Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-19 / 65. szám
1939 MÁRCIUS 19. VASÁRNAP j muiDEla -MaöVaRHIBIiAE 11 A mátyusföldi zsellérek maguknak követelik a volt cseh telepes-birtokokat Taksonyfalva húszéves harca a cseh morva teíepesekkel Léva, március 18. Mátyásföldje déli termékeny rónáján fekszik Taksonyfalva. A neve is mutatja, hogy ősrégi település. A falusi fáma szerint Taksony vezér is itt van eltemetve. Van ugyan Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében is egy Taksony nevű község. A taksonyfal- vadak azonban büszkén hirdetik, hogy az övék az igazi, a mi határunkban nyugszik Tak?ony vezér, amott legfeljebb a svábók Taksonya. Hajdanában nagy forgalmú volt a község. Amíg a Kis-Duna hajózható volt, hatalmas sóvontató hajók úsztak rajta. A közeli Nádszeg határában sópáholyok voltak. Ma már csak a holt Duna-ágak nevei, a „Páhó”-k emlékeztetnek erre. A hajókat a Fekete-vizen, a Sárdon is fel- vontatták. Elapadt a Kis-Duna, vele a Fekete-víz és a Sárd folyó is. Ma a Sárd olyan folyó, amelyik legtöbbször nem folyó; (t. i. sokszor nincs víz benne) mondotta egy kis taksonyi. A cseh földbirtokreíorm tükre A falu lakossága egyre szaporodott. Aprózódtak a földek a hihetetlen szorgalmú és rendszerető taksonyiak borsos áron sem tudtak földet szerezni. 10—-12.000 koronát is adtak volna egy holdért. Á falu hátárá nagyrészét ugyanis az Esterházy-birtok foglalta el. Igaz, hogy a zsellérnép talált munkát ottan. Az uradalom helybelieket alkalmazott mindig. Azután jött a csehszlovák földbirtókréforin. Az agrársajtó fennen hirdetted nem Idéztek rabszolgák, a magatokén fogtok dolgozni. Azonban ez csak politikai csalétek volt. Taksonyon sohasem volt talaja a cseh agrár pártnak. Egy pár házhelyen kívül nem is kaptak földet. Trencsénből hoztak telepeseket. Még maradt föld. A taksonyiak ismét reméltek. Csalódtak. Inkább Jugoszláviából hoztak még telepeseket, de taksouyiaknak nem adtak. Gyűlölik is a cseheket Még a nevünkből is ellopták a falvát meg az ipszilont, — mondotta az egyikük. Helyükbe raktak két makcsonyt, vagy mi a fenének hívják, — toldotta meg a másik. Nézzük, hogyan viselkedtek tovább a telepesek. Még munkát sem adtak a tak- sonyiaknak. Felülről hoztak aratókat. A kidobott béresek, a munkanélküli zsellérek kenyér nélkül maradtak. Egyrészük Pozsonyba húzódott. Számításaik ott sem, váltak be. A külvárosi nyomortanyák lakói lettek. Térdig kopott lábuk a munkakeresésben, de nem találtak. Hány kis magyar pusztult el a nélkülözésben, amíg' az idegen telepesek kövérre híztak a zsíros tak- sonyi földeken. Pusztuljon, aki ellenünk van Megnyitották szlovák iskolájukat. Ekkor megkezdték a lélekhalászást. Vagy elszlová- kosítjuk, vagy analfabétává tesszük a magyarokat, — volt a jelszavuk. Aki ellentállt nekik, könyörtelenül eltaposták, vagy legalább el akarták taposni. így csináltak a mai katolikus elemi, most már nyugdíjban lévő igazgatjával is. Az egyik szeptemberben két tanuló át akart iratkozni a szlovák elemibe. Az igazgató nem engedte. A cseh-szlovák törvénvek szerint is igaza volt. A beiratások június végén történtek, év közben iskolát változtatni csak költözködés esetén szabad, de helyben nem. A tanfelügyelő behivatta: Kolléga úr a törvény értelmében járt el, de mégis... A puhítás azonban nem sikerült Három rendtörvényes eljárás indult erre az igazgató ellen. 