Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-31 / 74. szám

Megalakult a kárpátaljai gazdasági segélyakció lebonyolítására hivatott bizottság a ícwi wíLcuas OKat xozoltuk volna a nyilvá­nossággal. A letartóztatás határtalan fel­tűnést kelt a szlovák közvéleményben, mert ä szlovák evangélikus nemzeti párt húsz éven keresztül együtt harcolt a HUnka-fék 6zlovák néppárttal az önkormányzatért. A zsolnai határozatot is együtt hozta a két párt. Amikor Tiso miniszterelnök bevezette az egypartrendszert, a szlovák evangélikus nemzeti párt beolvadt a ífíw&fca-pártba. Elismerte a Vatikán a függetl Szlovákiát Pozsony, március 80. A Vatikán csütör­tökön elismerte a független szlovák államot. Teleki Pál gróf miniszterelnök előadása az Alföldről A kormányzó is megjelent az Országos Alföldi Bizottság nagygyűlésén r rAz Országos Alföldi Bizottság csütörtö­kön délután félhat órakor tartotta nagy­gyűlését Budapesten, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Köztelek-utcai szék­házában. A nagygyűlésen megjelent Horthy Miklós kormányzó, a kormány Valamennyi tagja, a főpapi-kar és a hon­védség számos reprezentánsa, valamint a társadalmi élet előkelőségei. A nagygyűlésen Kállay Miklós nyugal­mazott földmívelésügyi miniszter mondott elnöki megnyitót, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök hosszabb előadás kereté­ben ismertette a nagy magyar Alföld geográfiai és gazdasági kérdéseit, A mi­niszterelnök bevezető szavaiban megálla­pította, hogy akié a föld, azé az ország és ez adja meg az Alföldnek társadalom- politikai fontosságát. Ezután kétféle szempontból határozta meg a Nagy Ma­gyar Alföldet: a, tálajadottságok és a földrajzi határok szempontjából. Ismertette a Nagy Magyar Alföld szere­pét a Dunamedencében, és rámutatott arra, hogy az Alföld korábban Európa legfonto­sabb gabonatermő és gabonaellátó terü­lete volt. Ez a szerep az idők folyamán és a többi államok gazdasági beállítottsága folytán csökkent, Trianon után pedig az Alföld politikai ; jelentősége emelkedett. Végül megállapította a miniszterelnök, hogy a Nagy Magyar Alföldnek gazdaság­politikailag alkalmazkodnia kell a világ- termeléshez. Az alföldi bizottságnak első­rangú feladata annak megállapítása, hogy mit termelhetünk az Alfőldön a legcélsze­rűbben. Ennek a feladatnak tudományos és szakszerű felkészültséggel kell, hogy meg­feleljen a bizottság. Nem szabad elfelej­teni, hogy a Nagy Magyar Alföld mindig súlypontja marad a Duna-medencének. A nagyszabású-tudományos éló'adást ;a jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták és lelkesen megtapsolták. Az előadást vita követte. A felszabadult Komárom megye beiktatta * Bartal főispánt és Reviczky alispánt Komárom, március 30. A felszabadult és újra egyesített Komárom vármegye tör­vényhatósági bizottsága csütörtökön ik­tatta be méltóságába Bártól Iván főispánt és Reviczky István dr. alispánt. A beikta­táson a belügyminiszter képviseletében Marton Béla miniszteri tanácsos jelent meg. Ott volt Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, a főispáni kar tagjai közül Fáy István pestmegyei, Mesterházy Ferenc vesz­prémi, Jaross Vilmos érsekujvári, Koczor Gyula barsmegyei és Radocsay László dr. esztergomi főispán, továbbá Rázgha Ká­roly, Majthényi József, Frey Vilmos dr. és Telbisz