Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-25 / 70. szám
\ \ temhdEKI J^<3fe\R*HIRKLT> és afölött lábnyi hosszúságii sűrűn egymás mellé illesztett színarany rudak alkották a felhőzetet. Éppen ilyen barokkpompa nyilvánult meg a belső berendezésen. Vert ezüstből készült, belül aranyozott edényekben állottak a gyógyszerek, csillogó réz- mozsarakban törték a gyökereket, ezüst- tégelyekben keverték a kenőcsöket. Templomok, kápolnák épülnek ... Kassa polgárságának a lelkét hamarosan átitatta a barokk szellemiség. A sok szenvedés, amit háború és dögvész okozott, sokakban támasztotta azt a gondolatot, hogy Isten azért próbálta meg a várost, mert elhajolt ősei hitétől. Most annál nagyobb buzgalommal esedezték le az égiek kegyét. A legutolsó pestis-veszedelem elmúltával háladatos szívvel állították fel a szeplőtelen fogantatás szobrát, amely előtt minden /líám-ünnepen zenés vecsemyét tartottak. A Szent LéleJc tiszteletére szentelt régi ispotály mellé fogadalmi templomot építettek. Páratlan buzgalommal láttak hozzá a dóm ki csinosításához, földíszítéséhez. 24.000 zsindelyből új tetőt raknak, az északi toronyba két új órát helyeznek, majd vörösrézzel vonják be a tetőt, új orgonát állítanak fel. új szószéket építenék, új oltárok készülnek, márványlapokkal padozzák ki a templomot. Kis fogadalmi kápolnákat építenek a város különböző pontjain és határában. A barokk szellemiség hozza magával a külső ájtatoskodás pompázó megnyilvánulásait, a nagy búcsúkat és fényes körmeneteket. A pozsonyi és Selmecbányái kálvária után megépül a kassai Kálvária is s az innen a Rozáliára vezető úton, azon a helyen, ahol a dögvész utolsó áldozata lehelte ki a lelkét, fogadalmi kápolna épült, ahová, mint a barokknak mai időkig kiható emlékezete, évenként búcsújárás vonul ki. Különösen fényes a föltámadási és úrnapi körmenet. A baMachint a város tanácsnokai viszik, a keresztet., lámpát, fáklyákat, zászlókat, szobrokat a város legelőkelőbb polgárai. Szigorú városi rendszabályok Az az életeszményiség, amely a földi élet örömeit és kísértéseit lebíró hőst állítja a tömegek elé követendő példának, természetesen megmutatkozik a polgárok egész szellemiségében, életmódjában, a városi szabályok megalkotásában. Ezek a szabályok kérlelhetetlen szigorúságot tükröznek vissza és a város törvénykezésének aktái azt mutatják, hogy a szigort nemcsak papíron hangoztatták, hanem annak érvényt is szereztek. A város vezetősége gondosan őrködik a közerkölcsön. Bünteti azokat, akik sok undok és rút átkokat, káromkodást szórnák, akik ördögadtáznák, teremtettéznek, lélekkel és Isten szent dicsőségét kisebbítő szókkal szitkozódnak. Tüzes fogókkal tépjék ki annak a nyelvét, vagy testüket a hóhér seprűzze meg, avagy kövezzék meg őket, vagy vegyék a fejüket. Különösen ügyelnek az istentisztelet fényére, pompájára, háborítatlanságára. A tanácsnak cs a száztagú választott községnek részt kell vennie minden hó első vasárnapján és a nagyobb ünnepeken a városi istentiszteleten. Istentisztelet idején a kapudeákok nem bocsáthatják a városba a környékről jövő szekereket. A kocsmáro- sok az italok kimérését csak a szentbeszéd elhangzása után kezdhetik. A táncot úgy bent a városban, mint a falakon kívül eső kocsmákban csak öt óra után lehet megkezdeni és kilenckor be kell fejezni. Ha a kocsmai muzsikusok őt óra előtt játszani merészkednének, hangszerüket elkobozzák és eltörik, őket pedig becsukják. Istentisztelet idején a vadászat is tilos. A városi szabályrendeletek általában őrködnek a polgárok tisztes, erkölcsös életmódja fölött. Kassai polgárok csupán esti kilenc óráig időzhetnek a városi kávéházban, amely ott állott a mostani színház helyén. Ha a strázsamester valakit kilenc óra után ott talált, akkor a vétkest hazakísérte és annak másnap délelőtt meg kellett jelennie a város ügylésze előtt. Aki a külvárosban tíz óra után az utcán tartózkodott, azt a darabontok letartóztatták. (Mindezt teljes részletességben megtaláljuk Wick Béla dr.