Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-24 / 69. szám

1959» Mxncros Í4. TEWIPI&f •jMÄfifeVR'HIKlÄß 5 Az olasz király és császár nagy trónbeszéddel nyitotta meg az új fasiszta törvényhozás ülésszakát III. Viktor Emanuel az olasz birodalom megalapításáról, a tengelyről, Olaszország külpolitikájáról, a spanyol eseményekről, Olaszország békeszeretetéről, gazdasági íüggetlenítéséről, a tájvédelemről és a mesterséges poli­tikai rendszerek összeomlásáról Róma, március 23. Csütörtökön délelőtt ííz órakor III. Viktor Emánuel király és •császár ünnepi menetben a királyi palo­tából a parlamenthez vonult, hogy meg­nyissa az új fasiszta törvényhozás ülés­szakát. A királyi menet élén lovastestőrök haladtak, majd udvari hintóbán követke­zett az uralkodó oldalán a trónörökössel. A többi hintóbán a királyi asalád férfi­tagjai és a királyi udvartartás tagjai fog­laltak helyet. A menetet ismét lovastest- örek zárták be. Tíz perccel a királyi menet előtt indult eb ugyancsak udvari hintóbán a királyné menete. A királyné mellett a trónörökösné foglalt helyet A királyt és királynét a parlamentben a legnagyobb ünnepélyes­séggel fogadták. Az útvonalak mentén tízezrekre menő tömeg sorakozott fel, amely lelkesen üdvözölte az uralkodópárt. Délelőtt féltizenegy órára szúfolásig megtelt az olasz képviselőház hatalmas ülésterme. Mintegy ezer szenátor és nem­zeti tanácsos — a fasciók és testületek kamarájának tagjai ezt a nevet fogják viselni — jelent meg, majdnem kivétel nélkül fekete fasiszta díszruhában. A diplomáciai karzaton jelen volt Villanj Frigyes báró quirináli magyar követ dísg- magyarban. Féltizenegy órakor harsonák jelezték a királyné érkezését, aki az ud­vari páholyban foglalt helyet.-A királyné érkezését zúgó taps fogadta és a. királyné, felemelt, karral, fasisztám ódra üdvözölte a szenátus és kamara tagjait. Néhány perccel később harsonák jelezték az ural­kodó érkezését. A király, akit óriási lel­kesedéssel fogadott Olaszország törvény- hozótestülete, a birodalom első táborna­gyának egyenruháját viselte. A terem egyik oldalán elhelyezett bársonyos trón- széken foglalt helyet. Jobbján a trónörö­kös, körülötte a királyi hercegek. ;Mussoliüi miniszterelnök, aki a „quad- risták”, az első fasiszta rohamcsapatok fekete egyenruháját viselte, ugyanekkor vonult a terembe és helyet foglalt a mi­niszterek csoportjában. III. Vitor Emánuel trón beszéde A király ezután fasisztamódra üdvö­zölte, a törvényhozótestület tagjait, majd helyet, foglalt trónszékén és elmondotta trónbeszédét: — Szenátor Urak! Nemzeti Tanácsosok! — A törvényhozás 29. időszaka Etiópia meghódítása és a birodalom, megalapítása folytán mentát a történelembe. Ez az ese­mény, amely három évszak gyors lefor­gása alatt győzedelmesen befejeződött, is­mét tanúságot tett népünk erejéről és katonáink vitézségéről, akik kitűnő vezé­rek áltál vezéreltetve, híven teljesítették kötelességüket, — A birodalom meghódítása szükségké­pen döntő befolyással volt külpolitikánk irányelvei. A Népszövetség által . ki­mondott. megtorló intézkedések olyan válságot idéztek elő, amely csúcspontját Olaszországnak ebből az intézményből való kilépésében érte el. amely intézmény már a múlté és amelynek már nincs semmi hasz­nossága a világ szempontjából. A mai európai hatalmak közül kormányom, Né­metországgal 1ÖS6 októbere óta a legszo­rosabb gazdasági és kulturális együttmű­ködési kapcsolatokat teremtett meg. — Ezeket a kapcsolatokat, amelyeket őasneseégükben a Róisvti—Bérűre tengely elnevezéssel szoktak megjelölni, a két nép fejlődésének és létszükségletéinek megfe­lelően fokozatosan szélesebbkörű megegye­zésekre terjesztették ki egy olyan egyez­mény útján, amely Tokióval, Budapesttel és Mandzsukuoval kapcsolja azokat össze. I — Miután végre elismerték