Miklós dr. alispánok. A beiktató díszközgyűlésen megjelent Esterházy Móric gróf volt miniszterelnök, Kelemen Krizosz- tom pannonhalmi főapát, Saly Iván ezre­des, a Vitézi Szék kapitánya, Thaly Zsig- mond, a Nemzeti Bank alelnöke, Füssy Kálmán országgyűlési képviselő és még sok más előkelőség. A magyar Hiszekegy elmondása után vitéz Hunyadi László üdvözölte az új fő­ispánt és i'.t új alispánt. Bartal István mondta el ezután székfoglaló beszédét. Hódolattal emlékezet meg a Főméltóeágú Kormányzó úrról. Háláját fejezte ki ezután azok iránt az államférfiak és politikusok iránt, akiknek kitartása és munkája a fel­szabadulást lehetővé tette. Megemlékezett a magyar honvédség hősiességéről. A főispán ezután programjáról szólott. Munkarendünk — mondotta — az építő jobboldali munkáé kell, hogy legyen, szél- sőségmentesen, de könyörtelen célkitűzés­sel, hazánk és nemzetünk érdekében. Kije­lentette ezután a főispán, hogy a megol­dásra váró kérdések közül legsürgősebb az iskoláztatás kérdése, a munkásság hely­zetének javítóba, az iparostársudalom megszervezése és talpraóMtása, a mező­gaz'’.ági értékesítés, a fásítás kérdése és legelsősorban az útügy kérdésének a ren­dezése. — Bizonyos sajtótermékek — folytatta ezután a főispán — főként budapestiek, állandóan különbséget tesznek a felvidéki magyar és a trianoni magyarság között. Kijelentem, hogy ez a különbség csak mint jámbor óhaj áll fenn azok részéről, akik még ma sem tudnak népi alapokra helyez­kedni. Ezután Reviczky István dr. alispán mondta el székfoglaló beszédét, amelyben vázolta programját. Kijelentette, hogy minden erejét a vármegye kultúrális, poli­tikai és szociális megerősödése érdekében fejti ki. A törvényhatósági bizottság nevé­ben Garzuly József üdvözölte a főispánt, az alispánt, a vármegyei tisztikart pedig Nagy Nándor törvényhatósági bizottsági tag köszöntötte. Az ünnepi beszédek elhangzása után megtartották a választásokat. A beiktatás után négyszázterítékes köz­ebéd volt a Központi Szálló nagytermében. Az első pohárköszöntőt Bartal Iván főis­pán mondta a Kormányzó Ur őfőméltósá- gára. Kállay Endre dr. és Németh István a főispánra és munkája sikerére ürítette poharát, Vngvár, március 30. A földmívelésügyi minisztérium kezdeményezésére Ungvárott Ilniczky Sándor nagyprépost elnökletével megalakult az a hattagú bizottság, amely a Kárpátalján megindítandó sürgős gazda­sági segítőakció lebonyolítására hivatott Az egész Kárpátalja területén már meg­alakították a körzeti és községenként pe­dig a heryi háromtagú bizottságokat, ame­lyek a szükségleteket összeírják. Addig is, amíg ez az akció eredményes segítő munkáját a gyakorlatban is meg­kezdheti, a hűséges kárpátaljai lakosság nyomorát a katonai parancsnokságok eny­hítik. Élelmiszerekkel és kenyérrel látják el a rászoruló szegényeket, ezenkívül a Magyar a magyarért mozgalom szeretet- adományainak kiosztását még a húsvét előtt megkezdik. A rászoruló szegénysorsú lakosság a hatóságok gondoskodását min­denütt nagy örömmel és megelégedéssel fogadja. A bolgár miniszterelnök Berlinbe utazik London, március 80. A Reuter Iroda szófiai értesülése szerint Kiosszeivanoff bolgár miniszterelnök nemsokára Berlinbe utazik, hogy megállapítsa, miként gondol­kodik a német kormány Bulgáriáról. Szófiában aggodalmakat okoz a néir.et- román kereskedelmi szerződés, mert attól tartanak,- hogy csökkentheti Bulgária kivi­telét Németországba, Magyar tengerészei izgalmas életmentése A Magyar Királyi Duna Tengerhajózási Részvénytársaság tulajdonában álló „Buda­pest” motoros személyzete március 24-én, a kora, .délelőtti .