-nak a kassai dómról írott remek monográfiájában, amely Kassa monografia-irodalmában kétségtelenül a legelső helyen áll.) ^ A főrangúalc osztálya és a tiszti kaszt A városi polgárság egységes és zárt szelleme nem érezte nyűgnek ezt a szigorú életfelfogást és mereven elkülönítette magát attól a másik két osztálytól, amely a városban élt ugyan, de semmiképpen sem forrott egybe a polgársággal. A főrangúak osztálya külön életet élt. A barokk korában a Barkóczyak, Andrássyak, DöryCk, Klobusiczkyak, Csákyak, Szirmayak, Ber- zeviczyek, Eötvösök vezettek főúri háztartást Kassán, de ezek a főúri társaságok csak a telet töltötték a városban. Ahogy a hó eltakarodott. Mvonultak vidéki bir11 Bisszncsartl! Felvidék Község ElslíárósöSBlfüft figyelmét felhívjuk n ra. Űr. belügyminiszter fix 280/1938. B. M. sz. rendeletével beszerzésre ajánlott Novák Jenő dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás olmfi Jogi könyvre. Régi hiányokat pótló tnanka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak s szakaszokhoz csatolt jegyzetek, melyek az egyes szakaszok összefüggésére matatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri híróságnak a községi polgári biráskodás hatáskörébe ntalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mii használhatóságát az abban közölt 24 iratminta. valamint betűsoros matató is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal ARA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó vállalatnál, Budapest. VI.. Rőzsa-a 111. fokukra. Építkezésükkel nagy mértékben fokozták a barokk Kassa külső képének a hatását, amely még messziről jött idegeneket is elragadott. III. Károly kora óta pedig Kassa hovatovább katonaváros jellegűvé fejlődött. Az uralkodó észrevette Kassa stratégiai jelentőségét. Elrendelte, hogy a várost kikövezzék és maga is 6000 forinttal járult ehhez, de ezt nem annyira a város csinosítása érdekében tette, hanem azért, hogy a katonai társzekerek könnyebben közlekedjenek rajta. Kassa kuruckodása elég bajt. okozott az urálkodóháznak, ezért III. Károly két kaszárnyát is épített benne. Az egyik ott állott a Csermely-Ágak közé fogott sziget alsó Végén, ahol most a ledöntött honvédszobor előtti park terül el. Ez olyan hatalmas kaszárnya volt, hogy egy teljes bataillont magába fogadhatott. A másik a város felső végén épült és ma is laktanyául szolgál. A többnyire Ausztriából és Csehországból Kassára került tisztikar alig érintkezett a. város polgárságával. Uj szellem jelentkezik Az új szellemet elsőnek a hatvanas években egy német vándorszíru szcsoport hozta a barokk Kassára. A polgárság gyűlölködve nézte a komédiásokat, akiket egy sorba helyezett a varázslókkal és csepű- rágókkal. Ezeknek pedig bot és kíseprűzés volt az osztályrészük. De főúri és katonai pártfogóik voitak a komédiásoknak és így a városi tanácsnak el kelett tűrnie, hogy a színtársulat farsang idején játszhasson. Polgári közönségük azonban nem volt és nagyböjti időben már nem volt szabad játszaniok. Amikor pedig a csoportot vezető szín- igazgatónő és két leánya ellen az elhagyott férj a családi élet megbontása és feslett életmód miatt bosszúálló följelentést tett, az utca kárörvendő gúnykacaja között hurcolták börtönbe a 'megvádoltakat. Bo- denburgné társulata kétségbeesett gyorsasággal menekült Kassáról. A