Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-28 / 71. szám

8 ti'wlWAi 1939 MAECTCS KEDD A ráhói internálótábor, ahol a magyarok és ruszinok százait gyötörték az ukrán Szics-gárdisták liogy azt mondjuk: mindenki legyen egy­forma, hanem abból, hogy mindenki egy­formán szeresse a másikat. — Arra kérem a beregszásziakat is, hogy szívleljék meg ezeket a gondolatokat és lássunk hozzá együttes akarattal és köl­csönös szeretettel az országépítés nagy munkájának, amely most előttünk áll s nem lesz könnyű, de szép feladat lesz. Szép feladat lesz és a ma élő nemzedék évszá­zadokra bevésheti nevét a történelembe, ha ezt a munkát becsületesen és jól fogja elvégezni. Úgy legyen! Lelkes taps és éljenzés fogadta a mi­niszterelnök szavait, aki ezután a belügy­miniszterrel együtt betekintett Kárpátalja katonai közigazgatásának itt folyó mun­kájába, . majd folytatta útját kelet félé. Nemcsak új honfoglalás, hanem a honalapitás és megtartás is a feladatunk“ Nagyszállás, március '27. (Magyar Táv­irati Iroda.) Nagy szökősön a megyeháza előtt gyülekeztek a város és vármegye tár­sadalmának vezetői, hogy üdvözöljék a mi­niszterelnököt. Elsőnek Siménfabvy Árpád volt várme­gye? főügyész köszöntötte a miniszterel­nököt, majd a nagyszőllősi ruszinok nevé­ben Dudinszky Lajos görögkatolikus lel­kész előbb ruszin, majd magyar nyelven a ruszinok háláját fejezte ki a felszabadí­tásért. Teleki Pál gróf miniszterelnök az üdvöz­lést megköszönve hangsúlyozta, hogy nem­csak egy új honfoglalás, hanem a honala­pítás és megtartás is a feladatunk. A honfoglalásokat okos mérséklettel, komoly akarással és kitartással kell előkészítenünk. .Ezután a többi közt a következőket mon­dotta : — Az országépítés feladatai nehezeb­bek, mint az országszerzésé. Azért nehe­zebbek ezek a feladatok, mert a háború­A Visszacsatol! Felvidék Községi ElölJörósáioinaK figyelmét felhívjak a m. Hr, belügy­miniszter úr 880/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott, Novák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás eímti jogi könyvre. Eég3 hiányokat pótló mnnka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. ▲ könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére mniatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak e községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát Is. A tnfl hasz­nálhatóságát az abban közölt 24 Irat­minta, valamint betösoroa matató Is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7.— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül déso melleit: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rözsa-n. 111. előttinél sokkal bonyolultabb az élet, sok­kal bonyolultabbak a gazdasági és társa­dalmi élet feladatai. A miniszterelnök ezután* utalt arra, hogy jól ismeri ennek az országrésznek viszonyait, hiszen az itt alig néhány kHo­rn/tcrre lejjebb húzódé hegyek másik olda. Ián élte le életének javarészét. A vidék problémáival úgy 8, mint munkatársai a legnagyobb szeretettel kívánnak foglal­kozni s megteszik a maguk kötelességét, A partikuláris problémának mindig bele kell illeszkednie az összesség problémáiba. Ehhez kérte a nagyszőllósiek segítségét, ugyanazt az áldozatkészséget az országala- pításbaríj mint amilyent tanúsítottak a tűrésben húsz esztendőn keresztül. Lelkes éljenzés fogadta a miniszterelnök szavait s az ünneplésből kijutott a többi előkelőségnek is. Az egybegyűlt ruszinok lelkesen ünnepelték a miniszterelnök kísé­retében lévő Brody