Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-22 / 67. szám

{ mmmi 1939 MARCID* 22. SZERDA Róma készül az 1944. évi Olimpiászra Forgalomba került az első újtípusű ára mvonalas, nyersolajmeghajtású autóbusz A TATAI GRÓFOK Felhívás azokhoz, akiknek a cseh-morva protektorátus területén elintézni valójuk van Megint meghalt egy tatai gróf, Esterházy Ferenc, a neves zeneszerző, a tata-tóvárosi hitbozmány ura. A tragikus vég a tatai gró­fokra tereli a figyelmet. Tata, a vár, tó, kas­tély, park már százezrek emlékében él, alig volt korszak a magyar történelemben, szo­morú, vagy víg, amelyben ne játszott volna valamelyes szerepet, kezdve, amikor vára da­colt a törökök ostromával és végezve a feled­hetetlen ünnepi játékokon. Idegenforgalmi szempontból még keveset Írtak Tatáról. A legszebben talán egy német füúr emlékezett meg róla, Eulcnburg Fiilöp herceg, II. Vilmos ismert barátja, aki mint a Német Birodalom bécsi nagykövete 1897 szep­temberében a császárgyakorlatokon uralkodója • kíséretében Tatán időzött. Eulenburg emiék- ^r^aibar. a következő sorok olvashatók: „Tata minden fogalmon felül nagyszerűen szép. hatalmas kék tó partján fekszik. Az öreg vár koronázza a helységet. Azonkívül van ott egy kastély számos melléképülettel, egy színház, egy egész utca csupa kisbiva- talnok-házzal, továbbá egy elragadó kis kas­télyka. az óriási parkban, egyszóval Tata valóban kiválóan érdekes város... De Tata egy fatal földi paradicsom is 'Az egész vá­ros talaja meleg. Majd összes forrásai meleg­vizet tartalmaznak oly hőfokkal, ami éppen elegendő egy meleg fürdőhöz. Ez ókból min­den ház egyúttal meleg fürdő is... De a nagy tó vize sem hideg. A halak tehát nagyszerűen tenyésznek benne. Ha a hal fázik, egysze­rűen a meleg forráshoz úszik és ott üdül. Ügy gondolom, hogy a valódi paradicsom is ilyforma berendezésit lehet.” Eulenburg herceg leirása majdnem fedi a valót. Csak azt nem tudta a német diplomata, hogy Tatának vannak hideg forrásai is. Hi- . szén éppen a tatai hadgyakorlatok előtt hire járt, hogy Budapestet a tatai forrásokból fog­ják egészséges, friss vízzel ellátni, a tervek már készültek is, de hiányzott hozzá a meg­felelő tőke. .Azóta a tatai forrásokból kizáró­lag a két tó táplálkozik, a sokféle hőfokú víz csak a természet felnemhasznált ajándéka ma­rad. Kétségtelen azonban, hogy a bécsi udvar azért választotta Tatát, a nadgyakorlatok színhelyéül, mert tudta, hogy ott a német csá­szár is jói fogja érezni magát, részben, mert a fáradtságos katonai játék után a tó partján a pihenés valóban üdülésszámba ment, rész­ben, mert az Esterházy grófok vendégszere­tetükről híresek voltak. A tatai grófok ... Valamiről híres volt vala- mennyiök. Vagy’ ötven esztendővel ezelőtt a most elhunyt gróf egyik őse, szintén Ferenc, ismert volt a takarékosságáról. Halála után két hatalmas ládát találtak hálószobájában, mindkettő telve volt áranypénzzel. Mindig gyalog járt, mindenkit ismert és napi sétájá­ban rendszerint csatlakozott ahhoz, akivel ép­pen a véletlen összehozta. Pénzt sohasem hor­dott magánál, nem is költött soha semmit. Két fia volt, az egyik sokáig élt Párizsban, a másik, a hires Niky gróf pedig Bécsben költötte a pénzét. A párizsi fiú, miután pol­gári leányt vett nőül, hazajött, de a városon kívül lakott és édesatyjával alig találkozott. A sápadtareú kis francia, asszonyka a tataiak­kal nemigen érintkezett. Férje halála után el­tűnt Tatáról és amikor Ferenc gróf lehúnyta szemeit örökre, a kastély és a hitbizomány ura. Niky gróf lett. I Kiky gróf hazajött Tatára és magával