barokk szellemiség ekkor még ellene szegült az új idők más szellőjének. Húsz eV múltán már érdeklődéssel fogadták a megváltozott kassaiak a vándorkomédiásokat, akiknek a régi rozzant kávéház helyén fényes színházpalotát épí-» tettek. A színházzal kapcsolatos kávéházban még éjfél után is vidáman forgatták a dákot a kimaradó polgárok, a külvárosi Doleman-kertben pedig vidám táncot roptak a fiatalok és este tíz óra után nem fogdosták már össze a szigorú darabontok a külváros utcáin ődöngőket — Ekkor már nem járkáltak celláikban a szigorú jezsuita atyák, breviáriumukat lapozva. Baráti Szabó Dávid tudós exje- zsuita professzor, az ékesszólástan tanára hajolt egy kecskelábú asztal fölé. Az asztalon májat aprózott kedvenc rigójának. 1939 MÁRCIUS 25. SZOMBAT A mécsesben égő faggyú és a máj illata kellemetlen bűzt terjesztett a kis cellában. Az ajtón kopogtak és az öblös szc,- badra egy nélmetes divat szerint öltözött fiatalember lépett be az ajtón. Húszéves lehetett mindössze. Szerényen állott meg a hórihorgas papi alak előtt, meghajolt és bemutatkozott: — Én Kazinczy Ferenc patvarista va gyök. Lassabban öregszünk/ tovább tart a fiatalság A huszadik század embere sietve — bátran mondhatni —, vágtában él. Azt lehetne hinni, hogy a telefon, villany, gáz, benzin, repülőgép, kormányozható léghajó és autó századában gyorsabban is éli le az életét, mint még csak száz évvel ezelőtt, a delizsánsz korában. Am, ha azt hisszük, hogy rövidebb ideig is él, akkor alaposan tévedünk. Sót, azoknak az embereknek a száma, akik elérik a száz évet, az úgynevezett Matuzsálem-kort, egyre szaporodik. Amit a szem mesél az élet titkairól Az átlag-nyárspolgár hozzávetöen tizenöt esztendővel nagyobb kort ér meg, mint a tizenegyedik század francia királya, vagy akár egy néhai római császár. S vájjon minek köszönheti ezt a ma embere? Azt mondják, hogy részben a gyermekhalandóság csökkenésének, részben annak, hogy megváltoztak és pedig alaposan megváltoztak a kultúrviszonyok, végül pedig a modem higiénének. Ezeket a momentumokat valamennyire már eddig is tudtuk, sőt hittünk is bennük. Ám új dolog, amikor arról kerül szó, hogy később öregszünk, helyesebben lassabban öregszünk, mint őseink. Nemcsak fiatalító műtétek segítségével fiatalodunk, hanem bárminő szurrogátum nélkül is valóban tovább maradunk és tovább vagyunk fiatalok. Később kezdünk aggastyánok lenni, mint ahogy az eddig volt divatban. Mindezt nem mi állítjuk, hanem egy tudós német professzor, aki az „Emberi élet ki- látásai”-ról könyvet írt. A legérdekesebb a dologban, hogy Bernstein göttingai profesz- szornak ezek a megállapításai a göttingai szemklinikán tett megfigyeléseiből sarjadza- nak, ahol kerek nyolcszáz férfit és nőt figyeltek meg 25 esztendős perióduson belül. Es ennek a megfigyelésnek talán a legforradalmibb fölfedezése, hogy az életkornak már említett növekedését mint árnyék kiséri a szem, helyesen a látás romlásának a kitolódása is. Nemcsak arról van tehát szó, hogy a halált előidéző természetes okok csökkenésével az emberek átlagos életkora növekszik, amiben — úgy látszik — nagy része van annak, hogy az egyén szervezete húsz- liuszonöt éven belül formálisan kicserélődik, felfrissül, hanem arról is, hogy az emberi szemből a specialista bizonyos fokig ki tudja olvasni az emberi fizikum jövőjét, vagyis azt, hogy az individium még hány esztendőt remélhet az élettől. Az átlagoson innen levő közellátásból, helyesebben szemgyengülésböl nagyobb életkorra, a korábban, helyesebben gyorsabban romló szemből rövidebb életkorra lehet következtetni. Ez a felfedezés az életbiztosító társaságok és a balesetbiztosítás matematikusait