Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-08 / 55. szám

1929 MÁRCIÜS 8, SZERDA

RUM -MafiteiRHIRIiAE

11

Leállás veszélye fenyegeti a felvidéki malmokat, ha nem kapnak megfelelő kiviteli kontingenst

Jaross a felvidéki malomiparért

Budapest, március 7. Hosszabb cikk keretében vázoltuk a közelmúltban a felvidéki malomipar helyzetét, amely meglehetősen súlyosra fordult, tekintettel arra, hogy a felvidéki malmok elvesztették eddigi piacaik nagyrészét. Megírtuk, hogy e malmok nagymennyiségű lisztkészlettel rendelkeznek, ami annak tudható be, hogy Cseh-Szlovákia végnapjaiban a zavaros politikai és rossz szállítási viszonyok miatt

a kötéseket nem tudták leszállítani.

Mint ismeretes, a felvidéki malmok speciális érdekeik védelmére külön egyesületben: a Felvidéki Malomiparosok Egyesülésében tömörülitek. Ezt a szervezkedést az anyaországbeli érdekvédelmi szervek meg akarták torpedózni azzal az indokolással, hogy nincs szükség a külön szervezkedésre, mert az eddigi érdekvédelmi szervek is elláthatják azt. A helyzet azonban annyira, speciális, hogy ma már az anyaországbeli malomipari érdek- védelmi szervek is belátják, hogy

a felvidéki malmok különleges gazdasági helyzete, tarifális, export- és vámproblémái annyira elütök az anyaországi malmokétól, hogy feltétlenül szükség van — legalább az átmeneti időre — a külön érdekvédelmi szervre.

Mert a felvidéki malmok zavartalan üzemfenntartása nem csupán a malom- tulajdonosok érdeke, de egyaránt érdeke a gazdáknak és a malomipar munkásainak is. E helyen csak arra utalunk, hogy a felvidéki kereskedelmi malmok, melyeknek kapacitása évi 20 ezer vágón s több mint ezer munkáscsaládnak nyújtanák kereseti lehetőséget, amennyiben üzemük zavartalan fenntartását nem. tudják biztosítani, úgy

néhány malom kénytelen leállaivi s a munkáscsaládok százai vesztik kenyerüket.

E malmok életbentartása tehát egyaránt fontos gazdasági, szociális és nem utolsó Borban nemzetpolitikai érdek.

A közelmúltban a Németországba, irányuló lisztkivitel még ki nem ’használt 1700 vagónos kontingensének felosztása került szőnyegre. Az iparügyi minisztérium értesítette a felvidéki minisztériumot, hogy az 1700 vagónos kiviteli kon-, tingenst a Magyarországi Exportmalmok Szindikátusa és a Vidéki Középmalmok Exportegyesülete között osztotta föl, és

Á felvidéki

no vény nemesítek is részt- vesznek a Mezőgazdasági Kiállításon

Budapest, március 7. A magyar növény- nemesítők nagy anyaggal, szép összeállításban fognak szerepelni az ezévi mező- gazdasági kiállításon, saját művészies kivitelű, ügyes, tetszetős beosztású, nagyméretű csarnokukban. Láthatók lesznek a növénynemesítők munkájának eredményei: maga a nemesített növény és a nemesített vetőmag. A magyar növénynemesítők kiállításának kettős jelentősége van. Egyrészt bizonyságot tesz amellett, hogy a magyar növénytermesztés és nemesítés szakszerű előbbrevitele érdekében szükség van és lesz továbbra is a növénynemesítéssel foglalkozó nagyobb gazdaságokra. Az idei kiállítás egyúttal első alkalom lesz arra, hogy a magyar növénynemesítés a megnagyobbodott ország gazdaközönsége előtt bemutassa áldásos munkáját. De az idén kaput nyit a növényneme- fcitők csarnoka a Felvidék növénynemesí- tőinek is, akik közül a legérdemesebbek bejelentették részvételüket.

Ä növénynemesítő kiállítás rendezőbizottsága ez évben is azon fáradozik, hogy a magyar növénynemesítés fejlettségének hű képiét mutassa be és ezzel kapcsolatban egyes kiállítók egészen újszerű beállítással fogják igazolni hivatásukat. A hazánkban termesztett értékesebb nemesített növényfajtákból szerepelni fognak a magyar minőségbuzák, rozsok, sörárpák, zabok, hatsoros minőség ősziárpák, a külföldön is jól ismert magyar kukoricafajták, kender-, len-, cukor- és takar- mányrépafajták; nemesített fűfélék, továbbá nemesített konyhakerti növények.

pedig úgy, hogy

a Szindikátus 900, az Egyesület pedig

800 vagont kapott azzal a kikötéssel, hogy e keretben kapacitásukhoz képest a hozzájuk csatlakozott felvidéki malmokat részesíteni kötelesek.

A németországi lisztkiviteli kontingens

ilyen felosztásához meg kell jegyeznünk, hogy az

a Felvidék érdekeit korántsem elégíti ki.

Nem pedig azért, mert tudtunkkal a felvidéki malmok sem az egyik, sem a másik szervezethez nem csatlakoztak, hanem a Felvidéki Malomiparosok Egyesülésében tömörültek s

így igen könnyen előáll az a helyzet, hogy felvidéki malmaink a most felosztásra került 1700 vagónos kiviteli kontingensben nem részesednek.

De még abban az esetben is, ha akár az egyik, ahár a másik szervezethez is csatlakoznának, ki vannak téve annak, hogy e szervezetek részéről egyáltalában nem kívánatos elbánásban fognak részesülni s akkor a már

igen közeli jövőben bekövetkezhet, hogy néhány malom kénytelen lesz üzemét leállítani.

Márpedig ez nem lehet érdeke sem az anyaországi malmoknak és főképpen nem az illetékes hatóságoknak, mert túl a gazdasági és szociális kérdéseken,

fontos nemzetpolitikai, sőt külpolitikai érdek szól emellett, hogy a felszabadult Felvidék malomipari munkásainak százai ne váljanak munka- nélküliekké.

Erre a szempontra külön föl kell hívnunk

az illetékesek figyelmét.

. Értesülésünk szerint

a felvidéki minisztériumot sem elégíti ki az 1700 vagónos kontingensnek ilyen módon történt felosztása s Jaross miniszter személyesen interveniált Kunder iparügyi miniszternél aziránt, hogy mielőbb gondoskodás történjék a felvidéki malmok részére megfelelő exportkontingens kiosztásáról.

Reméljük, hogy az illetékesek mérlegelni fogják a fenti szempontokat s a felvidéki

malmok érdekeit is kielégítő megoldást találnak.

(p. z.)

(—) Tojást importál Cseh-Szlovákia. Prágából jelentik: Az állatözindiikátus második szakosztálya 1939-re hűtőházi beraktározás céljára 150 vágón külföldi tojás behozatalát engedélyezte, 40 százalék belföldi tojás vásárlásának kötelezettsége mellett.

(—-) Csehországban csökken a cukorrépa

vetésterülete. Prágából jelentik: A közeljövőben a cukorgyárak képviselői és a répatermelők megbeszélésre ülnek össze, hogy az 1939/40, évi répaátvételi árakat, valamint a cukorrépa vetésterület nagyságát megállapítsák. Tekintettel a köztársaság területének megkisebbedésére, a répavetésterület csökkenésével lehet számolni.

(—) Kiknek kell bejelenteni a legalább négy középiskolát végzett ipari alkalmazottakat? Töibb esetben kihágási eljárást indítottak olyan iparos munkaadók ellen, akik négy vagy ennél több középiskolai végzettséggel bíró iparossegédeiket vagy tanoncaikat az Értelmiségi Munkanélküliség Kormánybiztosánál nem jelentették be. Az Ipartestületek Országos Szövetsége előterjesztéssel fordult a miniszterelnökhöz és a kormánybiztossághoz, hogy e tekintetben határozott rendelkezés tétessék. A bejelentés szabályozása tárgyában kibocsátott 4350/1939- M- E. sz. rendelet 10- §-a ugyanis félreértésre nem adhat okot. Ez ügyben az Ipartestül etek Országos Szövetsége ifj. Tóth Pál elnök vezetése alatt küldöttsógileg járt el Kulcsár István kormánybiztosnál, aki a kérdés ismertetése után kijelentette, hogy azok a munkaadók, illetve vállalatok, ahol értelmiségi munkaköré állás nincs, nem tartoznak bejelentést tenni azokról az iparossegédekröl és tanoncokról, akik négy vagy ennél több középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Azok a vállalatok azonban, ahol értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak is vannak, bejelentéseik megtételénél a fentebb említett rendelet 10. §. 6/c. pontja értelmében tartoznak eljárni, vagyis a magasabb iskolai képzettséggel bíró segédeket és tanoncokat és egyéb alkalmazottakat is tartoznak bejelenteni.

(—) Németországban 70 ezer iparos beszünteti üzemét s gyárban vállal munkát.