órákban , izgalmas életmentést végzett az Alexandria—istanbuli tengeri úton, az Égei-tengeri Levitha szigettől mintegy JÖ mérföldnyire. A személyzet menetközben egy deszkatákol­mányon úszó embert pillantott meg. Noha a „Budapest” motorosnak a vihartól felkorbá­csolt tengeren magas hullámokkal kellett megküzdenie, többszöri kísérlet után sike­rült a deszkatákolmányt egészen megközelí­tenie. Ekkor látták tisztábban, hogy a desz­kákba két ember kapaszkodik. Egyiküket si­került kimenteni. A megmentett ember néhány órai ápolás után magához tért és előadta, hogy a neve Christos Malachias 42 éves gö­rög tengerészkapitány, a 200 tonnás Frixos nevű kis görög gőzös parancsnoka. Tengelytörés következtében gőzösük elvesz­tette csavarját, a gépházba víz tódult be és a kis hajó süllyedni kezdett. Amikor már látták, hogy a hajót nem tudják megmen­teni, a 18 főnyi személyzetből tizennégyen csónakba szálltak, Malahias kapitány pedig három emberével a hajón maradt az utolsó pillanatig. Végül Malahias kapitány három emberével tutajra szállt. A Frixos gőzös a következő percekben eltűnt a habok között. A Budapest motoros délelőtt 10 óra tájban ért hozzájuk, de akkorra két embert már elmo­sott a tutajról a víz, a harmadik pedig a megmentése előtti másodpercekben tűnt eL A Budapest Malahias tengerészkapitányt Mithilene kikötőjéig vitte és ott átadta a gö­rög hatósági közegeknek, akik köszönetüket nyilvánították a magyar hajó személy árién ek az életmentésért. Fuok miniszter Németország gazdaság politikájáról Berlin, március 30. A Birodalmi Bank központi bizottsága csütörtökön délelőtt tartotta első ülését az új vezetőség elnök­lete alatt. Funk birodalmi gazdasági mi­niszter, a Birodalmi Bank elnöke, az ülésen beszédet mondott. A többi közt ezeket mondotta: Németország és Olaszország szoros poli­tikai és szellemi kapcsolatának a két állam olyan kapcsolatára is kell vezetnie, amely­nek folytán a kölcsönös esőket rendszere­sen lehet megszervezni és kiaknázni a kö­zös nagy feladatok érdekében. Funk ezután hangsúlyozta,^ hogy az újonnan alkotandó banktörvényben ki fogják mondani Hitler kancellárnak a. né­met Birodalmi Bank feletti utasítási és felügyeleti jogát. Funk az új pénzügyi politika feladatát a következőképpen jellemezte: 1. A terhe­ket lehetőleg a jövőre kell hárítani; 2. meg kell kímélni a birodalmat az elvisel­hetetlen kamatterhektől; 3. a tőkepiacot ismét a magángazdaság rendelkezésére kell bocsátani. MBUSz M. N. B. 1163, 65. sz. e. a. ár i. husvét kómában Velence, Firenze, Nápoly megtekin- P 217.-t« n. HUSVÉT TAORMINÁBAN. Nápoly, Siracusa, Kóma megtekin- P 384.-1« m. HUSVÉT AZ OLASZ RIVIÉRÁN, San Remóban. IV. HUSVÉT A LIGURI TENGER- .... PARTON, Rapallóban vagy Santa J® ,g!,Íj|sSf|-"f Margarétában g» mSS.% y. HUSVÉT ABBAZIABAN P 291.-t« JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS, PROSPEKTUS Felvidéki Magyar Hírlap Ufa?ási Iroda és IBUSz-MÜV. hmm ym, JÓZSEF-KÖBUT 5. T.s 14—M—00, VIGADÓTÉRI FŐIRODA.

Next

/
Thumbnails
Contents