35 éves szolgálata volt. Ha elítélik, nem kap nyugdíjat. A telepesek tanítója vezette ellene a hajszát, gyermektanukkal. Az igazgató mentőtanuját ki sem hallgatták a cseh csendőrök, öreg ember nem számít, - mondották. A szövetkezet könyvelését ez az öreg ember vezette, de tanúnak nem volt jó... A felbujtatott iskolás gyermekek annál inkább. Legalább is azt hitték. Pozsonyban volt a tárgyalás. Az egyik vasúti kocsiban szomorúan utazott az igazgató. Elveszítem nyugdíjamat, egész életem munkája eredményét, gondolkozott magában. A má3ilt kocsiban a tanfelügyelő, a telepes tanító és a koronatanú gyermekek. Megkezdődött a tárgyalás. A koronatanú azonban nem emlékezett a dátumra. Emlékezz vissza kis leányom, hisz a csendőr bácsiknak megmondtad, — mondta az elnök. Most becsapott a bomba. A gonosz terv elcsúszott azon a bizonyos narancs- béjjon. Akkor tudtam, mert a szlovák tanító bácsi mondta, hogy melyik napot vall- jam, a vonaton is mondta, de elfelejtettem, szepegett a kis leány. Fölmentették az igazgatót. A. tanfelügyelő kényszeredetten gratulált, de figyelmeztette, jó lesz nyugdíjba mennie. Harc a telepesekkel De a szántóföldek sem voltak elégségesek a telepeseknek. Irigy szemekkel nézték a taksonyiak kis erdejét. Emberemlékezet óta a falusiak használták fáját. Irtották, de ültették is. A telepesek egyszerre hirdetni kezdték, hogy az erdő egy része az Ester- házyaké volt, a falusiak csak bitorolják. Elvették tehát a „bitorlóktól” az erdőt. Megkapták, no nem az Esterházyak, hanem a telepesek. De evéssel jött meg az étvágyuk. Hiába volt a Sárd-beli nád mindig a falusiaké. A telepesek azt állítotiák, hogy az is az Esterházyak é. Magyaroknak pedig igazuk telepesekkel szemben nem lehetett, így a nád is a telepesekké lett, ami a tied, az az övé, tehát az enyém — csehszlovák igazság alapján. Nagy körmönfontsággal mindig más mögé bújtak. Itt is az Esterházyak igazságát keresték, olyant követeltek nekik, amit sohasem bírtak, nem is kértek, hogy ezzel saját kapzsiságuk kielégítést nyerjen. Ne higyjük azonban, hogy beérték azzal, hogy a földet, erdőt, nádat, munkaalkalmat elvették a taksonyiáktól. Legújabban egy útra is ráfogták, hogy az Esterházyaké, tehát az övék, fel akarták szántani, járjanak másutt a falusiak. Erre már nem jutott idő. Taksony visszatért a magyar hazához. A jó zsíros föld kedvéért még a magyar kokárdát is feltűzték a telepesek. Kivonultak fogadni diadalmas honvédeinket. Nem bántunk titeket, de ha nem kotródtak haza, dolga lesz a karónak, — figyelmeztették őket a taksonyiak. Ha eddig büdös magyarok voltunk, ne szagoljatok minket most se. Hímeztek-hámoztak, Magyarország a mi hazánk, — alakoskodtak. Szántak-bántak mindent, hűek leszünk a magyar hazához, hangoztatták. De mindez csak külsőség volt. Ismét bebizonyították igazi érzelmeiket. Az összes katonaköteles telepes átlógott Szlovákiába. Fényes tanú jelét adták azzal, hogy a magyar földből élni ’terméséből meghízni tudnak, de érte