Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-19 / 65. szám
1939 MÁRCIUS 19, VASÁRNAP TimauEki J'fcusí&R-HIRMU? 21 A MENTONI VERS W/M* ÁRNYÉKÁBAN Nem a pontosam egybeeső jubileumi dátumra, hanem később, egy estén, mikor a pillanatok is versek voltak, megéreztem, hogy Ady halálának huszadik évében bevált a wxfjy prófécia: A csodák esztendeje. összeszaladt ősz, téltavasz, nyár, Folyók mély bölcsökből kilceltek. Ami húsz évvel ezelőt épült föl, rommá lett és ami romba dőlt, újraépül. * A nßgy halottak a legnagyobb jubilánsok. Amikor az idő harangjai telekongják legelevenebb szavaikkal azt a roppant távolságot, melyet a bölcsőjük vagy a halál- szekerüktől felszaggatott hant jelez, a holtak közt nagy a cifrálkodás. Pirosítják, csinosítják magukat, mint Kosztolányi egyik■ versében azok a hullák, amelyeken átszürödik a föld tavasz-nedve. A kiemelkedőbb kopjafák, keresztek, márványszobrok, mauzóleumok évfordulójában vám valami az exhumálás magasztosabb, ünnepibb formájából. Magunkból ássuk föl na-gy halottainkat, mert bár elevenen élnek bennünk, mi is csak földből vagyunk. A halál jubileumán mindig azt a hitet ássuk föl, hogy nem vagyunk egészen por és hamu, hogy a ravatalunkban van valami az Illés- szekérből, hogy a hantok nemcsak a múltú zárják le, hanem valami titkos jövendők reteszét feszítgetik, ahogy dübörgőn lehullanak. * Két évtizede, hogy a Léda poétája és a Mammon-zs oltár ok szerzetese olyan mélyen hajlott a rögök felé, hogy lehúzták a temető-szemek. Sok minden hullott akkor veszendőbe. „Föl-f öldobott kövek” szóródtak sistergőn, mint a meteorok és sokszor úgy hittük, hogy sohasem dobja az égi utak felé az a lendület, amely Mohács és Majtény után is erő maradt: a magyarság. Van valami fátumszerű abban, hogy Ady halálának huszadik esztendeje egybeesik a trianoni feltámadás első akkordjaival. Vannak koporsók, amelyekből porladóban is csak úgy özönlik a feltámadás: ilyen az Ady koporsója. * egyetlen betűt sem adott, éri el azt a magaslatot, amelynek párkányából a pénz Aron-vesszőjére fölbuggyan a Vér és Arany csodálatos forrása. * Vallom és annyi hittel vallom, amennyit csak Ady mellett leket tenni, hogy a mentő ni vers Ady egyik legzsolozsmásabb pénz-verse. A liguri partokhoz űző vágy már ott marja föl a költő „mégis áldott szívét” a Nagyúrral való harc hatodik strófájában; Az én yachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen vágy, idegem mámor, Idegen balzsam, új leány Mind énreám vár, énreám. A „disznó fejűvel” vívott háborúja a „Mammon-szerzetes hárfájának” utolsó akkordján túl is sok vért zúgatott le Ady lélek-zsilipjein. De a mentoni vers pihenő és pihentető, ahol „alkonyos, áldott, enyhe csöndben” fedezi föl a költő a „szűz, nagy tájakat”, Azur-országot: az életet. * Szerb Antal mondja Magyar Irodalom Történetében: „Ady tette lírává a pénzt mint a hatalom, a siker, minden emberi magasság szimbólumát”. Ezt a lírát legforróbban a Riviérán, Nizza virágkarneváljain, M''ntonban, Montecarlo pazar termeiben lehet érezni, ahol pénz már nem is líra, hanem lírai eposza a szerencsének. Az olaszoknál -(mert a Riviérát az olaszok ma is a magukénak tartják és ezt tükrözi vissza a napi olasz külpolitika) a pénzt is lírának hívják, tehát a Vér és Aranyban egy