Andrást és elénekelték a ruszin himnuszt. Teleki Pál gróf miniszterelnök és kísé­rete a vármegyeháza előkertjében megte­kintette Perényi Zsigmond bárónak az 1849-ben vértanúhalált halt főrendiházi el­nöknek szoorát, majd a gabonaraktárba látogattak el. Délben a miniszterelnök és kísérete Hokky Károly, az Egyesült Ma­gyar Párt volt kárpátaljai szenátorának vendége vö t. „Kárpátalja népe elérte azt, amit kívánt“ Huszt, március 27. Nagyszöllösről Husztra vezetett a miniszterelnök útja. Huszton felejthetetlenül szép,' bensőséges ünnepléssel fogadták a miniszterelnököt. Buday István dr.; a huszti magyar-ruszin nemzeti ■ tanács elnöke lélekbemarkoló be­széddel üdvözölte a miniszterelnököt és a belügyminisztert. — Mi, ruszinok, — mondotta, — min­dig hűséges fiai voltunk magyar nemze­tünknek és sohasem szűntünk meg imád­kozni és dolgozni a visszacsatolásért. Kárpátalja .népe elérte azt, amit f kívánt, egyesült a magyar néppel. A nagy tetszéssel és éljenzéssel foga­dott beszéd után Boksay János görög­katolikus esperes, kanonok ruszin és ma­gyar nyelven a huszti ruszinok nevében mondott üdvözlöbeszédet. Pirsalszky Fe­renc espéresplébános a huszti római ka­tolikus egyházközség magyar és igen jó magyarérzelmü német tagjai nevében üd­vözölte a miniszterelnököt. Isaák Imre esperes, a téesöi magyar nemzeti tanács elnöke a Máramaros és Ugocsa megyei református egyházkerület üdvözletét tol­mácsolta, végül egy magyarruhás leányka, a hatéves Orosz Kornélia kis vers kísére­tében virágot nyújtott át a miniszter- elnöknek. Teleki Pál gróf miniszterelnök meg- hatottan válaszolt az üdvözlésekre. Meg­köszönte az ünneplést, majd a többi kö­zött ezeket mondotta: — A mfl-gyar és a ruszin nép tulajdon- képpen egy egységet alkotott évszázadokorf át; ha két anyanyelven beszéltünk és éne­keltünk is, egyek voltunk, soha egymás el­len fegyvert nem fogtunk. Az elmúlt húsz év rövid, múló idő a történelemtien s ma folytatjuk az évszázados együttlétet. De ez a húsz év sok mindenre megtanított ben­nünket. Megtanított nagyobb összetar­tásra, a múltnak és egymásnak nagyobb megbecsülésére",is. Azt, hiszem,, nem. is szükséges hangoztatni, hogy nemcsak . az itteni magyarokat, hanem a ruszinokat is testvéri szeretettel öleljük keblünkre. — Magyaroknak és ruszinoknak együtt kell most hozzáfognunk a továbbépítéshez, együtt kell hozzálátnunk a munkához, tár­sadalmi téren szeretettel, gazdasági téren alapossággal. Már ma foglalkozunk ezek­kel a problémákkal, pedig holnap lesz csak két hete, hogy reggel 8 órakor láttam, el- érekezett a pillanat: indulhatunk, S arány­lag amilyen gyorsan végrehajtottuk a ■viss- szafoglPlást, olyan gyorsan el fogjuk vé­gezni a gazdasági felépítés mimeáját is. (Éljenzés és taps.) Szűnni nem akaró, éljenzés fogadta a minisztere nők szavait. A miniszterelnök és a belügyminiszter ‘ezután elbeszélgetett a huszti polgárokkal fis Albrecht királyi herceggelt aki mint zászlóaljparancsnok, Huszton állomásozik. Teleki Pál gróf miniszterelnök és vitéz Keresztes-Fiscker Ferenc belügyminiszter ezután gépkocsin nagyobb körutat tettek meg Kárpátalján. Ökörmezőn, és Volócon át Alsóverecke érintésével Szolyváig, Ökörmezőig velük volt Albrecht királyi herceg is, Szolyvárói este a miniszterelnök és a belügyminiszter rövid ungvári kitéréssel a Lélen hazaindult Budapestre, ahova hét­főn délelőtt érkezett meg. Megkezdődött Ruténföldön a magyar postaszolgálat A postavezérigazgatóság rendeletét bo­csátott ki a visszatért