meghalni nem. V. Taksonyfalva népe fegyelmezetten várja igazsága diadalát. Biztos benne, hogy bekövetkezik, hisz vezérük Jaross Andor jelentette ki a magyar etnikum maradéktalan, teljes helyreállítását. Tudják, hogy nemsokára nekik zöldéi a taksonyi hátár és fehérebb, nagyobb darab kenyér lesz a taksonyi magyarok kezében, Fája Tibor. A GYERMEK VÁSÁR BUDAPESTEN Expediciós kör út a szeretet birodalmában, ahol papát-mamát szereznek a babáknak és hivatalból közvetítenek házasságot Vas-utca 8—10. I. emelet. Délben egy óra. Kihámoznak a bundámból, fehér köpenyt adnak rám, arcom elé fehér vászonból készült lélekzetvédőt kötnek. Nem gáztámadás készül! A Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédő otthonban vagyunk. Az igazgató úr engedélyével expedícióra indulok a csecsemő-birodalomban. Ide csak hófehéren, elfödött orral és szájjal szabad belépni. Még a levegő- től is óvják a csecsemőket. Az előszobában kedves arcú csinos fiatalarcú lányok ülnek fehér köpenyben. Hal- ványrózsaszinü és világoskék gyermek- ruhácskákat horgolni. A körülfutó polcokon kaucsukbabák, hintalovak és egyéb játékszerek. Ez a gyermekparadicsom bejárata. Az egyik kisasszony óriási te rembe vezet. Hármas ikrek a gyermekparadicsomban Hatalmas ablakok. Fény, világosság. Minden hófehér. A falak mentén, fehér függönyös, rácsos kicsi ágyacskák. Mindegyikben egy-egy ragyogóan tiszta, kékszemű gyermek. Az ágy fölött kis fekete tábla, a gyermek neve van ráírva. Az ágyacskák oldaláról spárgára erősített gumibabák, lovak, kutyák függnek, ezekkel játszanak a csöpps'gek. Harmincnégy ágy a teremben: harmincnégy „lakó”. Telt ház! — mondja mosolyogva kísérőm. A terem szenzációja két hármas iker: három fiú az egyik, két fiú és egy lány a másik. Leginkább elhagyott lányar.yák hozzák be csecsemőiket. Sok anya pedig azért helyezi ide kisgyermekét,, mert egész nap el van foglalva, nincs ideje a csöppségekkel foglalkozni. A mamákat, akik egyedül táplálják gyermeküket, egyenruhába bujtatják, amikor bejönnek. Akik örökre elszakadnak A szomszédos kisebb teremben ugyanaz a kép. Kicsi ágyacskák, de itt minden gyermek hófehér pólyában van. Nagy pályázó asztal, kis gyermekmérlegek. Minden ágyacská mellett kis asztal, rajta cuclis tejesüveg. Ezeket a kis pólyásbabá- kat a mamájuk nem tudja táplálni, üvegből kapnak anyatejet. A félemeleten van a szövetség irodája. Itt foglalkoznak a szövetség munkájának legdrágább részével, a gyermekek örökbeadásával. Kís. rőnőm átad egy másik fiatal hölgynek. Most már ő kalauzol a „gyermekvásár” helyiségében, ahova naponta jönnek anyák, akik iem tudják gyermeküket maguknál tartani és örökbe akarják adni. Mindegyik anya szegénységére, nagy nyomorúságára hivatkozik. A szövetség amenyire teheti, segíti őket, munkát szerez nekik. Megmagyarázzák az anyának, hogyha örökbeadja gyermekét, végleg le kell mondania róla, soha nem látogathatja; meg és soha nem kaphatja többé vissza. Gondolkozás} időt adnak neki* de legtöbben azzal térnek vissza* hogy a gyermek jóléte érdekében lemondanak az anyai jogokról. A szövetség védőnője ilyenkor helyszíni szemlére, nyon ózó körútra indul. Ha az anya valóban nem tudja gyermekét