Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

t A dallasi bacsa ma se hiszi Irtai Lvikách Gyula 'A Tátra legeldugottabb hegyén, a dallosi erdőben nincsen járt út. ösztön kell hozzá és erdőismerőnek kell lennie annak, aki hozzáférés eljut odáig. A kis rézkolompok csilinge’íése, a fiatal bárányok fürge játéka, bégetése már csak közelről jelzi, hogy itt van a dallosi bacsának, a dallosi juhszállás számadójuhászának a birodalma. Furulya­szó itt, már nincs. A bacsa idestova már a k’,fencvenhez közeledik. Már ő nem nó­táik az erdőnek. Az erdő dalol neki. A fu- Vtilya lyukacskái, hangforrásai megszapo­rodtak a lombok között és mindegyiknek más a váltogatója, muzsikása. Százféle ma­dárhang, százféle madárdal igyekszik pótolni a pásztormuzsikát, melyet az öreg Maszleh Gyúró lassan abbahagyott. A furulya széles bőrtüszőben kezdte meg a pihengetést, aztán fölkerült a polcra. Fontos időpont ez a dallosi erdő költé­szetében és a bacsa életében. Vagy ötven év előtt a karikásostor, később a faragó­bicska, utána pedig a furulya vonult nyu­galomba. Most már a bacsának is régen vállba fehéredik a haja. Azelőtt akár éven­ként is lerándult a faluba. Később négy-öt esztendőbe ie tellett, amíg látták. De hát mirevaló is az? Mit láthat, mit találhat ott a faluban? Emberi gyarlósá­got, ami bántotta, és menekült tőle vissza az erdőbe. A természethez, a földhöz, a fához, a fű­höz, az örök égbolthoz, a napsugárhoz és az árnyékhoz, amely egyedül tökéletes. Az erdőhöz és a forráshoz, amely szélesre fe­szíti a mellkast, megkeményíti az izmot és villámesőhöz neveli a szemet. Egyedülvaló bölcseséggel tölti meg az agyat 9 a lé­lekbe a legtökéletesebb, a legboldogítóbb Istent állítja belé. A csillagjárástól a farkasnyom fölisme­réséig a természet tanítja meg a saját böl­csességére. Az erdő és a hegy mutat neki művészetet, amelyhez minden városi ecset tökéletlen. Vájjon mit alkothatna egy költő a dallosi pásztor leikével s mit alkothatna a festő Maszlen Gyúró szemével, szín- és természetátérzésével. Maszlen Gyúró, az erdő öreg gyermeke, már vagy húsz esztendeje nem látta a fa­lut. Nem is volt rá szüksége. A sót, a lisz­tet elhozták neki helybe. A félkegyelmű Pepo évenként kétszer, háromszor is meg­fordult a szálláson, ő tudta a legbiztosab­ban a járást. Eljött, letette a holmit, meg­nézte a nyájat, eljátszott a komondorok­kal, aztán megebédelt a bacsóval. Valamit össze is motyogott az ebéd alatt. Csakhogy abból nem sokat okulhatott az öreg Gyúró. A világ is összedűlhetett — mint ahogy csaknem össze is dűlt — anélkül, hogy Pepo elárulta volna. Pepo a birkagulyás és a juhsajt elfo­gyasztása után megtapintotta a bacsa szé­les vállát, valamit vigyorgott is, aztán nyakába akasztotta a tarisznyáját és visz- szatért a faluba. — Él az öreg, nincs semmi baja — nyögte ki odahaza Pepo. Legutóbb már azt is elfelejtette, hogy taplóért és^új birka­nyíró ollóért üzent a bacsa. Elmúlt félesztendő. Déli nap játszik a szálláson. Maszlen Gyúró elhever a kuny­hója előtt, babrál a fűben és maga elé bá­mul. Feje fölött, az egyik faágon zöld har­kály kopog, de amikor észreveszi, hogy a bacsa szemmelláthatóan gondolkodik, ille­delmesen továbbröppen, sőt közelében a két hangos cinkét is elzavarja. Az öreg valóban gondolkozott... Nagyon fehér már a haja, régen is volt a faluban... Eh, gye- rekség ... Dehát tapló is kellene már, meg az olló is felmondta már a szolgálatot. Fél­esztendeje, hogy Pepo nála járt. Félesz­tendő még az ő elővigyázatlansága mellett is idő... Bizony, akárhogy is húzódozna, le kell mennie a faluba. És az öreg bacsa hajnalban