idegen, tudat alatti népköltészet hajtja a magyar virágokat. * A mentoni verstől csupán három és három vers az út a Mi Urunk: 0 Pénz és az Örömrváros volt a Hazáén című versig. Az öröm-város talán Páris, talán Monton. A mindig kékebb, mindig azurabb országtól búcsúzik a költő a következő négy sorban: Öröm-város volt az én hazám, Most is sajog sanyarú testem, Korbáccsal vertek ki, mert egy napon Szomorúság bűnébe estem. A pálma-korzókon, a liguri partokon vétek a Szomorúság, a fájdalom. Aki Monte- carlóban elveszti a pénzét, az kap egy ingyenes vasúti jegyet és indulhat haza megbánni, penitenciázni a szerencse orgiáit. Azur-országban csak örvendezni lehet és azt a hitet vallani, amelyre Ady csak a Menekülő Életben jött rá: Aki él, az mind, mind örüljön, Mert az élet mindenkinek Kivételes szent örömül jön. * A mentoni bolyongásból születik Ady egyik legszebb pénz-verse, a Havasok és a Riviéra. Talán itt jut el legköezelebbre nagy elődjéhez, a M on tblanc-emberhez, Vajdához. Talán éppen a Simplon-hágón fut át a vonat, mikor ”szél-ficsurok bolondja vagyunk”, mikor meggyülöljük a tenger „örült kékjét", a nap „szent suga. rát”, mert másolóért és másolónak vannak. A Havasok és Riviéra hat strófájában annak az Adynak a sziluettje, aki a Rot- schildék palotája és az Álmodik a nyomor című versekben válik erőteljes portrévá. * A vomt száguld az alpesi vágányokon. Ablakában dér és egy ember, aki most is Mentontól búcsúzik a mentoni versen keresztül. A montecarlói kaszinóban mély kivágású hölgyeken, frakkos urakon megcsillan Azur-ország tulajdonképpeni élete: az este. Mesdames et messieurs, faites vos jeux. Mindenki tett, nincs tovább. Játszunk és mulassunk, hisz ... tavasz kacag, Nyíló kaktusz, élőé, pálma. „Véges-végig vitézek és állhatatosak voltak“ Ady merő Ura. Olyan líra, amely egyesíti mind az öt magaßabbrendü művészetet. A szavak és a hangjegyek költészetét, akár a csókot, a panaszt, a dühöt vagy az „ucca énekét" rögzíti formákba, rímekbe. Olyan formák és rímek ezek, amelyek Cso- konain, Aranyon és Vajdán túl is új és új zenéjü szívecskéket szerelnek a magyar nyelv csöngettyüibe. Angliában Swinburne csinálta ezt: olyan színeket, árnyalatokat fedezett fel az angol nyelvben, amelyet Keats szó-csipkéi vagy Browning zsúfolt homálya sem sejtettek és amelyek nélkül Oscar Wilde vers-nippjein is kevesebb volna az artisztikum. Mint szimbolista Ady fényekkel, árnyakkal, színkeverékek- kel dolgozik, hogy egy Manet ecsetjénél is szerencsésebben, arról az olyan versek, mint: „Vörös szekér a tengeren", „A nyári délutánok” és legjobban talán az aranyzsoltárok szemléltetik. A kő, a márvány, az érc vagy a gránitanyag megmintázásának legszebb darabjai a „Júdás és Jézus”, a „Léda aranyszobra” és „A paraszt Nyár”. Ady építész is és tervező e két szó legművészibb értelmében. „A csontvázak katedrálisa” és „Az alvó csók-palota” legmegdöbbentőbb méretei az Adydíra architektúrájának. A legelevenebb Adyhoz, illetve az Ady- költészet legidötállóbb darabjaihoz úgy kell hozzányúlnunk, mint egy szépasszony nyúl ritka ékszereihez: a csillogás lírájával. Innen van az, hogy valamennyi cikk, tanulmány, emlékezés, könyv Adyról zsúfoltan lírai. Nem a rajongás ez, csak a le~ higgadt, egyöntetű elismerés arról, hogy