Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

Ma: Rádiómelléklet Ara: 10 fillér II, évfolyam 75. szám. Budapest, 1939 április 1. Szombat Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám éra 10 fillér, vasárnap 20 fillér. A szlovák-magyar) félreértés (BI) — Ami múlt hét végén a kelet­szlovákiai határon történt, megtörtént Senki érdekét sem szolgáljuk azzal, ha újra és újra fölelevenítjük a sajnálatos eseményeket: egyre jobban érezzük, hogy igaza volt az első magyar jelen­tésnek, amikor félreértésnek minősí­tette az erőszakot, ami a húsz év óta rendezetlen ruszin-szlovák határon ki­robbant. Érthető volt ugyan az izga­lom is, ami a történtek után úgy Ma­gyarországon, mint Szlovákiában el­uralkodott, mert nem lehet izgalom nélkül kisérni egy olyan méretű hábo­rúskodást, ami néhány napon keresztül a levegőben és a földön a szlovák és a magyar hadsereg közt folyt. De egyes részleteiben túlzott is volt az idegesség és izgatottság — különösen szlovák oldalon, mert kár volt a tények előze­tes kivizsgálása nélkül oly vehemens propaganda-hadjáratot indítani sajtó­ban és rádióban a magyarok ellen, ahogy azt a szlovák rádió és sajtó tette. Mert íme: egy héttel az események után zöldasztal mellett, a nyugodt és higgadt tárgyalások néhány negyed­órája után máris közel került "egymás­hoz a szlovák és a magyar álláspont, pénteken délben a Budapesten időző szlovák kiküldöttek elfogadták a ma­gyarok nyilván igazságos és méltányos javaslatait és megszületett a közös platform, a békés tárgyalási alap, ame­lyen szilárdan felépülhet a mindenkit kielégítő megegyezés. Ruszinszkó hatá­rait egyszer tisztázni kellett s csak örülhetünk neki, hogy a szlovákok és magyarok ily rövid tanácskozás után elintézhették ezt a két évtizede tartó vitát, amit a köztársaság szláv népei­nek testvériségét hirdető csehek soha­sem tudtak végérvényesen lezárni. De a megegyezés előzményeiből egyszer- smindenkorra le kell vonni a megfelelő tanulságokat is: le kell vonni azért, mert lehetnek még a jövőben is félre­értések a szlovák és a magyar kormány közt, erre az eshetőségre pedig a zöld­asztal eredményeit szeretnénk emléke­zetünkbe vésni, hogy ez a módszer ho- nosuljon meg a nézeteltérések eltünte­tésére, nem pedig a hevülékeny indulat és idegesség, ami szlovák részről a múlt héten is a féktelen uszításhoz és vérontáshoz vezetett. Az új légkör megteremtéséhez min­denekelőtt a szlovák érzékenység, lob­banékonyság és idegesség eltűnésére lesz szükség. Állandóan figyelemmel kisérjük, hogy milyen magatartást ta­núsítanak a szlovákok a köröttük élő szomszédokkal szemben: s kelletlenül kell megállapítanunk, hogy a szlovákok a magyarok felé hajlandók a legtöbb bizalmatlanság előlegezésére. Miért? Azért talán, mert a magyarokkal éltek együtt a legtöbbet és a régi igazság szerint azokkal szemben engedjük meg magunknak az érzelem és türelmetlen­ség leggyorsabb kirobbanását, akikkel egy családban éltünk ?... Az új barát, az új ismerős mindig kedvesebb, vele POLITIKAI NAPILAPÉ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapest, Vili. kerület, Jőzset-körút 5, szám Telefon: 144-400 o Telefon: 144-400 Megállapították az új magyar- szlovák határt A pénteki tárgyaláson nagyjából megálla­podtak a vitás határ megvonásában A szakértők hétfőn vonják meg térképen a részletes határt A magyar és a szlovák delegáció pénte­ken délben 12 órakor a m. kir. külügy­minisztériumban V ö r n 1 e János rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter elnöklete alatt ülést tartott. A szlovák delegáció bejelentette, hogy a magyar ja­vaslatot tárgyalási alapként elfogadja. A két delegáció szakértői délután 5 órakor ültek üssze az új határvonal megállapítása végett. A magyar—szlovák határmegállapító bi­zottság szakértői a péntek délutáni ülésen nagyjából megállapodtak a vitás határ megvonása tekintetében. A szakértők hétfőn újabb ülést tarta­nak, mikor is a részletes határt fogják a térképen megvonni. A szlovák kormány védőőrizetbe helyezte Hodzsa egyik munka­társát Pozsony, március 31. A lapok értesülése szerint a