rábízta a szállást a két komondorra és eljött. A fa­luban esemény volt a látogatás. A ritka Vendég beköszön a gazdájához. Elszámol a nyájjal, röviden elmondja az utolsó tíz esztendő fontosabb dolgait, megemlékez­nek arról is, hogy most már megint meny­nyit tesz ki a bére s aztán, nehogy ráeste- fedjen, a boltba is elnéz. Szakértelemmel válogat a birjjaollók között s végre meg­állapodik az egyikben, — Aztán mibe kóstál ez? — Huszonöt korona lenne — mondja a boltos —, dehát az ilyen kedves vendég­nek húszért is megszámítom. Az öreg bacsa rémülten föltekint és a boltosra bámul. Hiszen a mostani is csak báromba került. Miket beszél ez ,.. ? Alig­hanem megbolondult szegény. Amikor még á taplót is öt koronába hagyja a boltos, a bacsa már bizonyosra veszi, hogy bolond. Részvéttel bólint vagy kettőt és kisiet. El­halad a kocsma mellett és eszébe jut, hogy a nagy ijedtségtől meg is szomjazott. Föl­bajt egy kupicával és a boltos két koro­kat követel. Már ennek fele se tréfa s az freg a jegyzőhöz megy. A községházán egy 1939 MÁRCIUS 25. SZOMBAT pápaszemes cseh ember áll elébe: — Já szom notár. A bacsa egyik ámulásból a másikba esik. Támolyogva megy vissza a gazdájához. Mire beér, már nem tudja, hogy ő látott-e lázálmas képeket, vagy pedig a világ bo­londult meg körülötte? A gazdáéknál aztán fölvilágosítják Gyú­rót: — Háború volt, öreg! Nagy, világhá­ború. A világ minden népe gyilkolta egy­mást. Végén az országunkat is szétszaggat- ták, elvették, a királyt is elzavarták. Ezért kerül a birkaolló huszonöt koronába. Aztán ezen a földön a cseh lett az úr. Ezért talált Ugyanakkor, amikor a balóldal és a nép­front Spanyolországban elvesztette a játsz­mát és Franciaországban is szétbomlott a néhány évig uralkodó baloldal egysége, Angliában Sir Strafford Cripps kizárásá­val a munkáspárt ugyancsak súlyos krí­zisbe sodródott. Az elmúlt esztendő meg­rázkódtatásai csak látszólag múltak el nyom nélkül a hatalmas angol Labour-párt szervezetében. Míg a választók kitartanak a szocialisták meMett, sőt az angol politi­kában uralkodó váltógaEdaság alapelveinek megfelelően a konzervatívok hosszú uralma után egyre több munkás és baloldali in- tellektüel sodródik a nagy ellenzéki párt felé, addig a pártvezetőségben ugyanolyan bomlási jelek láthatók, mint a konti­nens szocialista pártjaiban. Ma már biztcera vehető, hogy az angol munkáspárt ketté válik. A több, mint fél­millió taget számláló bányász-szakszervezet és kétszáznál több kisebb-nagyobb helyi csoport a kizárt Sir Strafford mellé állt és hetek óta az angol sajtót minden bel­politikai kérdés közül a legjobban a Labour Party belső válsága érdekli. Kétségtelen, hogy a baloldal válságának nagy jelentősége van az angol, de az egész európai politika szempontjából. Ha a munkáspárt meggyengül és a legkö­zelebbi választáson sem tudja kiszorítani a konzervatívokat, akkor Chamberlain uralma még öt-hat évig biztosítva van Európában, sőt esetleg tovább is, s Ang­liában nem kerülnek uralomra azok az erőik, amelyek Hitler és a fasizmus ellen­ségei és kenyértöréisre akarják vinni a dolgot a világ jobboldali hatalmaival. A válságok sorozata Az angol munkáspárt dekadenciája tu­lajdonképpen a hatalomrakefü léskor kezdő­dött meg. Már McDonald első kormánya­kor látszott a párt belső zavara és felütötte fejét a® elégedetlenség. A második kormány alatt pedig vég­érvényes lett a krízis. Miint ismeretes, MacDonald és Snowden más munkásvezérekkel együtt elhagyta a pártot és nemzeti munkáspártot alapított, amely a konzervatívokhoz csatlakozott. Ak­kor tulajdonképpen csak a vezető réteg