Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-18 / 64. szám

12 •femhdeKi *Au&ARHIRI>AI> 1939 MÁRCIUS 18, SZOMBAT A cseh események hatása az angol és francia politikában 'A legutóbbi napok középeurópai ese­ménysorozatának hatása alatt áll az egész világ politikai és diplomáciai közvélemé­nye. A Cseh-Szlovákia széthullásával kap­csolatos események különösen behatóan éreztetik hatásukat a nyugateurópai álla­mok közül Angliában és Franciaországban. Ezekben az országokban a belpolitikai helyzet is teljesen a középeurópai történé­sek befolyása alá került és a legutóbb le­zajlott események foglalkoztatják a lon­doni és párizsi törvényhozást is. A spa­nyol kérdés és a többi európai — és euró- pánkivüli — probléma háttérbe szorult, a Középeurópából érkező hírek felé figyel egész Nyugateurópa — sőt Amerika is. Az alábbi táviratok számolnak be Cseh- Szlovákia felborulásának hatásáról és a világpolitikában érezhető következmé­nyeiről. Daladier teljhatalmat kért a hadsereg kibővítésére az államtanács egyhangúlag fogadta el a javaslatot Párizs, március 17. A pénteken délelőtt tartott francia államtanács egyhangúlag fogadta el Daladier miniszterelnöknek azt a törvényjavaslatát, amely az ország vé­delme érdekéhen a kormányt felruházza a hadsereg kibővítésének és a fegyverke­zés meggyorsításának jogával. Az államtanács ülésén Daladier minisz­terelnök és Bonnet külügyminiszter tájé­koztatta a kormány tagjait a külpolitikai helyzetről. Az államtanács hozzájárult ah- fie$' hogy Daladier a képviselőház kül­politikai vitájában az államtanáccsal is­mertetett külpolitikai nyilatkozatot meg­tegye. A hadsereg kibővítését célzó tör­vényjavaslat a kormányt teljes hatalom­mal ruházza fel. A kormány felhatalmazásának idŐDont- ját még nem ismerik. A törvényjavaslatot már szombaton a képviselőház elé ter­jesztik. A kormány a szenátus elnökével meg­egyezett abban, hogy vasárnap a szenátus elé terjesztik a kormány teljhatalmáról szóló törvényjavaslatot. A szenátus a ja­vaslat feletti vitát vasárnap délután kezdi meg. Daladier átalakítja kormányát — állítólag Herriot lesz a külügyminiszter Párizs, március 17. Politikai körökben Bz a hír terjedt el, hogy a kép'viselőház külügyi vitája után Daladier átalakítja kormányát. Az új kormányban a kommu­nista párt kivételével minden párt részt venne. Bonnet helyére Herriot kerülne, bár ezt jobboldali körök ellenzik, mert Herriot-t a háború leghevesebb szószóló­jának tekintik és így kinevezése ve­szélybe sodorhatná a békét. A francia képviselőház ma délelőtti Illése folyamán Leon Meyer radikális szo­cialista képviselő indítványozta, bízzák meg Herriot-t azzal,' hogy látogasson el Keleteurópába, nevezetesen Oroszor­szágba, Romániába és Jugoszláviába s fűzze szorosabbra a szövetséget, hogy szembe nézhessenek a germán terjeszke­déssel. A szenátus külügyi bizottságának ülé­séről, amelyben Bonnet külügyminiszter a legutóbbi középeurópai fejleményekről tett jelentést, alig szivárgott ki valami. A jobboldali ellenzéki Epoque azt állítja, hogy több szenátor élesen bírálta Bonnet külpolitikáját. Laval szenátor hangoztatta, hogy véleménye szerint a francia kor­mánynak újabb tárgyalásokat kellene foly­tatnia Olaszországgal. Bacheles szenátor ezzel szemben a francia-szovjetorosz szö­vetség fokozását sürgette és követelte, hogy a francia diplomácia szorgalmazza Lengyelország és Románia közeledését Szovjetoroszországhoz. ♦ Chamberlain Birmfnghamban nagy beszédet mondctt London, március 17. Chamberlain pén­teken este egynegyed 10 órakor Birming­hamben nagy beszédet mondott, amelyben ismertette Cseh-Szlovákia széthullását, az ezzel kapcsolatos eseményeket és az angol kormány álláspontját. Valamennyi angol rádióállomás közvetí­tette a beszédet. Interpelláció az angol