a rajongóknak volt igazuk, amikor a nagyon üldözött Muszáj-Herkules mellé állottak. * Keresem a Pénz arany-Ariádné fonalát az Üj Versek labirintjában és megállók a mentoni versnél: „Bolyongás Azur-országban”. Ligur tengerpart, Nizza, Montecarlo, Riviéra a dúsak örök karneváljával, távolabb a „méla Cap Martin”. Tájak, ahol a kóborláshoz is arany kell, arany, mely a Baál isten bíborán, „Sárga láng”-on és a „disznófejű Nagyúr” undok sértőjén túl varázsol csak azúrt és rózsaszínű párázar tot. Ady pénz-szerelme a mentoni versben, ahol a pénznek, a mammon-csörgéstiek 1849 március 19. Ezen a napon kezdte meg a császári ostromló sereg Komárom várának és városának rendszeres bombázását, melyeket akkor Mack József honvédtüzéralezredes várparancsnok védelmezett. 1849 március 19. Ezen a napon vonult be Bem tábornok honvédserege a meghódolt Brassóba, míg az előle menekülő osztrák és orosz csapatok a Tönwsi-szoros felé húzódtak. 1915 március 19. Március 19-én hajtotta végre Przcmysl várának hősi védőrsége az utolsó kitörési kísérletét, mellyel reménytelenné vált helyzetéből menekvést keresett, illetve az oroszok ostromló gyűrűjén át a tábori hadakhoz utat akart tömi. A kitörés kezdetét mint meglepő előretörést 19-én éjfél után 1 órára tervezték. Váratlan akadályok folytán azonban csak hajnali 3-kor kezdődött, amikor ugyanis a várbeli csapatok még harcképes állapotban levő 39,000 embere, sűrű havazás közpette, egyenest keleti irányban megkezdte a támadást. Az utóbbi súlya a szegedi 23. honvéd hadosztályon, valamint az ahhoz csatlakozóan támadásra rendelt 97. népfelkelő dandáron nyugodott. Legtovább jutott a Szathmáry Géza ezredes pa rancsnoksága alatt volt gyulai 2. honvéd gyalogezred, mely lendületes rohammal keresztülgázolt nemcsak az oroszok elöörsállá- sán, hanem azok első főellenállási vonalán is. majd heves kézitusában utat nyitott magának az oroszok második ellenállási vonalába. Tovább azonban már nem juthatott, mert időközben már megkezdte a tüzelésit az oroszok egész tüzérsége, mely megállította az ezredet. Szathmáry ezredesnek ennek dacára sikerült a következő negyedórákban ezredének zömét előrehozni, a szomszédos ezredek azonban lemaradtak. Erre elöljárói parancsra félbsszafelvidéki MAGYAR HÍRLAP és kiMtóhivatai I, Bp, VIII, József-krt 5« 144-400 Telefonszám: k!tóttá a támadást, hogy a többi csapatok felzárkózását bevárja, amire azonban már nem került sor. A kitörés előkészületeit s irányát ugyanis az oroszok valamiképpen megtudhatták. Erre vall, hogy a támadást felkészülve fogadták, illetve készenlétbe helyezett tartalékokkal ellentámadást hajtottak végre. Reggel 8 óra körül az oroszok 2 zászlóalja támadta oldalba és hátba a szárnyon volt szegedi 5. honvéd- ezredet, mely a folyton ismétlődő támadások miatt nagy veszteségek miatt elakadt. A hadosztály másik két ezrede (versed 7. és lúgosa 8.) is hamarosan elakadtak, míg a csatlakozó 97. népfelkelő dandár a rendkívül élénk orosz tüzérségi tűz miatt nem juthatott előbbre. Szathmáry ezredes a 2. honvéd gyalogezred legmesszebbre előretört osztagaival még reggel 9 óráig vitézül harcolva kitartott, de azután teljesen körülzárva, súlyosan megsebesülve, a hadosztály többi csapataitól elvágott ezredének nagyrészével fogságba jutott. A