Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-19 / 65. szám
12 TEIOTDElCI ‘J'fefitMrHIIlMß 1939 MÁRCIUS 19, VASÁRNAP* A PROPAGANDA, MINT FEGYVER Ä világháborút megelőző időkben nemcsak a propaganda-tevékenység, de maga a szó is általában ismeretlen volt a széles nyilvánosság előtt és inkább csak a kereskedelem piacszerző eszközeként szerepelt, reklám formájában. Egyes politikai pártok, mint agitációs munkával foglalkozik vele csupán, de javarészt csak belpolitikai értelemben. Külpolitikai téren addig csak a szuronyok számának matematikai adatait tartották fontosnak a háború esélyeit illető számításokban. A világháború kezdetének katonaj sikerei után azonban bebizonyosodott, leginkább a nyugati arcvonalon, hogy a számbeli erőfölény még nem minden. Az egyes népek faji tulajdonságai, erkölcsi erőtényezők és a hangulatkérdés mindinkább előtérbe nyomultak és alapját jelentették annak a nagyszabású, külpolitikai számításokra és érdekékre felépített széleskörű propaganda tevékenységnek, j^mely főként angol irányítás alatt sajnos csak az entente hatalmak részéről működött teljes sikerrel. Már méreteiben is messze túlhaladta ez a tevékenység az entente részéről a középponti hatalmak által elindított, tervszerűtlen és kezdetleges próbálkozásokat. Végered- méniyben pedig az a koholt vád ásta alá a középponti hatalmak népeinek erkölcsi ellenállóképességét és juttatta ellentétben a katonai teljesítmények és eredmények mérlegével a győzelmet az entente oldalára, hogy a háborút mi idéztük fel. Érdemes ezért néhány pillantást vetnünk aíTa, hogy tulajdonképpen hogyan vagy pedig kedvezőtlen katonai események a harctereken. Módszereit természetesen oly ügyesen kell megválasztani: ne lehessen észrevenni, hogy tudatos propagandáról vám, szó. Ellenben terjedjen ki az ellenségnél úgy a haderő tagjainak, mint a polgári lakosság hangulatának befolyására. De kiterjeszkedik a háborús propaganda a saját nép és a szövetségesek hangulatának előnyös befolyásolására, a küzdőkészség és a SEyat győzelembe vetett hit állandó fenntartására. Egyben ellenpropagandát fejt ki az ellenséges kártékony tevékenység ellen. A semlegesekkel való gazdasági kapcsolatok fenntartása érdekében a háborús propaganda igyekszik a semlegesek államaiban élő népek körében az iílető küzdő állam igazságába és győzelmébe vetett hitet fenntartani, ugyanakkor az ellenséggel szemben esetleg táplált bizalmat aláásni De azt is hireszteli, hogy az ellenség a semlegesek ellen is szándékozik fordulni. A saját ügyre előnyös tényeket únos- untalan hangoztatva, dicsőíteni igyekszik azokat a célokat amiért fegyvert fogtak, dicsőíti a fegyvertényeket és aláássa az ellenség minden ténykedésének értékelését. A hadieseményeket a saját szempontból igyekszik magyarázni és mérlegelni. Nem hagyja, hogy az ellenség jelszavakban felülkerekedhessen és a háború okozását az ellenségre hárítja. A komoly és szakszerűen irányított propaganda nagyban hozzájárulhat a háború idejének megrövidítéséhez, sőt békeidőkben vagy háborús feszültség idején megfelelően irányított propaganda elérheti a háború kitörésének megakadályozását is. Ezért a következő alkalommal ismertetni fogjuk a béke-propaganda jelentőségét is. a tavalyi számnak (3530). De míg a t** valyiak közül csak 61 szólt tengerentúlra, az idén 119. Minden hetedik embernek van £ rádiója Nagy forgalomemelkedést mutat ä posta, távíró és távbeszélő forgalma. Januárban 26,970.000 közönséges levélpostai küldeményt adtak föl Budapesten? 2 millió 700.000-rel többet, mint tavaly januárban. Az ajánlott levelek, csomagok szánba is emelkedett, a postautalványoké pedig -A23 ezerről 490 ezer darabra ugrott föl. Budapesten a telefonállomások száma már meghaladja a 70 ezret; a helyi beszélgetés pedig 12,183.000 volt, maidnem 800 ezerrel több, mint a tavalyi januárban. A távbeszélő állomások száma több, mint Jf ezerrel növekedett, a rádióelőfizetőké pedig több, mint 10 ezerrel tavaly óta s ma már meghaladja a 147 ezret. Majdnem ihinden hetedik emberek van tehát Budapesten rádiója. Tőkegyűjtők, bálozók és bűnözők A takarékbetétek a postatakarékpénztárnál és a P. K. kötelékébe tartozó pénzintézeteknél az őszi külpolitikai eseme- nyék következtében a tavalyi 802 millióról 692 millióra, vagyis 110 millióval csökkent a tavalyi januárhoz képest s az egesz januári növekvés is csäk 6,300.000 pengőt tett. Viszont a folyószárrNa betétek összege egy év alatt 49 ezer pengőnél lett