az új afri­kai valóságot, lehetővé vált megegyezések létesítése 'lagybritanniáwü. Ezek a meg­egyezések helyrehoztak egy olyan helyze­tet, amelyet a g-nfi intézkedések súlyosan megzavartak. Az 193« április 16.1 meg­egyezések, amelyeknek hatósugara a két országot érdeklő valamennyi Európán-kí- vüli szektorra kiterjed, megteremtették az előfeltételeket a két ország közötti .kapcso­latok tartós és termékeny’ helyreállításá­hoz, — Különlegesen barátságos kapcsolato­kat teremtett kormányom Albániával, Ma- gifarországgal, Jugoszláviával, Lengyelor­szaggal és Svájccal. — Ami Franciaországot illeti, kormá­nyom a múlt év december 17-én kelt hiva­talos jegyzékben megjelölte azokat a kér­déseket, amelyek a jelen pülcwtban a két 1rszágot elválasztják. Olaszország béke­vágya — Az olasz nép nagy érdeklődéssel kö­vette a spanyol polgárháború fejlemé­nyeit, nemcsak azért, mert azokban a vi­téz clasz légionárius-alakulatok is reszt­vettek, hanem azért is, mert azt kívánjuk, hogy Spanyolország győzelmes vezérér -V irányításával dicső hagyományainak és nagy gazdasági s erkölcsi erőinek megfe­lelően hamarosan ismét elfoglalja helyét az európai életben. Spanyolországnak és Olaszországnak egymás között semmiféle érdekellentéte nincs és így a legszélesebb alapon együttműködhetnek — Olaszország, hogy kiaknázhassa bi­rodalmának erőforrásait • bár nem rin­gatja magát az örök béke ábríntdjábau azt óhajtja, hogy a béke a lehető leg­tovább tartson. Ebből a célból — vagyis, hogy- fenntartsuk a békét magunk és 'mindenki számára — kell irányítani fegy­veres erőink előkészületeit. Ezen a téren már igen sok történt, de még sokkal többnek kell történnie, hogy fegyverkezé­sünk minőségi és mennyiségi tekintetben, — a levegőben, szárazföldem és tengeren egyaránt, — ne maradjon mások fegyver­kezése alatt. Ami az embereket illeti. Olaszországnak nincsenek gondjai s em­bereinek lelki felkészültségére büszke le­het. Az uralkodó ezután rámutatott a fa­siszta ifjúsági (nevelés fontosságára. Utalt arra, hogy pénzügyi szempontból Olasz­ország az afrikai háborúval járó különle­ges terhekre való tekintettel kivételes helyzetben van. Hangoztatta, hogy a ren­des pénzügyi állapotokhoz való visszaté­rés igen kívánatos. A király és császár kijelentette ezután, hogy méltányolja az olasz kormánynak Olaszország gazdasági függetlenítésére irányuló, tevékenységét. Az önellátásért való küzdelem a mezőgazdaság és ipar állandó továbbfejlesztésével, közmunkák­kal, állandó gyorsuló szárazföldi, tengeri és légi közlekedéssel és az olasz pénznem szilárdságával van összefüggésben, amely szilárdságot a fizetési mérleg egyensúlya adja meg. Biztos vagyok benne — foly­tatta az uralkodó — hogy kormányom mindezeken a tereken el fogja érni a ki­tűzött célokat. A mesterséges politikai rendsze­rek összeomlása Az uralkodó ezután megelégedését fejezte ki az olasz iskolareform tekintetében, amelyre az állam kétmilliárd lírát irányoz elő. Az igazságszolgáltatás átrendezéséről, nevezetesen az új büntetőtörvénykönyvről és az új büntetőeljárásról beszélt ezután az uralkodó. Különös fontossága van — mondotta — az új polgári törvénykönyv­nek, főleg pedig a törvénykönyv ama részé­nek, amely az új családi joggal és a fajunk védelmére irányuló kérdésekkel foglalko­zik, amely fajvédelemre a kormányzati rendszer az első perctől kezdve állandó gondot fordított. — Az állam és az egyház közötti kap­csolatokat — mondotta a király és csá­szártovábbra is a szívélyes egyetértés és együttműködés fogja áthatni a kölcsö­nös illetékességi körökben. Az uralkodó így fejezte be trónbeszédét: — Nincsenek, és nem is lesznek olyan idők, amelyeket könnyűeknek lehet ne­vezni, amint ezt különben mutatja a háború A gázmaszk divatja minden nőt egyformáit csúnyává tesz után megszületett