kitörés tehát nem sikerült. A 23. honvéd hadosztály, 8500 főnyi ütközetlétssámmal kezdte a támadást, majd annak összeomlása után már csak 2662 fővel vonult viaszé a várba. Harcoló állományának közel 70%-át tehát elvesztette. A kuudarcot a várparancsnokság 11 óra 45 perckor rádión jelentette a hadseregfőparancsnokságnak és azzal végezte jelentését, hogy a várat a lehetőség határáig fogja tartani, hogy továbbra is lekösse s ezáltal a tábori hadaknak mégis valamilyen hasznára legyen. Azután felrobbantja a várat. A választ még aznap este megkapta, mely szerint a legfelsőbb helyen a jelentett szándékkal egyetértettek. Erre a várparancsnokság másnap 20-án avval egészítette ki a jelentést, hogy a várban már csak 24-ig van élelem. E napon túl már csak egyedül lóhúson lehetne élni, ami azonban csak éppen arra volna elegendő, hogy az emberek éhen ne haljanak. A had-e- regfőparancsnokság nyomban válaszolt mondván, hogy mihelyt az élelem hiánya lehetetlenné teszi a vár tartását, azaz a vár átadása emiatt elkerülhetetlenül szükségessé válik a vár minden hadianyagát pusztítsa el és a várat adja át. Királyunk őfelségének a vár parancsnoka külön táviratban számolt be a kitörés sikertelenségéről, jelentvén, hogy hét órán át tartó kétségbeesett harcban, gátló hóviharban, utolsó erejük megfeszítésével akartak csapataink az ellenségen áttörni. Nagy veszteségek után azonban ismét vissza kellett menni a vár övvonala mögé. A mindig oly vitézül harcoló 23. honvéd hadosztály félig megsemmisült és a többi csapatok is súlyos veszteségeket szenvedtek. A távirat azzal végződött, hogy a kitörés megismétlése a legénység teljes kimerülésére való tekintettel lehetetlen, a várörség azonban esküjéhez híven a végsőkig; ki fog tartani. Őfelsége válasza még 20-án megérkezett Ebben köszönetét fejezte ki a harcban résztvett életbenmaradottaknak, áldotta emlékét a hősi halottaknak, majd így végződött: „A történelem még a legtávolabbi jövőben is hirdetni fogja, hogy mit vittek véghez Ausztria—Magyarország harcosai Przemysl szívós védelmezése terén: véges-végig vitézek és állhatatosak voltak.” 1915 március 19. Sulyok István a volt kassai 9. honvéd gyalogezred béli honvéd 1916 március 19-én önként jelentkezett arra, hogy az előző napi rohamok után a saját és orosz állás között visszamaradt sebesülteket behozza. Neme3 feladatában három társa kísérte el, akikkel azután az oroszok állandó zavarótüzében .á- mos sebesült bajtársát bekötözte és azok egynémelyét az elvérzéstől is megmentette. Másnap pedig az önfeláldozó igaz bajtársiam szellem újabb bizonyítékát adta, amikor uugyanis az oroszok tüze alatt drótakadályaink elé ment és egyik odáig kúszott már teljesen elcsigázott sebesült bajtársát a lövészárokba behozta. Példás, önfeláldozásra kész bajtársiam magatartása jutalmaképpen a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet kapta. Olcsó társasutazások Amerikába a newyorki világkiállításra I. SZ UT JULIUS 6 III. SZ. UT JULIUS 14 II. SZ UT JULIUS 13 IV. SZ. UT SZEPT. 4 Oda-visszautazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Kirándulási lehetőségek Amerika nagyobb városaiba és Kanadába Részletes és kimerítő prospektusért forduljon: FELVIDÉKI HAS9AR HÍRLAP iliiisl Milo Vili., Jözsef-Korut 5.1. H-H-Oí