nagyobb. Annál feltűnőbb, hogy a jpostatakarék- pénztár kézizálogkölcsön-üzlete a közönség szempontjából rendkívül előnyős változást mutat. A zálogkölcsönök összege nemhogy emelkedett volna, de 587 ezer 'pengővel csökkent, ami mindenesetre örvendetes esemény. Megnyugvással állapíthatjuk meg, "hogy a budapesti rendőrségnek jóval kevesebb dolga akadt az idén januárban, mint tavaly. A rendőrségen csupán '5986 feljelentés érkezett bűnügyben a tavalyi 7121 esettel szemben. Ugyancsak feltűnően csőként a foglalkozásnélküliek száma a bűnözők között 1428-ról 963-ra, ped<g a munkanélküliség kissé növekedett. Évről- évre és szinte hónapról-hónapra növekszik ellenben a balesetek száma, talán a bejelentések tökéletesedése révén is. De nem a közlekedési balesetek szaprodása okozta ezt, hanem főkép a gyári baleseteké. A rendőrség által adott engedélyek száma viszont jóval kevesebb volt januárban, mint tavaly. A múlt esztendő januárjában pl. a rendőrség 184 bálra s tánc- mulatságra adott engedélyt, az idén januárban csak 128 ilyen mulatságot tartottak. Érdekes, hogy cseléd ügyi panaszt, is sokkal kevesebbet adtak be a rendőrségnek az idei januárban; csupán 360 üyen panasz fordult elő a tavalyi 607-tet szemben. • Feltűnően csökkent a könyvtárak és múzeumok látogatottsága ebben a hónapban a tavalyihoz képest. Csupán 31.085 olvasó fordult meg a fővárosi közkönyvtárakban a tavalyi 86.736-tal szemben„ Szerencsére az olvasott könyvek száma nem csökkent ilyen nagy mértékben, csupán 2500-zal. Ugyancsak kisebb volt a kikölcsönzők és a kikölcsönzött kötetek száma is. A múzeumoknak 28.309 látogatója volt, 5300-al kevesebb, mint tavaly januárban. A színházak konjunktúrája is valamivel kisebb volt. Az idei januárban 340 szinielőadás volt, míg a múlt évnek ugyanebben a hónapjában 379; a csökkenést főkép a Művész-színház bezárása okozta. A szegénység és az adók Nagy forgalom volt januárban a kiadott helyhatósági bizonyítványok tekintetében is; 28.566 szegénységi bizonyítván yt vettek ki a hó folyamán, 6 ezerrel többet, mint tavaly januárban. A budapesti hatósági munkaközvetítőnél 2309 munkahellyel szemben 11.526 munkát kereső jelentkezett. A múlt évben az arány jobb volt, mert 2689 munkahely- lyel 9962 munkakereső állt szemben. Növekedett a munkanélküliség is, de a keresztény szocialista szakszervezetek kevesebb munkanélkülit mutattak ki. Ezzel ellentétben a szociáldemokrata szakszervezetek Budapesten és környékén 11.830 munkanélkülit tartottak nyilván, a múlt év januári 10.271-el szemben. Különösen a munkanélküli famunkások és építő- munkások száma növekedett meg feltűnően. Az adó- és illetékbevételek, sőt a forgalmi adó bevételek is azonban nagyon kedvezően alakultak. Az adó- és illeték- bevételek összege 10,712.000 pengő volt a múlt évi 9,015.000 pengővel szemben. Az általános forgalmiadó pedig 8,000.100 pengő bevételt eredményezett, míg tavaly januárban csak 6,714.000 pengőt. A községi közszolgáltatásból eredő egyéb bevételek is többnyire növekedtek. Ha voltak is janárban kedvezőtlen jelenségek, végeredményben a pénzügyek javulása mutatja, hogy ebben a hónapban még nem lehéfc gazdasági válságról beszélni. is működik a háborús propaganda, melynek a világháború tapasztalatain okulva ma már minden állam sorsdöntő fontosságét tulajdonít. Lényege ennek a közvélemény mesterséges és tudatos irányítása. Célja egyrészt az ellenség erkölcsi erejének aláásása, így küzdőkészségének megsemmisítése. Eszközei közé elsősorban a sajtó, irodalom, film, színház, a rádió, az alkotó és képzőművészetek, az egyesületi élet és a fényképezés tartozik. Általában minden olyan eszköz, amely tömegvonzásra, ajka kin as. Lényeges feltétele a háborús propagandának az egységes vezetés, amelynek iskolapéldáját az entente hatalmak mutatták a Grev/e House-ban. Londonban felállított központi propaganda hivatallal. A terjesztés eszközeit óvatosan kell megválasztani és oly mértékben megszervezni, hogy ne csak rádión, de a nyomtatott betű útján is eljussanak azok az eszmék, jelszavak, Ígéretek vagy fenyegetések, amelyeket terjeszteni a vezetőség célszerűnek tart. az ellenséges lakosság körébe. Az erkölcsi erők aláásásához a háborúval velejáró nehézségek kedvező légkört teremtenek. Úgymint: lakosság elégedetlensége, éhínsége, elnyomatás, lázongás Budapest egy hónapja számokban Gazdasági válságról nem lehet beszéfni Sok volt a temetés, kevés a farsangi mulatság A székesfőváros Statisztikai Hivatalának