alsóházban London, március 17. Az alsóház ülése pénteken is a csehországi események ha­tása alatt állott. Sir John Simon pénzügy- miniszter, mint helyettes miniszterelnök, rövid összefoglalást adott az utolsó 24 óra eseményeiről, újat azonban nem mondott. Chamberlein miniszterelnök nem vett részt az ülésen, mert délben elhagyta Londont és Birminghambe utazott. A távollevő Chamberlain miniszterelnök helyett Sir John Simon válaszolt az alsó­ház ülésének elején beterjesztett interpel­lációkra is. Arra a kérdésre, kapott-e már az angol kormány hivatalos írásbeli köz­lést a német kormánytól a megszűnt Cseh- Szlovákia területén végrehajtott akcióról, Sir John Simon tagadó választ adott, de mindjárt hozzátette, hogy ha írásbeli né­met közlés nem is történt, a londoni német | nagykövet megjelent Halifax lord külügy­miniszternél és hivatalosan tájékoztatta őt a történtekről. Egy másik képviselő aziránt érdeklődött, hogy milyen eredményre vezettek eddig a folyamatban levő angol-francia tanácsko­zások. Sir John Simon csak annyit vála­szolt, hogy az angol kormány állandó ösz- szeköttetést tart fenn a francia kormány­nyal, pillanatnyilag azonban nincs abban a helyzetben, hogy közelebbi részletekkel szolgáljon. Noel Baker munkáspárti képviselőnek arra a közbeszólásáre, hogy a tanácskozá­sok tárgyát azért mégis csak közölni le­hetne a parlamenttel, Sir John Simon kije­lentette, hogy az eszmecsere egyik tárgy­pontja az a kérdés, tiltakoznak-e Berlinben az ellen, hogy Németország támadásszerű cselekményt követett él, amikor megszállta Cseh-S.zlovákiát. A munkáspárti ellenzék vezére, Attlee őrnagy azzal a kérdéssel fordult a helyet­tes miniszterelnökhöz, közölték-e a londoni német nagykövettel, mennyire aggódik az angol közvélemény a cseh nép vezető fér- fiainak biztonságáért. Sir John Simon azt válaszolta, hogy erre a kérdésre nem tud pontos felvilágosítást adni, nem kételkedik azonban abban, hogy Németország tisztá­ban van ezzel az angol aggodalommal. Arra a kérdésre, belevonták-e a közép­európai helyzet ügyében folyó eszmecserébe Szovjet-Oroszországot is. Sir John Simon kitérő választ adott. A munkáspárt részéről aziránt is érdek­lődtek, elhatározott dolog-e már, hogy a berlini angol nagykövetet visszahívják és ha igen, akkor csak jelentéstétel céljából történik-e a visszahívás, vagy pedig hosz­szabb időre szól. , Sir John Simon válasza így hangzott? 1 — Ez a kérdés egyelőre még alapos mér* legelés tárgya. Az alsóház hétfői ülésére szintén tőm« ges interpellációt jegyeztek be a cseh« országi események tárgyában. Henderson munkáspárti képviselő azt kérdi, mi van azzal az ultimátummal, amelyet március 15-én Berlinben Hacha elnöknek átnyujtot- tak, továbbá, hogy el fogja-e ismerni az angol kormány Németország uralmát az annektált cseh-morva terület fölött. Attlee őrnagy egyik kérdésére Sir John Simon kincstári kancellár a következőket mondta: — A magyar miniszterelnök tagnap he• jelentette, hogy a ruszinföldön uralkodó Anarchia szükségessé tette a magyar és ru­szin nép érdekében bizonyos katonai és po­litikai lépések megtételét. A Ruszinföldről érkező kérelmek következtében a magyar, kormány az egész Ruszinföldet elfoglalja* Valószínűleg átalakítják az angol kormányt London, március 17. Az esti lapok na­gyobb része jelenti, hogy a kormánypárt zöme kezdi elveszíteni bizalmát Chamber­lain békítési politikája iránt. Az Evening Standard szerint kormánypárti képviselők hangoztatják, hogy Chamberlainnek, mi­után politikája kudarcot szenvedett, meg kellene fontolnia saját helyzetét. A mun­káspárt nem hajlandó Chamberlain mi­niszterelnöksége alatt nemzeti — koncen­trációs — kormányba belépni. A „Star” megerősíti a kormány közeli átalakításáról szóló híreszteléseket. Sző van arról, hogy