magánál tartani, akkor hozzásegíti, hogy örökbeádhassa. Nagy előjegyzési könyvet mutat most a kisasszony. Bankigazgató, sofför, kereskedő, villanyszerelő, háztulajdonos, cégvezető, ügyvéd neve szerepel benne. Mind gyermeket szeretnének örökbefogadni. A szövetség nagy körültekintéssel intézi ezeket az ügyeket. Nagyon megválogatjákhogy kinek adnak gyermeket. Orvosi bizonyítványt kell felmutatni, hogy nem lehet gyermekük, nehogy egy új kis jövevény háttérbe szorítsa és mostoha sorsra juttassa az örökbefogadott gyermeket. Persze az új „szülök” anyagi piszonyait,, életkorát és egészségi állapotát is megvizsgálják. Itt, minden a gyermekért tör* térik! Legnagyobb keletje az egy év körüli gyermekeknek Van. Sokan viszont egyhetes kis bébit kérnek, hogy még a legközelebbi ismerősök se tudják meg, hogy nem saját gyermek. Ezek dadát is hoznak magukkal. Sók megható eset játszódik le itt. An-» gyalian szőke, kékszemű kislányt akartak elhelyezni. Bejött egy cégvezető a feleségével. A gyermek nagyon megtetszett nekik. A férfi, elszaladt, néhány perc múlva kezében nagy zacskó cukorkával, hóna alatt já szerekkel megrakodva tért vissza. A "ond->zónők észre sem vették, már lehasalt a padlóra, úgy játszott a csöpséggel. Múltkoriban pedig ötven év körüli házaspár jelentkezett. Egyetlen lányukat égpen akkor adták férjhez. . ^ Most nagyon üres, csöndes, a ház — mondották — szeretnének egy kis gyermeket. — Az örökbefogadott gyermeket elhoz, zák ide látogatóba? — kérdezem. — Hogyne. Ali" ismerünk rájuk, olyan elegánsak és ápoltak. Legtöbbjüket nörsz, vagy frejlein kíséri ide. Egy kis cselédlány gyermekét bankigazgató vette magához. Pár hónap múlva luxusautón hozták el. A pöttöm gyerek úgy ült a párnázott ülésen, mintha beleszületett volna. Az édesanyák, akik kénytelenek megválni gyermeküktől, sokszor eljönnek a szövetségbe. Érdeklődnek az örökbeadott kicsikék után. Könnyes szemmel hallgat, ják ról a híreket. A fájós boldogság könnyeit sírják: örülnek, hogy jó sorba jutottak, ha már meg kellett válni tőlük. Soha sem fordult elő, hogy valaki visszakérte volna gyermekét. Házasság közvetítés hivatalból A földszinten van a jogvédő iroda és házassági tanácsadó. A félemeleten és az emeleten a gyermekek sorsát intézik a legnagyobb szeretettel, itt a felnőttekét viselik szívükön. — Házasságkötés, törvényesítés, örökbe, fogadás és gyermektartás. Ezekben az ügyekben segítünk a szegény tudatlan embereken, — mondja a vezető. — A szövetség mindent elkövet, hogy a vadházasságokban élők esküdjenek meg és gyermekeiket törvényesítsék. Gyermektartási ügyükben ingyen képviseljük érdeküket. Nem kell nekik hivatalokban ácsorogni. Egy é ben 700 vadházaságban lévő pár kötött törvényes házasságot. 1400 ember boldogságát és sok-sok gyermek családi otthonát készítették elő itt, a „hatósági házasságközvetítőben” és gyermekbirodalomban, amelynek kapujára ki koMtfni írni az örök szeretet mondatát: /Engedjétek hozzám a kisdedeket” ... 16 lakóépülettől egVütt Romáron? 000 pengőért sürgőin eladó. \v pl hold, melyből 15 hold -a gyümöl- szőlő. A telep magas drótkert- erítve. Alkalmi vétel. Cím: Szénássy Adria” • .biztosító r.. t.. Komárom.