lllyefalvi I. Lajos dr. igazgató szerkesztésében megjelenő Havifüzetpi januári számában élénk bepillantást enged a milliós fővárosnak úgyszólván maiidén élet- nyilvánulásába. Derűs és borús képek váltakoznak ebben a szemléltetésben. Nő a vegyes házasságok száma Január hónapban a fővárosbán 1399 élveszületés történt és ezzel szemben 1926-an haltak meg. Egyetlen hónapban tehát 527 főnyi fogyás mutatkozik. A múlt év január hónapjában is fogyás volt, de csak 205, mert akkor 1309 élveszületés állott szemben 1514 halálozással. Az influenzajárvány hatása tehát, amely nrm közvetlenül, hanem inkább más betegségek útján pusztított, most mutatkozik meg valójában. Némileg vigasztaló, hogy januárban a tavalyi 696-tal szemben az idén 81% házasságkötés történt és hegy az élveszületések száma is 90-nel több. mint tavaly. Keresztény-zsidó házasság 5S volt januárban, míg tavaly januárban %3. Az új zsidó törvényjavaslat hatása tehát egyáltalán nem mutatkozik ebben a tekintetben. Januárban csupán 73 honosítás történt MOST JEÍaT ÜE@9 POLITIKAI SZENZÁCIÓI uiRGsifio savóé leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel, Olaszország az 1935. évi tuniszi szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-csa- toma Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elismerni, hogy a Szuezi-csatorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszországnak a „londoni titkos szerződésiben biztosított jogait? Miért zárja el Franciaország haívaníéle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz impé- rium elől ? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb politikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rőz$a-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. Éra keménykötésben 1.80 és öt elbocsátás az állampolgári kötelékből, ámi megfelel a tavalyi számúknak. Több betegség, több haláleset A nyilvános fürdőket 175.220-an használták januárban, 6400-zal többen, mint tavaly a megfelelő hónapban. Legjobban növekedett a Széchenyi-fürdő forgalma, ami különben is legnagyobb valamennyi fürdőé között. A januári sok megbetegedés meglátszik a rendelőintézetek és a közkórházak betegforgalmán is. Az OTI-ban tavaly januárban 230 ezer rendelés történt,' az idén 242 ezer. A MABI-ban 57 ezerrel szemben 75 ezer, az OTBA-ban 12 ezerrel szemben 16 ezsr. A közkórházakban is a tavalyi 9042 új "beteg helyett 10.124 beteget vettek föl és a hóvégi állomány is több, mint 200-zal növekedett. Az általánosan jóval nagyobb halandóság ellenére a kórházi betegek halandósága nem nőtt lényegesen, tavaly 537, az idén 564 beteg halt meg a kórházakban, öngyilkossági esethez a mentők tavaly 164, az idén 1%3 esetben vonultak ki, A sűrűbb megbetegedések a rendőrlegénységet sem kímélték; tavaly januárban 1756 beteg akadt a rendőrök között, az idén 1914. A többlet kizárólag a belgyógyászatra esett. A temetők forgalma is természetesen jóval nagyobb volt. A múlt évi januárban 1421 halottat földeltek el a budapesti temetőkben, az idén 1874-et. A villamos és autóbusz utasai Érdekes adatok azok, amelyek azt mutatják, hogy Budapest lakossága mennyi szemétet produkál egy hónap alatt. Kiderül ezekből, hogy a főváros minden lakosára naponta több mint félkiló házi szemét esik. Aránylag kis forgalom mutatkozott a kiadott és visszaadott iparjogosítványok tekintetében. Csupán 308 új iparjogosítványt adtak ki a tavalyi 668-cal szemben, a visszaadott iparjogosítványok száma pedig 215 volt, míg a mült évi januárban 540. A kiadott jogosítványok többlete tehát nem változott lényegesen, tavaly 128 volt, az idén 93. Lényegesen csökkent a budapesti Nemzeti és Szabadkikötő forgalma január hóban. A helyi személyforgalom adatai ismét csökkenést mutatnak a szállított személyek számában. A villamos vasutakat tavaly januárban, 25,134.000 ember használta, az idén csak 24,050.000. A forgalom lassankint ismét visszaterelődik a távól- sági jeggyél utazókra, részint a kissza- kaszjegy megdrágítása, részint a 2—3 szakaszra szóló papírjegyek bevezetése óta. Ez a változás még mindig nem tudja kiegyenlíteni az utasok tényleges számában beállott csökkenést. Ezt azonban részben pótolja az autóbusz forgalmának növekedése, ami maga több, mint 600 ezer utas-többletet eredményezett. A villamos is 100 ezer pengő bevételi többletet mutat föl az utaskiesés ellenére. Feltűnően növekedett a helyiérdekű vasutak forgalma. Uj útlevelet január hónapban 3583-at adtak ki, ami majdnem pontossá megfelel
