszaki tisztviselő húsvét hétfőn éjféltájban hazatért Széher-út 22. sz. alatti villalakásába, s arra lett figyelmes, hogy a lakásban szól a rádió. Bement a felesége szobájába, s a padlón eszméletlen állapotban találta feleségét, a szája rongydarabokkal volt betömve. Nagynehezen sikerült eszméletre téríteni feleségét, aki elmondta, hogy g is 9 és 10 óra között tért haza a lakásra, ő is arra lett figyelmes, hogy a rádió szól és azt hitte, hogy férje már otthon van. A lakásban két férfit talált, akik betömték a száját, s olyan erővel vágták a földhöz, hogy elvesztette eszméletét. A műszaki tisztviselő azonnal jelentette az esetet a rendőrségen, ahonnan bizottság szállott ki a lakásba, megállapították, hogy a rablók a fürdőszobán keresztül jutottak a lakásba, onnan kétezer pengő értékű ruhaneműt vittek el és elfogyasztottak egy üveg barackpálinkát. A rablótámadás tetteseit a rendőrség körözi. „ A Balkánszövelség szorosabbá Igyekszik tenni kapcsolatait a szomszédos népekhez Törökország szilárdan ragaszkodik a békéhez Ankara, április 11. Gafencu és Szarad- zsoglu külügyminiszterek törökországi találkozója után a következő hivatalos közleményt adták ki: „A török és a román külügyminiszter az isztanbuli találkozáson megvizsgálta a legutóbbi események megvilágításában országaik közös és együvétartozó érdekeit a Balkán-szövetség keretében. A két miniszter egyetért abban, hogy továbbra is folytatni kell eltökélten a Balkánszövetség békés és szilárd politikáját, amely arra irányul, hogy megerősítsék a baráti és szövetséges államok biztonságát és függetlenségét, továbbá, hogy a szalonikii egyezmény szellemében szorosabbá tegyék a szomszédos népekhez fűződő kapcsolatokat”. A találkozás után a török külügyminiszter visszautazott Ankarába, a román külügyminiszter pedig Bukarestbe. A török nemzetgyűlés kedden összeült, hogy meghallgassa a kormánynyilatkozatot, amely főként a török külpolitika irányvonalait ismertette. A nyilatkozat rámutatott a jelenlegi világválságra, amely szembeállítja egymással a népeket és minden pillanatban mélyreható változásokat hoz létre a nemzetközi helyzetben. Törökország, amely mindig szilárdan ragaszkodott a békéhez, ilyen körülmények között fokozott éberséggel kiséri az eseményeket. A török külpolitika semmiben sem változott. Híven barátaihoz, szövetségeseihez, adott szavához és aláírásához, Törökország rendületlen hittel kitart ama szilárd elhatározása mellett, hogy a békét szolgálja. Törökország a mostani nemzetközi zavarok közepeit is fenntartja és a jövőben is fenntartani igyekszik barátságos kapcsolatait, egyforma szívélyességgel és becsületességgel minden nagyhatalom vagy kisállam irányában. A mai időkben, amikor az eszmék és érdekek hatalmas erővel ütköznek össze, Törökországot semmiféle eszmeáramlat vagy érdekkör nem térítheti el a béke útjától. A török kormánytól nem indulhat ki semmiféle olyan cselekmény, amely veszélyeztetheti a nemzet életét vagy jólétét, hacsak minden állam kányában tanúsított őszinte és barátságos semlegességre irányuló jószándéka ellenére nem fenyegeti közvetlen vagy közvetett erőszak kísérlete. A miniszterelnök hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy Törökország éberségének bizonyságául minden intézkedés megtörtént a török nemzetet esetleg fenyegető események kivédésére és büszkén jelentette ki, hogy Törökország erős hadserege képes elhárítani minden veszélyt és minden támadást. A kamara a jelenlevők 389 szavazatával egyhangúan bizalmat szavazott a kormánynak.-----------<*>-----------Siring Tripoliszban Tripolisz, április 11. Góring tábornagy felesége kíséretében a Monserrato gőzösön vasárnap délután ideérkezett. Balbo tábornagy a gőzösre ment és ott üdvözölte a vendégeket. A kikötőparton Göring tábornagyot katonai tisztelgéssel fogadták, majd a díszszázad előtt történt ellépése után a hatóságok üdvözölték. A várost német és olasz lobogók díszítik. Nagy embertömeg lelkesen ünnepelte a vendégeket, amikor szállásukra, a kormányzósági palotába hajtattak. Este a színházban hangverseny volt. Góring tábornagy és felesége több napot töltenek itt. Göring tábornagy Balbo kíséretében Libia nyugati részén tett látogatása során megtekintette az olasz telepesek néhány új falvát és tanyáját és elismeréssel nyilatkozott a terület mezőgazdasági kihasználásának nagyszabású eredményeiről. A vendéget az olasz és a bennszülött lakosság mindenütt meleg tüntetéssel fogadta, küljiBífien Mizurataban és Zlitenben. Göring^zotánSfelkereste Leptis Magna ókori jrtmíai emlékeit is. Olleschau Sa Gyártja: Hesse s papír. szivarkapapír és dobozgyár R. T. XD3, Gornb-u, 32.
