Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-24 / 69. szám
1939 MÁRCIUS 24. PÉNTEK TEIsVIDEfcl i^ÄGiVAR HIRLÄE LEGÚJABB megegyezés tényleg szükséges és mindkét félre csak hasznos lehet, akkor nincs szükség l a továbbihallgatásra. El kell távolítani, a^o- I kát az . akadályokat, án^e’.yek a .megegyezés ' 1 xttjá'ban álía^k.'-Eáék' az akadályok'• nem ismeretesek, de ha megegyezés államérdek, mint azt a szerb pártok képviselői hangsúlyozzák, akkor nem lehetnek akadályok, amelyeknek küldőén is ilyen érdekek előtt meg kell semmisülniük. HE03I ■■ »'■ ............... " ' ' ;v ..- ••■■ ■- *■ ;'.•/•■ í^- v Az angol kormány nem akai útjában állni a józan német követeléseknek — mondotta Chamberlain az alsóházban JLondon, március 23. Csütörtökön illetékes helyen is beismerték, hogy az úgynevezett békehatalmak európai koalíciójának létrehozása tekintetében eddig még nem értek el semmiféle eredményt. Anglia három hatalomnak tett javaslatot, hogy írjanak alá közös nyilatkozatot, amelyben, titakoznak Németország eljárása ellen, a három közül azonban eddig egyik sem adott választ sem ideiglenes, sem végleges formában. Chamberlain miniszterelnök, akitől részletes nyilatkozatot vártak az alsóház csütörtöki üléséig a hozzáintézett kérdésekre azt válaszolta: dékeinak az ej értelmezésenrdlsnrdlu _— Ámenéiben helyesnek bizonyulna a német kormány szándékainak az az értelmezése, íz angol kormány kötelességének érezné kijelenteni, hogy ezek a törekvések ugyanolyan ellenállásra találnának Angliában >i3 mindazokban az államokban, amelyek nagyrabecsülik a szabadságot, mint amelyen ellenállásra találtak hasonló kísérletek a múltban is. Szükségesnek tartja mindamellett leszögezni: az angol kormány nem akar útjában állni azoknak a józan német törekvéseknek, amelyek ki akarják terjeszteni 'Németország exportkereskedelmét, sőt éppen ellenkezőleg, Anglia már éppen lépéseket tett abban az irányban, hogy baráti szellemben vitassák meg olyan kereskedelmi megállapodások lehetőségét, amelyek mindkét országnak javára válhatnának. . _ ....... ' ...... .—'.Közbejöttek azonban az ismeretes események, amelyek — legalább is egyelőre '■— végetvetettek ezeknek a megbeszéléseknek, Az angol kormány — folytatta Chamberlain — a legkevésbbé sem törekszik arra, hogy az egymással szembenálló európai államokat oolyan blokkokba tömörítse, amelyek egymástól eltérő módon gondolják berendezni belső közigazgatásukat. A jelen pillanatban -kizárólag az a tény lebeg az angol korA képviselőház és a (elsőház kSlügyi bizottságának Ülése mány szeme előtt, hogy Anglia nem vetheti alá magát olyan eljárásnak, amely erőszakkal való fenyegetéssel olyan nyomást fejt ki egyes független államok ellen, hogy azok kénytelenek feladni függetlenségüket. Az angol kormány el van tökélve arra, hogy imnden hatalmában álló eszközt igénybevesz, ha kísérlet történne arra, hogy az liyen erőszakos eljárást valóra váltsák. Bovan munkáspárti képviselő figyel-1 meztette a miniszterelnököt, hogy az egész országban nagy nyugtalanság észlelhető s ezért kénytelen kijelenteni, hogy a miniszterelnök mostani nyilatkozatát | nem tekintheti kielégítőnek. Azt kell kérdeznie Chamberlaintől, mikor lesz abban a helyzetben, hogy mondanivalóit kipótolja? Chamberlain a következő válaszf adta erre a kérdésre: — Egyelőre nem mondhatok többet. Mint már jelentettük, a képviselőház és a felsőház külügyi bizottságait csütörtökre összehívták, hogy azokon a kormány ismertesse az időszerű külpolitikai kérdéseket. A képviselőház külügyi bizottsága csülökön délelőtt tizenegy órakor ült össze Takách-Tolvay