hagyta el a szocialistákat, de a párt zöme TEIfllDEfcl ■Ä\<&ARHIRIiAB kigyelmed is a községházán cseh jegyzőt. Az öreg bacsa csak hallgat. Csak bámul. Aztán alig köszön, nekivág a hegyeknek. Visszatér a szállásra. Nem hiszi ő most sem a változást. Csak azt, hogy megbolon­dultak az emberek. Lám, itt az erdőben nem lehet megbolondulni. A forrás vize nem zavarja meg senkinek az eszét. íme, a szállás, az tovább is úgy van, ahogyan volt. Most is az övé. A harkály most is neki kopog, a cinke neki dalol. A dallosi hegyet is, ugyan ki vehetné el... ? Nem, nem! Csak úgy van, csak úgy lesz minden ezután is, ahogyan volt. Csak az emberek bolondultak meg a faluban. együttmaradt, ámbár a hirtelen kiírt vá­lasztásokon nem tudott fölocsudni kábula­tából és rendkívül gyöngén szerepelt. A konzervatív párt számai kitűnő állam- férfúval rendelkezett s így történhetett, hogy a munkások Attlee őrnagy vezetésé­vel nem találtak alkalmat és módot a kon­zervatívok megbuktatására, akik a leg­utóbbi választásokon is fölényesen győz­tek. A hosszú tespedés egyre növekvő elé­gedetlenséget okozott a szocialisták között. Hitler hatalomrajutása után az egéiz vi­lágon kétféle nézet kezdett uralkodni a baloldalon. Az egyik nézet ezerint elérke­zett annak az ideje, hogy a baloldali pár­tok egyesüljenek s megalakítva az úgyne­vezett népfrontot, közösen küzdjenek a kö­zös ellenfél, a fasizmus ellen. Ezt az irány­zatot, a kommunisták, a szocialisták, a ra­dikálisok és a liberálisok, a demokraták és a mérsékeltek összefogását kívánta, Mosz­kva támogatta. Franciaországiban és Spa­nyolországban győzött az áramlat, de az angol szocialisták mái nézetet vallottak és sohasem tudtak-csatlakozni a szerintük ve­szélyes kombinációhoz. Az idő őket iga­zolta. Két felfogás harca az angol szocialista pártban Ennek ellenére az angol szocialista pár­ton belül a népfront hívei soha sem szűn­tek: meg tevékenykedni. Vezérük, Sir Straf­ford Cripps volt, aki előkelő arisztokrata családból származott, de mégis egész erejét a munkásmozgalomnak szentelte. A kiváló jogász magáévá tette a népfront-eszmét éö kijelentette, hogy a konzervatívokat a bal­oldal csak akkor győzheti le, ba a szocia­listák egyesülnek a liberális párttal s egy­általán minden haladó gondolkodású angol emberrel és főcéljuknak nem ,gazdasági és szociális, hanem kizárólag politikai kérdé­seket tartanak, így elsősorban a Chamber- lain-kormány mindenáron való megbukta­tását. A szocialista többség vezérei higgad­tan azzal érveltek, hogy Angliában a konzervatív pártot nem szabad a né­met, vagy az olasz fasizmussal egy vo­nalba állítani s ugyanolyan módon küzdeni ellene, mint a kontineng szo­cialistái a nemzeti szocializmus ellen teszik. A konzervatív pártban is vannak haladó elemek, a demokrácia ennek a pártnak is szent eszméje s a szocialistákat nem áthi­AZ IGAZI VADASZ ÖRÖME! AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖMEI Kézüiváí árhelyt mm —jb JL ~ 4L című gyakorlati B E N K ö FAL: tv %sü (Ül s*í & ij£ vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárláh, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat. uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 peng* Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldés t kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Fépdinánd (ZeidSIer Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lojos-uíca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. Szakadás fenyegeti az angol munkáspártot? Sir Strafford Cripps kizárásának következményei A népfront eszme és ellenfelei — A „vörös ariszto­krácia“ külön utakon