hozta bécsi udvarát. Valóban udvarról lehet beszélni. Mert nemcsak bécsi színpadi csillagok jöttek Tatára, festők, szobrászok, rendezők, akik egy, vagy más úton Niky gróf pártfogoltjai lettek, hanem az udvar tagjai is. Ferenc Ferdinánd és Ottó főhercegek nem egyszer hetekig időz­tek Tatán. Valódi müvésztelep alakult ki, tel­jesen német, hiszen Niky gróf a nagyvilágból csak Bécs városát ismerte. Vendégei és kegyeltjei számára Niky gróf színházat is építtetett Tatán, a kastély park­jában. Elragadóan szép színházat —- írja Eulcnburg herceg. Persze a bécsiek nem tud­tak magyarul, tehát németül játszottak, de a magyar hatóságok nem adtak engedélyt nyil­vános német színi elődásokra. A gróf úgy se­gített magán, hogy ingyen osztogatta a jegye­ket színházába, de még úgy sem volt minden este teli ház. Az akkori időkben a magyar sajtó teljes joggal és okkal sokszor támadta Niky grófot magatartásáért. De ennek a kü­lönös grófnak mégis magyar szíve volt. Fel­karolt minden magyar tehetséget és bőkezű ösztöndíjakkal gondoskodott pártíogoltjairól, sőt gondoskodott az „Ember tragédiájának” első hamburgi bemutatójáról. Az ő költségén készültek a díszletek és nem rajta múlt, hogy' Madách drámája már akkor nem aratott oly sikert, mint két esztendővel ezelőtt. Minden­esetre Niky gróf kapható volt minden magyar művészi kérdSs támogatására is. Gyönyörűek voltak a nyári esték, amikor Niky gróf a tó partjain óriási máglyákat gyujtatott, amelyek ragy’ogó fénybe borítot­ták a tó hullámait. Ezt a kivilágítást meg­ismételték, amikor Ferenc József és II. Vil­mos a hadgyakorlatok alkalmából Tatán időztek. Ilyet csak magyar grófok engedhet­nek meg maguknak, mondotta, Eulenburg her­ceg. És ez este II. Vilmos császár, Jenő fő­herceg kíséretében éjjeli egy óráig gyönyör­ködött a tó partján a gyönyörű látványban. Akkor már más idők jártak Tata fölött. Az új földesúr neje szakított a múlttal és Niky gróf színházát kápolnává akarta átalakítani. Niky gróf elköltözött az élők sorából, ud­vara szétoszlott, utódai takarékosabbak vol­tak. A modem élet és életnézet helyet kért magának Tata életében is. Apró ipari telepek létesültek. Megszületett a pezsgőgyár. A há­borús bonyodalmak közben utolsó királyunk szerencsétlen órákat élt át a tatai kastélyban. De felfedezte Budapest _ís a maga számára Tatát, fürdőit, parkját és a most elhunyt Fe­renc gróf művészi érzése és tudása egész Magyarország ünnepévé avatta a tatai játé­kokat. A tó partján, a magyar föld egyik legszebb sétahelyén már az unokák élvezik a tatai tő szépségeit. Akik ma karöltve ott járnak, nem is tudják, hogy valaha az első protestáns Is­tenházáért építették őseik nehéz munkával a várfalat, amely útját állja a város szabad mozgásának. De mellettük és fölöttük őrköd­nek ma is a tópart gyönyörű fái, ötven esz­tendővel ezelőtt még terebélyes óriások, ma valódi aggastyánok, mélyen hajló hatalmas ágaikkal, amelyekkel megbirkózni azonban még a tatai viharok sem tudnak. A mélység­ben azonban egyforma erővel verik a hullá­mok a part hatalmas kőkockáit és a várfal alatt vágj’ egy méternjú magasságba ugrik a meleg forrás vize, évszázadok óta változatla­nul hirdetve a természet örök ététét. A német követség a következőket közli: Mindazokat, akiknek a csehországi és morvaországi birodalmi protektorátus terü­letén van illetőségük vagy akiknek e protek­torátus lakóival vagy hatóságaival való ügyeik elintézésére az illetékes konzulátus közreműködésére van szükségük, felkérik, hogy forduljanak a budapesti német követ­London, március 21. Az angol orvosok