pozsonyi hatóságok védőőrizetbe helyezték Benda volt szociáldemokrata kép­viselőt, Paulini-Tot dr. volt szlovák nemzeti párti vezért, továbbá Husek Károlyt, a Slovenski Dennik volt főszerkesztőjét, aki Hodzsának belső munkatársa volt. Egy nyitrai gépkocsitulajdonos egy ösz­szeütközés következtében pert indított a cseh-szlovák állam ellen. A pozsonyi felső- bíróság a tárgyalást elnapolta azzal a meg. okolással, hogy a cseh-szlovák állam meg­szűnt és így nem perelhető. A cseh fővárosban kibocsátott első szlo­vák kölcsön jegyzési hatridejét bizonyta­lan időre meghosszabbították. Ezt a köl­csönt még akkor bocsátották ki, amikor Szlovákia a zsolnai határozat alapján a cseh-szlovák-ukrán államszövetség egyik tagállama "lett. A kölcsön hozadéka Szlo. vákia gazdasági újjáépítését szolgálta volna az államközösség keretében. Ez az államközösség azóta megszűnt, a kölcsön jegyzését azonban nem szüntették be, sőt az április elsejei határidőt bizonytalan időre meghosszabbították. Prága optimista Prága, márcuis 31. A cseh újságírók szövetsége csütörtök este küldöttséget me­nesztett Hacha elnökhöz és közölte vele, hogy a cseh újságírók lojálisán ki akarják venni részüket a nemzeti újjáépítés mun­kájából. A prágai nemzeti bank vezetőségének gazdasági jelentése nagyon, optimisztiku- san ítéli meg az új helyzetet és hangsú­lyozza, hogy a Német Birodalomhoz való csatlakozás következtében nagy márkabe- özönlés észlelhető, ami a vásárló erő gya­rapodását jelenti. Az ipar foglalkoztatása is emelkedőben van és a belső piacokon a forgalom nagymértékben növekedett. szemben mindig tapintatosabbak, udva­riasabbak szoktunk lenni... De sza­bad-e a nemzetek közt az ilyen emberi gyöngeségből eredő hibákat elfajulni hagyni, különösen szabad-e a szlovákok és magyarok mindkét fél által elismert egymásrautaltságát ilyen gyarló indu­latok szerint elmérgesíteni és megkese­ríteni? Meggyőződésünk, hogy ilyen apró szempontok, öntudatlan és lap­pangó emberi fogyatékosságok miatt késlekedik az őszinte szlovák—magyar békesség megszületése is: előítéletek, számtalanszor tisztázott félreértések romboló munkája hat nap-nap mellett és hiúsítja meg a barátok és frázisnél- küri testvérek őszinte kézszorítását. Fájdalmunk annál nagyobb, mert ép­pen a múlt héten voltunk tanúi annak, hogy ez az örök sérelmet és ellenséges­kedést szimatoló magatartás milyen végzetes eredményekhez vezethet. Magyar részről megvan minden jó­indulat és megértés a szlovákok nem­zeti törekvéseivel szemben: Csehszlo­vákiában húsz éven keresztül segítet­tük a szlovákokat az autonómiáért folytatott küzdelmükben, s amikor' északi testvérünk az autonómia után állami önállóságát is elérte, mi voltunk az elsők, akik elismertük az új szlovák államot és biztosítottuk a szlovákságot, hogy jó szomszédok akarunk maradni a jövőben is. Mégis véres összetűzéssel kezdődött a magyar és a szlovák állam találkozása. Miért kellett nekik repülő­bombákat dobni a történelem folyamán először kialakuló keleti magyar—szlo­vák országhatár vidékére? Azért, mert a magyar katonaság néhány lépést tett, hogy megszállja a jogosan Kárpátaljá­hoz tartozó néhány négyzetkilométer­nyi — eddig Szlovákiához tartozott területet? Miért hulltak ezek a bombák éppen a magyar szomszéd fejére, ami­kor egyidejűleg Szlovákia nyugati ha­tárain a német szomszéd csapatai szé­les övben az ország stratégiai pont­jainak birtokába juthattak. Miért lehe­tett békésen, minden előzetes bombázás nélkül tisztázni a németekkel, hogy mit akarnak Nyugat-Szlovákiában — s miért nem lehetett ugyanígy békésen elintézni a magyarokkal is, hogy mit akarnak Kelet-Szlovákiában? Ezekre a kérdésekre várjuk a megnyugtató fele­letet, s reméljük, hogy a most folyó budapesti tárgyalások békés lefolyása intelmül fog szolgálni, hogy a jövőben a szlovákok ne csak nyugat felé, de dél felé is a zöldasztalt válasszák a helyzet tisztázására a fegyverek elsütése he­lyett. Reméljük, hogy ez volt az utolsó félreértés, ami először erőszakot szült és csak utána került a békés tárgyaló- asztal elé.

Next

/
Thumbnails
Contents