mindenesetre váratlan és új feladatok elé fogja állítani, mert hiszen öregedni öregszünk ugyan ezentúl is — ezt Bernstein professzor sem tagadja (és ha tagadná?) —, de mindenesetre lassabb iramban öregszünk. Nos és ha csakugyan így van, akkor törjék ezen a fejüket a növekvő munkanélküliség problémájának fejtörői. Milliárdck szépségért Ám vannak jó üzletemberek, aJd.V már megelőzték őket e fejtörésben: a kozmetikum- sok. Amerika szépítőintézetei (és vájjon van-e még valahol a föld kerekén annyi szépségápoló intézet, mint Amerikában?), a minap annak rendje és módja szerint való kongresszust tartották Newyorkban. Nyilván azért, mert egyre hosszabbodó emberi, akarom mondani hölgyi életkor, nyilván új problémák elé állítja a szépítőezerkészítők illusztris társaságát. Ezen a kongresszuson valósággal tudományos alapon foglalkoztak a szépítés kérdéseivel és egész halmaz statisztikai anyag, valamint égető divatkérdések kerültek a zöldasztalra. Az emberiségnek ma nyilván nincsenek sürgősebb problémái. Ezekből a statisztikai adatokból nem legutolsó sorban érdemel figyelmet, hogy az amerikai asszonyok évente kerek hétszázmillió dollárt dobnak — azaz pardon — adnak ki szépségápolásra. Ám azok a hölgyek, akik a szépségápoló- intézetaket rendszeresen látogatják, és fejenként átlag százötven dollárt költenek szépítés* célokra, az Egyesült Államok hölgy-léleksza ■ mának csak harminc százalékát -teszik ki, számolni kell tehát azzal, hogy a szépségápo- lók évi bevétele csakhamar növekedni fog. Es annál bizonyosabb, ment a nevezetes kongress- szus. egyúttal azt is megállapította, hogy a szép;égápolószerek és a szépségápoló szalonok forgalma az Unióban észlelhető gazdasági depresszió ellenére sem mutat csökkenő tendenciát. A hölgyek még mindig jóformán hetenként változtatják „frizuráikat”, legalább hatvan százalékuk nem csökkenő kitartással használja az ajkpirosítót és hetven százalékuk készítteti ki a szemöldökét. Csupán a napsütött barnára festett tednt lesz egyre ritkább. Urak! Jön a szakáll... Mindenek felett áll azonban az a prófécia, hogy az amerikai férfiak — nem telik belő tíz esztendő — újból bajuszt és szákállt és pedig pofaszakállt, sőt teliszáká-Ut fognak viselni míg a hölgyek bűnbánóan térnek vissza a hosszú hajhoz. De a kozmetikusokat nem lehet afféle „betör és”-fiel lehengerelni. Előrelátó, kemény legények ők. És nehogy a céhbelieket meglepetés érje, kongresszusuk megállapodott azokban az eszközökben és módokban, melyekkel a divatot irányítani és hirtelen változását fékezni fogja. Ehhez azonban „diktátorra” vau szüksége (lám a politika hatása a divatra!), szépségdiktátorra, aki ért a tömeglélektanlioa és aki majd hamarosan él fogja dönteni aa elébe terjesztendő tudományos anyag alapján, hogy a szépségdivat intézői milyen férfi és női divatot hajlandók a tömegnek egyelőre engedélyezni, illetve előírni. A kongresszus álláspontja valóban cseppet sem meglepő, mert hiszen a divat tudvalévőén csakugyan tömegjelenség. Most már csak az a kérdés, hogy nem kell-e majd az államnak is foglalkozni e kérdéssel, nem kell-e a szépségápolásnak is új minisztériumot kreálni, amelynek munkaköréra nagyszerű fejlődés várhat, ha az emberi életkor csakugyan abban az irányban növekszik, ahogyan azt Bernstein, az emberszerető professzor meggyőződéssel hirdeti. Kormányzó ör Oíőméltósága mélynyomást! arcképe 63x95 cm méretben P 1.40 + porióköítségérl, valamint a legújabban megjelent Csakezakeretztünk ö a mi vezérünk Ez a mi hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portőkültségéri megrendelhetők: STADIUM SAJTÓVÁLLALAT RT-nál Budapest, VI., Rózsa-utca 111. szám.