az új miniszterelnök Lord Halifax lesz, és Eden s az ellenzéki pár­tok több képviselője belép az új nemzeti kormányba. Lord Halifax egy idő óta eré­lyesebb külpolitikát hirdetett, de Cham­berlain mindig habozott. A Reuter-Iroda értesülése szerint kor­mánypárti körökben cáfolják azokat a hí­reket, amelyek szerint ellentétek merültek fel Chamberlain és Halifax között. Visszarendelték Londonba a berlini angol nagykövetet London, március 17. A Reuter Iroda jelenti: Sir Neville Henderson berlini an­gol nagykövet utasítást kapott London­ból, hogy haladéktalanul térjen vissza Londonba tanácskozás céljából. Chamberlain miniszterelnök és Halifax lord külügyminiszter pénteken délelőtt hosszabb megbeszélést folytattak a hely­zetről s ennek a megbeszélésnek az ered­ményeképpen határozták el a berlini an­gol nagykövet visszarendelését. A dél­utáni órákban hivatalos jelentést adták ki, amely szerint Sir Neville Henderson utasítást kapott, hagy térjen vissza Lon­donba és tegyen jelentést berlini tapasz­talatairól. A hivatalos jelentés sem köziig hogy a visszarendelés mennyi időre szól. Nagy feltűnést kelt angol politikai kö­rökben, hogy Majszky szovjetorosz nagy­követ pénteken délben megjelent a For­eign Officeban és hosszabb megbeszélést folytatott az angol külügyminisztérium több magasrangú főtisztviselőjével. Anglia, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok, hír szerint, együttes tanácskozásra készül London, március 17. VI. György király a Buckingham palotában magánkihallga­táson fogadta lord Halifax külügyminisz­tert, aki ezt megelőzően jelen volt, amikor Álba herceg, az új spanyol nagykövet át­nyújtotta a St. James udvarhoz címzett megbízó levelét. Halifax a Buckingham palotából a mi­niszterelnöki palotába ment, ahol hossza­san tanácskozott a helyzetről Chamber­lain miniszterelnökkel. London most ál­landó érintkezésben áll Párizssol. Délután Halifax külügyminiszter Attlee őrnagyot, a munkáspárti ellenzék vezérét és Greenwoodot, az elelnzék helyettes ve­zérét fogadta s tájékoztatta őket az újabb eseményekről, majd Kennedyvel, az Egye­sült Államok londoni nagykövetével ta­nácskozott. Az Evening News pplitikai levelezője lehetségesnek tartja, hogy Anglia, Fran­ciaország, Oroszország és az Egyesült Ál­lamok együttes tanácskozást fognak tar­tani. Diplomáciai folytatása lesz Duff-Cooper Hitlerellenes támadásának London, március 17. Duff-Cooper volt haditengerészeti miniszter csütörtökön este az alsóházi vitában olyan éleshangú beszé­det, mondott, amely tekintettel arra, hogy a volt miniszter Hitler Adolf birodalmi kancellár személyét sem kímélte, valószínű­leg diplomáciai következményekkel is jár majd. Duff-Cooper rendkívül éles támadá­sokat intézett a német birodalom vezére el­len, általános feltűnésre az alsóház szpí- kerje nem avatkozott bele. Az esetnek így minden bizonnyal diplomáciai ^folytatása lesz. Duff-Cooper a német-angol flottaegyez­ménnyel foglalkozva, megállapította, hogy ő sohasem látta szívesen ennek az egyez­ménynek a létrejöttét. Ezt a megállapítást követően Duff-Cooper megállapította, hogy Angliának most már minden eshetőségre készen meg kell erősítenie helyzetét. Ha Anglia elveszíti biztonságát, úgy olyan | sors éri, amely még Csehh-Szlovákia sorsá­nál is „borzalmasabb” lesz. Az angol politikai és parlamenti körök­ben nagy megdöbbenést keltett, hogy Duff- Cooper beszéde során egy idegen államfőt sértegetett s miután a szpíker nem avat­kozott bele, attól tartanak, hogy Berlin és London diplomáciai kapcsolataiban emiatt lényeges változás áll be. Londoni diplomá­ciai körökben nem csodálkoznának afölött, ha ilyen körülmények között Diercksen né­met nagykövetet rövidesen visszarendelnék Berlinbe. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents