Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-05 / 53. szám

TEKBrom J'WiTARillRIÍAE 1939 MÁRCIUS 5. VAS A ÚJVÁR Útban Afrika felé lezuhant egy német repülőgép Tíz utasa meghalt vezési munkálataiban kimagasló szerepet töltött be. Budapest is üdvözölte XII. Pius pápát Szendy Károly, Budapest polgármes­tere a következő táviratot küldötte őeminenciája Granito di Belmonte bíbor- nokhoz Rómába, a Vatikánvárosba: „Budapest magyar székesfőváros bol­dog örömét és hódolatát jelentem abból az alkalomból, hogy a bíbornokok szent kollégiuma Őszentségét, XII. Pius pá­pát emelte Szent Péter trónjára. Büszke nemzeti érzéssel emlékezünk arra, hogy a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus kapcsán a Szentséges Atya személyesen látogatta meg ha­zánkat és fővárosunkat. Fiúi alázattal kérem zsámolyához tenni a magyar fő­város hódolatteljes ragaszkodását és jókivánatait személyes boldogságához, szerencsés és hosszú uralkodásához. — Szendy Károly, polgármester.“ „Személyes összeköttetései vannak Magyarországgai" London, március í. A Times jelenti Budapestről, hogy XII. Pius pápa megválasztását a ma­gyar sajtó a legnagyobb megelégedés hangján üdvözli. • Pacelli bíboros, mint pápai kiküldött, egy hetet töltött Budar>esten az Eucha­risztikus Kongresszus alkalmával és több beszédben nagyrabecsülését hangoz­tatta a magyar nemzet, mint a keresz­ténység védőbástyája iránt. Évszázadok óta XII. Pius az első pápa — írja a Times — akinek személyes összeköttetései vannak Magyarországgal, amelyet közvetlenül ismer. Lovai képviseli Francia- országot a koronázáson •Paris, március l. XII. Pius pápa első iizenete mély benyomást keltett a fran­cra 'közvéleményben. A lapok első olda­lon teljes terjedelemben közlik az üzene­tet és megállapítják, hogy a Szent Atya nemcsak a katolikusok­hoz, hanem az egész világhoz a béke és a megenyjhűlés szavait intézte. Franciaország egyébként nagy súlyt helyez arra, hogy XII. Pius pápával azonnal a legszorosabb kapcsolatot tartsa fenn. Ezzel magyarázható, hogy Pierre Laval volt miniszterelnököt és külügyminisztert szemelték ki a pápai koronázáson résztvevő küldött­ség vezetésére. A hír párisi politikai körökben nagy fel tűnést keltett, noha hivatalosan mindez ideig nem erősítették meg. Olasz válasz a francia lapoknak a pápaválasztás­ról szóló megjegyzéseire Róma, március i. Az olasz lapok első oldalon nagy felháborodással közlik egyes francia lapoknak az új pápa meg­választásával tett megjegyzéseit. A Corriera della Sera szerint a franciaországi atheisták, kommu­nisták és szabadkőművesek összefog­tak, hogy kisajátítsák maguknak az új pápát. Pacelli bíboros megválasztását egyes francia lapok hallatlan arcátlansággal a népfront győzelmének könyvelték el és mindenáron úgy akarják feltüntetni a dolgot, mintha ez a választás Rómában vagy Berlinben kedvetlenséget okozott volna. Az új pápa jelszava — vagyis az igazságszerinti béke — természetesen zavarba ejtette a franciákat és ezért egyes lapok, így a félhivatalos Temps is, hosszú és nyakatokért cikkében „A béke és a szabadság“ gondolatát igyekszik ki­ragadni a pápának a világhoz intézett szózatából. A Gazetta del Popolo szerint a franciák úgy szeretnék feltüntetni, mintha az új pápa Franciaországgal tartana Olaszország ellen. A tények azonban — mint legutóbb a spanyol kérdésben is történt — most is szót fogják oszlatni a franciák hiú re­ménykedéseit. Paris, március 4. A francia Alpok déli nyúlványain, nem messze a Föld­közi-tengertől, borzalmas repülőszeren- cséílenséget fedeztek fel, amely még 8 nappal ezelőtt történt és amelynek tíz halálos áldozata volt. Február 24-én nyomtalanul eltűnt egy német utasszállító gép, amely Délnémet- országból jövet, útban volt Afrika felé. A budapesti büntetőtörvényszók Dorosy Dezső dr. elnöklése mellett ítélkező ta­nácsa, mint valutabíróság ma délelőtt nagyarányú ékszercsempészés ügyében tartott főtárgyalást. Wolfinák Mária Magdolna manikü- rüsné, özvegy Kolos Mórné, Schweisz Gizella, továbbá özvegy Schweisz Mik- sáné szerepeltek vádlottként. A királyi ügyészség Wolfinák Mária, özvegy Kolosné és Schweisz Gizella el­len fizetési eszközzel elkövetett visszaélés bűntette, özvegy Schweisznéval szemben nedig el) ben a bűncselekményben való bűnsegéd) bűnrészesség miatt emelt vádat. A manikürösnő vállalkozik A vád szerint Ernszter Adolfné szül. Schweisz Irén, az Erdélyi Dolly néven ismert bárzongorista felesége évek óta kint él Délamerikában, Sao Paolóban. Múlt év végén Ernsztemé levél útján arra kérte nővérét Schweisz Gizellát, hogy a gondjaira bízott Lázár-utca 16. számú házát lehetőleg jóáron értékesítse s a befolyt pénzért majd hazajön, így is történt. Ernszterné hazautazott Dél-Ameriká­ból és a rendelkezésére bocsátott pénzből ékszereket vásárolt. Ezt követően találkozott özv. Schweisz Miksáné lakásán özv. Kolos Hornéval, valamint nővérével Schweisz Gizellával és megállapodtak abban, hogy a vagyonát ékszerek alakjában fogja kicsempészni Magyarországból. Ernsztemé nem mert a csempészésre vállalkozni s ezért azt beszélték meg. hogy Kolosné és Schweisz Gizella össze­hozza egy Wolfinák Mária Magdolna nevű manikűrösnővel, aki talán vállal kozik a tervezett ékszercsempészésre. A leány erre hajlandónak is mutatko­zott és Kolosné lakásán átvett mintegy húszezer pengő értékű ékszert, amit Nagykanizsán keresztül sikerült is ki vinni az országból és Abbáziába jut tatni. Ott már várta Ernszter Adolfné, aki az ékszerekkel azután Triesztben ha­jóra szállt és visszautazott Sao Pao- loba. Elutazása előtt arra kérte a leányt hogy még néhány darab ékszert vigyen ki és Wolfinák Mária Magdolna erre is vállalkozott Másodízben azonban rajta vesztett: Nagykanizsán megtalálták nála az értékes ékszereket és a leányt letar­tóztatták. Csak most derült ki, hogy a német gép a francia Alpok déli részében eddig még ismeretlen okból lezuhant és valamennyi utasa életét vesztette. Ruovion községtől néhány kilométerre teljesen szétronesolt állapotban most megtalálták a gépet és utasait. Négy utas holtteste a gép belse­jében feküdt, hatan pedig szerteszét he­vertek, összeroncsolt tagokkal. Letartóztatásba helyezték rajta kívül özv. Kolosnét és Schweisz Gizellát is. A királyi ügyészség vádiratában indítvá­nyozta, hogy a Sao Paolóba visszatért Ernszter Adolfnéva.1 szemben nyomozó- levelet bocsásson ki a törvényszék. A bűnper negyedrendű vádlottja, özv. Schweisz Miksáné nem jelent meg a tár gyaluson s ügyét a bíróság elkülönítette az alappertől. Azt hitte, hogy családi ékszerek... Elsőnek Wolfinák Mária Magdolnát hallgatta ki Dorosy elnök. A leány ta- •gadta bűnösségét. Elmondta, hogy Ko­losné fivére, Ernszter Jenő a vőlegénye és két éve kint él Sao Pablóban. — Az volt a tervem — vallotta Wolll- Jüák Mária Magdolna —, hogy én is mtána utazom, Ernszter Adolfné buda­pesti látogatása alkalmával megkérdezte, hogy nem vinném-e magammal ékszereit, amelyeket már húsz év előtt külföld­ről hozott Budapestre. Szívességből vállalkoztam erre. — S 'másodszor miért vállalkozott az újabb csempészésre? — Mert Ernsztemé megígérte, hogy ki­visz Délamerikába s kifizeti az útikölt­ségemet is —, hangzott a felelet. Özvegy Kolos Mórné szintén ártatlan­ságát hangoztatta. Védekezése szerint úgy tudta, hogy az ékszereket Ern- sz térné hozta magával külföldről és nem a ház eladásából származnak. A házat, tudomása szerint, csak később adták el, akkor, amikor Wolfinák Mária az ékszerek nagyobb részét már kivitte az országból. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után özv. Schweisz Miksánét hallgatta ki a törvényszék. Ö is tagadta bűnösségét. Azt adta elő, hogy semmi része nem volt a csempészésben, csupán a megbeszéléseknél volt jelen. Azt beval­lotta, hogy a második utazás előtt Wolfinák Mária vasúti jegyét meg­rendelte és erre 50 pengő foglalót adott, ezenkívül 150 pengőt is átadott a leánynak, de — mint mondotta — jóhiszeműen járt el, mert azt hitte, hogy régi családi ék­szerekről van szó. A vádlottak kihallgatása után Szom­jas Frigyes, Tóth Géza, Dankó István és Pulyák Béla detektívek ismertették a csempészés leleplezésének történetét és a nyomozás lefolytatásának részleteit. Az idő előrehaladottságára való tekintettel az elnök ezután a tárgyalás folytatását március SO-ára halasztotta. Felvidéki g. hősök Nem kell senkinek megijednie, nem mai felvidéki hősökről, szószdtyárkodó, vagy annál is rosszabb, sötétben bujkáló álhazafiakról lesz szó, hanem azokról a fiatalokról és öregekről, akik 1918-ban és 1919-ben kiálltak a Felvidék védelmére. Azokról, akik már 1918 novemberében ott álltak őrt az ántánthatalmak által meg­jelölt első demarkációs vonalon, hogy a csehek útját még a „nem akarok katonát látni“ hadügyminiszter parancsa elle­nére is eladják, akik alighogy hazake­rültek a nagy világégésből, magyar szí­vük sugallatára tovább katonáskodtak, minden mellékgondolat és minden habo­zás nélkül tovább is felajánlották leg- nagyobb kincsüket: az életüket, a nekik még akkor is, mindig is szent magyar hazáért, öreg harcosokhoz, viharedzett apákhoz fiatal diákgyerekek csatlakoz­tak, akik alig bírták a puskát emelni, de valami szent láztól hcvülve, a magyar múlt patinájának védelmére siettek. Az úgynevezett F«Imay-csoport lévai, Ipolysági, Selmecbányái, barsi és honit hősei voltak ők, akik közel egy eszten­dőn át egyebet sem tettele, mint a ma­gyar hazát, az ősi magyar földet próbál­ták tovább védelmezni, akkor, amikar az emberek legnagyobb része már a biztos életet, a néha kínálkozó konjunktúrát ke­reste magának. Szilárd János író- és ka­tonatársam, az akkori főhadnagy sok-t szór megétickelte már ennek az első „ron­gyos gárdának“ a dicséretét. Kinek a nevét kellene vájjon említeni az ezrek közüli Azokét-e, akik az életüket hagy­ták ott és húsz éveg jeltelen sírokban, megbélyegezve aludták örök álmukat, vagy azokét-e, akik ma, a megtalált ha­zában megint szervezkednek, megint baj­társi egyesületbe tömörülnek, hogy húsz esztendő múltjából újabb példát mulas­sanak? Nézzétek csak a munkanélküli, elrongyolódott lévai vagy Ipolysági ma­gyar munkást, aki húsz évvel ezelőtt nemcsak őrt Statt a Felvidéken, hanem, a világháború utáni idők legnagyobb haditettét hajtotta végre, vájjon eszébe jut-e mostoha sorsára panaszkodni? Mi­lyen kitüntetést, mekkora darab kenyeret érdemelnek azok, akik életüket, legna­gyobb kincsüket az utolsó lehetőségig a magyar haza, a Felvidék szolgálatára áldozták? Ahogy körülnézek az ipolyvölgyi, még megmaradt százötven bajtárson, a sze­mem konnybelábad, nincs köztük huszad- résznyi „tanult“ ember, a magyar nép sietett áldozatokra. A trianoni határ mentén kellett élniük esztendőkön át, hogy a magyar szabadság első ünnepén majd megmutassák magukat. Oh, nézze­tek rájuk szeretettel és aggodalommal. ne a „kommunistáknt, szociáldemokratá­kat, agrárokat, fasisztákat * keressétek bennük, hanem a hősöket, akik tizenhét esztendőtől hatvanig ott álltak, amikor a Felvidék hívta őket. Emeljetek kalapot az első „rongyos sereg“ előtt,, akiknek nevét elfelejtettétek, de akik ma is azok, akik voltak, szent érzésű hősök, igaz magyarok, mindig áldozatra kész, igaz magyar katonák. Nézzétek őket, amint: rongyos ruhában, a mindennapi kenyér biztonsága nélkül majd felvonulnak, hogy megmutassák magukat a felszabadult Felvidéknek. Én aranyérmül szánom ne­kik, kedves jó bajtársaimnak ezeket a sorokat, s azt üzenem nekik, hogy ha az emberek el is feledték őket, a magyarok Istene mégis számontartja Sorsukat és, nevüket régen bejegyezte abba a könyvbe, ahová a legtisztább magyarok nevét, szokta be jegymi. Sági Farkas István. A felvidéki naggar Hírlap elmei SZERKESZTŐSÉG: • V., HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-350 KIADÓHIVATAL: VÜL, József-körút 5. Telefon: 144-40Q AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI Kézdlvásárhelyi jm _ _ -jjg "1 _ _ jjL című gyakorlati BENKO FAL: FA wf ütÜÜ sül ílH Ül 3 'ÜÜ la vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyver tant, bemutatja az összes modem fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sőrét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztlka kimerítő Ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. Ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az Idevonatkozó rendeleteket is. Ant diszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvétté!, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérei«) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV,, Kossuth Lafos-uíca 5. Telefon: 16-57-50,18-74-00. ..................IW—IIMII II in Minimumul HIM w Budapest—Abhazia— Trieszt—Sao Húszezer pengős ékszercsempészéssel vádolnak négy nőt

Next

/
Thumbnails
Contents