bizonyos mesterséges politikai szerkezeteknek legutóbb töttént összeomlása, is, de a nehéz idők mutatják meg a népek jellembeli kiválóságát. Éppen ezért semmi kételyem sincs az olasz nép jövője tekintetében: ezt a jövőt a fegyve­rek és a háború, valamint a béke nem- kevésbé Kemény problémáiban megerősö­dött, egységessé vált és egyre jobban' el­mélyülő nemzeti öntudat biztosítják. ' A király és császár beszédét a képviselő- ház, a kamara és a szenátus tagjai nagy lelkesedéssel fogadták és helyükről fel­állva, percekig éltették az uralkodót, aki ezután a királyné és császárné é# a királyi hercegek társaságában elhagyta a parla­mentet. A mai ülésen egyébként megtörtént A képviselők felesketése. A királyi család tagjai üdvözölték a Dúcét A király 25 tábornokot, szenátorrá neve­zett ki. Közöttük van Baistrocchi, volt hadügyi államtitkár és az abesszin császár­ság megalapításában résztvett több katonai vezető férfi. A fasizmus megalapításának huszadik év­fordulója alkalmából a Duce a királyi csa­lád tagjaitól, Badoglio, tábornagytól, az olasz királyi akadémiától üdvözlő távirato­kat kapott, amelyekben valamennyien leg­melegebb szerencsekívánataikat fejezik ’ki Olaszországnak általa elért nagyságáért HT<8S« jLebrun ünn fogadtatása az parlamentben London, március 23. Lebrun elnök és felesége tiszteletére a parlament mindkét háza ünnepélyes fogadtatást tartott a par­lamenti épület Wesfmi«ster-csarnoJ;ában, amelyet erre az alkalomra fényes fogadó- teremmé alakítottak át. Miniszterek és udvari főméltóságok fo­gadták az elnöki párt. Előbb a lordkancellár üdvözölte a főren­dek nevében az elnöki párt. A speaker üdvözlő beszédében arra az ünnepségre emlékeztetett, amelyet ä Wes tminster-csa,r- nokban adott a parlament 1905 augusztu­sában a francia haditengerészet tisztjeinek üdvözlésére. Ez az entente cordiale kezde­tén volt, amely később oly szoros társu­lássá szilárdult. —■ Az alsóház összes tagjai szívük teljes melegével üdvözlik önt, elnök úr, mint képviselőjét a nagy francia köztársaság­nak, amely szerencsére barátunk és szövet­ségesünk ezekben a viharos időkben. Lebrun elnök válaszában kijelentette, FELVIDÉKI MAGYAR Telefon: 144-400 HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, JczseMicrút 5 hogy a meghatottságtól reszket a hangja, hogy ismét francia szavaktól visszhangza­nak a Westminsf er-csamok falai, amely­nek kövei mintegy Anglia nagyságának: alapjait képezik. — A vitákat és előíréleteket, amelyek valaha országainkat egymással szembe­állították — folytatta Lebrun elnök — a kölcsönös nagyrabecsülés és szeretet vál­totta fel. Barátságunk semmiféle versengés nem zavarja a földgemb egyetlen pontján sem. E2 az immár hagyományos barátiság, amelyet harmincöt évvel ezelőtt egy nagy király és egyik elődöm pecsételt meg, há­borúban és békében megerősödött. Orszá­gaink a békét tartják a legfőbb jónak, mert csak a béke biztosíthatja az emberi civilizáció vívmányait és hatalmas birodal­mainkból és közös eszménveinkből merített erőnk tudatiban mindkettőnknek ugyanaz a legfőbb vágyunk: vajha összhangot lát­nánk mindenütt, hogy az emberiség ne legyen kénytelen erőfeszítéseit meddő mun­kára pazarolni. Minden rejtett céí nélkül tart Össze ez a két ország, ismerve a tökéletes barátság értékét. Talán különös jelentőséggel bír­nak ezetk az érzelmek, amidőn a francia köztársaság elnöke nyilvánítja azokat a Westminster-cssrnokban e nemes gyüleke­zet előtt. Ezt az érzelemnyilvánítást emlé­kezetes eseményként fogják feljegyezni a franciaangol összetartás történetéber. Mindig hálás leszek, hogy alkalmat adtak nekem ehhez az ünnepélyes megszentelés­hez. Lebrun elnök a fogadtatás után megko­szorúzta az ismeretlen katona sírját a Wes trains tér-apátság főtemplomában, majd T

Next

/
Thumbnails
Contents