valósággal lázba hozta az a csodálatos felfe­dezés, hogy egy walthamstowi 42 éves férfi bekötött szemmel is teljesen jól lát, sőt ol­vasni is tud. Stephan Brown, a „röntgen- szemű ember’’ csodálatos képességét maga sem tudja megmagyarázni 'és a tudósak is hiába fáradoznak a titokzatos talány megol­dásán, de tény, hogy szemét leukoplaszttai leragasztották, vastag yattaréteget rakták rá és még úgy is minden tárgyat teljesen tisz­tán látott maga körül mindent és a körülál- lókat is megismerte. A csovdálatos , képességű ember különbéi: testnevelési felügyelő és kitűnő sportember. Bekötött szemmel újságot olvas, ping pong o­Berlin, niárcius 21, Cseh-Morvaország csat­lakozásával már negyedízben növekedett meg újra a német birodalom Hitler kancellár ura- lomrajutása óta. Míg 1988-ban csupán 468.600 négyzetkilo­méter kiterjedésű volt 67.5 millió lakossal, ad­dig ma már S6 millió lakosa van éis kiterje­dése 681.000 négj’zetkilométer. A német biro­dalom tehát rövid négy év leforgása alatt, a Saarvidék visszacsatolása óta 162400 négyzet, kilométernyi területtel és több mint 18 millió lakossal gyarapodott. 1935 március 1-én tért viasza a Saarvidék 1.900 négyzetkilométernyi területével és 850 1 ezer lakosával, három év múlva pedig a 83.800 négyzetkilométernyi kiterjedésű és hétmillió lakosú .Ausztria csatlakozott a birodalomhoz. A múlt év októberében a 80.000 négyzetkilo­méternyi és 3.7 millió lakosú Ssúdtavidék őég illetékes osztályaihoz, amelyek a volt cseh-szlovák követség Budápcst, VI., Rózsa* utca 61. ezáni alatti épületében vannak. Ezzel szemben a Csehország és Morvái ország birodalmi protektorátussal kapcsola­tos útlevél- és vízumügyeket további intéz­kedésig a német követség Andrássy-út h. szám alatti útlevélosztályán intézik eí.> zik, billiárdozik és futballozok. Az érdeklődők­nek elmesélte, hogy még gyermekkorában jötij rá véletlenül erre a bámulatos képességére „szembekötősdi játék’’ közben. Akárhogy be­kötötték a szemét, minden játszótársát felis- merte és kis barátai akkor nem akarták el­hinni, hogy nem csal. Mióta ezt a különös adottságot felfedezte, azóta gondosan gyako­rolta magát ebben a képességében és fokoza­tosan egyre tökéletesebb lett a látása. .lóidéig vásárokon pénzért mutatta ha cso­dálatos képességét, később azonban újra visz- szatért rendes polgári foglalkozásához és most maga is kíváncsi, hogy meg tudják-e valaha az orvosok magyarázni „röntgenszemei” cső­csatlakozott, míg végül niost Cseh- és Morva- ország bekebelezésével újabb 47.000 négyzet­kilométernyi terület és 6.7 millió lakos gya­rapította a német birodalom nagyságát. En­nek a legújabb csatlakozásnak az az előnyei is meg van, hogy általa a német határok 9200 kilométeréről 8000 kilométerre rövidültek meg» árfii védelmi szempontból nagyon fontos kong* nyebbséget jelent. Az új nagynéniét birodalomnak 63 százezres lélekszámot meghaladó nagyvárosa van, míg ezelőtt négy évvel csupán 54 ilyen nagyváros­sal rendelkezett. A visszanyert nagyvárosok: közül Saarbrücken a Saarvidékkel, Bécs, Grog, és Linz Ausztriával, Reichenberg a Szudéta- vidékkel tért vissza, míg a cseh-morva csatla­kozás négy újabb nagyvárost hozott: Prágái, Brünnt, Möhrisch-Ostraut és Pilsenf. Prága, 850.000 lakosával most Berlin, Bécs és Hagts* bura után a birodalom negyedik városa,, MHSHi A röntgenszemű ember titka Bekötött és leragasztott szemmel olvas és sportol egy amerikai férfi da j át. A német birodalom négy év alatt ÍÓ2.4OO négyzetkilométerrel és tőkb mint 18 millió í altossal gyarapodott

Next

/
Thumbnails
Contents