Berlinből jelentik: A munkáshiány következtében rövidesen 60—70.000 önálló kisiparos beszünteti munkaüzemét és gyáraikban vállal munkát. Különösen a pékek, mészárosok, fodrászok, szabók és cipészek közül vonják meg soktól az iparengedélyt, mert ezek a foglalkozási ágak túlnépesek, míg a gyárakban nagy a mumkáshiány.

(—) Átalakul a morvaországi gyáriparosok

szövetsége. Brünniből jelentik: A morvaországi gyáriparosak szövetsége március 11-én Brünnben nagygyűlést tart, amelyen elhatározzák, hogy a cseh-szlovákiai német gyáriparosok szövetségévé alakulnak át. Ez a szövetség képviseli majd az egész német népcsoport gyáriparát.

(—j Nemzetközi gyapjukonferencia Brüsz- szelben. Párizsból jelentik: A nemzetközi gyaipjukonferencia június 112—17-ölke között ül össze Brüsszel városában.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: EGYENETLEN

Az értéktőzsde irányzata kedden egyenetlen volt. Kőszén, Bauxit lanyhán tartott, Kohó, Salgó, Urikányi szilárdak voltak. Uri- kányi 1.4, Kohó, Délcukor 0.5, Ganz 0.45, Salgó 0.40, Rínia 0.35 pengővel javult, Izzó 4, Kőszén 3-5, Bauxit 2.5, Tröszt 1.1 pengővel gyengült. A szilárdkamatozású értékek {daca szilárd volt.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 156, Első M. Bizt. 390.—, Hungária-malom 18.75, Bauxit

187.75, Kohó 19.—, Aszfalt 6.25, Kőszén

288.5, Nagybátonyi 43.75, Salgó 29.2, Urikányi 36.5, Pallas 5.8, Fegyver 29.25, Ganz

14.85, Láng 26.—, Acél 21.—, Rima 67.35, Guttmann 6.—, Nasici 72.5, Duna-Száva 5.75, Levante 0.3, Nova 10.75, Tröszt 48.5, Délcukor 74.—, Magyar cukor 70.25, Georgia

18.5, Izzó 100.—, Dreher-Haggenm. 117.—, Gsehwindt 697.5, Gyapjúm »só 3.5, Magyar kender 11.25, Pamutipar 19.—, Szegedi kender 37.5, Chinoin 9.5, Gumi 46,75, Vasúti forg. 15.75, Telefon 8.6, Pál falvi 17.—.

Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100,—, 1910. évi főv. 4% 181.5,

1911. évi főv. 4% 15,75, 1914. évi főv. 4.59Ó

297.5, 1927. évi főv. 6% 79.875.

A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI

Valuták; Angol foat lü-^lS.Sp, Belga 57-35

—57.9o, Cseh kor. TőÓ—11.30, Dán kor/7'1.35—

72.15, Dinár 6.—7.50 (600 és 5000 dán. címletek kivételével), UfíA dollár 340.40—-344.40, Kanadai dollár 332—4)37, Francia fr. 9.—9.20, Holland forint 180.95—182.95, Lengyel ah 60.— 61.40, Leu 2.60—3.4)5, Leva 3.—3.60, Lira 16.90 —17.90 (500 és 1O0Ó liras bankjegyek kivételével), Német márka —•—. Norv. kor. 80.30— 81.20, Svájci fr. 77.40—78.30, Svéd korona 82.30—8320.

Külföldi kifizetések: Amszterdam. 481.35—

182.96, Althén 3.025—3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.51—57.95, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 7155—72.15, London 16.02—16.17, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 341.80—344.40, Oslo 80.526—81.225, Párizs 9.05—9.16, Prága 4.11—

4.15, Stockholm 82.526—83226, Varsó 64.25—

64.75, Zürich 77.626—78.325, Isztambuli 268— 271.

Zürich, má/rcius 7. Paris 11.66%, London 20.64%, Brüsszel 74.06, Milano 23.16, Amszterdam 233.60, Berlin 176.70, Stockholm 106.32, Oslo 103.75. Kopenhága 92.17%, Szófia 5.40, Prága 15.07, Varsó 83, Belgrad 10, Athén 3.90, Istambul 3.60, Bukarest 3.37, Helsinki 9.09%, Buenos- Ayres 101.37%, Yokahama 120.62%, Newyork 440.06.

A BUDAPESTI GABONATŐZSDE: SZILÁRD

A gabonatőzsde készárupiacán szilárd volt az irányzat. A kukoricapiac élénk volt. A búza ára 10—15 fillérrel javult. 450 q sörárpa változatlan áron cserélt gazdát. Nem változott a rozs jegyzése sem. A kukoricaforgalom 4200 q volt, az ára 20 fillérrel javult. A határidöpiacon élénk üzlet mellett a következő árakat jegyezték: Rozs: májusra: 14.29, 14.32, 14.320, zárlat 14.18—14.20. Kukorica: májusra: 16.11, 16.25, 16.08, zárlat 16.08 —16.10, júliusra: 16.37, 16.48, zárlat 16.32— 16.34.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: ti- szavidéki, fejérmegyei 77 kg-os 20.25—20.40, 78 kg-os 20.45—2.60, 79 kg-os 20.65—20.80,

80 kg-os 20.75—20.90, felsőtiszai, dunatisza- közi 77 kg-os 20.20—20,35, 78 kg-os 20,40— 20.55, 79 kg-os 20.60—20.75, 80 kg-os 20.70—

20.85, dunántúli 77 kg-os 20.25—20.40, 78

kg-os 20.45—20.60, 79 kg-os 20.65—20.80. 80 kg-os 20.75—20.90. Rozs: pestvidéki 13.90— 14.10, más származású 14.00—14.25. Takarmányárpa: elsőrendű 16.10—16.40, középminö- ségü 15.90—16.10. Sörárpa: kiváló 18.75— 19.25, príma 18.00—18.50. Zab: elsőrendű

20 00—20.15, középminöségü 19.9Ö—20.00. Kukorica; tiszántúli 15.00—15.10. őrlemények: korpa 13.15—13.30, 8-as liszt 15.90- -16.20. Kukorica: 300 mm 15.20, 150 mm 15.10, 300 mm április Í5.70, 150 mm április 15.70, 150 mm április 15.55, 300 mm holnapi rendelkezés 15.10, 150 mm szatmári 16.20, 600 mm

március 15 után 15.25, 300 mm tiszavidéki

15.20 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 19.95, 150 mm 20.05, budapesti paritásban.

Árpa: 150 mm 18.35, 300 mm minta szerint 18.60 budapesti paritásban. Lucerna: 3 mm fehérbárcás 310.—, 12 mm fehérbárcáa 280.—, 13 nun fehérbárcás 280.—, 6 mm fehérbárcás

285.—, 12 mm fehérbárcás 288—, 25 mnt

fehérbárcás 288.—, 30 mm fehérbárcás 288.—, Budapest, 2% mm fehérbárcás 295.—, Szombathely, 5 mm fehérbárcás 293.— állomás, 12 mm fehérbárcás 315.— érkezési állomás. Lóhere: 382 mm fehérbárcás 145.—, 3% mm fehérbárcás 130.—, 20 mm minta szerint)

100,—, 8 mm fehérbárcás 130.—, Budapest,

15 mm fehérbárcás 133.—, 10 mm fehérbárcás 133.—, Kaposvár, 20 mm fehérbárcáa 130.—, Budapest, 5 mm minta szerint 97.— állomás, 13 mm minta szerint 90.—, Budapest 6 mm fehérbárcás 135.—, Szombathely, 5 mm fehérbárcás 140.—, Budapest, 41 mnt minta szerint 105.—, 25 mm fehérbárcáa

127.— állomás, 13 mm fehérbárcás 133.—, Pécs, 5 mm minta szerint 97,—, 10 mm fehérbárcás 130.— állomás, 4 mm fehérbárcáa 140—, Budapest, 6 mm fehérbárcás 140.—,, Kaposvár, 4 mm fehérbárcás 135.—, 5 mm;

minta szerint 90.—, Szigetvár, 7 mm fehérbárcás 130.—, 4 mm fehérbárcás 129.— állomás.

Magpiac: Köles fehér 18—22, vörös 17—18, egyéb 16.50—17, káposztarepce 25.50—26, tökmag nagyszemü 27—28, kisszemü 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 110—115, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express)’ sterilizált 20—22, lencse nagyszemü sterilizált 36—48, középszemü sterilizált 22—27, kisszemü sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 20.25—25.75, duántúli 24.25—24.75, felsömagyarországi 23—24, lucemamag nyers arankás 175—215, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 285—300, 20 q-nál több 280—■ 295, lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130— 138, 20 q-nál több 128—132, bükköny tavaszi

17— 18.50, szöszös 34—36, csillagfürt fehér lapos 11—11.50, szárított répaszelet 8.50—10,

Lisztárak:. A budapesti lisztárjegyzőbizott- ság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37—38.25, Ogg 36—37.25, Og 36—37.25, Of 36—37.25, 2gg 35.25—36.25, 2g 35.25—36.25, 2f 35.25— 36.25, 4-es 33.50—34.75, 5-ös 31.75—33, 6^03 28—30, 7es 19.75—21.75; rozsliszt: Oás 28.50 —29.25, 01-es 21.75—26.50, 1-es 20—21, 2-ea

18— 19.50.

+ SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi ser- tásvásár összfelhajtása 213 darab. A vásári állományból angol hússertés 189 darab. Á% irányzat változatlan. Árak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on alul kivételesen 98, sze- dettsertés I. 90—92, II. 85—88, Ilii. 74—83, angol tőkesertés 94, expőrtzsír márkázott 150 fillér kg-ként.-f BORJÚVÁ SÁR. A keddi ferencvárosi borjúvásárra 453 darab borjút hajtottak fel. Az érdeklődés csökkenése következtében lanyha forgalom alakult ki és az árak általában 2—5 fillérrel visszaestek- Elsőrendű borjú 90, H, 6i5—86, ‘ IH. 54—64 filléres áron került eladásra.

+ HUSVÁSÁR. Készlet: nagymarha 3®^telkeit 33), növendék 2 (2), borjú 486 (461)^.«xr 10 (10), kecske 134 (—), bárány 510 (ökÓj, lehúzott félsertés 56 (41), szalonnás 190 (180), süldő 2 (2), malac 2 (2), marhazsiger 150 kg. (150 kg), sertészsiiger 137 kg (137 kg). Árak: csontozni való marha 30—60, növendék 60—80, borjú bőrben I. 134—144, II. 120—132, juh le- bőrözött EL 68—70, bárány bőrben 60—90, le- húzot félsertés 108—112, szalonnás 104—120, süldő 104, malac 130, marhazsiger 36, sertés- zsigex 70—80 fillér kg-kint. A vásár irányzatai lanyha volt.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI

Kielégítő felhozatal, lanyha forgalom mellett kedden a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) jegyezték: Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshúa (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhúsjj comb 260—320, vésés 180—210, pörkölt 180, Juhhús: hátulja 140—180, eleje 100—150, Sertéshús: karaj 200—240, tarja, comb 160 —190, oldalas 128—172, zsírszalonna 150— 152, sertésháj 150—180, sertészsír, budapesti 166—152. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40! —400, őz 1 kg. 40—300, fácán 1 drb 200— 250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfit, Élő: tyúk 1 drb 200—350, 1 kg (120—135), csirke, rántanivaló 1 kg (120—220), ruca, tűzött 1 kg. 130—140), lúd, hízott 1 kg. (160), pujka, hízott 1 kg (135—210). Vágott: tyúk 1 kg. (130—160), csirke, rántanivaló 1 kg, (115—240), ruca, hízott 1 kg. (150—165), lúd, hízott 1 kg (110—165)ö pujka 1 kg. (120—170). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (105—120), kosáráru (115—120), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—140 (94—115. Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 95—140. Tejtermék i Tejföl (90—92), teavaj, tömbben (300—320), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (60), Szavaz főzelék: Bab, fehér, aprószemű (26— 30), nagyszemü (30—40), színes (34—40), borsó, hántolt, feles (26—38), lencse, hazai (26—60). Zöldségfélék: Petrezselyem (8— 12), sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (8—10), kalarábé kg 8—24 (4—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (70—08), vöröshagyma, érett, makói 20—24 (14—15), fokhagyma (8—20). Káposztafélék: Fejeská- poszta, hazai (9—18), kelkáposzta (4r-10), fejessaláta, mefcgágyi (4—30). Burgonya: Giilbaba (9—11), nyári rózsa (10—11), őszi rccsa (8—9.2), kifli (20—22), Ella (7.8— 8.3), fojtott burgonya (16—18). Főzelékfélék 1 Sütőtök (10—12), csiperkemogmba (120—22Ö), paraj, tisztított 28—50 (16—36, gyökeres (18—20), sóska, melegágya 140—260 közönséges (40—80). Qyüm-ölcs: Alma, nemesfaj (60—140), közönséges válogatott (40 —105), körte, nemesfaj (100—140). Déligj/ü- mölcs: Gesztenye, külföldi 100—140 (88—

100), narancs, sárgabélú 60—88 (56—64), vörösbélű (66—96), mandarin 78—120 (70— 95), citrom la (5—7), Ha (4—5). Fiiszers Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), kék mák (126—130), méz, pergetett (170),