Ruténföld posta- szolgálatának ellátása ügyében. Az újon­nan megnyíló magyar postahivatalok név­sorát folytatólagosan közli. A legutolsó rendelet szerint eddig Huszt, Királyháza, Nagyszénás. fizentmikló*. Mesáferébes, F elsőver esmart, Magyarhoniját, Ilosva, Perecseny, Szolyva postahivatalai kezdték meg működésüket. A Ruténföldről bérmen­tesítés nélkül, vágy elégtelen bérmentesí­téssel érkező postai küldeményeket to­vábbi intézkedésig pótdíj nélkül, vagyis csak as egyszeres bérmentesítési díj. illetve díjkülönbözet beszedése ellenében kell kéz­besíteni. Bérmentetlennek kell tekinteni azokat a postaküldeményeket, amelyekét cseh-szlovák bélyeggel bérmentesítettek, Ezeket a bélyegeket ugyanis bérmentesí­tésre felhasználni, fizetési eszközre vagy magyar bélyegre beváltani nem szabad. Mindaddig, amíg a Ruszinföldön működő postahivatalok távolsági díjövszáma nincs megállapítva, a Ruténföld és az ország többi része közötti kölcsönös, valamint a Ruténföld postahivatalainak egymásközti forgalmában a csomagok csak 5 kilogram súlyig vehetők fel. E csomagok súlydíja távolságra való tekintet nélkül í kg-ig 30, 5 kg-ig 40 fillér. Mindaddig, amíg a Ruténföldön a pengő­érték mellett a csehszlovák pénz is törvé­nyes fizetési eszköz, a postahivatalok eb­ben a pénzben is elfogadhatnak befizeté­seket, teljesíthetnek kifizetéseket. Azt, hogy mely határidőig és milyen címletek­ben marad törvényes fizetőeszköz a cseh­szlovák pénz, továbbá, hogy a kétféle pénz között mi az átszámítási eszköz, átszámí­tási szabályzat fogja szabályozni.' Antal István és Bonczos Miklós Mezőtúron Mezőtúr, március 27. A mezőtúri választó­kerületben, amelynek mandátuma Urban Gáspár bárónak főispánná történt kineve­zése következtében üresedett meg, Spett Ernő, volt polgármester lépett fel a Ma­gyar Élet Pártjának programjával. Spett Ernő ma délelőt t mondotta el program- beszédét a választókerület székhelyén. A programbeszéden megjelent vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi és Antal István dr. igazságügyi államtitkár. A képviselőjelölt nagy tetszéssel fogadott beszéde után vitéz Boiiczos Miklós dr-. emelkedett szólásra. — A kormányzati politikának tengelyé­ben — mondotta — két nagy probléma áll, amelyek az Alföldet elsősorban érintik, az egyik a földkérdés, a másik a népszapo­rodás és a családvédelem kérdése, A társa­dalom minden rétegében áldozatot kelL hoznia és egységben keli követni a kor­mányzat szándékait. A magyarságnak kül­detése van a Duna völgyében és ezt a kül ­detést, mint a múltban, úgy a jövőben is méltóan kell betöltenie. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár nagy- tetszéssel fogadott szavai után Antal Ist­ván dr. emelkedett^szólásra. — Míg a világ hatalmasságai rá nem jönnek — mondotta —, hogy a történelmi elme, a történelmi jogoknak, a népi elv­nek és a népi jogoknak egyelő mértékben kell érvényesülnie Közép-Éurópa új tér­képének megrajzolásánál, mindaddig alig remélhető, hogy végleges megnyugvás kö­vetkezzék be ezen a földön. A legutolsó hetek eseményei a történelmi jogok hajnal- hasadását jelentik Európa égboltján és nekünk magyaroknak minden jogunk meg­van arra, hogy a jogok érvényesülését örömmel köszöntsük. Antal István ezután hangoztatta, hogy a magyarságnak olyan politikát kell követnie belső éietében is, amely képessé teszi a nemzetet a leg­nagyobb fokú katonai, gazdasági, erkölcsi és szellemi erőkifejtésre. Az olasz király trónheszédc

Next

/
Thumbnails
Contents