József gróf elnöklésével. A kormány részéről Teleki Pál gróf miniszterelnök, Csáky István gróf külügyminiszter és Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter volt jelen. Igen nagy számban jelentek meg a bizottság képviselőtagjai. A bizottság ülésén többek felszólalása után. Teleki Pál gróf miniszter- elnök és Csáky István gróf külügyminiszter részletes felvilágosítást adóit az általános külpolitikai helyzetről és az jdőszerő külpolitikai kérdésekről. A felsőház külügyi bizottsága délután öt órakor ült össze Kánya Kálmán volt. külügyminiszter clnöklésével. A kormány részéről Teleki Pál gróf miniszterelnök. Csáky István gróf külügyminiszter és Keresztes-Fisoher Ferenc belügyminiszter jélent meg. A bizottság ülésén Károlyi Gyula gróf, Röder Vilmos és Prónay György szólalt fel. Ezután Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminszter adott részletes tájékoztatást az általános és az időszerű külpolitikai kérdésekről. Meserösítik Tunisz védelmét | Cselt- ÓSMOf VaOfSzágf profeklora csak a birodalmi kancellártól kap utasításokat Párizs, március 23. Tunisz védelmét a tenger felöl lényegesen megerősítik. La bonne tuniszi francia főhelytartó, aki jelenleg a francia fővárosban tartózkodik, hosszabb tanácskozást folytatott erről a kérdésről Campinohi haditengerészeti miniszterrel. Rosszul áll a négyhatalmi nyilatkozat ügye _ London, március 23. Illetékes helyről a tervezett négyhatalmi nyilatkozat ügyében jelenleg folyó diplomáciai tárgyalásokkal kapcsolatban közük, hogy a helyzet még teljesen áttekinthetetlen és eddig még semmiféle konkrét eredményt nem sikerült elérni. Még nem tudják, hogy a kormány mikor lesz abban a helyzetben, hogy közölhesse a tárgyalások eredményét a parlamenttel. Berlin, március 23. Hivatalos rendelet szabályozza Cseh- és Morvaország német birodalmi protektorának alkotmányjogi helyzetét. A most kiadott hivatalos rendelet értelmében a birodalmi protektor a birodalmi kancellárnak és a német kormánynak egyetlen képviselője és helyettese a protektorátus területén. Közvetlenül a birodalmi kancellár alatt áll és csak tőle kap utasításokat. A c3eh-morva protektorátusra vonatkozó rendeletek végrehajtására a német belügyminisztérium kebelében külön központi hivatalt létesítettek, amelynek vezetőjévé Stuckart dr. államtitkárt nevezték ki. Kroffát nem tartóztatták le Prága, március 23. A prágai rendőrigazgatóság közlése szerint nem helytálló a francia lapoknak az a jelentése, hogy állítólag letartóztatták Krofta volt külügyminisztert. Éppúgy nem tartóztatták le Rutrót és Paponseket, a cseh külügyminisztérium két tisztviselőjét sem. Magyarul beszélt a váci zarándokokhoz XII. Pius pápa Éljen Magyarországi Jaross Andor miniszter beszéde a magyar munkásságról és a nemzeti szotidar Róma, március 23. XII. Pius pápa ma a váci egyházmegye 700 zarándokát fogadta általános kihallgatáson, akiket Székely Gyula ée Oetter Elemér kísért a Szentatya, elé. A fogadáson megelent Apor Gábor báró szentezéki magyar követ és Luttor Ferenc dr., a szentszéki magyar követség kánonjogi tanácsosa is. Amikor a Szentatya a terembe lépett, a magyar zarándokok lelkes éljenzéssel fogadták. XII. Pius pápa mflgyar nyelven szólott a zarándokokhoz. A pápa a következőket mondotta: — Dícsértessék az Ur Jézus Krisztus! Kedves magyar gyermekeink! Szeretettel és őszinte örömmel fogadunk benneteket, Magyarország nagyasszonyának hű népét az Atya házában. A Szentatya szavait a magyar zarándokok kitörő lelkesedéssel fogadták. A pápa ezután német nyelven folytatta és különös örömét fejezte ki, hogy a szeretett Magyarországból jött kedves fiait és leányait fogadhatja. A Szentatya ezután fohásszal fordult Szent Istvánhoz, Szent Imréhez, Szent Lászlóhoz, Szent Erzsébethez és Boldog Margithoz, fökép pedig- Magyarország védasszonyához és közbenjárásukat kérte az ország boldogságáéit és békéjéért. A Szentatya ezután az Úrhoz fohászkodva, kérte őt, erősítse meg a’ jelenlevőkben a hitet és árassza el őket weretetével. - -- -- A Szentatya végül annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy Magyarország találja meg a kölcsönös megértés alapján a külső és a szociális igazságosság alapján a belső békét, majd apostoli áldását adta a jelenlevőkre és egész1 Magyaroszágra. A pápa beszédét a következő magyar szavakkal fejezte be: — Éljen Magyarország, éljen Mária országa! Az eucharisztikus Jézus szeretete legyen veletek! A horvát hivatalos lap a szerh-horvát megegyezésről Zágráb, március 23. Macseik lapja, a Hrvatski Dnevnik vezércikkben foglalkozik a horvátszerb megegyezés kérdésével. Az a mód, — írja —, hogy mikép kell megoldani a horvát kérdést, senkinek sem okozhat nehézséget. Jóindulattal meg lehet találni a megoldás formáját. Olyan megoldást kell találni, amelyhez mind a horvát, mind a szerb nép hozzájárulhat. A szerb és horvát nép egyidejű hozzájárulása a megegyezéshez, feltétlen garanciája annak. Ha szerb részről is úgy látják, hogy ez a Vitéz Tóti András dr. országgyűlési képviselő csütörtökön délután beszámolót tartott a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár telepén, amelyen megjelent Jaross Andor felvidéki miniszter is. Vitéz Tóth András nagy _ figyelemmel hallgatott és_ tetszésnyilvánításokkal többször félbeszakított beszámolója után Jaross Andor miniszter emelkedett szólásra. Hosszú percekig nem tudta beszédét megkezdeni az ünnepléstől, majd az ünneplés csillapultával a többi közt a következőket mondta: — A nemzet ellenségek gyűrűjében csak úgy tudja megállni a helyét, ha polgárai belsőleg is értékesek és megvan bennük a nemzethüség. Mindig azt tartottuk szem előtt, tekintet nélkül rangra és foglalkozásra, hogy ki, mennyit dolgozik a nemzet érdekében. — A munkásság sorsát figyelve, láttuk, hogy a munkásság többnyire mostoha gyermek volt a társadalomban. Húsz év tapasztalatából beszélek, amikor állítom, hogy a nemzetköziség jelszavába burkolt osztálygyűlölet nem tudta megmételyezni a magyar munkásságot, amelyet a cseh-szlovák demokrácia másodrendű polgárokká degradált. Mit is jelent a szocializmus?:,— folytatta fejtegetéséit 1arőss Andor -— jelént társa dalmi felelősségérzetet, amely nem engedi kiélezni az osztályelléntéteket. . — A velvidéki magyarságot is az osztályharccal akarták széjjelválasztani, azokkal a lejárt jelszavakkal, amelyeknek* ha odaadjuk magunkat, nem lesz ereje a kormánynk, a nemzetnek a magyar jövendő számára. Kell lenni egy másik útnak, amely felmelei a magyar munkást és ez a nemzeti szolidorismus útja. — Ez az ország forradalmakat élt végig, jött az ellenforradalom, amely elsöpörte a romokat, de elég-e ez, nein kell-e a romok helyén új világogot teremteni. Szegeden született meg a nemzetben, ez a felismerés, és ott vetették meg az új magyar élet alapjait. — Uj magyar evangéliumot hirdetünk, a Magyar Élet Mozgalmát, amely abban különbözik a többi mozgalmaktól, hogy olyan erős tengelyt akar alkotni, amely piellé minden dolgozni akaró magyar gondolkodás nélkül odaállhat. I MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal (eivid*ki m A BASÁT, HEB A KOHÉDIÍS c. könyve. Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál Ara dUxkdtftsban pang«*