dalhatatlan elvek választják el a konz^wa- tivoktól, hanem csak osztályproblémákVs főleg a gazdasági életről való felfogás Cripps elmélete Az ellentét ellenére, évekig sikerült meg­őrizni a szocialista párt beíró egységét. Most azonban, amikor világszerte kiélező­dött a politikai harc, Sir Strafford Cripps nem volt többé hajlandó eltűrni a mérsé­kelt vezérek irányítását, és önálló szervez­kedésihez fagott. t Éz okozta a pártból való kijárását. Cripps ezerint az angol konzervatív párt ugyan nem azonos a fasizmussal, t de oly mértékben támogatja az európai szélró jobboldalt — így Müncheniben, _ majd a spanyol kérdésben —, hogy lehetővé teszi annak egyre fokozódó térhódítását és vég­eredményben a demokrácia és a baloldal bukását készíti elő. Ezek a tények indo­kolttá teszik, hogy a szocialisták minden liberális elemmel egyesülve, keressék a módját Chamberlain megbuktatásának és a mai angol rezeimet ugyanúgy a munkás- osztály ellenségének tekintsék, mint Hit­lert, vagy Mussolinit. A válság akkor tört ki, amikor nyil­vánvalóvá lett, hogy a Chamberlain- kormány elpártolt a spanyol köztár­saságtól és Franco oldalára állt. Cripps és vele az angol népfront hívei nem viselték el többé a munkáspárt „tehetetlen­ségét” s elhatározták, hogy önálló utat ke­resnek. Egyelőre nem tudni, miféle új pártalakításhoz vezet Cripps kiválása. Lehetséges, hogy az angol kommu­nista mozgalmat erősíti meg, de az sem lehetetlen, hogy a liberálisok malmára hajtja a vizet. A hivatalos munkáspárt abban bízik, hogy Cripps nem fog tudni önálló pártot alapí­tani s lassan-lassan visszavonul a politiká­tól. Nyolcszázéves ősök és szocialista tradíciók T Aki azonban Sir Strafford Cripps kiváló képességeit ismeri, biztosra veszi, hogy a politikus nem ezigete’ődik el Sir Strafford kétségtelenül egyike a legtehetségesebb an­gol államférfiaknak. Személyiségét és szerepét csak a sa­játos angol viszonyok teszik érthetővé. Az őtvenesztendőö szocialista vezér ősi an­gol nemzetségből származik és nemességei nyolc évszázadra nyúlik vissza. Édesapja, lord Parmour, már Viktória királynő ural­kodása idején mint jogász és politikus, egyaránt jelentős közéleti szerepet játszott, öregkorában a szocliaMstákhoz szegődött és fiát is szocialista szellemben nevelte föl. Az apa mentalitását csak az egyik fiú örö­költe, Sir Strafford, míg fivére, Frederix Cripps, a hagyo­mányhű angol gentleman szokásos éle­tét éli. Mint a dúsgazdag westminsteri herceg el­vált feleségének férje, a londoni klubok és szalonok világának egyik legismertebb alakja. Sir Strafford a szocialista egyébként egyike a legnagyobb jövedelmű angol ügy­védeknek. Óriási összegeket keres, de a szocialistákat mindig ingyen védi. Az úgy­nevezett angol „vörös arisztokrácia” min­dig Cripps pártiján volt s most, amikor a kiváló jogászt kizárták, legnagyobb részük vele ment és részt vesz az új pártalakítás­ban. T A kizárás A kizárást az angol munkáspárt pártve­zetősége határozta el. 18 szavazattal egy ellenében történt a döntés s egyedül Ellen Wilkonson, a híres vöröshajú szocialista képviselőnő Sza­vazott Cripps mellett. A párt vezetőség nehéz szívvel határozta el a kitűnő vezér kizárását, mert tudta, hogy az országban hatalmas tömegek mennek majd utána. Még a parlamenti frakcióban is megoszlik a vélemény s az eem lehetet­len, hogy az angol alsóház szocialista gődik a párt képviselőinek harminc—negy- ven^zázailéka.^ Perzt békésszent szőnyeget jövök. fagyurperzsára. Misáén másfajta jabb árban veszek Meghívásra 'öíf, Budapest, Kossuth Lajos. utc*= 2.i Bzönyegü’zlit.

Next

/
Thumbnails
Contents